TKM


TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Oldalunkon összefoglalva megtalálja a TKM-mel kapcsolatos anyagunkat:

TKM Mutatók – 2019. január 4.

Biztosítótársaságok TKM Mutatói

Csatlakozó biztosítótársaságok

TKM Kérdések és Válaszok

TKM Szabályzat

Unit-linked 1×1

TKM Sajtótájékoztató – 2009. november 24.

TKM Sajtóközlemény

Beszámolók


Beszámolók

Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ


Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ

2017.09.08.

2017. szeptember 18-tól ismét nyugdíjbiztosítási kampányba kezd a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), folytatva a tavaly megkezdett munkát. A kampány célja ezúttal is a lakosság edukációja, öngondoskodási hajlandóságának növelése, és a tagbiztosítók egyéni nyugdíjbiztosítási kampányainak elősegítése. A tavalyi évhez képest a legmarkánsabb változás a női célcsoport fókuszba kerülése – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A koncepció kialakításával és megvalósításával az idei évben is a Spice Communicationt bízta meg a szövetség. A „Mi lenne velem nélkülem?” szlogen alatt futó kampány lényegében minden csatornán kiemelkedően teljesített. A TV reklámszpotot összesen több mint 1,2 millióan látták – egy fő átlagosan hét alkalommal találkozott vele -, mintegy 58 százalékos, hatékony elérést generálva. Az online csatornák sem teljesítettek rosszul: a YouTube-on keresztül több mint 260 ezren a kampányfilmet. A filmmel elért 41 százalékos végignézési arány pedig messze a – 8-20 százalékos – iparági átlag fölötti eredmény.

A Google és Facebook hirdetések esetében 5,3 milliót meghaladó megtekintést sikerült elérni, míg az online display hirdetések 11 milliós AV mellett 3,7 milliós reach-et produkáltak. A kampányt kiegészítő PR tevékenység, natív megjelenésekkel kiegészített eredménye az ugyancsak kiemelkedő, 1,5 milliós olvasottságot eredményezett.

Az online eredmények összehasonlítása

A 2017 őszi kampány üzenetei és mondanivalója lényegében változatlanok maradnak, továbbra is rövid, egyértelmű, azonnali cselekvésre ösztönző kreatívok készültek. Az egyéni cselekvés, az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása mellett kiemelt kampányelemként jelenik meg a nyugdíjbiztosításra igénybe vehető állami támogatás is, ugyanakkor a tavalyi, elsődlegesen férfiakra fókuszáló kommunikáció mellett ezúttal a nők jelentik az elsődleges célcsoportot. A nőket magasabb várható élettartamuk miatt, ha lehet, még jobban sújtja az időskori megélhetés problémája. így nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk, az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Ennek megfelelően a kreatívokban és a kampányfilmben most előtérbe kerülnek a női szereplők, de fel-fel tűnik a férfi főszereplőkkel forgatott, 2016-os reklámfilm is. A médiamix kiigazítása során is nagyobb reprezentációt kaptak a nők által preferált csatornák.

Az idei kampány szeptember 18-án indul, 5 héten keresztül tart majd, és ismét az elektronikus médiára, valamint az online csatornákra fókuszál majd.

„Példaértékűnek tartjuk, hogy a biztosítók összefogásával egy olyan fontos kérdés, mint az öngondoskodás szükségessége és a nyugdíjbiztosítás, ismét a figyelem homlokterébe kerülhet” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord


MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

30-50 százalékkal kevesebb váltás a kampány felénél

2011.11.17.

Idén jelentősen elmaradhat a korábbi becslésektől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltók száma – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes összesítése. A szövetség szerint már olyan keveset lehet spórolni a váltások túlnyomó részénél, hogy az ügyfelek inkább maradnak jelenlegi biztosítójuknál.

Az előző évek hasonló időszakában tapasztaltakkal szemben idén „nagy a csend” a kgfb-kampány körül: a MABISZ szerint mind az érdeklődés, mind pedig a kötésszám jócskán alatta maradhat az előrejelzéseknek és a várakozásoknak. „A kampány felénél járva egyes társaságoknál 30-50 százalékos visszaesés is látszik a tavalyi értékekhez képest, bár a hónap végén még lehetnek meglepetések. Lehetséges, hogy az ügyfelek csak óvatosabbak és még kivárnak” – vélekedik Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Az elnök szerint a kampány első felénél járva úgy tűnik, mintha az ügyfeleket már nem motiválnák a további váltások, mivel a megtakarítható összeg nagysága a folyamatos díjcsökkenés eredményeként egyre kisebb. A 2010-es kampányban a kgfb olyan díjszintet ért el, hogy alig egy tankolás árából fedezhetjük az egész éves kgfb-díjat, így az ügyfelek már nemigen keresnek másik biztosítót.

„Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy az ügyfelek általában elégedettek a biztosítójuk szolgáltatásával, s ezért nem gondolkodnak váltáson” – jelzi az elnök. Inkább egyedi és szélsőséges példa, ami az egyik tagbiztosító ügyfélszolgálatánál fordult elő, hogy az egyik gépjármű-tulajdonos 220 forintos negyedéves díjkülönbségnél is a biztosítóváltás mellett döntött.

Az előrejelzésekkel ellentétben, az eddigi adatok szerint nem bővült tovább az online piac. Új, idei jelenség viszont, hogy idén már a biztosítók többsége honorálja kedvezményekkel az elektronikus kapcsolattartást az ügyfelekkel. „Emellett rohamosan terjed a kgfb-piacon az éves díjfizetés, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb mind a biztosító, mind pedig ügyfelek számára” – számol be egy új jelenségről Szombat Tamás.

A biztosítót váltóknak azt ajánlja az elnök, hogy az online kalkulátorok eredményét mindig ellenőrizzék a szövetség által működtetett Díjnavigátoron, hiszen jelenleg ez az egyetlen eszköz a piacon, amely az összes biztosító társaság minden ajánlatát és az összes elérhető kedvezményt is tartalmazza. „A Díjnavigátor üzleti érdekektől mentesen működik, és teljes mértékben megbízható, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott információkat szolgáltat. Annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz, feltünteti az Interneten nem elérhető ajánlatokat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetőek” – mutat rá a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata


Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Másfél év alatt 40 ezer érdeklődő

2012.08.08.

Indulása óta, az elmúlt másfél évben közel 40 ezren, az idei első félévben összesen csaknem 9700-an fordultak a MABISZ ügyfélszolgálatához. A megkeresések döntő többsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területét érinti – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálat legfrissebb adatait.

2012 első hat hónapjában elsősorban a nemzetközi károkkal, a fedezetlenségi díjjal, valamint a bónus-malus besorolásokkal kapcsolatosan érkeztek megkeresések az ügyfelektől. A szövetség központi ügyfélszolgálatának idei első féléves adataiból kiderül, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatához érkező megkeresések zöme – közel 63 százaléka – nem konkrét, a biztosítókat, illetve a MABISZ-t érintő kérdés. Az ügyfelek egyre több esetben a MABISZ ügyfélszolgálatát keresik fel, ha felvilágosítást kérnek. Az elmúlt másfél év adatai szerint az ügyfelek hiteles információforrásnak tekintik és a biztosításaikkal kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal is megkeresik a szervezetet.

Ami a megkeresések tárgyát illeti, jól látszik, hogy leggyakrabban az állománykezeléssel, illetve a kárrendezéssel kapcsolatos kérdésekkel jelentkeztek leggyakrabban az ügyfelek. 2012 elején egyértelműen látszott a közelmúltban indult Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerrel (KKNYR) kapcsolatos problémák erős dominanciája.

Az elmúlt bő másfél évben legtöbben a biztosítatlan gépjárművek, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károkkal kapcsolatosan keresték meg a szövetséget (43%), ezt a fedezetlenségi díjjal, illetve a bónus-malus besorolással kapcsolatos kérdések követték (23%).

A MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. Ennek jegyében készült el a közelmúltban a szövetség új Facebook oldala is. A hagyományos ügyfélszolgálathoz kapcsolódóan az ügyfelek mostantól a közösségi oldalon is elérhetik a MABISZ-t és probléma esetén mód nyílik azonnali kapcsolatfelvételre is.

A MABISZ ügyfélszolgálatához beérkező megkeresések típusa 2010. szeptember 1- 2012. június 30

Forrás: MABISZ

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok


KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

2017.11.09.

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Új alapokon a biztosítások értékesítése


Új alapokon a biztosítások értékesítése

2018.02.14.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

A biztosításközvetítő természetes személyek létszámának alakulása

Forrás: MNB

A jövő már megérkezett


A jövő már megérkezett

Új lendületet kaphat a hazai insurtech-szféra

2017.11.07.

Egyértelmű és határozott a szándék a digitalizáció, a biztosítási értéklánc új szintre emelése felé mind a piaci szereplők, mind az állam és a felügyelet részéről – foglalhatnánk össze az idei MABISZ konferencia délelőtti programjának tanulságát.

