3500-an esnek áldozatul naponta közlekedési balesetnek világszerte, ez a világ GDP-jének 3%-át is jelentheti, ezért ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni – hangzott el az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete rendezvénysorozat nyitóeseményén.

 

Közlekedésbiztonság esetén leggyakrabban a közúti közlekedés biztonságáról esik szó, hiszen utaskilométerre vetítve ez a legveszélyesebb eszköz – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Palkovics László miniszter nyitóbeszédében. A kormánybiztos kiemelte: 3500-an esnek áldozatul naponta közlekedési balesetnek világszerte, ez a világ GDP-jének 3%-át is jelentheti, vagyis ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni.  Az EU több célkitűzést tett annak érdekében, hogy 2050-re senki ne veszítse életét közúti balesetben, még közvetetten sem. Mivel a közlekedési balesetek 93%-át emberi hiba okozza, a leghatékonyabb eszköz a kiküszöbölésére a tudatosítás, de az infrastrukturális és műszaki elemeket is lehet fejleszteni. Előbbit már az óvodában, iskolában el kell kezdeni, de egész életünkben folytatni kell.

Az ITM több területen is aktív. Egy éve jött lére a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség, ami közlekedésbiztonsággal is foglalkozik rendezvények, oktatás formájában, de emellett tesztpályák is épülnek a közeljövőben az országban. Nem kivitelezhetetlen, hogy 2050-re hazánkban se történjen egy halálos közlekedési baleset sem – mondta Palkovics.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy 5 éve már, hogy a MABISZ megkereste ötletével az ORFK-t, hogy az iskolakezdés idején felhívják a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Ebből nőtte ki magát a Biztonság Hete rendezvénysorozat, először csak Pest megyében, majd az egész országra kiterjedően. Idén remélhetőleg ismét sokan vesznek részt ezeken a rendezvényeken, aminek az indulása óta több mint 50 ezer gyerek volt részese, az online térben pedig több mint 2 millióan nézték meg az arról szóló híradásokat. A Biztonság Hete idén nemzetközivé vált, 8 kelet-közép-európai ország csatlakozott, az ottani iskolákban is napirendre tűzték a közlekedésbiztonság témáját.

A MABISZ több fronton is igyekszik segíteni a kezdeményezés sikerét. A képregénysorozat a legkisebb gyerekeknek tanítja meg a kockázat, a kockázattudatosság fogalmát. A Biztonság Kerék játékkal pedig, ami online is elérhető, felmérhetik saját kockázatvállalási hajlandóságukat a gyerekek.

A közlekedésbaleseti statisztikák ugyan javulnak, de sok még a tennivaló – figyelmeztetett Pandurics Anett. A MABISZ, illetve a biztosítók jellemzően akkor jönnek képbe, mikor már megtörtént a baleset. Ekkor segít a biztosítók összefogásával létrehozott e-kárbejelentő, ami folyamatos a fejlesztéseknek köszönhetően most már születési dátum és rendszám megadása után automatikusan kitölti a szükséges adatokat. Az alkalmazást eddig több mint 400 ezer ember töltötte le, és 20 ezernél is több kárbejelentést bonyolítottak le ezen keresztül.

Tavaly összesen 460-an haltak meg közlekedési balesetekben, ami utoljára 1956-ban volt ilyen alacsony – közölte Óberling József r. ezredes, az ORFK OBB ügyvezető elnöke. Az idei számok azonban már nem néznek ki ilyen szépen. Ezen a héten Európa összes rendőrsége a közlekedésbiztonsággal foglalkozik. Itthon a holnapi napon országos ellenőrzéseket végeznek a közutakon, hogy balesetek nélkül múljon el a Safety Day, hiszen, ha biztonság van, minden van – tette hozzá a rendőrezredes.

A tűzvédelem aktuális helyzetéről, az otthoni balesetek, káresetek megelőzéséről beszélt Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, a BM OKF Országos Tűzmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke. Tudatosítani, tanítani kell az embereket, hogy akár az utakon, akár az otthonukban történt baleseteket meg tudják előzni. A lakástüzek megelőzéséről elmondta: évente 6500 ilyen eset történik, a keletkezési okok közé tartoznak az elektromos berendezések és hálózatok. Idén kampány is indul a füstérzékelők telepítése érdekében.

