Gyakori kérdések – Mi a biztosítási zöldkártya? Mikor és hol kell a zöldkártyát kiváltani?


Mi a biztosítási zöldkártya? Mikor és hol kell a zöldkártyát kiváltani?

A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének igazolására szolgál külföldön, azon belül is a Zöldkártya Rendszer országaiban. Az ún. Rendszámegyezmény értelmében már sok országban elfogadják a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének igazolásául a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és megkülönböztető országjelét (a felelősségbiztosítás külföldi igazolásáról ld. a Nemzeti Iroda tájékoztatóját). Zöldkártyához mindenki saját felelősségbiztosítójánál juthat, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják.

2014-től kezdve a biztosítók – ügyfeleik minél jobb kiszolgálása és az ügymenet gyorsítása, egyszerűsítése érdekében – igény esetén elektronikus úton is el tudják juttatni a zöldkártyát ügyfeleik részére. Ez azt jelenti, hogy a biztosító e-mail útján, egy pdf formátumú dokumentumban küldi meg az adatokkal feltöltött zöldkártyát, melyet az ügyfél saját maga nyomtathat ki (hasonlóan pl. egy légitársaság beszállókártyájához).

A zöldkártya a rajta feltüntetett időszakon belül, a területi érvényesség szerinti országokban érvényes. A dokumentum kizárólag a biztosító által megküldött formátumban és adattartalommal érvényes. Nemzetközi döntés értelmében 2020. július 1-től a zöld szín a zöldkártyának már nem érvényességi feltétele, 2020. szeptember 30. óta pedig a biztosítók már csak fekete-fehér alapszínű zöldkártyákat adhatnak ki. Az elektronikus formában megküldött zöldkártyát minden esetben A/4-es formátumban, fehér papírra, fekete festék használatával kell kinyomtatni. A hibásan kinyomtatott dokumentum nem alkalmas külföldön a biztosított gépjárműre kötött kötelező felelősségbiztosítási fedezet igazolására, továbbá a felhasználása szerinti országban büntetés kiszabását is maga után vonhatja. Sem a MABISZ, sem a biztosító társaságok nem vállalnak felelősséget azokért a következményekért, melyek a zöldkártyának a fenti feltételeknek nem megfelelő kinyomtatásából származnak.

A zöldkártya kinyomtatásával kapcsolatos esetleges további kérdéseivel kérjük, forduljon bizalommal kötelező felelősségbiztosítójához, vagy a MABISZ Ügyfélszolgálatához.

A zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.

Amennyiben olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek (pl. Koszovó), akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (ún. határbiztosítást) kell megkötni.

Gyakori kérdések – Mi a határbiztosítás és hol köthető?


Mi a határbiztosítás és hol köthető?

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának a Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a biztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyával (zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzembentartónak/vezetőnek az országba való belépéskor, illetve korábbi határbiztosítása vagy a Zöldkártyája lejáratakor az országban való tartózkodás teljes időtartamára, határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie. A határbiztosítási szerződés területi hatálya Magyarország területén kívül kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállama és Svájc területére. A külföldi gépjárművek biztosítási kötelezettségével kapcsolatos további információ a Nemzeti Iroda tájékoztatójában olvasható.

A határbiztosítási szerződés megkötésére jelenleg az Allianz Hungária Zrt. kijelölt fiókjaiban van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség és Svájc egész területére érvényes. A biztosítás egy alkalommal 30 napos időtartamra köthető, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz Hungária Zrt., míg a kárrendezést a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (2013. december 31-ig MABISZ GKI) által működtetett Nemzeti Iroda végzi.

A Magyarországra történő belépéskor csak olyan külföldi gépjárműre váltható határbiztosítás, amely nem rendelkezik más országban szabályosan kiváltott, Magyarország területére érvényes zöldkártyával.

A határbiztosítás MABISZ által megállapított aktuális díjai ezen az oldalon érhetők el.

Gyakori kérdések – Mit jelent az értékcsökkenés?


Mit jelent az értékcsökkenés?

Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.

Térítésének feltételei a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél a következők:

  • a károsult gépjármű kora nem haladhatja meg az 5 évet,
  • futásteljesítménye szintén nem haladhatja meg a kategóriára érvényes 5 éves átlagos futásteljesítményt,
  • valamint a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem.

Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosító társaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei és számítási módszerei biztosító társaságonként eltérőek lehetnek.

Gyakori kérdések – Mi az általános eljárás bérgépjármű-igény esetén?


Mi az általános eljárás bérgépjármű-igény esetén?

A bérgépjármű a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).

Gyakori kérdések – Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?


Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben nem állapítható meg a balesettel összefüggésben keletkezett sérülések nagysága, így a kár mértéke pontosan nem megállapítható. Kivételt képez a további állagromlás elkerülése (betört oldalüveg, nem zárható ajtó) érdekében végzett gyors javítás, amikor nincs lehetőség zárt helyen történő tárolásra.

Gyakori kérdések – Mi a pótszemle, mikor van szükség pótszemlére?


Mi a pótszemle, mikor van szükség pótszemlére?

A pótszemle során a kárszakértő az alap-kárfelvételkor nem látható, nem rögzített sérüléseket azonosítja és dokumentálja. Minden olyan esetben szükséges pótszemlét kérni a kárt rendező biztosító társaságtól, mikor olyan sérüléssel találkozunk, amely kapcsolatba hozható az adott káreseménnyel, de az nem szerepel az alap-kárfelvételi jegyzőkönyvben.

Gyakori kérdések – Milyen jellegű káresemények esetén van a biztosítónak joga visszakövetelni az okozott kárt?


Milyen jellegű káresemények esetén van a biztosítónak joga visszakövetelni az okozott kárt?

Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

  • attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette
  • a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta;
  • a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
  • a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
  • az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
  • a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
  • az üzembentartótól illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a káresemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha valaki megsérül a baleset során?


Mi a teendő, ha valaki megsérül a baleset során?

Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefonos útmutatását követve.

Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.

Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.

Fontos, hogy a sérült minden iratot, számlát őrizzen meg, amely az ellátásával, kezelésével, a felmerülő többletköltségekkel kapcsolatos.

Gyakori kérdések – Mi a „számlás” kárrendezés?


Mi a „számlás” kárrendezés?

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke, valamint a munkadíj különbözet.