Több hazai folyón végeznek fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán a II. fokú szinteket megközelítő, vagy meghaladó vízszintekre lehet számítani. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthetők az árvíz, az esőzések okozta károk, ha azt időben elvégzik. Mindez a biztosítók kárügyintézését is megkönnyíti – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a hét első felében a Dunán kialakuló árhullámokat erősen meghatározó bajor és osztrák vízgyűjtőkön újra jelentős mennyiségű eső valószínűsíthető, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítő vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat. A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetőzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítő tetőzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

 

Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.

 

A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében. Egy lassan tetőző, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy időt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.

 

• Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.

• A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetőleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.

• Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját pedig el kell zárni.

• Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.

• Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést.

 

Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni. Fontos tudni, hogy a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor jellemzően 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.

 

A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.

 

 

 

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban emelkedő tendenciát mutat – hangzott el többek között a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) múlt heti szakmai rendezvényén.

 

Hazánkban a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma – amelyekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot értesítenie kell – 2013 óta emelkedő tendenciát mutat, tavaly összesen 23 738 ilyen baleset történt. A MABISZ szakmai rendezvényén elhangzott, hogy a válság alatt főként a termelés visszaesése miatt csökkent csak a balesetek száma. 2013 óta viszont a foglalkoztatottak száma is emelkedik. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor szerencsére évről évre csökken, 2018-ban 79 volt.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A munkavédelmi hatóság 2018. évi ellenőrző tevékenysége 14 298 munkáltatóra terjedt ki, ezek közül 10 407-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékánál állapítottak meg súlyos szabálytalanságot, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt. Az ellenőrzések eredményeként összesen 18 322 munkavédelmi döntés született, amiből közel 8 ezer azonnali intézkedést foganatosító végzés volt. Összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (10,3%) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságok (9,5%) következtében született intézkedések követtek.

 

A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építőipar a legveszélyesebb ágazat, de a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás is kiemelkedő.

 

A munkabaleseti ráták alapján a nem halálos balesetek körében, a tapasztalatlanság miatt a 25 év alattiak a legveszélyeztetettebbek. A halálos munkabaleseteknél azonban a tapasztalt, idősebb korosztály válik azzá. Itt az elszenvedők leggyakrabban építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők, mezőgazdasági munkások. A halálos munkabalesetek egynegyedét a közlekedés közbeni balesetek adják.

 

A munkaképtelenséggel nem járó munkabaleset körülményeinek tisztázása feladata a munkáltatóknak, de a baleseti veszélyhelyzetek felmérése nem jogszabályi kötelezettség, holott ez jelentősen csökkenthetné a kockázatokat. A felpörgött építőiparban a munkahelyi balesetek számában egyelőre nincs kiugrás. A rendezvényen esetleges távlati lehetőségként vetődött fel a kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás bevezetése is.

 

A konferencia keretében javaslatként hangzott el a munkahelyi balesetek csökkentésére a vállalkozások akkreditáció alapú értékelése, az MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szabványa szerint – Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR). Devecz Miklós, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója elmondta, az akkreditáció egy globálisan elismert eszköz az vállalkozások belső működési kockázatainak értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokra vonatkozó akkreditáció pozitív előnyeire számos kutatás, tanulmány készült. Olaszországban például, ahol az akkreditáció alapú tanúsítást vezették be a vállalkozások számára, ott közel 40 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek, illetve azok súlyosságának száma, ami lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bonus-malus rendszert fejlesszenek ki a vállalatok számára.

 

A MABISZ és a NAH megállapodtak egy közös munkacsoport létrehozásában. Ennek célja az akkreditált megfelelőség-értékelés, mint eszköz bevezetésének az átgondolása, a munkahelyi balesetek számának és azok súlyosságának a csökkentése érdekében.

 

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a növekvő munkahelyi balesetek kapcsán elmondta, azt kellene elérni Magyarországon, hogy folyamatban gondolkodjanak a vállalatok. Ennek a munkaszervezés, a vállalatirányítás területén is meg kell jelennie, ezzel a munkahelyi balesetek kiküszöbölhetőkké válnának. Ez nem csak a munkavállalók biztonságát, de a termelés hatékonyságát is növelheti. A digitalizáció már a közeljövőben át fogja alakítani a munkafolyamatokat. Ennek kapcsán az eszközöket gyártó és minősítő cégeket a szabványosítás, az akkreditáció egy olyan eljárási keretrendszerbe vonná be, ami a biztonság megteremtését célozza.

