Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás


Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás

2022.05.05.

Gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a szélviharok Magyarországon a klímaváltozás nyomán, ami növekvő viharkárokat eredményezhet. De nem csak a szél okozhat problémát, hanem a csapadékszélsőségek és a hőhullámok is – mondta Péliné Dr. Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának meteorológus főtisztje a MABISZ lakásbizottsági ülésén.

 

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlat pedig visszahat időjárásunkra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek a meteorológusokat is nehézségek elé állítják, hiszen ezek előrejelzése nem egyszerű feladat. Fontos azonban felkészülnünk ezekre az eseményekre, hogy a valószínűsíthető, szélsőséges időjárási események okozta károkat mérsékelni tudjuk.

A gyakoribbá váló extrém időjárási események az egyének mindennapi életére, a társadalomra, a gazdaságra, vagyis az élet- és vagyonbiztonságra is hatást gyakorolnak. Ilyen eseménynek számít a szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet (hő-, és hideghullámok, fagykárok), az aszály, az áradás, a villámárvíz, az erős és viharos szél, az intenzív csapadék, jégeső, havazás, hófúvás, homokvihar, vagy a tartós szárazság. A jövőben ezek a szélsőségek válhatnak a gazdasági és társadalmi hatások legfőbb előidézőivé.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a globális átlaghoz képest (0,9°C) hazánkban erőteljesebben növekedett az átlaghőmérséklet (1,3°C) a vizsgált időszakban (1901–2017). Az éven belül nem egyenletes a melegedés: a tavaszok (1,34 °C) és a nyarak (1,25 °C) melegedtek leginkább, ezzel egyidőben a hőmérsékleti szélsőségek is gyakoribakká váltak. A hőhullámos napok száma jelentősen növekedett: az ország középső és dél-alföldi területein 1981 óta több mint két héttel!

Az éghajlati modelleredmények alapján teljes bizonyossággal állítható, hogy tovább növekszik az átlaghőmérséklet hazánkban, a legnagyobb változásokat nyárra és őszre vetítik előre, regionálisan pedig az ország keleti és déli területein kell nagyobb mértékű melegedéssel számolni. A fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok előfordulása növekedni fog, az évszázad végére már kétszer annyi nyári nap lesz, mint a 1961-1990. közötti időszakban.

Szintén komoly károkat okozhatnak a csapadékszélsőségek. Az évszázad eleje óta a tavaszi és őszi csapadékösszeg jelentősen csökkent, ugyanakkor a nyári csapadék intenzívebbé vált, mely sajnos az aszálykárokat kevéssé képes enyhíteni, hiszen a hirtelen lehulló nagymennyiségű csapadék jelentős hányada a lefolyást növeli csupán. Az utóbbi években igen nagy kilengések voltak tapasztalhatók, vagyis villámáradásokat kiváltó esőzések és aszályt okozó, hosszabb csapadékmentes időszakok is jellemzőek voltak akár adott éven belül is. A jövőben fel kell készülni az ilyen jellegű események gyakoribbá, intenzívebbé válására. A nyár egyértelműen melegebb lesz, és a térben és időben egyenlőtlen, intenzív csapadékhullás nem enyhíti a szárazságot, miközben még szeptemberben, októberben is lehetnek intenzív záporok.

Problémát okozhat a jövőben a szélviszonyok alakulása is. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint Közép-Európában várhatóan növekszik az extrém szélsebességgel járó viharok gyakorisága és intenzitása. Az idei első negyedév jelentős volt természeti káraktivitásában: Nyugat- és Közép-Európán számos viharciklon (Dudley/Ylenia, Eunice/Zeynep, Franklin/Antonia, Malik) söpört végig komoly károkat okozva. Modellbecslések alapján a század közepére és végére hazánkban az extrém szélsebesség kissé növekszik, leginkább nyáron, ami a viharkárok emelkedéséhez vezethet.

Azonban nem csak az erős szél okozhat problémát, hanem a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása is. Márpedig a modellszimulációk szerint a kis szélsebességű napok száma emelkedni fog, ami más, szükséges feltételek fennállása esetén elősegíti a ködképződést, a légszennyező anyagok feldúsulását, de akár a fagykárokat is növelheti, negatív hatást gyakorolva a közlekedési feltételekre, egészségünkre, a mezőgazdaságra.

A várható változásoknak, a jövőben bekövetkező szélsőséges időjárási eseményeknek szerteágazó gazdasági, társadalmi hatásaik vannak. A kibocsátások csökkentése mellett kulcsfontosságú az alkalmazkodás is, valamint a hatások mérséklése mellett érdemes biztosítással is felkészülni a károk enyhítésére.

Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét


Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét

2022.05.05.

Kétrészes dokumentumfilmet készített a Magyar Biztosítók Szövetsége a hazai biztosítási piac történetéről, amely a gazdaságtörténeti kutatások mellett az adott korszak kulcsszereplőivel készített interjúkon alapszik.

 

A biztosítások története egészen az ókorig nyúlik vissza. Ezt, az ókortól a napjaink tartó történetet igyekszik felderíteni a Biztosítás – Egy ősi iparág évszázados hazai története című kétrészes dokumentumfilm, külön figyelmet szentelve a hazai piac fejlődésére. Utóbbi felderítéséhez a MABISZ Biztosítási Oral History Archívuma részére készült életinterjúkból is felhasználásra kerültek részletek.

A Magyar Biztosítók Szövetsége célul tűzte ki, hogy a hazai bizosításügy 30 évének (1988 – 2018) történetét – melyet kizárólag írásbeli forrásokra alapozva, féloldalasan ismerhetünk – úgynevezett oral history segítségével is szeretné feldolgozni. Az elkészült anyagok elsősorban kutatási célt szolgálnak, másodsorban azonban szerette volna a szakma és a nagyközönség elé tárni azokat. A hatalmas videóanyagból most dokumentumfilm is készült, amely a hazai biztosítási piacot alakító szereplők személyes tapasztalatán, emlékein keresztül a kor légkörét is megjeleníti.

Az első rész a rendszerváltásig felölelő időszakot mutatja be, a második részletesen foglalkozik a pénzügyi piac liberalizációjával, az Állami Biztosító privatizációjával, a külföldi szereplők megjelenésével.

A dokumentumfilm a Mabisz megbízásából, az MTVA és az NFI támogatásával készült, melynek létrejöttéhez az Allianz, az OTP Alapkezelő és a DBX is hozzájárult.

A dokumentumfilm díszbemutatójára május 4-én, az Uránia Moziban került sor. A film a MABISZ youtube csatornáján megtekinthető:

Elnököt és elnökhelyettest választott a MABISZ


Elnököt és elnökhelyettest választott a MABISZ

2022.04.27.

Az előző elnökség mandátumának lejártával március 24-én új nyolc tagú Ügyvezető Elnökséget választott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A testület szerdán megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Dr. Pandurics Anett, a szövetség családi okok miatt leköszönő elnöke helyett elnökké választották a tagok Erdős Mihály eddigi elnökhelyettest, a Generali elnök-vezérigazgatóját, új elnökhelyettessé pedig Dinsdale Juliannát, az UNIQA Biztosító vezérigazgatóját. „Köszönjük dr. Pandurics Anettnek az elmúlt kilenc évben a szövetség élén végzett munkáját, amely időszak kiemelkedően eredményes volt a hazai biztosítási iparág történetében. Szeretnénk hasonlóan sikeresen folytatni ezt a munkát, amelyhez kellő alapot biztosít a szövetség hosszú távú stratégiája és tapasztalt személyi állománya” – emelte ki a választás után az új elnök.

Sok utánjárást válthat ki egy olcsó kátyúbiztosítás


Sok utánjárást válthat ki egy olcsó kátyúbiztosítás

2022.03.25.

Idén a csapadékszegény időjárásnak köszönhetően a ”kátyúszezon” az átlagosnál enyhébbnek ígérkezik. Aki azonban mégis balesetet szenved az úthibák miatt, annak nagyon körültekintően kell dokumentálnia a történteket, ha érvényesíteni akarja igényét. Évi pár ezer forintos kiegészítő biztosítással azonban lényegesen leegyszerűsödik az utánjárás és biztosabban pénzünkhöz jutunk – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Egy átlagosnak tekinthető évben, mint amilyen a tavalyi is volt, az országos közúthálózat vonatkozásában közel ezren tesznek kárbejelentést, míg csak a fővárosi közút kezelőjéhez évente 400-500 bejelentés érkezik. Ezekhez társulnak a többi önkormányzati kezelésű úthálózaton a burkolathibák okozta károk, vagyis évente átlagban több ezer kátyúkárról beszélhetünk. (Mivel a 2021/22-es téli szezon kevéssé volt csapadékos, szerencsére az útburkolatokat is kevésbé viselte meg a tél. Ennek köszönhetően a Magyar Közút Nonprofit Zrt-hez az év első két hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest harmadával kevesebb bejelentés érkezett.)

