A jövő már megérkezett


A jövő már megérkezett

Új lendületet kaphat a hazai insurtech-szféra

2017.11.07.

Egyértelmű és határozott a szándék a digitalizáció, a biztosítási értéklánc új szintre emelése felé mind a piaci szereplők, mind az állam és a felügyelet részéről – foglalhatnánk össze az idei MABISZ konferencia délelőtti programjának tanulságát.

„A digitalizáció nem a jövő feladatait fogalmazza meg, már tegnap elkezdődött és a jelen teendőit határozza meg” – jelentette ki megnyitó előadásában Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének éves nemzetközi konferenciáján. Hozzátette, a Digitális Jólét Program nem elsősorban gazdasági, technológiai fejlesztési projekt, hanem egy párbeszéden és kölcsönös bizalmon alapuló, esélyteremtő vállalkozás, aminek legfontosabb, minden tekintetben elsőbbséget élvező szereplője maga a polgár, a hétköznapi ember. A megvalósításban azonban kulcsszerepe van valamennyi érintett fél folyamatos, kölcsönös bizalom jellemezte párbeszédnek, az állam koordináló és támogató szerepének, valamint a megfelelő szabályozói nyitottságnak egyaránt. A Digitális Jólét Program 2.0-ban éppen ezért kulcsszerepet kap a hazai informatikai KKV-k kiemelt támogatása, valamint az állam működése során keletkezett adatvagyon gazdasági szereplők által történő hasznosításának lehetővé tétele is. A miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki, hogy a valóban értékes párbeszédben partnerként számíthat azokra a szektorokat összefogó szakmai szervezetekre, mint amilyen a MABISZ is. „A digitalizáció minden területen, gazdasági térségektől az egyes vállalatok szintjéig az egyik legátfogóbb és legfontosabb gazdaságfejlesztési program lesz az elkövetkezendő évtizedben. Aki ezt nem ismeri fel, az menthetetlenül lemarad” – zárta előadását a miniszterelnöki biztos.

Mikor innovációról beszélünk, mindig az aktuális hívószavak, nagy ötletek kerülnek középpontba, holott a hétköznapok nem csak ezekről szólnak Pandurics Anett szerint. A MABISZ elnöke úgy fogalmazott, a magasabb szintű szolgáltatások, az ügyfélélmény javítása, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, még ha nem is beszélünk róluk folyamatosan. A biztosítási szektor ennek kiváló példája, hiszen az elmúlt öt év folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lényegében a küszöbön áll a válság előtti szint elérése, eltelt azonban tíz év, és ezalatt elképesztő változásokon ment át a szakma. „Ma már elképzelhetetlen a KGFB tarifák papíralapú közlése, de 10 éve még ez volt a norma, az Internetes csatornák előretörésével pedig a személyes értékesítés is egyre inkább háttérbe szorul.” – mondta Pandurics Anett.

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. Kialakításra kerül egy olyan, közös gondolkodást, párbeszédet elősegítő innovation hub és egy úgynevezett „regulatory sandbox”, aminek keretei között az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk életképességét. „Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. „A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.” – fogalmazott Windisch László.

A vezérigazgatói kerekasztal tanulsága szerint a digitalizáció hívószavainak rengetegében hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az innováció, a technológia nem cél, hanem eszköz. Az Erdős Mihály (Generali), Kurtisz Krisztián (Uniqa), Sztanó Imre (NN) és Kisbenedek Péter (Allianz) részvételével zajló beszélgetés alapján ez a cél továbbra is mind a biztosítók, mint az ügyfeleik életének egyszerűbbé tétele. A különbség jelenleg csak annyi, hogy minden eddiginél közelebb kerülhet a biztosító az ügyfélhez, ez pedig kulcsfontosságú, hiszen végső soron az ügyfélkapcsolat a siker kulcsa. A helyzet annyiban valóban bonyolultabb, hogy egyszerre kell megvalósítani a termék, a cégkultúra, illetve a technológia fejlesztését, mivel a megszokott keretek már alkalmatlanok a megváltozott elvárások kiszolgálására. A fejlődés már annyira felgyorsult, hogy nem érdemes 12 hónapnál hosszabb megtérülésű projektekbe vágni, egy gyorsabb, agresszívebb szemlélet kell, ami gyorsan képes új termékeket piacra dobni, és amennyiben szükséges megszűntetni. A külső versenytársak jelentette kockázatról szólva a résztvevők szerint a legnagyobb kérdés az, képesek-e újradefiniálni magukat a biztosítók, de ehhez mindenképpen szükség lenne a szabályozói keretek bizonyos mértékű lazítására, az adott esetben túlburjánzó szabályok egyszerűsítésére, adott esetben elhagyására is.

Már webes felületen is elérhető az e-kárbejelentő!... Már webes felületen is elérhető az e-kárbejelentő! 2019.03.22. Folytatódik a digitális kárbejelentő fejlesztése, ame...
Történelmi csúcson a biztosítási díjbevételek... Történelmi csúcson a biztosítási díjbevételek 2019.03.07. Az ágazati gyorsjelentés szerint tavaly ezermilliárd forin...
Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányi... Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányidőszakban 2019.02.25. A novemberi kampányidőszak után, január else...