 

 

Kevesebb, mint egy hét maradt a 2018-as évre vonatkozó adóbevallások benyújtására. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is május 20-ig kell kérvényezniük a 2018-as befizetéseik után járó 20 százalékos adójóváírást – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 285 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 43 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 70 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még bőven nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2018-ban meghaladta a 246 ezer forintot.

 

Tavaly óta az adóhatóság automatikusan elkészíti az adóbevallási tervezetet a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, valamint az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek számára is, amit ügyfélkapun lehet megtekinteni, de postázását is lehet kérelmezni. Ezt a tervezetet az adózók május 20-ig javíthatják, egészíthetik ki az elektronikus felületen.

 

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. Az adóvisszatérítés ugyanis egy összegben, közvetlenül a befizető nyugdíj megtakarítási számlájára kerül jóváírásra.

 

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez.

 

Ha valaki megfeledkezik a bevallásában feltüntetni az igényt, akkor azt önellenőrzés keretében, az elévülési időn belül még pótolhatja.

 

 

Pedagógusok számára kiírt óravázlat-pályázattal hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a biztonságra és a megelőzés fontosságára a szombati Közlekedési Kultúra Napján. A szövetség a szeptemberi Biztonság Hetén díjazza a legjobb pályamunkákat.

 

Szombaton számos budapesti és vidéki helyszínen tartottak rendezvényeket a Közlekedési Kultúra Napján, amelyen Magyarországon már ötödik éve irányítják rá a figyelmet a közlekedésbiztonság növelésének a fontosságára, a közösségi, valamint a környezettudatos közlekedés kultúrájára. Mint az eseménysorozat pénteki nyitórendezvényén is elhangzott, tíz közúti balesetből kilencet ma is a járművezetők hibája, mulasztása okoz, ezért a közlekedési kockázatok mérséklésében meghatározó elem az emberi tényező. Ezt igazolják a rendőrség legfrissebb baleseti statisztikái is, amelyek szerint idén. január 01 és március 31. között szerencsére ugyan 2,7 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti balesetet regisztráltak idehaza (3126-ot), mint tavaly ezen időszakban. Ám a regisztrált balesetek közel háromnegyedét még mindig a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása valamint a kanyarodás szabályainak be nem tartása okozta, míg átlagosan számítva minden tizennegyedik személysérüléses baleset ittas vezető számlájára írható. Vagyis közlekedési kultúránk hiányosságainak a következményei.

 

Ezen a kellemes májusi hétvégén a MABISZ a rendőrség IX. kerületi, Vágóhíd utcai oktatási és kiképzési központjában (ROKK RSZKK) tartott szabadtéri rendezvényen csatlakozott a témanaphoz, amelynek az üzenetei szervesen illeszkednek a szövetség edukációs tevékenységéhez. Az érdeklődők itt a MABISZ sátrában egy jó kávé mellett ismerkedhettek meg az e-kárbejelentő alkalmazással, amelynek segítségével egyszerűen és gyorsan jelenthetik be gépjármű kárukat. A nemzetközi szinten is kivételesnek számító, ingyenes alkalmazást eddig már közel kétszázezren töltötték le az ekar.hu oldalról, és több mint kétezren használták is.

 

A Közlekedési Kultúra Napja jó apropót teremtett arra is, hogy a szövetség a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) támogatásával a gyermekek biztonságát szolgáló pályázati felhívást tegyen közzé pedagógusok részére. Az érdeklődők 5-8. évfolyamok vagy 9-12. évfolyamok számára készített óravázlatokkal indulhatnak az értékes pénznyereményekért, szeptember 5-i beadási határidővel. A díjakat a MABISZ a Biztonság Hete elnevezésű, baleset-megelőzési és biztosítási országos témahéten adja át szeptember 23-án. További részletek a mabisz.hu oldalon olvashatók.