 

Az úthibák miatti balesetek elszenvedőinek fontos tudni, hogy a bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ezek alapján 2021-ben például a Budapest Közút Zrt.-nél a beérkezett kárigények alig több, mint felére ítéltek meg kártérítést.

 

A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Ettől függetlenül is az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

 

A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

 

Jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

 

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

Kiemelkedően teljesített tavaly az életbiztosítási piac


Kiemelkedően teljesített tavaly az életbiztosítási piac

2022.03.04.

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2021-ben a GDP-t meghaladó ütemben, 10,75%-kal növekedett, ami jelentősen meghaladja a 2020. évi 4,8%-os díjbevételnövekedést. Az élet terület 13,9%-kal, a nem-élet terület 8,2%-kal tudott bővülni. Az ukrán helyzetre reagálva szövetségi és vállalati szinten is segítik a biztosítók a menekülteket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

2021-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1376 milliárd forintot. Ez 10,75 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt, derül ki a szövetség összesített adataiból. A számok kis mértékben eltérnek az MNB statisztikáitól, mivel utóbbi nem veszi figyelembe a fióktelepek eredményeit, másrészt nem mindegyik biztosító tagja a szövetségnek – emlékeztetett pénteki sajtóbeszélgetésén Dr. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

A korábbi évektől eltérően tavaly az élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 13,9%-kal, 634 milliárd forintra. Ezzel szemben a nem-élet területen a díjbevételek 8,2%-kal, 742 milliárd forintra emelkedtek. A díjbevétel növekedést leginkább az indexálások és az élet egyszeri és eseti befizetések okozták. Kimagasló mértékben a kockázati életbiztosítások díjbevétele nőtt 2021-ben, összesen mintegy 48,6%-kal. A nyugdíjbiztosítások növekedése már valamivel az teljes élet ágazat bővülése alatti, összesen 13,4%-os. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás+15.8%-kal nőttek. Az egészségbiztosítások pedig igen jelentős mértékben, 48.6%-kal nőttek tavaly. A válság felerősítette az öngondoskodás jelentőségét, a visszavásárlások aránya is kedvezően alakult.

A nem-élet termékek közül a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, +18,5%-os. A lakossági vagyonbiztosítások +7.9%-kal nőttek, a kgfb +3,3%-kal, a casco+9.4%-kal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81%-át adja. Az átlagtól jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a KGFB díjakat valószínűleg díjcsökkentő irányba befolyásolta az alacsonyabb forgalom az utakon, de a magas kárinflációt is figyelembe kellett venni. Az pandémiának áldozatul esett utasbiztosítási piac tavaly még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni. Az építőanyagok inflációja miatt érdemes a lakásbiztosítási szerződéseket korszerűsíteni, a biztosítók által ajánlott indexálást felfogadni, elkerülve ezáltal az alulbiztosítottságot.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 12,3%-kal emelkedtek, amely tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen a kárráfordítások 16,0%-kal, míg a nem élet területen 7,0%-kal nőttek 2021-ben.

Szövetségi és vállalati szinten is segítik a biztosítók a menekülteket

A MABISZ az ukrajnai menekültek ellátása érdekében 10 millió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. E mellett a szövetség szinte minden tagja csoportszinten és egyénileg is nagyon jelentős felajánlásokat tett már eddig is a menekültek megsegítésére, vagy most önti végső formába a konkrét terveket. Eddig a magyarországi biztosítók – anyavállalataik összességében több százezer dolláros, illetve több tízmillió eurós felajánlásai mellett – közvetlenül több mint 135 millió forintot ajánlottak már fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet. Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekültcsaládok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez. Az az általános benyomás, hogy társaságonként és munkavállalókként is, minden szinten segíteni szeretne mindenki.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

Negyedik éve folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet nem csak az ügyfelek, de a szakma is elismer: az E-kárbejelentő alkalmazás 2021-ben „Az Év Technológiai és Digitális Megoldása” díjat kapott. Indulása óta több mint 410 ezer letöltés, több mint 10 ezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20%-os növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője. A háborús helyzetre reagálva az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisz felé, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezzük bővíteni, a felhasználói élményt növelni, a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros László.

KGFB díjak


KGFB díjak

KGFB díjtarifák

A biztosítók bizonyos időközönként meghirdetik a díjtarifáikat, melyeket honlapunkon olvashatnak. Az év közben megváltoztatott díjtarifák természetesen csak a hatályba lépést követően kötött új szerződésekre, illetve a hatálybalépés utáni évfordulójú szerződésekre alkalmazhatók.

Bővebben

KGFB Díjnavigátor

A Díjnavigátorral az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a hazai biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjait.

