Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat


Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat

2011.06.17.

2011. június 1. és június 15-e között több mint 20 500 kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz, a károk becsült értéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

Az elmúlt két hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.

„Mindössze egy-két nagyobb, az egész ingatlant lakhatatlanná tévő káreseményről kaptunk bejelentést, ezek szerencsére az elenyésző kisebbséget jelentik. A károk többsége kisebb, 85-100 ezer forint összegű kár” – mutatott rá Gorda Zsolt.

A területi megoszlást illetően Békés, Borsod, Pest és Heves megyéből érkezett a legtöbb bejelentés, az érintett városokat illetően pedig Budapest, Gyöngyös és Miskolc városát, illetve környékét érte a legtöbb kár.

Egy évvel korábban, 2010 nyarán a magyarországi biztosító társaságok, minden addigi „kártérítési rekordot” megdöntve, 25 milliárd forintot fizettek ki a tavaszi-nyári viharos-árvizes időjárás okozta károkra. A bejelentések száma a MABISZ összesítése szerint akkor meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacot 2010-ben 14 biztosító alkotta, 2011-ben két újabb szereplő lépett be a piacra és idén újabb társaság belépése várható.

A társaságoknál a 4,3 millió ingatlanból több mint 3,1 millióra kötöttek biztosítást, így a hazai lakásbiztosítási penetráció meghaladja a 72 százalékot. „Ez az arány európai viszonylatban sem rossz, bár van olyan ország Európában, ahol a lakások-ingatlanok közel 100 százalékára kötöttek biztosítást” – emlékeztet rá Gorda Zsolt.

Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret


Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret

2016.07.15.

A hét közepén jégesővel, helyenként 100-120 kilométer/órás széllökésekkel érkezett meg Magyarországra a hidegfront. A 2016. július 12-14-i viharokat követő kárbejelentések száma a becslések szerint meghaladhatja a 10 ezret, a kárérték pedig elérheti az egy milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a legfrissebb becslést pénteken.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosító társaságokhoz, több cég is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat.

A kánikulát követő jégeső és a hatalmas széllökésekkel érkező viharok az előzetes becslések szerint több mint 10 ezer esetben okoztak károkat a biztosított lakossági ingatlanokban, ezek kárértéke elérheti az egy milliárd forintot. A legtöbb bejelentés Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről, Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről, de a viharos időjárás több száz hazai települést érintett.

Igen sok kárt okozott a lehulló, helyenként dió nagyságú jég: van olyan biztosító társaság, ahol a károk 90 százalékát jégverés miatt jelentették. A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt. Sok helyen, mivel a tetők sérültek meg a lehulló jégdarabok miatt, az azt követő heves esőzések következtében beázás is történt.

Számottevő károkat okozott a villámlás, azon belül is elsősorban a villámcsapás okozta másodlagos – indukciós – hatás.

A MABISZ adatai szerint a 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény a nagy erejű nyári viharokhoz volt köthető.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban közel 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege


Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár


Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések:

Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés


Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés

2012.07.13.

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz, az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A nyári viharos időszakban – jellemzően május és augusztus között – egyre nagyobb jelentősége van a lakásbiztosításoknak, mivel a gyakran szélsőséges időjárási körülmények hatására évről évre egyre több és egyre pusztítóbb vihar érkezik Magyarország fölé is. A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban, a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.

A kárbejelentések körében a korábbi évek hasonló időszakával összehasonlítva emelkedett a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos. „Egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban. Ezért a megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás megléte kiemelt jelentőségű a családok legfontosabb vagyontárgyát jelentő ingatlanok védelme érdekében.” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

„A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett indexlevelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – magyarázza a MABISZ szakértője. – „Így évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni az ingatlan és a benne található ingóságok alapján, hogy megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.”

Forrás: MABISZ

Mindezek mellett kiemelten fontos a kármegelőzés, amely sok esetben gyakorlatilag semmibe nem kerül, mégis komoly védelmet jelenthet az ingatlantulajdonosok számára. A prevenció már az építkezésnél kezdődik: fontos, hogy az építési előírásoknak megfelelő módon építkezzünk és annak megfelelő anyagokat használjunk fel. Szükséges a tetőszerkezetek és a vízelvezető csatornák felülvizsgálata és rendszeres karbantartása, hiszen egy zivatar vagy felhőszakadás esetén ezek óvják meg igazán otthonunkat.