 

 

 

Új frissítéssel és további kényelmi szolgáltatások tervezésével készül az utazási szezonra az E-kárbejelentő, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) digitális alkalmazása, amely a kategóriájában immár tartósan Magyarország egyik legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát.

 

A héten megjelent új verziónak köszönhetően még könnyebben kezelhetővé válik és átláthatóbb lesz az ügyfelek számára a MABISZ digitális kárbejelentője, amely az ekar.hu oldalról és az alkalmazás boltokból ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás. A folyamatosan dolgozó fejlesztői csapat a felhasználói visszajelzések, az újabb tesztelések és ötletelések alapján tovább tökéletesített segédeszközt kínál a nyári utazási szezonra készülő autósoknak, amennyiben a szabadságolások idején megnövekedett forgalomban balesetet szenvednének, netán okoznának. A több technikai változtatás mellett így például bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára. Az androidos és az IOS verzió új applikációjában is gyarapodott a közlekedési táblák készlete, jelzőlámpa is felhelyezhető a rajzterületre, s a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Ahol szükség volt rá, ott javult a csatolható hangfelvétel kezelése, az okos eszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt.

 

Ezt segítik a biztosítótársaságok is, amelyek egyenletes ütemben küldik ki ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya). (A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában.) Több mint 800 000 QR kód van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal. (Az alkalmazás jobb felső sarkában található menüben nyílik lehetőség adataink előzetes beolvasására és elmentésére is: ☰ Menü/ 👤 Személyes adatok/ Gépjármű és szerződés adatok/ Új gépjármű/ 📷 Biztosítási QR kód beolvasása).

 

Az eddigi letöltések üteme alapján a biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazási csúcsszezonban már több mint kétszázezer gépjárművezető készül majd útnak indulni a mobiltelefonjára, tabletjére letöltött digitális kárbejelentővel.

 

A fejlesztők abba az irányba folytatják a munkát, hogy az E-kárbejelentő még több területen jelenthessen gyorsabb, kényelmesebb alternatívát a hagyományos papíralapú, kék-sárga nyomtatvánnyal szemben. Így arra lehet számítani, hogy nyáron már a digitális kárbejelentő olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban. Jelenleg az alkalmazás és a webes felület csak két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt pedig most és a jövőben is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez, de tisztában kell lennie azzal, hogy így tovább tart majd a kárrendezés, mint ha az E-kárbejelentőt használta volna.

 

Az új verzió megjelenésével egy időben módosulnak az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) is. Ezentúl a MABISZ a felhasználók tapasztalatairól, visszajelzéseiről még aktívabban, strukturált formában kérhet majd visszajelzést, hogy ezek alapján az E-kárbejelentőt minél inkább meg tudja feleltetni a felhasználói elvárásoknak.

 

 

Még két hónap áll rendelkezésre az ügyfelek számára, hogy pénzügyi szolgáltatóiknál, így a biztosítóiknál is elvégezzék adataik újraazonosítását. Ezt a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) írja elő számukra, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

A 2017. júniusában hatályba lépett Pmt előírja, hogy a magyarországi pénzügyi intézményeknek, így a biztosítóknak is, legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek értelmében az életbiztosítási szerződésekkel rendelkező biztosító társaságoknak is el kell végezniük azon ügyfeleik teljeskörű átvilágítását, akikkel 2017 júniusa előtt létesítettek ügyfélkapcsolatot, és akik esetében nem rendelkezik a jogszabály által előírt adatokkal, dokumentumokkal. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott társaságok a hiány pótlásáig nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait.

