Kártalanítási Szervezet


Kártalanítási Szervezet

kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A Zöldkártya Rendszer azonban nem terjed ki azon ügyekre, melyekben a károsult kárát nem saját országában, hanem külföldön okozták (szenvedett kár). Ilyen esetekben a károsult a kár érvényesítése során nehézségekbe ütközött az idegen jogrendszer, idegen nyelv, szokatlan kárrendezési eljárások és gyakran indokolatlanul elhúzódó kárrendezés miatt, ha kártérítési igényét külföldön, külföldi biztosítóval szemben kell érvényesítenie.

Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években


Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években

2017.07.24.

2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.

A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.

Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz


Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

2011.03.17.

A január végi, magyarországi földrengés óta több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, a társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a károkra – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve – az ország kedvező geológiai adottságai következtében – szerencsére jó kockázati helyzetben van, nem kell attól tartanunk, hogy hasonló pusztító erejű földrengés következzen be, mint az elmúlt napokban Japán északi részén. Hazánkban elég ritka az olyan erősségű földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Magyarországon évente 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek, közülük mindössze 5-6 olyan rengés történik, amely már a lakosság számára is érzékelhető. Legutóbb 2011. január 29-én történt az ország területén olyan kisebb, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés, amely károkat okozott. (A Richter-skála egy „felülről nyitott” skála, amelyen egészen mostanáig a 8,9-es erejű volt a legerősebb regisztrált földrengés, a 2011. március 11-én délután Japánban történt földrengéskor azonban még ennél is erősebb, 9-es erősséget mértek a műszerek.)

A magyarországi biztosító társaságokhoz 2011. március 10-éig 15 533 darab kárbejelentés érkezett a januári földrengéssel kapcsolatosan. Szerencsére komolyabb, az épületek szerkezetét érintő, jelentősebb kár alig keletkezett, a bejelentések általában kisebb, falrepedésekkel, vakolatsérülésekkel járó eseményekről szóltak – számolt be róla Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke.

A biztosító társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a földrengés okozta károkra. „A szám azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, mivel van olyan biztosító, amelyhez még most, másfél hónappal a földrengés után is érkeznek kárbejelentések” – tette hozzá a MABISZ Lakásbizottságának elnöke. A legtöbb kárbejelentés Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megyéből érkezett, de sok kárt jelentettek Budapestről is.

A hazai biztosítók által kezelt több mint 3 millió lakásbiztosításból szinte mindegyik fizet a földrengés okozta károkra. A teljes szerződésállományból mindössze néhány ezer olyan szerződés van, amelyben korábban opcionális volt – azaz az ügyfél választásán múlott -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta károkra, vagy sem. „A MABISZ Lakásbizottságának ajánlása, hogy a jövőben minden újonnan megkötött szerződés kiterjedjen az olyan katasztrófakockázatokra, mint az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás és a tűz. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, azok a biztosítók, amelyek ügyfeleinél a földrengés kárt okozott, de az ügyfél annak idején nem kérte, hogy a biztosítás a földrengés-kockázatra is kiterjedjen, hajlandóak voltak kártérítést fizetni, ha a szerződő kibővítette a szerződését, belevéve a földrengés kockázatát is” – mondta Szabó Zoltán.

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege


Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni


Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni

Idén ismét támogatott biztosításokkal csökkenthetik kockázataikat a gazdák

2012.05.14.

Az idei évtől minden termelőnek érdemes csatlakoznia a mezőgazdasági biztosítások új, kétpilléres rendszeréhez, hiszen 2012-től ismét díjtámogatással köthetőek egyes agrárbiztosítások. Bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte esetén, ha kár keletkezik, a gazdák a megítélt kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek.

A jogszabályok szerint a termelők május 15-ig csatlakozhatnak – az egységes kérelem benyújtásával – a kárenyhítési rendszerhez. Ezt követően még csaknem egy hónapig, június 11-ig minden gazdának lehetősége van a már benyújtott egységes kérelem módosítására. Az idei évben tehát június 11-e a legutolsó határidő, ameddig igényelhetik a gazdák biztosításuk díjtámogatását, amit pedig az új támogatási rendszer adottságai miatt több okból sem érdemes elmulasztani.