A fűtési szezon előtt érdemes a berendezéseket és a kéményeket is ellenőrizni. Minden évben rengetegen halnak meg szénmonoxid mérgezésben, nagyságrendileg 900 olyan esethez mennek ki, ahol CO-mérgezés gyanúja merül fel. Ahol volt CO-érzékelő, ott soha nem történt tragédia – emlékeztetett a tűzoltósági főfelügyelő. A közlekedési baleseteknél idén 10 ezer esetben kellett a tűzoltóknak is beavatkozni, mentésnél vagy tűzoltásnál. Tudatos felkészítéssel megelőzhetők lennének ezek a balestek.

A biztonság fogalma egyre több területre terjed ki a közlekedéstől, az otthonokig, de újabban több szó esik a pénzügyi biztonságról is, amiben a biztosítók szerepe kulcsfontosságú – említette Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, hogy a lakások 70%-a biztosított, vagyis a családok 30%-a még mindig nagyon kitett az otthonukat érintő anyagi kockázatoknak. A pénzügyi biztonság megteremtése is a tudatosítással, oktatással kezdődik, itt is meg kell tanítani a gyerekeknek a kockázatokat, a kezelésükre alkalmas eszközöket. A pénzügyi tudatosság, mint önvédelmi eszköz rendkívül fontos, ez ma össze kell kapcsolódjon a kiberbiztonsággal is. Az iskolákban a pénzügyi tudatosság ma már a NAT része, de az iskola keretein kívül is fokozni kell a tudatosítást. Ha minden család idővel egy kicsit jobban gazdálkodik, nem vesz fel rossz hiteleket, az nem csak a saját biztonságát erősíti, hanem hosszú távon hozzájárul a nemzetgazdaság egészéhez, a GDP-növekedéséhez is – mondta Balogh László.

Kovács Ferenc az Agrárminisztérium főosztályvezetője a vad és ember találkozásáról beszélt, ami történhet városi vagy erdei séta közben is. Felhívta a figyelmet, hogy a vadállatok alapvetően félnek tőlünk, ilyenkor meg kell találni azt a lehetőséget, hogy eltávolodjunk a helyszíntől, tartsunk távolságot. Gépjárművel történő közlekedésnél a mostani időszak, ősz végéig tartóan kiemelt vadtalálkozás szempontjából. Párzási időszakban megváltozik az állatok viselkedése, így kevésbé érzékelik a közeledő járművet, nekünk kell óvatosabbnak lennünk. A vadak általában nem egyedül járnak, ha egy átkelt az úton, számítsunk további állatokra. Balesetnél a 112-es hívószámot kell hívni, ők tudják, hogy kiket kell még értesíteni. 

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad. „A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.” – hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is – minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel.

A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül a kiindulási évben fizettek ki többet a társaságok, mint idén.

 

A káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az idei viharszezon. A biztosítók idén május elseje és augusztus 31 között több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el kárrendezésre közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Tavaly előtt hasonló nagyságrendű kárigény kevesebb mint a felével (4,1 mrd forint) terhelte meg a társaságok kasszáit. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

 

A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenkét év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Ez után azonban az idei év következik, néhány viszonylag csendesebb esztendő kontrasztjaként. 2010-től kezdődően összesen egyébként közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárási anomália.  Idén feltűnően sok volt a jégkár, a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat.  Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, több milliós károk keletkeztek a házakban.

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, közel hatszor annyi (hatezernégyszáz) ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, mint tavaly (ezeregyszáz). A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak (918 millió, illetve 149 millió). Hatmillió forintos kárt is okozott egy villámcsapás.

 

A tavalyihoz képest ötszáz millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Pedig az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Egy ilyen súlyos válság során jó okunk van feltételezni, hogy a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) most megjelent évkönyvében, amely a 2020-as részletes biztosítói adatsorokat mutatja be, értékelve az eredményeket, valamint a szövetség tagozatainak a munkáját.