További javasolt teendők viharos időjárás esetén:

  • A vihar kitörése előtt helyezzük biztonságba a szabad területeken található, a felhőszakadás, villámcsapás által veszélyeztetett tárgyakat (pl. kerti bútorok).
  • Jégesőveszély esetén lehetőség szerint gépkocsinkat helyezzük el zárt garázsba vagy keressünk parkolóhelyet fedett helyen.
  • Vihar idején ne tartózkodjunk a szabadban, és a villámveszély miatt ne a fák alatt keressünk védelmet.
  • Kerüljük a szükségtelen telefonálást, az elektronikai eszközöket pedig lehetőleg áramtalanítsuk, különös tekintettel a televízióra, vasalóra stb. A villámcsapások indukciós hatásainak elkerülése érdekében célszerű villámvédelmi elosztót beszerezni.

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés


Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

2012.09.21.

A három nyári hónapban, 2012. június-augusztusban 101 ezernél is több időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a hazai biztosító társaságokhoz. A becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb összesítését.

Az idei, 101 ezer kárbejelentés közel duplája az egy évvel korábbinak: a 2011. június 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszakban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt: 2011-ben 4,6 milliárd forintra, az idei nyári hónapokban 6,68 milliárd forintra becsülték a károk értékét. Bár az éves ingadozásból hosszú távú következtetést levonni nem lehet, az idei viharkáradatok mértéke is egyértelműen azt igazolja, hogy az elemi csapások okozta károk trendje immár hosszú évek óta egyértelmű növekedést mutat. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával párhuzamosan pedig tovább nő a megfelelő fedezetet nyújtó lakásbiztosítások jelentősége is.

A MABISZ 2012. nyári statisztikái szerint a bejelentett károk leggyakoribb oka a vihar. A viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás okozta károk 31 százalékért, a jégverés pedig az összes kár 9 százalékáért volt felelős. Figyelmeztető adat, és az ügyfelek fokozott gondosságát igényli az a tény, hogy a villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot – elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.

Forrás: MABISZ

Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, BácsKiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott, városok közül pedig elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés.

„Mint látható, a viharok az idén is szeszélyes, kiszámíthatatlan területi megoszlásban csaptak le az ország különböző területeire, ezért a kármegelőzésre, valamint a megfelelő lakásbiztosítás meglétére minden lakástulajdonosnak fokozottan oda kell figyelnie – figyelmeztet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. A legtöbb család számára a legnagyobb értékű vagyontárgyat jelentő ingatlanban egy komolyabb felhőszakadás vagy villámlással járó vihar több millió forintos kárt is okozhat, aminek teljes körű térítését csak a megfelelő feltételekkel megkötött biztosítás garantálhatja.”

„Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a lakásbiztosítási szerződés milyen károkra és milyen mértékben nyújt fedezetet, a fedezeti szint fenntartása érdekében pedig évente egyszer célszerű átgondolni az ingatlan, illetve a benne található ingóságok valós értékét. A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – hívja fel rá a figyelmeztet a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges


Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás


Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

2015.06.30.

Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a villámcsapás jelentős károkat okoz: a káresemények gyakoriságának növekedése az időjárási körülmények mellett az építési technológiák és a műszaki berendezések változásával is összefügg – jelentette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2010 januárja és 2015 májusa között több mint 265 ezer villámcsapás okozta kárt jelentettek be a biztosító társaságoknak. Ebből a villámok okozta „elsődleges” hatások miatti káresemények száma meghaladta a 117 ezret, a károk összege pedig a megközelítette a 8,5 milliárd forintot. Ennél is több, csaknem 148 ezer kárbejelentés történt a villámcsapások úgynevezett „másodlagos” – indukciós – hatásai miatt, amelyek kárösszege megközelíti a 12 milliárd forintot. A villámok másodlagos hatása okozta károkat tekintve különösen kiugró év volt 2014: ebben az évben több mint kétszer annyi káresemény történt, mint 2013-ban.