„A digitalizáció nem a jövő feladatait fogalmazza meg, már tegnap elkezdődött és a jelen teendőit határozza meg” – jelentette ki megnyitó előadásában Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének éves nemzetközi konferenciáján. Hozzátette, a Digitális Jólét Program nem elsősorban gazdasági, technológiai fejlesztési projekt, hanem egy párbeszéden és kölcsönös bizalmon alapuló, esélyteremtő vállalkozás, aminek legfontosabb, minden tekintetben elsőbbséget élvező szereplője maga a polgár, a hétköznapi ember. A megvalósításban azonban kulcsszerepe van valamennyi érintett fél folyamatos, kölcsönös bizalom jellemezte párbeszédnek, az állam koordináló és támogató szerepének, valamint a megfelelő szabályozói nyitottságnak egyaránt. A Digitális Jólét Program 2.0-ban éppen ezért kulcsszerepet kap a hazai informatikai KKV-k kiemelt támogatása, valamint az állam működése során keletkezett adatvagyon gazdasági szereplők által történő hasznosításának lehetővé tétele is. A miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki, hogy a valóban értékes párbeszédben partnerként számíthat azokra a szektorokat összefogó szakmai szervezetekre, mint amilyen a MABISZ is. „A digitalizáció minden területen, gazdasági térségektől az egyes vállalatok szintjéig az egyik legátfogóbb és legfontosabb gazdaságfejlesztési program lesz az elkövetkezendő évtizedben. Aki ezt nem ismeri fel, az menthetetlenül lemarad” – zárta előadását a miniszterelnöki biztos.

Mikor innovációról beszélünk, mindig az aktuális hívószavak, nagy ötletek kerülnek középpontba, holott a hétköznapok nem csak ezekről szólnak Pandurics Anett szerint. A MABISZ elnöke úgy fogalmazott, a magasabb szintű szolgáltatások, az ügyfélélmény javítása, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, még ha nem is beszélünk róluk folyamatosan. A biztosítási szektor ennek kiváló példája, hiszen az elmúlt öt év folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lényegében a küszöbön áll a válság előtti szint elérése, eltelt azonban tíz év, és ezalatt elképesztő változásokon ment át a szakma. „Ma már elképzelhetetlen a KGFB tarifák papíralapú közlése, de 10 éve még ez volt a norma, az Internetes csatornák előretörésével pedig a személyes értékesítés is egyre inkább háttérbe szorul.” – mondta Pandurics Anett.

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. Kialakításra kerül egy olyan, közös gondolkodást, párbeszédet elősegítő innovation hub és egy úgynevezett „regulatory sandbox”, aminek keretei között az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk életképességét. „Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. „A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.” – fogalmazott Windisch László.

A vezérigazgatói kerekasztal tanulsága szerint a digitalizáció hívószavainak rengetegében hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az innováció, a technológia nem cél, hanem eszköz. Az Erdős Mihály (Generali), Kurtisz Krisztián (Uniqa), Sztanó Imre (NN) és Kisbenedek Péter (Allianz) részvételével zajló beszélgetés alapján ez a cél továbbra is mind a biztosítók, mint az ügyfeleik életének egyszerűbbé tétele. A különbség jelenleg csak annyi, hogy minden eddiginél közelebb kerülhet a biztosító az ügyfélhez, ez pedig kulcsfontosságú, hiszen végső soron az ügyfélkapcsolat a siker kulcsa. A helyzet annyiban valóban bonyolultabb, hogy egyszerre kell megvalósítani a termék, a cégkultúra, illetve a technológia fejlesztését, mivel a megszokott keretek már alkalmatlanok a megváltozott elvárások kiszolgálására. A fejlődés már annyira felgyorsult, hogy nem érdemes 12 hónapnál hosszabb megtérülésű projektekbe vágni, egy gyorsabb, agresszívebb szemlélet kell, ami gyorsan képes új termékeket piacra dobni, és amennyiben szükséges megszűntetni. A külső versenytársak jelentette kockázatról szólva a résztvevők szerint a legnagyobb kérdés az, képesek-e újradefiniálni magukat a biztosítók, de ehhez mindenképpen szükség lenne a szabályozói keretek bizonyos mértékű lazítására, az adott esetben túlburjánzó szabályok egyszerűsítésére, adott esetben elhagyására is.

Kiadványok


Kiadványok

Évkönyvek

A MABISZ évkönyvei a tagok éves mérlegadatainak összevetésével készülnek. Célja, hogy képet adjon a biztosítótársaságok adott évi eredményeiről, illetve hogy az olvasó folyamatában is össze tudja hasonlítani az ágazat fejlődési mutatóit.

Letölthető dokumentumok

Jelentések

A Magyar Biztosítók Szövetsége a 2000. év harmadik negyedévétől negyedévente, majd 2017-től évente összegyűjti és honlapján megjeleníti a magyar biztosítási piacra vonatkozó alapvető adatokat. Ilyen alapvető adatoknak számítanak a biztosítónkénti díjbevételek biztosítási áganként és jelentősebb termékcsoportonként, valamint a biztosítási üzletáganként a teljes piacra összegzett díjbevétel, tárgyévi kárráfordítás, záró állománydarab és záró állománydíj értékek.

Letölthető dokumentumok

Beszámolók

A Magyar Biztosítók Szövetsége – a törvényi kötelezettségének megfelelően – közzéteszi éves beszámolóit.

Letölthető dokumentumok