 

Az üzleti eredmények, valamint a biztosítókkal szembeni lakossági bizalom alakulása összefüggenek egymással. Ez derül ki a most közzétett Magyar Biztosítók Évkönyve 2021-ből (https://mabisz.hu/evkonyvek/). Tavaly a szövetség tagjainak díjbevétele 1.242.885.664 milliárd forint volt, amely 3,8 %-kal, valamivel több, mint 45 milliárd forinttal haladta meg a megelőző év rekordbevételét. Az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 8,2%-kal, míg a nem életbiztosítások bevétele 4,8%-kal emelkedett, így a teljes összegen belül nőtt az életbiztosítások aránya, az előző évi 43,8%-ról 44,8%-ra.

 

Az évkönyv közli a Századvég tavaszi kutatását is, amely szerint a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index, a BIBIX 2015-ös kiindulási értéke óta 82,5 ponttal a legmagasabb értékén állt. A járvány közepette a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, ami közvetett módon pozitív hatással lehetett a biztosítók imázsára, állapítja meg az elemzés. A fókuszcsoportos interjúk során a megkérdezettek számára a biztosítás az értékek védelmét, valamint a kár enyhítését és megelőzését jelentette. Még akkor is biztonságot jelent számukra a biztosítás megléte, ha eddig még nem kellett használniuk. „A hitelesség és a biztonságkeresés egyaránt hozzájárulhatott a biztosítási típusú, hosszú távú megtakarítások tavalyi erős növekedéséhez a válság közepette, aminek köszönhetően az életbiztosítási tartalékok sokáig csökkenő aránya a lakosság pénzügyi vagyonán belül végre enyhe növekedésnek indult”, állapítja meg az évkönyvben dr. Molnos Dániel. A szövetség főtitkára szerint társadalmi érdek is, hogy a megtakarítók legyenek tisztában az öngondoskodás lehetséges formáival, minél többen, minél korábban hozzanak megfontolt döntést, és kezdjék el az öngondoskodást.

 

A tanévkezdés heteiben számos kezdeményezés és program bizonyítja, hogy a MABISZ ennek, valamint a biztosítási ismeretek bővítésének, és a biztosításokról alkotott kép árnyalásának kiemelt jelentőséget tulajdonít. A Fiatal Generációs Stratégia keretében, amely a tizenéves korosztálytól a fiatal felnőttekig erősíti az adott korosztályban a pénzügyi és biztosítási tudást, a nyár eleje óta pörög az online térben a megújult Biztonságkerék – Forgasd ki a jövőd! játék. Az értékes nyereményeket is kínáló edukációs programot a tavalyi indulása óta eddig több mint tízezren kerestek fel. A korábbi változat végig kísérte a játékosokat a középiskolától a nyugdíjig tartó játéktábla életszakaszain, biztosítási ismeretekkel körítve. Az új játékra kattintók (https://biztonsagkerek.hu/) emellett „biztonsági párbajra” is kihívhatják barátaikat, ismerőseiket, vagy felmérhetik kockázatvállalási hajlandóságukat.

 

Idén második alkalommal az egyetemisták mellett a középiskolások is szabadjára engedhetik fantáziájukat a Biztosítsd Be Magad! (BBM) esettanulmány versenyen, amely ezúttal a jövő biztosításai körül forog. Az érdeklődő csapatok a jövő héttől regisztrálhatják majd magukat a BBM Facebook oldalán meghirdetett linken. 

 

Azokhoz pedig, akik szeptembertől már állást keresnek vagy a jövőjükön gondolkodnak, közelebb hozza a biztosítások világát egy új videóprojekt (https://mabisz.hu/biztositsd-be-a-karriered/). Ezen a szövetség tagjainak egy-egy munkatársa mutatja be a szakma különböző részterületeit, kínál gondolatébresztőt ahhoz, hogyan találják meg a legkülönbözőbb végzettséggel és érdeklődési körrel érkező fiatalok a helyüket az ágazatban.

