A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz, az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A nyári viharos időszakban – jellemzően május és augusztus között – egyre nagyobb jelentősége van a lakásbiztosításoknak, mivel a gyakran szélsőséges időjárási körülmények hatására évről évre egyre több és egyre pusztítóbb vihar érkezik Magyarország fölé is. A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban, a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.

A kárbejelentések körében a korábbi évek hasonló időszakával összehasonlítva emelkedett a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos. „Egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban. Ezért a megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás megléte kiemelt jelentőségű a családok legfontosabb vagyontárgyát jelentő ingatlanok védelme érdekében.” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

„A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett indexlevelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – magyarázza a MABISZ szakértője. – „Így évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni az ingatlan és a benne található ingóságok alapján, hogy megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.”

Mindezek mellett kiemelten fontos a kármegelőzés, amely sok esetben gyakorlatilag semmibe nem kerül, mégis komoly védelmet jelenthet az ingatlantulajdonosok számára. A prevenció már az építkezésnél kezdődik: fontos, hogy az építési előírásoknak megfelelő módon építkezzünk és annak megfelelő anyagokat használjunk fel. Szükséges a tetőszerkezetek és a vízelvezető csatornák felülvizsgálata és rendszeres karbantartása, hiszen egy zivatar vagy felhőszakadás esetén ezek óvják meg igazán otthonunkat.

További javasolt teendők viharos időjárás esetén:

• A vihar kitörése előtt helyezzük biztonságba a szabad területeken található, a felhőszakadás, villámcsapás által veszélyeztetett tárgyakat (pl. kerti bútorok).
• Jégesőveszély esetén lehetőség szerint gépkocsinkat helyezzük el zárt garázsba vagy keressünk parkolóhelyet fedett helyen.
• Vihar idején ne tartózkodjunk a szabadban, és a villámveszély miatt ne a fák alatt keressünk védelmet.
• Kerüljük a szükségtelen telefonálást, az elektronikai eszközöket pedig lehetőleg áramtalanítsuk, különös tekintettel a televízióra, vasalóra stb. A villámcsapások indukciós hatásainak elkerülése érdekében célszerű villámvédelmi elosztót beszerezni.

Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a villámcsapás jelentős károkat okoz: a káresemények gyakoriságának növekedése az időjárási körülmények mellett az építési technológiák és a műszaki berendezések változásával is összefügg – jelentette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2010 januárja és 2015 májusa között több mint 265 ezer villámcsapás okozta kárt jelentettek be a biztosító társaságoknak. Ebből a villámok okozta „elsődleges” hatások miatti káresemények száma meghaladta a 117 ezret, a károk összege pedig a megközelítette a 8,5 milliárd forintot. Ennél is több, csaknem 148 ezer kárbejelentés történt a villámcsapások úgynevezett „másodlagos” – indukciós – hatásai miatt, amelyek kárösszege megközelíti a 12 milliárd forintot. A villámok másodlagos hatása okozta károkat tekintve különösen kiugró év volt 2014: ebben az évben több mint kétszer annyi káresemény történt, mint 2013-ban.

„Komoly kockázatot jelentenek az épületek hőszigetelésére felhasznált éghető szigetelőanyagok, amelyek növelik a villámcsapás hatására keletkező tűz kockázatát, emellett az otthonokban is egyre több érzékeny műszaki berendezést – pl. háztartási és számítástechnikai eszközt, valamint szórakoztató elektronikai eszközt – tartunk. Az egyre érzékenyebb berendezések zavarérzékenysége is megnövekedett, ezért a hálózatokon keresztül fellépő túlfeszültség-impulzusok a korábban tapasztaltnál gyakrabban okoznak meghibásodást” – hívja fel rá a figyelmet Balla Tamás.

A nyári viharok nemcsak a háztartásokban okoznak jelentős károkat. A jégeső, a viharos szél, valamint a lezúduló nagymennyiségű víz a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára is komoly veszélyforrást jelent. „Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma. 2014-ben a szántóföldek 50 százaléka volt biztosított” – mondta Füzesi Dániel, a MABISZ Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„A károk bekövetkezési valószínűsége szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető” – hívja fel a figyelmet Dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villámvédelmi Munkabizottságának elnöke. Az elektromos készülékek terjedése, az informatika térhódítása az élet szinte minden területén megköveteli, hogy ezek a berendezések és technológiák megbízhatóan üzemeljenek. Biztonságos működésüket ugyanakkor nagymértékben veszélyeztetik a légköri eredetű túlfeszültségek, amelyek forrása a villám. Ma már rendelkezésre állnak a védelemhez szükséges eszközök és eljárások, amelyek szakszerű alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők a villámok által okozott károk – tette hozzá a MEE munkabizottságának elnöke.

A villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése érdekében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki, amely megtalálható a szervezetek honlapján.