Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!


E-kárbejelentő: egy hét alatt több mint hatvanezer letöltés!

2019.01.15.

Egy hét alatt kategóriájában Magyarország legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát a MABISZ január 8-án elindított digitális kárbejelentője, amely az ekar.hu oldalon keresztül tölthető le.

 

Mind az androidos, mind pedig az iOS platformon napok alatt a legnépszerűbb magyarországi alkalmazássá vált a múlt héten elindított digitális kárbejelentő, amelyet egy hét alatt több mint 62 ezren töltöttek le. Néhányan sajnos már használni is kényszerültek: a biztosítókhoz közel ötven, balesethez kötődő kárbejelentés érkezett ezen a csatornán. Az egyik társaság közleményben jelezte, hogy az egyik, kisebb koccanáshoz kapcsolódó ügyet 24 órán belül sikerült rendezni, a kártérítés összege az ügyfél számlájára került.

 

Az applikáció értékelése az áruházakban 4-es feletti átlagot ért el, a problémamentes felhasználók aránya 99,8 százalék. A MABISZ ugyanakkor folyamatosan értékeli a beérkező észrevételeket és ezek alapján napokon belül megjelenik az 1.0.1-es verzió. Az eddigi kérdések, megjegyzések nyomán érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:

 

• A MABISZ digitális kárbejelentője az ekar.hu oldalról tölthető le. Figyeljünk oda, hogy az alkalmazás áruházak kínálatából ezt az applikációt töltsük le, mert csak ezzel a bejelentővel vannak összehangolva a magyarországi biztosítók informatikai rendszerei. Keresésnél a kulcsszó: e-kárbejelentő.

 

• Az alkalmazás jelenleg két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni.

 

• A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt továbbra is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez. Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével azonban a káresemény jóval egyszerűbben és gyorsabban bejelenthető, az elküldést követően a biztosítók azonnal megkezdhetik az ügyintézést. Ám azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem használható (pl. külföldi vagy biztosítatlan gépjármű esetén), a hagyományos papír alapú kék-sárga nyomtatványra lesz szükség.

 

• Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. Az E-kárbejelentőt csak két ismert magyar rendszámmal lehet használni.

 

• Az alkalmazás egyelőre nem alkalmas casco károk rögzítésére.

 

• A beküldést követően a bejelentést a rendszer véglegesíti, annak adatait egyik résztvevő fél sem módosíthatja. Hibás adat beküldése esetén annak korrigálását az illetékes biztosítótól lehet kérni a kárrendezési eljárás során, vagy a felek kitölthetnek egy teljesen új elektronikus kárbejelentőt.

 

• Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével kitöltött kárbejelentést a felelősként megjelölt fél biztosítója részére, ha vitatott a felelősség, mindkét érintett biztosító részére küldi meg a MABISZ.

 

• Ha a bejelentő felek 72 órán belül nem kapnak visszajelzést a biztosítótól, ennek tényét a biztosító részére haladéktalanul jelezni kell, a bejelentő készülékén elmentett bejelentés hagyományos módon történő továbbításával.

 

• A biztosítók a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya) január elejétől kezdve folyamatosan a QR-kódokat helyezhetnek el, és így küldhetik majd ki azokat ügyfeleiknek. A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában. Célja a kitöltési folyamat meggyorsítása, használata pedig nem nélkülözhetetlen, a kárbejelentés ennek hiányában is megtehető.

 

• Az alkalmazás jobb felső sarkában található menüben lehetőség nyílik adataink előzetes beolvasására és elmentésére (☰ Menü/ 👤 Személyes adatok/ Gépjármű és szerződés adatok/ Új gépjármű/ 📷 Biztosítási QR kód beolvasása).

Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!


Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!

2019.01.08.

A mai naptól az autósok mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset utáni adminisztratív teendőket. Elindult ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentője, amely a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatvánnyal egyenértékű, ám gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé.

 

Történelmi mérföldkövet lépett át tavaly a biztosítási piac. A díjbevételek várhatóan meghaladták az ezermilliárd forintot – mondta a MABISZ keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a szövetség elnöke. Idén a legtöbb társaság számára a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudja beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési, ügyfélkezelési folyamataiba. A digitalizáció már 10 éve jelen van a biztosítási piacon, hangsúlyozta Pandurics Anett. A KGFB tarifák online közlése, a személyes értékesítés háttérbe szorulása, a szerződések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik, és mától útjára indul a digitális kárbejelentő is.