 

Az általános iskolásokat szeptemberben a nekik szóló képregénysorozat legfrissebb, tizedik része szólítja meg (https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2021/08/kepregeny-10-resz.pdf).  A mostani kaland a közlekedésbiztonsági ismereteiket gyarapítja, mintegy felvezetve az idei Biztonság Hetét. A szeptember 20-25 közötti országos rendezvénysorozat a szervezők reményei szerint a tavalyi kényszerű online kitérő után újra a szabadtéri helyszínekre költözik vissza. A Biztonság Hetén 2017-es elindítása óta több, mint 50.000 diák vett részt személyesen. Az együttműködő szervezetek száma – beleértve több minisztériumot és állami intézményt is – meghaladja a két tucatot. A helyszíni videók, online üzenetek megtekintőinek száma több, mint kétmillió: https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos. Az eseménysorozat sikerét bizonyítja, hogy idén már a nemzetközi színtérre is kilép, hiszen magyar indítványra, Child Safety néven nyolc közép-európai ország nemzeti szövetsége indít ebben az időpontban valamilyen kezdeményezést a gyerekek biztonságának növelésére.

A júliusi viharkárok nyomán a biztosítók közel tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra. Csak a lakásbiztosításokra kifizetett tételek meghaladják a tavaly előtti év május-augusztus közötti viharszezonjának teljes kárösszegét, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A júliusi viharok nyomán közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. Rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. 2019-ben például a május 1- augusztus 31 közötti teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot (tavaly 6,6 milliárdot értek el). Az elmúlt évtizedben az árvizekkel sújtott, kirívónak számító 2010-es év kivételével (amikor háromszázezret meghaladó kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a társaságok) a legrosszabb esztendőkben is nyolc milliárd forint környékén állt meg a számla. Idén a több mint két milliárdos május-júniusi időszakhoz adódik hozzá a júliusi ötmilliárd.

 

A biztosítói terheket tetézi, hogy az ipari létesítmények, intézmények oldaláról is két és fél ezret megközelítő kárbejelentés érkezett, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is. Alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik casco-val (kevesebb, mint húsz százalék). Ezen szerződések alapján hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

 

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot. Ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvége vihar-adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk.

 

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás másodlagos, indukciós hatásához (amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre), beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban  Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, valamint Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből. Bár a július 10-e környéki jégverést követően egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak. (Az ipari, intézményes átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint környékén mozognak.) A kárügyintézést gyorsítja, hogy a társaságoknál többnyire már nemcsak a bejelentést lehet online megtenni, de távszemlézésre, fotók beküldésére is van lehetőség.

 

Egy-egy ilyen nagyobb természeti katasztrófát követően növekszik az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt. Jelenleg nagyjából minden negyedik ingatlan, azaz több mint egymillió otthon még nem rendelkezik lakásbiztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.  Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. Egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

 

A casco-t illetően a kevesebb, mint húsz százaléknyi szerződés sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetőek.

Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.

A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.

A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.

A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Idén csendesebben indult a viharszezon a tavalyinál. Félidőben a biztosítók általi kárkifizetések összege így is meghaladja már a kétmilliárd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

 

A MABISZ 2010 óta összesíti a május 1- augusztus 31 közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyek több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).

 

Két hónap elteltével, az idei viharszezon felénél bízni lehet abban, hogy idén ismét nyugalmasabb lesz a nyaralás időszaka – legalábbis abból kiindulva, hogy az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Most ebben a két hónapban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Számos bejelentést fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán tettek, erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő nyújthat fedezetet. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

 

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés a megyéket illetően Pestből, Borosod-Abaúj-Zemplénből, Hajdú-Biharból, Baranyából, Bács-Kiskunból, Jásznagykun-Szolnokból, Somogyból, Szabolcs-Szatmárból érkezett, a városok tekintetében pedig Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is feltételezhetőleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Rendkívül szélesnek nevezhető a hazai lakásbiztosítási piacon elérhető kiegészítő szolgáltatások köre. Népszerűségükre jellemző, hogy gyakorlatilag minden ügyfél köt valamilyen kiegészítőt. A leggyakrabban balesetbiztosítást, de olyan kiegészítő is létezik, amely kárpótol a nyaralást elrontó rossz időjárás esetén – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A mai lakásbiztosítások már messze túlmutatnak a csak lakásra, házra és az abban lévő ingóságokra vonatkozó fedezeten, hiszen személybiztosításra (baleset, egészség és kisösszegű életfedezet), utasbiztosításra is kiterjeszthetők, de akár a házikedvencek, kutyák, macskák, sőt, az ügyfelek otthonában működő kisvállalkozások is szinte teljeskörűen biztosíthatók. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag minden ügyfél köt valamilyen kiegészítő csomagot az alapkockázatok fedezete mellé, amivel saját igényéhez és adott élethelyzetéhez igazíthatja lakásbiztosítási fedezetét.