„Komoly kockázatot jelentenek az épületek hőszigetelésére felhasznált éghető szigetelőanyagok, amelyek növelik a villámcsapás hatására keletkező tűz kockázatát, emellett az otthonokban is egyre több érzékeny műszaki berendezést – pl. háztartási és számítástechnikai eszközt, valamint szórakoztató elektronikai eszközt – tartunk. Az egyre érzékenyebb berendezések zavarérzékenysége is megnövekedett, ezért a hálózatokon keresztül fellépő túlfeszültség-impulzusok a korábban tapasztaltnál gyakrabban okoznak meghibásodást” – hívja fel rá a figyelmet Balla Tamás.

A nyári viharok nemcsak a háztartásokban okoznak jelentős károkat. A jégeső, a viharos szél, valamint a lezúduló nagymennyiségű víz a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára is komoly veszélyforrást jelent. „Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma. 2014-ben a szántóföldek 50 százaléka volt biztosított” – mondta Füzesi Dániel, a MABISZ Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„A károk bekövetkezési valószínűsége szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető” – hívja fel a figyelmet Dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villámvédelmi Munkabizottságának elnöke. Az elektromos készülékek terjedése, az informatika térhódítása az élet szinte minden területén megköveteli, hogy ezek a berendezések és technológiák megbízhatóan üzemeljenek. Biztonságos működésüket ugyanakkor nagymértékben veszélyeztetik a légköri eredetű túlfeszültségek, amelyek forrása a villám. Ma már rendelkezésre állnak a védelemhez szükséges eszközök és eljárások, amelyek szakszerű alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők a villámok által okozott károk – tette hozzá a MEE munkabizottságának elnöke.

A villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése érdekében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki, amely megtalálható a szervezetek honlapján.

Kármegelőzés, kockázatkezelés

Kármegelőzés, kockázatkezelés

Vihar, villámcsapás, tűz: nap mint nap számos veszély fenyegeti a vállalkozások és az otthonok vagyontárgyait. A kármegelőzés fontosságára és a kockázatcsökkentés lehetőségeire hívják fel a figyelmet ajánlásaink, melyekről bővebben tájékozódhat aloldalainkon.

Villamos áram okozta balesetek megelőzése és csökkentése

A villamos energia ma már nélkülözhetetlen a mindennapi életben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közös ajánlásunk felhívja a figyelmet hogyan kerülhetjük el az áramütéses balesetek bekövetkezését, illetve milyen intézkedések csökkenthetik ennek kockázatát. A nem várt balesetekre való felkészüléshez ajánljuk a balesetbiztosítást.

Tájékoztató letöltése
Építési területek tűz- és baleseti kockázatának csökkentése

Az építési beruházások szereplői, valamint a biztosítók közös érdeke az építkezéseken bekövetkező tűzesetek kapcsán keletkező kár minimalizálása és az emberi élet védelme. A kármegelőzési intézkedések közé tartozik a tűzjelzés biztosítása például vezeték nélküli, többutas jelátvitellel működő tűzérzékelő-, és riasztórendszerek alkalmazásával.

Tájékoztató letöltése
Villamos eredetű tűzkárok megelőzése és csökkentése

A gyakorlati tapasztalatok szerint a villamos eredetű tűzesetek száma növekszik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal közös ajánlásunk felhívja a figyelmet az elektromos tüzek megelőzésére, a teendőkre tűz esetén és után, illetve a biztosítás szerepére a tűzkockázat csökkentésében.

Tájékoztató letöltése
Útmutató laikusok villamos baleseteinek elkerülésére

Ez az útmutató a villamos képzésben nem részesültek számára megadja azokat a tudnivalókat, amelyek figyelembe vételével elkerülhető, hogy villamos balesetet szenvedjenek vagy okozzanak. Az útmutató közérthető nyelvezettel, szakkifejezések, valamint jogszabályokra való hivatkozás nélkül adja át az általános ismereteket.

Tájékoztató megtekintése
Villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése

A zivatarszezon kezdetével ismét nagyobb figyelmet fordítunk a villámcsapások által okozott közvetlen és közvetett károkra. Mit tehetünk, hogyan védhetjük meg vagyontárgyainkat, berendezéseinket? Erről tájékozódhat bővebben a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közös ajánlásunkban.

Tájékoztató letöltése
Állásfoglalás az MSZ EN 61439-1,- 2 szabványról

A létesítmények üzemeltetői és a biztosítók közös érdeke az üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezésének csökkentése. Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes alkalmazásával az üzemi kockázatok csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.

Bővebben