 

A Pmt. megváltozott szabályai értelmében a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell a lakossági ügyfelek törvényben előírt személyes adataival, valamint a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányaik másolatával. Ezen felül ügyfeleik kiemelt közszereplői státuszát is meg kell állapítaniuk (vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis segítségével vagy az ügyfél által tett nyilatkozat alapján). A vállalati ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése. A hiányos adatokkal, dokumentumokkal rendelkező, érintett ügyfeleiket a szolgáltatók a szükséges teendőkről részletesen tájékoztatják. Az ügyfelek a még hiányzó, szükséges okmánymásolatokat és nyilatkozatot nem csak a biztosító társaságuk személyes felkeresésével, de postán is beadhatják, sőt, e-mailben is eljuttathatják társaságukhoz, amennyiben azokat a szolgáltató számára már ismert (az ügyféllel általános kapcsolattartásra használt) email-címről küldik be. Ezeket a szolgáltató akkor fogadhatja el, ha a másolatok megfelelő minőségűek, az ügyféladatok jól láthatók, s ez alapján az ügyfél egyértelműen azonosítható a korábbi átvilágításon már átesett személlyel.

 

A pénzügyi intézmények nyilvántartásai szerint az ügyfelek jelentős részéről még nem állnak rendelkezésre a Pmt. új előírásainak megfelelő, a teljeskörű ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok és dokumentumok. A MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a fennmaradt két hónapban, a biztosítók értesítését követően érdemes mielőbb eleget tenni az adatpótlásra történő felhívásnak, különben fennáll a veszélye annak, hogy az érintett ügyfelek nem tudnak újabb ügyleteket kezdeményezni.

 

2018-ban összesen több mint 21 ezer alkalommal keresték meg a MABISZ fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A leggyakoribb kérdések tavaly is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz kapcsolódtak, míg a biztosítókkal kapcsolatos panaszok száma évről évre csökken – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége 2010. szeptember 1-jén – német és osztrák mintára – hozta létre Ügyfélszolgálatát azzal a céllal, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. A szervezethez létrehozása óta több mint 184 ezer megkeresés érkezett.

 

A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, a lakosság tehát bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához. A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot. 2018-ban összesen több mint 21 ezer megkeresés érkezett, zömében ekkor is telefonon kértek segítséget az ügyfelek. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező hívások száma az Astra Biztosító 2015-ös csődje által kiváltott rendkívüli terhelés miatti ideiglenes megemelkedés után az utóbbi két évben stabilizálódott. 2018-ban a beérkező hívások száma a nyári időszakban időlegesen megemelkedett, majd visszatért az átlagos szintre.

 

Az Ügyfélszolgálathoz beérkeznek olyan megkeresések is, amelyekben nem a MABISZ, hanem valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kérdések.

 

Továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással kapcsolatos ügyek: a kárrendezéssel, a szerződésekkel kapcsolatos kérdések, a felelősségbiztosító lekérdezése a kárrendezéshez, vagy a biztosítatlan károkozó esetével kapcsolatos kérdések,de a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatban is több mint 600 alkalommal keresték fel tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatát.

 

A biztosítókat érintő panaszok száma a tavalyi évben erősen csökkenő tendenciát mutatott, összesen 574 darab futott be a MABISZ-hoz. Az év elején tapasztalható emelkedés a kgfb kampányidőszak és a még mindig nagy számú év végi évfordulók hatása, amikor jellemzően a bónusz átvezetések, vagy a díjemelkedések miatt éri panasz a társaságokat. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja.

 

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületének 2018-as éves jelentése szerint a biztosítási piac szereplőivel szemben tavaly 1339 kérelem érkezett, ami közel 10 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A MABISZ célja, hogy a saját eszközeivel hozzájáruljon a panaszügyek számának további mérsékléséhez.

 

2018 ősze óta az Ügyfélszolgálat látja el teljes egészében a belföldi fedezetkérések kezelését, emellett a nemzetközi fedezetkéréseket is írásban válaszolja meg a szervezet. Utóbbiak száma rövid megtorpanás után ismét az évek óta tartó, enyhén emelkedő tendenciát követi.

 

2017. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a MABISZ törvény szerinti feladata, de az igazolások kiadását az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A MABISZ által kiadott kártörténeti igazolások száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

 

Az Ügyfélszolgálat felkészült az idén januárban bevezetett E-kárbejelentővel kapcsolatos megkeresések kezelésére is. Jelenleg is fogadja és megválaszolja az ezzel kapcsolatos üzeneteket és telefonhívásokat, továbbá reagál az App Store-ban és az Play Store-ban, valamint a közösségi felületeken érkező kérdésekre, észrevételekre is.