 

Az, hogy mennyi és milyen kiegészítőt kötnek az ügyfelek, nagyban függ a választott csomag tartalmától is, hiszen a nagyobb módozatok akár valamennyi kiegészítőt magukban foglalhatják. Ezzel is magyarázható, hogy van olyan MABISZ tagbiztosító, ahol az ügyfelek negyede köt kiegészítőt, míg másoknál 90% feletti a kiegészítőt választó ügyfelek aránya. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötő ügyfelek többsége is választ valamilyen kiegészítő biztosítást. (A fogyasztóbarát otthonbiztosítás alapcsomagja elemi károkra s egyéb, a háztartásokat egzisztenciájukban alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújt fedezetet. Ezek tartalmát az MNB egységesen, kötelezően határozta meg. Kiegészítő fedezetként – egységes megnevezést használva – a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó, gyakoribb káresemények is biztosíthatók. Ezeken túl további káresemények biztosítására is vállalkozhatnak a biztosítók.) Számos kiegészítő biztosítás esetében az ügyfél maga választhatja ki, hogy milyen összegű fedezetet kíván magának az adott kártípust illetően.

 

A kiegészítők kiválasztásához érdemes áttekinteni a leggyakoribb lakáskárok listáját, hiszen amellett, hogy így könnyebben szabhatják saját igényeikre a biztosításukat az ügyfelek, olyan lehetséges káresetekkel is szembesülhetnek, melyekre korábban nem is gondoltak. Továbbra is dobogón állnak a vezetékes vízkárok és az üvegtörések, de a számítógépes támadások okozta károk is évről évre emelkednek.

 

Számtalan újdonságról, vagy a piaci kínálathoz képest egyedinek számító kiegészítő fedezetről számoltak be a hazai biztosítók. Ilyen többek között az akár használt mobileszközökre is megköthető kiterjesztett garancia szolgáltatások, amelyek a hagyományos biztosítási kockázatok mellett a törés, vagy vízbeesés miatti károkat is fedezik.

 

Az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás nem csak fizikai károkat okozhat, de a nyaralást is tönkre teheti. Ma már elérhető a piacon olyan kiegészítő fedezet is, amely jelentős összeggel kárpótol, ha a belföldi nyaraláson a biztosítási feltételek szerinti időjárási esemény elrontja a vakációt.

 

Több biztosító is kínál már a biztosított épületben, a hőszigetelésben, vagy az épület gépészetében kártevők (rágcsálók, madarak, rovarok) által okozott károkra, vagy a darázsírtás költségeire szóló fedezetet.

 

A járvány következtében felpörgött digitalizáció miatt még inkább fontossá vált a cybertámadások elleni védelem. A piacon elérhető cyberbiztosítások ma már jó néhány területre kiterjednek: igénybe vehetők akár bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén, illetve lehetőség van jogvédelmi szolgáltatásra is, így, ha valaki cyber bűncselekmény áldozata lesz, megspórolhatja a jogi képviselet költségeit is. Az egyik biztosító kínálatában elérhető hasznos funkció a cyber távsegítség, ahol hozzáértő szakemberek segítenek megoldani a WIFI beállítás gondjait, vagy támogatást nyújthatnak egy vírustámadást követően a helyreállításban.

 

A pandémia-helyzetre reagálva több biztosító is bevezetett lakásbiztosításhoz köthető home office kiegészítő csomagot, amely többek között – a munkáltatótól kapott – informatikai eszközökben okozott károkra és munkanélküliség esetére nyújt fedezetet.

 

A MABISZ által megkérdezett nyolc tagbiztosító ügyfeleinek körében egyértelműen a kiegészítő balesetbiztosítás iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, amivel az ingatlanban lakó valamennyi családtag biztosítható balesetek ellen, legyen szó csonttörésről, kórházi ápolásról vagy – egyes társaságoknál – akár balesetből eredő ruhakárról, sőt kórházi lopáskárról.

