Nem kizárt, hogy ismét évtizedes rekordot döntenek az idei viharszezon biztosítói kárkifizetései. Félidőben ugyanis a számla jóval meghaladja a tavalyi négy hónap időarányos részét. Pedig a tavalyi kárkifizetések szintén évtizedes rekordnak számítottak, tette közzé a friss adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A júniusi viharos időszak nyomán közel 45,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 6 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 3,4 milliárd forintot tettek ki, mintegy 31,5 ezer bejelentésre. A mostani május-júniusi adatok így 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak. A tavalyi viharszezonban, augusztus végén a biztosítók közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárom milliárd forintot fizettek ki, vagy tartalékoltak kárkifizetésekre. Ez akkor évtizedes csúcsnak számított, jócskán meghaladta az addigi, 2021-es, 9,1 milliárd forintos rekordot. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.) Idén a félidős adatok biztosítói szempontból a tavalyinál drágább nyarat vetítenek előre.

A június Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar, Pest vármegyékben, valamint Budapest XII. kerületében., Ibrányban, Debrecenben, Ebesen, Nyíregyházán okozott különösen nagy károkat. Leginkább a június 1, 3, 9-10 valamint a 22-24 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés beázáshoz, szélviharhoz, villámcsapáshoz, villámcsapás másodlagos hatásához (amikor például a közeli villámcsapős az elektromos berendezésekben okoz kárt), felhőszakadáshoz, viharhoz, jégveréshez kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további, akár több tucat tűz és elemi kárra.

A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbi összegeket. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A hazai biztosításban viszonylag új terméknek számít a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás, amelynek elmúlt három évi piacáról – a MABISZ adatgyűjtésének köszönhetően – most először kaphatunk átfogó képet. Közel egymillió ügyfél rendelkezik ilyen fedezettel, döntően csoportos biztosítás keretében.

Az üzleti alapú, szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződésekkel, illetve ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma tavaly elérte a 947 ezret. Maga a szám mutatja a meglévő, és növekvő ügyféligényt. Ezzel párhuzamosan a biztosítói kárráfordítás (a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége) egy év alatt kevesebb, mint húszmilliárd forintról közel huszonhét milliárd forintra nőtt a MABISZ adatai szerint.

A szövetség a témában érintett tagjai segítségével törekszik tisztább képet kialakítani ezen mind összetettebbé váló termék piacáról. Az MNB statisztikája jogszabályi-szakmai alapon, más megközelítésben tartalmaz adatokat a biztosítási ágazatokról. Ez a mostani, három éves adatsor a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosításokra koncentrálva kíván segítségül szolgálni a téma iránt érdeklődőknek, a lakosságnak általában és természetesen maguknak a biztosítóknak is.

A „megtisztított” adatok azt mutatják, hogy szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítást döntően csoportos szerződéssel, céges illetve egyéb intézményi, szervezeti keretek között vesznek igénybe az ügyfelek, tavaly több mint 925 ezres volt a csoportos biztosítotti létszám. Az egyes vállalati csomagok tartalma mind a díjakat, mind pedig az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat illetően – a széles skálán mozgó ügyféligényekre reagálva – akár nagyon eltérő is lehet, csakúgy, mint a huszonkét ezer egyéni szerződő esetében. Így is láthatunk azonban bizonyos trendet a közzétett számokban. Miközben 2021 és 2023 között a biztosítotti létszám mintegy öt százalékkal nőtt, és megközelíti az egymilliót, a tárgyévi kárráfordítás ugyanezen két év alatt mintegy hetven százalékkal emelkedett – azaz magasabb arányban, mint a díjbevételek. Ez is jelzi, hogy a biztosításokhoz átlagában növekvő értékű szolgáltatások kapcsolódnak. Részletesebb adatok: https://mabisz.hu/jelentesek/

A legtöbb konstrukció esetében a biztosítás úgy működik, hogy a biztosító illetve ellátásszervező partnere leszerződik egészségügyi intézményekkel vagy magánorvosokkal, amelyek vagy akik a szerződésben rögzített keretek között ellátják a biztosított betegeket, s az intézmény és a biztosítótársaság számol el egymással. Az időpontfoglalás jellemzően egyszerűen – a telefonos call center mellett már egyre inkább online rendszeren keresztül is történik, a biztosítottat előre egyeztetett időpontban fogadják az egészségügyi ellátóhelyen. A szerződésnek – természetesen konkrét tartalomtól és szerződői, biztosítotti igényektől függően – része lehet éves szűrővizsgálat, diagnosztikai – és laborvizsgálatok, belgyógyászati, valamint további járóbeteg szakellátások, egynapos sebészet, vagy akár fekvőbeteg-ellátás is.

A munkáltatók és a munkavállalók egyre nagyobb részének fontos ezen védelem megléte, ami hozzájárulhat a betegségek gyorsabb diagnosztizálásához, kezeléséhez, így a gyorsabb gyógyuláshoz (rövidíti a munkából kiesett időt), erősítheti a munkavállalói lojalitást is.

Az egészségbiztosításért ma már nem jár teljeskörű adókedvezmény, de a bérjellegű juttatásokhoz képest jelentősen kedvezőbb adózású – a piac azonban így is stabil maradt, sőt folyamatosan növekszik. A friss statisztika ugyanakkor azt mutatja, hogy bár már nem ritka az üzleti egészségbiztosítás hazánkban, de továbbra sem tekinthető széles körben eléggé elterjedtnek. Évről-évre növekszik a magán egészségbiztosítással rendelkezők száma, ugyanakkor a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen védelemmel.