A kárenyhítési rendszerhez való csatlakozással a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultak lesznek azok a gazdák, akik mezőgazdasági biztosítást kötnek; támogatott konstrukció esetén annak díjára a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékáig díjtámogatás is igényelhető. Mindezek mellett az átalakított rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett, így 2012-től olyan fedezeteket is tartalmaz – felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály -, amelyek korábban nem voltak biztosíthatók.

Az idei évtől a korábbiaknál is érdemesebb mezőgazdasági biztosítást kötni minden gazdálkodónak, hiszen amellett, hogy díjuk a támogatás miatt olcsóbb lehet, kétszer akkora kárenyhítő juttatásra lesznek jogosultak azokhoz a gazdákhoz képest, akik nem rendelkeznek mezőgazdasági biztosítással.

„Az új, két pillérre épülő mezőgazdasági kockázatkezelés erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti a gazdálkodókat.” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. „Az új rendszer beindítása hosszabb távon jótékony hatással lehet a mezőgazdasági biztosítások elterjedtségére is, hiszen általa a termelők szélesebb köre kerülhet biztosítási védelem alá.”

Kétpilléres rendszer – számokban

2012-ben az I. pillér, vagyis a kárenyhítési alap által nyújtott keret összege 8 milliárd forint. Ez az összeg felerészben a tagi befizetésekből, felerészben az állami támogatásokból származik.

A II. pillért jelentő, a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatására fordítható összeg 9,33 millió euró, amely uniós forrásból áll rendelkezésre. A díjtámogatás mértéke nem haladhatja meg az éves díj 65 százalékát.

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés


Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések


Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

2015.01.09.

A 2015. január elejei földrengéseket követően csütörtök délutánig 1626 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 190 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de Heves és Pest megyéből is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledőléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és időpont-egyeztetést követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik.

Az újév első napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erősségű utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején először reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erősségű földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal – Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erősségű utórengést néhány nappal később, január 7-én észlelték.

A térségben az előző években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés


Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Council of Bureaux


Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org

Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?


Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?

2016.05.24.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

Napjainkban sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy, a turisták által szívesen látogatott helyszínen történik terrortámadás. Biztosítási szempontból továbbra sem pontosan ismert, hogy ilyen esetekben vajon az utasbiztosítás kiterjed-e erre a kockázatra – a terrortámadást ért területre -, vagy sem.

Az ugyan elmondható, hogy a MABISZ tagbiztosítói már a 2001. szeptember 11-i, NewYork-i ikertornyok elleni támadásokat követően lépéseket tettek, hogy a hazai utasbiztosítási szerződésekbe foglalt korábbi kizárásokon enyhítsenek, de a szerződések ebből a szempontból még ma sem teljesen egységesek” – fogalmaz Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. „Napjainkra azonban a biztosítók többsége gyakorlatilag vállalja a terrorcselekményekből fakadó sérülések kórházi ellátását, és hasonlóan járnak el, mintha ügyfelüknek bármely más okból, egészségügyi problémájuk miatt szorulnának baleseti-kórházi ellátásra. Ez alól egyetlen kivétel van: ha az elutazás pillanatában az adott ország vagy az adott ország egy régiója – mely az ügyfél úti célja -, a konzuli szolgálat listája alapján az utazásra nem javasolt úti célok kategóriájába (I-es kategória) tartozik” – teszi hozzá a szakértő. forint.

Az utazásra nem javasolt térségek

A konzuli szolgálat két kategóriába sorolja az általuk utazásra nem javasolt térségeket:

I. Utazásra nem javasolt országokra és térségekre, illetve

II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő további országokra és térségekre

Különösen azokban a térségekben lehet számolni terrorveszéllyel, amelyek a múltban is terrorcselekmények célpontjai voltak, ahol polgárháborús állapotok uralkodnak, illetve ahol katonai műveletek folynak, valamint ahol a terroristák a helyi lakosság támogatását élvezik. Utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a konzuli szolgálat hivatalos honlapján!

További információ:

http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Kiutazások és utasbiztosítás – 2015

2015-ben tovább folytatódott a kiutazások számának növekedése, s ezen belül a többnapos utazások száma is jelentősen emelkedett. A több napra tervezett utak száma immáron elérte, sőt, a legfrissebb adatok szerint meg is haladta a 2008-as, a gazdasági válság kitörése előtti számokat. A kiutazások számának bővülésével párhuzamosan az utazásbiztosítási piac is növekedésnek indulhatott.