 

A hagyományos kockázatok fedezete iránt is erős az érdeklődés, így sokan kérik a védelmet a betöréses, illetve besurranásos lopás, csőtörés, üvegtörés, beázás, füstkár, túlfeszültség ellen, de a gyorsszervíz és assistance szolgáltatások (dugulás-elhárítás, zárcsere) is népszerűek az ügyfelek körében.

 

A kiegészítő egészségbiztosítási fedezet különösen felértékelődött a járványhelyzet alatt, amely nagyértékű diagnosztikai vizsgálatokat, második orvosi véleményt, valamint telefonos orvosi assistance szolgáltatást is tartalmazhat.

 

A részben a pandémia miatt is egyre népszerűbb kerékpározásnak köszönhetően a kerékpáros kiegészítő biztosítás is kelendő.

A felelősségbiztosítások – legyen az ingatlantulajdonosi, személyi vagy hobbi sportolói – iránt szintén fokozott érdeklődést mutatnak az ügyfelek, továbbá a bankkártya-, illetve a különböző személyi okmányok cseréjének költségtérítését fedező kiegészítők is gyakoriak.

 

Ahogy a fentiekből is látszik, a lakásbiztosítások többsége per risk típusú, vagyis kizárólag a szerződésben lefektetett káreseményeket fedezik. Léteznek azonban kiegészítőként válaszható, all risk fedezetet nyújtó biztosítások is, amely minden olyan kárt megtérítenek, amit a szerződés nem zár ki egyértelműen. Ezen termékek szintén egyre népszerűbbek az ügyfelek körében.

 

Tovább bővült a biztosítók díjbevétele az idei első negyedévben, ami a korábbi évek tendenciáival ellentétben most az életbiztosítások kiemelkedő növekedésének volt köszönhető. A pandémia a biztosítókba vetett bizalomra sem volt negatív hatással, az ezt tükröző index 2019 óta emelkedik – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége sajtótájékoztatóján.

 

A tavalyi első negyedév utolsó két hetében köszöntött be a lezárás, a mostanira pedig sikerült megoldásokat találni a pandémiás helyzet kezelésére. Ez a biztosítási számokban is érezhető. A szektor első negyedéves díjbevétele 360 milliárd forintra emelkedett, ami 7,1%-os növekedést jelent – ismertette a számokat Pandurics Anett MABISZ elnök. Más tendencia rajzolódott ki az elmúlt évekhez képest: most az életbiztosítási piac 10,3%-kal, a nem-élet 4,9%-kal nőtt, utóbbinál már kiesett az adóhatás.

 

Az életbiztosítási piacon nagyon rég voltak ilyen szép számok, amit részben magyaráz már csak az egyszeri díjas szerződések növekedése, és inkább a rendszeres díjas szerződések 11,5%-os emelkedése mozgat. A MABISZ tavaly év végi nyugdíjbiztosítási kampánya is eredményt hozott, részben ennek is köszönhető a nyugdíjbiztosítási díjbevétel 11,2%-os bővülése. Az ügyfelek egyre inkább érdeklődnek ez iránt a termékkör iránt, a pandémia erre és az egészségbiztosításokra is ráirányította a figyelmet – hangsúlyozta Pandurics Anett.

 

A unit linked életbiztosítások díjbevétele is több mint 8%-kal nőtt, összességében a lakossági megtakarítási tortán belül is nőtt az életbiztosítások súlya. Az ügyfelek és a közvetítők is felelősen viselkednek, ami a törlések, visszavásárlások számán is látszik. Az egyszeri díjas portfolióhoz az ügyfelek egy része hozzányúlt, amihez a lakásfelújítások támogatásának is köze lehet – véli Pandurics Anett.

 

A nem-élet üzletágon belül a vállalati vagyonkörben következett be óriási növekedés, a kgfb-díjbevétel 2,1%-kal emelkedett, az utasbiztosítási szegmens 66%-kal csökkent. Mindenki készül a nyárra, a belföldi utazásokra is vannak megoldások a piacon. Nagy kérdés, hogy az idei szezonban mennyien fognak utazni, de a társaságok mind készülnek, egyre többen vezettek be fedezeteket, szűntettek meg kizárásokat a Covid kapcsán is – közölte a MABISZ elnöke.

