Az üzleti alapú, szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződésekkel rendelkezők száma tavaly elérte a 947 ezret. Maga a szám mutatja a meglévő, és növekvő ügyféligényt. Ezzel párhuzamosan a biztosítói kárráfordítás egy év alatt kevesebb, mint húszmilliárd forintról közel huszonhét milliárd forintra nőtt a MABISZ adatai szerint.

A szövetség a témában érintett tagjai segítségével most először próbál – hosszú ideje tartó, folyamatos, szakértői előkészítő munka után – tisztább képet kialakítani egy mind összetettebbé váló termék piacáról. Az MNB statisztikája jogszabályi-szakmai alapon, más megközelítésben tartalmaz adatokat, így többek között egészség-, betegség-, balesetbiztosítási gyűjtést. Ez a mostani, három éves adatsor segítségül kíván szolgálni a téma iránt érdeklődőknek, a lakosságnak általában és természetesen maguknak a biztosítóknak is.

A „megtisztított” adatok azt mutatják, hogy szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítást döntően csoportos szerződéssel, céges keretek között vesznek igénybe az ügyfelek, tavaly több mint 925 ezren. Az egyes vállalati csomagok tartalma mind a díjakat, mind pedig az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat illetően nagyon eltérő lehet, csakúgy, mint a huszonegyezer egyéni szerződő esetében. Miközben 2021 és 2023 között a biztosítotti létszám mintegy öt százalékkal nőtt, és megközelíti az egymilliót, a tárgyévi kárráfordítás ugyanezen két év alatt mintegy hetven százalékkal emelkedett – valamennyivel magasabb szinten, mint a díjbevételek. Ez is jelzi, hogy a biztosításokhoz átlagában növekvő értékű szolgáltatások kapcsolódnak. Bővebben

A legtöbb konstrukció esetében a biztosítás úgy működik, hogy a biztosító leszerződik egészségügyi intézményekkel vagy magánorvosokkal, amelyek vagy akik a szerződésben rögzített keretek között ellátják a biztosított betegeket, s az intézmény és a társaság számol el egy egymással. Az időpont foglalás jellemzően egyszerűen, online rendszeren keresztül történik, a biztosítottat előre egyeztetett időpontban fogadják. A szerződésnek – természetesen konkrét tartalomtól és szerződői, biztosítotti igényektől függően – része lehet éves szűrővizsgálat, diagnosztikai vizsgálatok, belgyógyászat, járóbeteg-ellátás, egynapos sebészet is.

A munkáltatók és a munkavállalók egyre nagyobb részének fontos ezen védelem megléte, ami hozzájárulhat a betegségek gyorsabb diagnosztizálásához, a gyorsabb gyógyuláshoz (rövidíti a munkából kiesett időt), erősítheti a munkavállalói lojalitást is.

Az egészségbiztosításért ma már nem jár adókedvezmény, a piac azonban így is stabilnak mondható. A friss statisztika ugyanakkor azt mutatja, hogy bár már nem ritka az üzleti egészségbiztosítás hazánkban, de továbbra sem tekinthető széles körben elterjedt biztosításnak. A lakosság döntő többsége nem rendelkezik ilyen védelemmel.