 

Az egész kárrendezési folyamat digitalizációjának is lökés adhat az E-kárbejelentő, amely a MABISZ és az érintett 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósulhatott meg. A fejlesztési folyamat során a szövetség, valamint a munkában kiemelkedő részt vállaló Allianz szakemberei az ügyfelek érdekeit is igyekeztek maximálisan szem előtt tartani. A potenciális felhasználók így többkörös fókuszcsoportos beszélgetések során fogalmazhatták meg véleményüket, észrevételeiket a készülő applikációval kapcsolatban.

 

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. Egyes biztosítók lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban korábban nem voltak egységesek. Egyetlen egységes offline csatorna létezett a kárbejelentésre, az úgynevezett baleseti bejelentő, vagy más néven kék-sárga nyomtatvány. A „kék-sárga” bejelentő fogalma talán minden autós számára ismert, ám mivel csak akkor vesszük elő, ha baleset történt, nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. Pedig a hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak nagy késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez.

 

Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható időn belül lehetővé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

 

A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhető, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak. Ezt is megkönnyíti az alkalmazás azáltal, hogy a baleset vázlata választható ikonokból (például gépjárművek, utak, kereszteződések, táblák, tereptárgyak, állatok), illetve szükség esetén szabad kézzel is megrajzolható. Tipikus hiba az is, hogy a szabályosan kitöltött bejelentőről lemarad az aláírás. Ez az applikáció használóival szintén nem fordulhat elő.

 

Balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt a kötelezettséget is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

 

A közúti forgalomban lévő gépjárművek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nő. 2018. június 30-án meghaladta a 4,4 millió darabot. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentősen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta.

 

Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendőrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, külön kiemelve, hogy a rendőrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.

 

Az alkalmazás letölthető a https://ekar.hu oldalon, androidos és iphone-os telefonokra is.

 

Egyre többen kötnek télen is utasbiztosítást


Egyre többen kötnek télen is utasbiztosítást

2018.12.20.

Bár az utasbiztosítások terén az összes díjbevétel közel fele jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron jön össze, az idei első negyedévben a piac gyorsabban bővült tavalyhoz képest, mint a rákövetkező időszakokban. A téli utak számának az emelkedése mellett a bevételek növekedése főként annak tudható be, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elemzéséből. 

 

Meghaladta a 11,3 milliárd forintot az idei év első 9 hónapjában a biztosítási szektor utasbiztosításokból származó díjbevétele. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 26 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is az első negyedévben kiugróan, több mint 42%-kal bővült a piac az előző év első három hónapjával összevetve, ami a téli utak számának emelkedésére utal. Tavaly egyébként a MABISZ adatai szerint összesen 12,185 milliárd forintot ért el a szektorszintű díjbevétel, amit tehát már szeptember végén megközelített a piac, így idén jelentős növekedés várható.

A díjbevételek növekedése az utak számának emelkedése mellett főleg annak köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók.  Különösen a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége nő évről évre. A légi személyszállítás amúgy is rekordot döntött tavaly az Európai Unióban: több mint egymilliárdan utaztak, hazánkban pedig közel 15%-kal nőtt egy év alatt a légi utasforgalom az Eurostat adatai szerint.

Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbek azok az utasbiztosítási kiegészítők, amelyek a járatkésések, járattörlések következtében fellépő többletköltségeket térítik meg. Elterjedtek azok a magasabb kategóriájú utasbiztosítási termékek, amelyek az elveszett, vagy megrongálódott poggyász, illetve a járatkésés, -törlés miatti sürgős beszerzéseket (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítik, a biztosításban szereplő limit erejéig. Egyes biztosítóknál az ügyfél bejelentése után a biztosítás időtartama automatikusan meghosszabbodik, ha az ügyfél hazautazása kitolódik, a járata késik vagy törlésre kerül. Létezik a piacon olyan kiegészítő biztosítás is, amely automatikusan kifizeti a légitársaságot terhelő kártérítés összegét, ha az ügyfél repülője több mint három órát késik, a járatot törlik, vagy nem tudott felszállni a repülőre annak ellenére, hogy érvényes beszállókártyája volt, például túlfoglalás miatt.

Ám nem csak repülős utazások esetén kerülhetünk nehéz helyzetbe, az is kellemetlenséget okozhat, ha autónk meghibásodik. Lakóhelyünktől távol szervizt találni nem egyszerű feladat, nem is beszélve a felmerülő költségekről, illetve az utazás folytatásáról. Ezekben a helyzetekben nyújthat segítséget az utasbiztosítások mellé köthető autós asszisztencia biztosítás, amely jellemzően a külföldön felmerülő helyszíni javítást, szervizbe szállítást, végső esetben hazaszállítást, az utasok tovább- vagy éppen hazautazási költségtérítését fedezi. Ezzel a kiegészítővel gyakorlatilag a sikeres utazást biztosíthatja magának a tudatos ügyfél.. Kevesen tudják, hogy egy szerződésen belül több gépjárműre is köthető asszisztencia biztosítás, azonban a casco biztosításhoz hasonlóan, itt fontos szempont az autók kora. Jellemzően a 15 évnél fiatalabb járművek biztosíthatóak, de vannak olyan társaságok, akiknél elérhető gépjármű assistance akár 20 éves autóra is.