 

A teljes biztosítási piaccal való elégedettség mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén májusra 59,3 értékre emelkedett– foglalta össze a kutatási eredményeket Stefkovics Ádám, a Századvég vezető kutatója.

 

 

A BIBIX folyamatosan emelkedik, erre tehát a pandémia sem volt negatív hatással. Az egyes intézménytípusokkal összevetve a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek. Az egyes biztosítástípusokon belül a balesetbiztosításokkal és a KGFB-vel a legelégedettebbek az ügyfelek. A KGFB-n belül a károsult alindex nőtt számottevően (vagyis az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak).

 

A Századvég felmérése szerint a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás ismertsége tavasszal 22%-on állt, 77 százalék nem hallott még erről a terméktől. Az 50 év alattiak körében magasabb az ismertség, de lakóhely szerint nincs igazán különbség. A lakásbiztosításba vetett bizalmat a kérdezettek 52 százalékában növeli a védjegy, a többség számára a gyors kárrendezési eljárás és a digitális szerződéskötés teszi szimpatikusabbá a konstrukciót, míg a rugalmas váltási lehetőség kevésbé befolyásoló tényező. A felmérésben résztvevők 71 százaléka mindezek ellenére nem cserélné le a jelenlegi lakásbiztosítását egy új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításra.

A nyári utazási szezon beindulásával idén különös jelentősége van annak, hogy a lehető legszélesebb körben gondoskodjunk a biztonságunkról. Külföldi nyaralás esetén eddig sem volt tanácsos utasbiztosítás nélkül elindulni, most azonban végképp elképzelhetetlen, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az utasbiztosítási piacon érdekelt társaságok kínálata rendkívül széles. Egy fejlett versenypiacon kell megtalálni a legjobb ajánlatot, amelyen nem csak árverseny van a szereplők között, hanem szolgáltatás és minőségi verseny is. Amit az általános feltételekről érdemes tudni, azt a MABISZ összegyűjtötte a honlapján (https://mabisz.hu/utasbiztositasok/). A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni.

 

Így például van olyan biztosító, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Covid-19 megbetegedések miatt utazásra nem javasolt országban bekövetkező, a járvánnyal kapcsolatos károkat kizárja, egyéb károkat viszont téríti, másik társaság viszont ilyenkor sem, míg megint mások a besorolástól függetlenül bevállalják a koronavírus járvány kockázatait is. Az egyes szerződések lényegesen eltérhetnek egymástól a fedezetbe vont országok, valamint a Covid-19 megbetegedéshez, a járványhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is. Érdemes mindig megnézni, hogy a választott alapbiztosítás mellé milyen kiegészítő szolgáltatások vehetőek igénybe a koronavírushelyzet kapcsán. Amennyiben például nem lehetséges a hazautazás az eredeti időpontban kórházi ellátás miatt, kiterjed-e a szerződésünk a hazautazás és szállás többletköltségére? Rákérdezhetünk arra is, hogy milyen szolgáltatást nyújt a biztosító a járvány miatt szükséges hatósági karantén esetére?

 

Biztosításunk tartalma attól is függ, hogy mivel utazunk. Repülős út esetén válasszunk olyan fedezetet, amely tartalmaz szolgáltatást poggyászkésés, járatkésés esetén is, míg a saját szervezésű, autós út esetén mindenképpen figyeljünk arra, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e vagy vásárolható-e hozzá kiegészítő autós fedezet, ami műszaki hiba, baleset esetén az autó javítását, szállítását legalább részben fedezi. Nézzük meg, hogy gépjárművel történő utazáskor kiterjed-e a biztosítás a gépjármű hazajuttatására, ha sürgősségi ellátás miatt nem lehetséges a hazavezetés.

 

A fentiekhez hasonlóan, lényeges eltérések vannak az útlemondás biztosításokban is, nemcsak a Covid-19 kapcsán, de egyéb élethelyzeteket illetően is. A társaságok ugyanis gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a változó feltételekhez a fedezetek alakításával, hogy minél gyorsabban visszaálljon a tavaly bezuhant piac a korábbi szintre. Tavaly a MABISZ tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 mrd forintot, szemben a 2019-es 18 mrd-dal. Jelenleg 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért.