Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett.

 

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal – például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.

A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.

Akik a novemberi kampányidőszak után, január elsejével új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötöttek, azoknak február 29-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz. A biztosítással nem rendelkező hazai gépjárművek aránya az európai átlag alatt van – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjármű állomány már jóval túllépte az ötmilliós darabszámot és túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden ötödik (22,89%) autós kgfb-szerződésének az évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 726 ezer jármű szerződése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.

A tavalyi év végével az érintettek közül 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt. A társaságok ezen belül – az értékesített gépjárművekkel együtt – csupán hatvannégyezer magánszemély által üzembentartott személyautó szerződését törölték év végével. (Tavalyelőtt hatvannyolcezren voltak). Az év végén biztosítót váltók autóinak jellemzően öregebb az életkora, valamint magasabb a bónusz fokozata (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), mint az éves átlag. Kgfb-díjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

Akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (ezerkilencven ilyen magánszemély autós szerződés van) annak az elkövetkező napokban érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél február 29-e szombat, ami az idei szökőévben ráadásul a hétvégére esik. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha határidőre nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig teljes egészében a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2020-ban – a gépjárművek teljesítményétől függően – 510-1140 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi több ezer forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja járművét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott időszakra!

A fedezetigazolás meglétével, a zöldkártya rendszerrel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) 2018-as összehasonlító adatai szerint egyébként az akkori mintegy 5,26 milliós magyar gépjárműállományból több mint nyolcvannégyezer nem rendelkezett biztosítással (1,6%). Harminc európai állam regisztrált gépjárműállományát (kb 380 millió) illetve biztosítatlan járműveit (kb 11,7 millió) tekintve ez az átlag (3,2% körüli) alatti arány. Egyfelől Németországban 0,01%, Ausztriában 0,1% Szerbiában 0,20%, Szlovéniában 0,22%, Lengyelországban 0,29% ez a mutató, Szlovákiában a miénkhez hasonló (1,58%). Másfelől Romániában 5,22%, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban pedig a hat százalékot meghaladó. Ukrajnában minden tízedik gépjárművel (10,22%), Portugáliában egyenesen minden harmadik-negyedikkel (28,07%) történő ütközéskor számíthatunk arra, hogy annak vezetője nem tud felmutatni érvényes kötelező biztosítást.

A februári viharkárok a korábban becsültnél is jóval magasabbak. Csak a lakásbiztosításokra már átutalt vagy folyamatban lévő kifizetések összege is jóval meghaladja a kétmilliárd forintot, amit tovább növelnek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A februári szélviharok pusztításai előreláthatólag több milliárd forinttal terheli meg a biztosítók kárkifizetéseit. Csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ezek nyomán a biztosítók közel 2,2 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ezekhez az adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező közel kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg. Összesen tehát majd hárommilliárd forintos februári viharszámláról beszélhetünk.

Különösen február első hetének viharai bizonyultak pusztító erejűnek: a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok: a több mint húszezer bejelentés nyomán több mint 1,8 milliárd forintnyi kifizetés történt meg vagy várható az elkövetkező időszakban. Ehhez képest Ciara tombolásának következményei várhatólag egymilliárd forint környékén lesznek.

Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az elmúlt tíz évre visszatekintve nem volt még ilyen katasztrofális időjárás februárban: az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása. Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) 2018-ban ennél is kisebb volt a végösszeg, de például a 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Vagyis az elmúlt évtized nyári biztosítói adataiból még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Igaz, ha a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is, akkor majd felül kell értékelni a statisztikákat. 2017-ben például októberben is volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárfelvételre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül számos más kockázatot is tartalmazhatnak, illetve kiegészítő szerződésekkel bővíthetőek. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Az elmúlt heti viharok nyomán közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a milliárd forintot is elérheti a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az elmúlt heti szélviharok pusztításai nyomán az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot.

Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.

Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárfelvételre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

A koronavírus miatt kialakult helyzet az utasbiztosításokat és az útlemondási biztosításokat is érinti. Nem mindegy, hogy mikor került sor a szerződések megkötésére, és mikor indul az utazás, ezért mindenkinek érdemes alaposan áttekinteni a biztosítók szerződési feltételeit – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Több légitársaság óvintézkedéseket vezetett be a koronavírus miatt, törölte a Kínába tervezett járatait, díjmentes átfoglalást, illetve teljes visszatérítést biztosítva az utasoknak, eközben számos ország úgy döntött, nem engedi be a Kínából érkező repülőgépeket. Szállodák sora engedi el a már lefoglalt szállások lemondási díját.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hupej tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került, ahova csak halaszthatatlan ügyben javasolt utazni.

Ezek után sokakban merülhet fel a kérdés, hogyan érinti a koronavírus az utas- és útlemondási biztosításokat? Ennek kapcsán érdemes leszögezni, hogy amennyiben az út során betegszik meg az ügyfél, akkor a legalapvetőbb utasbiztosítás is fedezi az orvosi ellátás, vagy az esetleg szükségessé váló útmegszakítás költségeit, feltéve, hogy az utazás a járvány kihirdetése előtt kezdődött. Ha tehát annak ellenére utazik az ügyfél adott országban / régióba, hogy az szerepel az „utazásra nem javasolt” térségek között, úgy elutasíthatja a biztosító az esetleges kárigényt, függetlenül a szerződéskötés időpontjától.

A legtöbb útlemondás biztosítás valószínűleg nem nyújt fedezetet a Kínába tervezett utazások lemondásának költségeire, mert az nem biztosítási esemény, ha az ügyfél a megbetegedéstől való félelme miatt mondja le az utazást.

Az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a 9. §-ban ellenben kimondja, hogy abban az esetben, amikor az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, akkor

„a) az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy

b) ha az utazásszervező az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére.”

A legtöbb utas- és útlemondási biztosítás tartalmazza a kizárások között a geopolitikai, éghajlati, ökológiai és járványügyi helyzet miatt kialakuló káreseményeket, beleértve egy esetleges karanténból adódó többletköltségek térítését is. Ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen események kockázatát és költségeit meglehetősen nehéz beárazni, másrészt pedig az, hogy a biztosító nem tudja garantálni szolgáltatásának egyik legfontosabb elemét, az asszisztenciát. Az orvosi segítség, betegszállítás, továbbá a kapcsolódó költségek átvállalása nem garantálható ezekben az élethelyzetekben. A térségbe utazást tervezők mindenképpen tájékozódjanak a Konzuli Szolgálat honlapján a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb hírekről, információkról és korlátozásokról.

A Brexit a nemzetközi gépjármű kárrendezés terén is érezteti hatásait. A MABISZ azt tanácsolja, hogy különösen az átmeneti időszakot követően minden, Nagy-Britanniába induló gépjármű csak érvényes zöldkártyával keljen útra. A magyar autósoknak egyébként ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük.

 

Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.

A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.

Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.

Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.

A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármú felelősségbiztosítási garanciájának fennállását. A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad. (https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2020/01/Felel%C5%91ss%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1s-igazol%C3%A1sa-k%C3%BClf%C3%B6ld%C3%B6n-2020.pdf)

A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.

A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.

Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.

A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A téli fagyok igen súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti.

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni. Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb. Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.