Mindezek ellenére a külföldre utazó magyarok nagyjából fele köt csak utasbiztosítást. A síelők körében valamivel magasabb ez az arány, részben a sífelszerelések értéke miatt is. A jegybank tavalyi adatai szerint az utasbiztosítások terén viszont kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében 16,6 százalékot tett ki az elektronikus csatorna aránya, addig az utasbiztosítások terén elérte a 74 százalékot az az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Az ünnepek alatt sem a karácsonyfa, hanem a konyha a legveszélyesebb tűzforrás


Az ünnepek alatt sem a karácsonyfa, hanem a konyha a legveszélyesebb tűzforrás

2018.12.20.

Advent idején és karácsony közeledtével megnő a tűzesetek száma. Különösen a konyha válik a veszélyek forrásává – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 

 

Ebben az évtizedben, az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ebből közel tízmilliárdot 2012-ben, amely év mind az esetek száma, mind pedig a kárösszeg tekintetében kirívóan „lobbanékonynak” számított. Ehhez képest a tavalyi, közel hatezer tűzeset után kifizetett közel 3,8 mrd forint nyugodtabb évet jelentett mind a tűzoltók, mind a biztosítók számára. (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái némileg eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat azonban a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

Ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzeseteknek kb. a hatodát, vagyis az éves átlag kétszeresét. Ezeknek csak az elenyésző részét (úgy minden harmincadikat) okozzák gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy gyúlékony adventi koszorúk. Annál többször, az esetek csaknem felénél, a konyhából indul ki a lakástűz.

Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat. Karácsonyi időszakban nem árt gondolni arra sem, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A két szervezet már nem az első ajánlását adja ki ebben a témában, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak.

A legfrissebb, 24 oldalas ajánlás a villamos áram okozta balesetek megelőzéséről és csökkentéséről például felhívja a figyelmet arra is, hogy karácsonyfa izzósor fényforráscseréjét csak a csatlakozódugó kihúzott állapotában végezzük, mert az érintkezők között életveszélyes feszültség lehet. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlás részletesen kitér arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a balesetbiztosítás.  A szerződéses támasz segít a baleset miatti anyagi kiadások fedezésében, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Ilyen szolgáltatás lehet például az orvosi tanácsadás telefonon keresztül, a háziápolás, otthoni segítségnyújtás vagy éppen baleseti eredetű gyógytorna megszervezése, a rehabilitációhoz történő segítségnyújtás a lakásátalakítástól a komplex orvosi rehabilitációig. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

Lassan emelkedik a casco szerződések száma


Lassan emelkedik a casco szerződések száma

2018.12.11.

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2

A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője


A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője

2018.11.27.

Tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanennyien vannak azok is, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság közel fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből szándékozik biztosítani nyugdíjas éveit – derül ki a Századvég Alapítványnak a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített kutatásából.

 

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából készített a lakosság pénzügyi tudatosságáról. A megtakarítási rendszeresség kérdésében egyszerre van jelen a megtakarítási képesség és a hajlandóság. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb kapcsolódó attitűdöktől is erősen függ a pénzügyi magatartás.

 

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A felsorolt lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18–29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli. Szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadóknál átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. A megtakarítások időtartamát tekintve elmondható, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.

 

A felmérés szerint a magyarok közel fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire vonatkozóan. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg. A pénzügyi döntések meghozatalakor a legtöbben korábbi tapasztalataikra (40 százalék) vagy a család, barátok véleményére (38 százalék) támaszkodnak. A 18–39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.

 

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58–61 százalék) számára fontos az állami támogatás, mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7–12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15–18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

 

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018 májusában, amelynek során 1100 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A minta a fő szocio-demográfiai dimenziók mentén reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot. A hibahatár plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

 

Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!



Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!

2018.11.22.

A biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a gépjármű kárbejelentéseket a károsultaktól. Jelenleg egyetlen egységes offline csatorna létezik erre, az úgynevezett kék-sárga nyomtatvány. Ezen változtathat a Magyar Biztosítók Szövetségének új alkalmazása, melynek segítségével januártól egyszerűen, gyorsan és szakszerűen elintézhető lesz a kárbejelentés – hangzott el a MABISZ kilencedik alkalommal megrendezett biztosításszakmai konferenciáján.

