Bár az utasbiztosítások terén az összes díjbevétel közel fele jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron jön össze, az idei első negyedévben a piac gyorsabban bővült tavalyhoz képest, mint a rákövetkező időszakokban. A téli utak számának az emelkedése mellett a bevételek növekedése főként annak tudható be, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elemzéséből. 

 

Meghaladta a 11,3 milliárd forintot az idei év első 9 hónapjában a biztosítási szektor utasbiztosításokból származó díjbevétele. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 26 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is az első negyedévben kiugróan, több mint 42%-kal bővült a piac az előző év első három hónapjával összevetve, ami a téli utak számának emelkedésére utal. Tavaly egyébként a MABISZ adatai szerint összesen 12,185 milliárd forintot ért el a szektorszintű díjbevétel, amit tehát már szeptember végén megközelített a piac, így idén jelentős növekedés várható.

A díjbevételek növekedése az utak számának emelkedése mellett főleg annak köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók.  Különösen a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége nő évről évre. A légi személyszállítás amúgy is rekordot döntött tavaly az Európai Unióban: több mint egymilliárdan utaztak, hazánkban pedig közel 15%-kal nőtt egy év alatt a légi utasforgalom az Eurostat adatai szerint.

Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbek azok az utasbiztosítási kiegészítők, amelyek a járatkésések, járattörlések következtében fellépő többletköltségeket térítik meg. Elterjedtek azok a magasabb kategóriájú utasbiztosítási termékek, amelyek az elveszett, vagy megrongálódott poggyász, illetve a járatkésés, -törlés miatti sürgős beszerzéseket (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítik, a biztosításban szereplő limit erejéig. Egyes biztosítóknál az ügyfél bejelentése után a biztosítás időtartama automatikusan meghosszabbodik, ha az ügyfél hazautazása kitolódik, a járata késik vagy törlésre kerül. Létezik a piacon olyan kiegészítő biztosítás is, amely automatikusan kifizeti a légitársaságot terhelő kártérítés összegét, ha az ügyfél repülője több mint három órát késik, a járatot törlik, vagy nem tudott felszállni a repülőre annak ellenére, hogy érvényes beszállókártyája volt, például túlfoglalás miatt.

Ám nem csak repülős utazások esetén kerülhetünk nehéz helyzetbe, az is kellemetlenséget okozhat, ha autónk meghibásodik. Lakóhelyünktől távol szervizt találni nem egyszerű feladat, nem is beszélve a felmerülő költségekről, illetve az utazás folytatásáról. Ezekben a helyzetekben nyújthat segítséget az utasbiztosítások mellé köthető autós asszisztencia biztosítás, amely jellemzően a külföldön felmerülő helyszíni javítást, szervizbe szállítást, végső esetben hazaszállítást, az utasok tovább- vagy éppen hazautazási költségtérítését fedezi. Ezzel a kiegészítővel gyakorlatilag a sikeres utazást biztosíthatja magának a tudatos ügyfél.. Kevesen tudják, hogy egy szerződésen belül több gépjárműre is köthető asszisztencia biztosítás, azonban a casco biztosításhoz hasonlóan, itt fontos szempont az autók kora. Jellemzően a 15 évnél fiatalabb járművek biztosíthatóak, de vannak olyan társaságok, akiknél elérhető gépjármű assistance akár 20 éves autóra is.

Mindezek ellenére a külföldre utazó magyarok nagyjából fele köt csak utasbiztosítást. A síelők körében valamivel magasabb ez az arány, részben a sífelszerelések értéke miatt is. A jegybank tavalyi adatai szerint az utasbiztosítások terén viszont kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében 16,6 százalékot tett ki az elektronikus csatorna aránya, addig az utasbiztosítások terén elérte a 74 százalékot az az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Advent idején és karácsony közeledtével megnő a tűzesetek száma. Különösen a konyha válik a veszélyek forrásává – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 

 

Ebben az évtizedben, az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ebből közel tízmilliárdot 2012-ben, amely év mind az esetek száma, mind pedig a kárösszeg tekintetében kirívóan „lobbanékonynak” számított. Ehhez képest a tavalyi, közel hatezer tűzeset után kifizetett közel 3,8 mrd forint nyugodtabb évet jelentett mind a tűzoltók, mind a biztosítók számára. (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái némileg eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat azonban a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

Ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzeseteknek kb. a hatodát, vagyis az éves átlag kétszeresét. Ezeknek csak az elenyésző részét (úgy minden harmincadikat) okozzák gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy gyúlékony adventi koszorúk. Annál többször, az esetek csaknem felénél, a konyhából indul ki a lakástűz.

Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat. Karácsonyi időszakban nem árt gondolni arra sem, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A két szervezet már nem az első ajánlását adja ki ebben a témában, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak.

A legfrissebb, 24 oldalas ajánlás a villamos áram okozta balesetek megelőzéséről és csökkentéséről például felhívja a figyelmet arra is, hogy karácsonyfa izzósor fényforráscseréjét csak a csatlakozódugó kihúzott állapotában végezzük, mert az érintkezők között életveszélyes feszültség lehet. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlás részletesen kitér arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a balesetbiztosítás.  A szerződéses támasz segít a baleset miatti anyagi kiadások fedezésében, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Ilyen szolgáltatás lehet például az orvosi tanácsadás telefonon keresztül, a háziápolás, otthoni segítségnyújtás vagy éppen baleseti eredetű gyógytorna megszervezése, a rehabilitációhoz történő segítségnyújtás a lakásátalakítástól a komplex orvosi rehabilitációig. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2