Bővebben

Felmondás

Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt szintén megtalálja oldalunkon.

Bővebben

Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak.

Bővebben

A hazai biztosítók átvállalják az ukrán határbiztosítási díj túlnyomó részét


A hazai biztosítók átvállalják az ukrán határbiztosítási díj túlnyomó részét

2022.03.03.

Az ukrajnai háború a magyar biztosítási piacra is kihat. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegyűjtötte a meglévő szerződésekben eddig jelentkező kihatásokat. A hazai biztosítási szövetség egyidejűleg gesztus értékű kezdeményezést tett a gépkocsival érkező ukrajnai menekültek felé.

 

A Magyarországra érkező ukrán honosságú gépjárműveknek rendelkezniük kellene a biztosítójuk által kibocsátott, s a kötelező gépjármű biztosítási fedezet meglétét igazoló zöldkártyával. Ennek hiányában a hazánkba érkezőknek a határon kell határbiztosítást kötniük, amelynek normál tarifája személygépkocsik esetében egy hónapra kilencvenezer forint lenne.  Tekintettel a háború nyomán kialakult kaotikus helyzetre és a menekültek körülményeire, a biztosítók átvállalják a díj túlnyomó részét, és jelképes összegért, havi ezer forintért biztosítanak fedezetet a jelenlegi rendkívüli állapotok fennmaradásáig a személygépkocsival érkezőknek. A kedvezményes díjú határbiztosítási fedezet jelenleg az Allianz Hungária Zrt. alábbi irodáiban vásárolható meg:

 

4600 Kisvárda, Szent László u. 32.

Telefon: +36 30 415 6457

 

4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 6.

Telefon: +36 30 427 3665

 

4900 Fehérgyarmat, Petőfi u. 2-4.

Telefon: +36 30 229 8775

 

1133 Budapest, Kárpát u. 40.

Telefon: +36-20-926-4349

Fax: (36-1) 332-7378

 

Az Oroszországgal szemben eddig életbe léptetett pénzügyi szankciók érinthetik a hazai biztosítók egyes ügyfeleit is. A MABISZ tagjai ezzel kapcsolatban a lehető legrugalmasabban próbálnak eljárni. Így például a kárkifizetéseket oda küldik a biztosítók, ahová az ügyfél kéri – adott esetben, ha valaki nehezen hozzáférhető számlaszámmal rendelkezik, lehetőség van akár készpénzes kifizetésre is. A unit-linked biztosításokhoz kapcsolódóan a szankciók által érintett befektetési eszközöket pedig a Biztosítási törvényben meghatározott szabályok szerint függesztik vagy függesztették fel, olyan esetekben, ahol a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A törvény részletesen rendelkezik a felfüggesztés szabályairól, illetve a kapcsolódó ügyféltájékoztatásról.

 

Utasbiztosítások tekintetében arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az utas olyan területre utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján, a szerződés nem nyújt szolgáltatást a felmerülő kárigények vonatkozásában. A Konzuli Szolgálat honlapján a minisztérium február 24-e óta Ukrajnát az I-es (piros) utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Az Ukrajnába történő beutazás semmilyen körülmények között sem javasolt.  Egyes társaságok utasbiztosítása megtéríti az átsorolás időpontjában már Ukrajnában tartózkodó biztosított külföldön ért személyi kárait, ha az a háborús események kezdetétől számított meghatározott számú napon belül történt, és a biztosított nem volt aktív résztvevője a cselekményeknek. A vagyontárgyakban keletkezett károkat azonban ebben az esetben sem térítik meg. A konkrét feltételekről az egyes társaságok honlapján lehet tájékozódni.

 

Egyéb területeken a biztosítók szolgáltatásaikat változatlan módon nyújtják. Az egyes konkrét kérdések kapcsán a biztosítótársaságok állnak ügyfeleik rendelkezésére.

Három és fél milliárdos számlát hagyott maga után a január végi vihar


Három és fél milliárdos számlát hagyott maga után a január végi vihar

2022.02.07.

Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret. Ezekre a biztosítók közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. A fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint ezerötszáz bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

 

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit. (Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

 

A fenti statisztika jól mutatja, milyen nagyságrendű károkat okozott a január 30-i szélvihar. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

 

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, pala, kúpcserép, kémény, valamint a kerítés, vakolat, ablak, ajtó, kocsibeálló, redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak. A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek is jelzik, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. 

 

Az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

A január végi vihar további jellemzője, hogy nem lokálisan pusztított, hanem szinte az ország teljes területén: különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról, Karcagról.

 

Ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A hagyományos piaci termékek mellett már hét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Felelősségbiztosítás kell az olasz sípályákra!


Felelősségbiztosítás kell az olasz sípályákra!

2022.01.31.

A külföldre utazó síelőknek nemcsak a célországba való beutazás gyorsan változó feltételeivel érdemes naprakészen tisztában lenniük, de azzal is, hogy az utasbiztosításuk milyen helyzetre milyen fedezetet kínál. Olaszországba például ne utazzunk felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, hívja fel a figyelmet a MABISZ.

 

Javában tart a síszezon, a veszélyesnek minősülő sport kockázatai is egyre gyakrabban jelentkeznek. Egy franciaországi nyílt combcsonttörés helikopteres mentése, eddigi műtétjei, esedékes mentőautós hazaszállítása előreláthatólag 2,5-3 millió forintba fog kerülni. Egy vesesérülésekkel járó ausztriai esés klinikai ellátása és az intenzíven történő lábadozás, valamint a mentős hazaszállítás megszervezése szintén 2-3 millió forintra rúg majd. De egy „egyszerűbb”, franciaországi csuklótörés ellátása, valamint a síbérlet fel nem használt részének a térítése is 450 euróba (kb. 135 ezer forintba) került az egyik biztosítónak.

 

Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, akiknek a jelentős része ezekben a hetekben, hónapokban előszeretettel látogatja a környező országok, valamint Európa más sípályáit. Bár a tapasztalatok szerint a síelők körében nagyobb arányban kötnek utasbiztosítást, mint a külföldre utazók egészét tekintve, (nagyjából minden második határátlépéshez társítható kötvény,) de főleg az „egynapos” kiruccanók így is gyakorta elfeledkeznek a mindenkori kockázatokról. Pedig a külföldi szolgáltatók az ellátott személyen hajtják be az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. (Az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben, amelyek rendszerint a sípályák mellett vannak, az igénybe vett ellátás költségeit eleve a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie. A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, poggyászkárt, a sürgősségi fogászati ellátást, nincs asszisztencia, jogvédelem- illetve tolmács szolgáltatás, nem tartalmaz felelősségbiztosítást sem.)

 

Ráadásul a mostani szezonban a koronavírus járvány összetett veszélyeket hordoz magában kiutazás előtt és alatt is. Az utasbiztosítással (is) foglalkozó MABISZ-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel: így amennyiben a biztosított a külföldi utazás során Covid-19 vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. Mivel azonban éles versenypiacról van szó, amelyen a 12 MABISZ-tagbiztosító mellett más (jellemzően határon átnyúló) társaságok is jelen vannak, és valamennyien egyre inkább személyre szóló feltételekkel próbálják az ügyfelek igényeit kielégíteni, ezért a konkrét termék kiválasztásakor érdemes végig gondolni, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő plusz kiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit, van-e benne útlemondási elem és az mire terjed ki. A gyorsan mutálódó vírus új élethelyzeteket állít elő, amelyekhez a biztosítók igyekeznek alkalmazkodni, de társaságonként nagyon eltérő lehet a kockázatvállalás formája és a térítési összegek. Így például útlemondási biztosításnál az utazásképtelenség fogalma tartalmazhatja akár a tünetmentes fertőzöttség miatti elállást is. Vagyis utazásunk megszervezésekor nemcsak azzal érdemes tisztában lennünk, hogy a célországban melyek az éppen aktuális beutazási feltételek (milyen oltásokat fogadnak el, mi vonatkozik az oltatlanokra, stb.), de annak is fontos utánanéznünk, hogy az általunk kockázatosnak beazonosított élethelyzetekre melyik termék kínálja a számunkra legmegnyugtatóbb fedezetet.

 

A fentiek mellett az Olaszországba utazóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az egyre gyakoribb síbaleseteknél ugyanis a felelősség tisztázása sem egyszerű, márpedig ezen múlik, hogy ki viseli a gyógykezelés költségeit. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható biztosításoknak azonban van egy viszonylag alacsony limitje, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amely tartalmazza a felelősségbiztosítást is, és amely az egészségügyi fedezeten kívül a dologi károkra is kiterjed. Egy viszonylag új rendeletről van szó, de a MABISZ tagbiztosítóinak nagy többsége már most is vagy a biztosítási kötvényen tünteti fel angolul, vagy az ügyfél kérésére külön igazolást ad ki arról, hogy az utasbiztosítás felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaz.

Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco


Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco

2022.01.24.

Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.

Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.

A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.

Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!

Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.

Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.

Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.

Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.

Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.