A MABISZ évtizedek óta elkötelezett a pénzügyi tudatosság erősítése iránt, amiben a digitalizációnak is jelentős szerep jutott – emelte ki a csütörtöki konferencián Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. A TKM, a Díjnavigátor valamint a szövetségnek a mai nappal megújult honlapja is azt mutatják, hogy a digitalizáció évtizedek óta jelen van a szektorban, csak korábban az online összehasonlítást nem hívtuk insurtech-megoldásnak – emlékeztetett rá Pandurics Anett.

Új fejezetet jelent ebben a folyamatban a MABISZ januárban induló E-kárbejelentő applikációja. Az alkalmazáson a szövetség a gépjármű piacon érintett tagbiztosítóival közösen azon dolgozik, hogy az eddigi papíralapú nyomtatvány, a „kék-sárga” néven ismert baleseti bejelentő mellett lehetőség legyen az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre. Az új digitális megoldás összhangban áll az MNB biztosítókra vonatkozó 10 éves jövőképével is, utalt rá Pandurics Anett, aki szerint bár egyes biztosítók már most is lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális kárbejelentő csatorna igénybevételére, ezek azonban nem egységesek.

A forgalomban lévő gépjárművek száma hazánkban a 2000-es évek óta folyamatosan, 2013 óta pedig gyorsulva növekszik. A közúti balesetek száma a megnövekedett közúti forgalom nyomán 2013 óta enyhén emelkedik, ami a biztosítókhoz bejelentett kgfb-károk számában, és az egy kárra jutó kárfelhasználásban is megfigyelhető – ismertette a MABISZ elnöke. A januárban induló online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz majd lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás egy könnyen használható szerkesztő modult is tartalmaz, melynek segítségével a felhasználók könnyen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása és a lokáció GPS-es meghatározása szintén hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel, illetve tájékoztatják az ügyfelet, hogy megérkezett a bejelentés.

Az ügyfelek, különösen a fiatalabb generáció részéről is elvárás, hogy a biztosítók digitalizáljanak. Egy idei, 8000 fős globális felmérés szerint a 18-34 évesek mintegy 62%-a kifejezetten örülne, ha személyre szabottabb szolgáltatást és árazást nyújtanának a biztosítók, amihez közösségi médiában is használt adataikat, illetve IoT adataikat is rendelkezésre bocsátanák.

Mint a konferencián elhangzott, a szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére, továbbá folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján. Évek óta fontos feladatának tekinti a MABISZ a fiatalok bevonását, elérését, valamint a biztosítás népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a 2017-ben először megrendezett Biztonság Hete programsorozat, ami különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában igyekszik közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját.

A MABISZ a Századvéggel közösen dolgozta ki idén a Biztosítási Bizalmi Indexet (BIBIX), amely a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és a szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettségét vizsgálja, kérdőíves kutatás alapján. Az index értéke a 2015-ös 44,6-ról idén 52,4-re emelkedett.

Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium


Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium

A határbiztosítás aktuális díjai (30 napos biztosítási időszakra)

Frontier Insurance premiums (for a 30-day insurance period)

Járműkategória / Vehicle Category Díj / Premium 
Személygépkocsi / Passenger Car

90 000 HUF

Motorkerékpár / Motorcycle 35 000 HUF
Autóbusz / Bus 150 000 HUF
Tehergépkocsi / Truck 170 000 HUF
Vontató / Tractor 170 000 HUF
Mezőgazdasági vontató / Agricultural tractor 50 000 HUF
Pótkocsi / Trailer 50 000 HUF
Segédmotoros kerékpár / Scooter 3 500 HUF
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi / Car trailer, caravan 2 000 HUF
Motorkerékpár utánfutó / Motorcycle trailer 2 000 HUF

Közbeszerzési Konferencia


A közbeszerzés és a biztosítás kérdései – konferencia
2018. november 7.

2019. évi fedezetlenségi díjak


A 2019. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2019. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2019. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 460
38-50 kW 560
51-70 kW 620
71-100 kW 720
101-180 kW 940
181- kW 1030
Motorkerékpár
1-12 kW 80
13-35 kW 130
36-70 kW 240
71- kW 360
Autóbusz
10-19 férőhely 690
20-42 férőhely 1580
43-79 férőhely 1770
80- férőhely 3710
Trolibusz 1850
Tehergépkocsi
0-3500 kg 770
3501-12000 kg 1470
12001- kg 3460
Vontató 3820
Mezőgazdasági vontató 180
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 170
751-10000 kg össztömeg 180
10001- kg össztömeg 1280
Lassú jármű 180
Munkagép 180
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 170

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!