Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.

A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.

A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.

A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Idén csendesebben indult a viharszezon a tavalyinál. Félidőben a biztosítók általi kárkifizetések összege így is meghaladja már a kétmilliárd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

 

A MABISZ 2010 óta összesíti a május 1- augusztus 31 közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyek több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).

 

Két hónap elteltével, az idei viharszezon felénél bízni lehet abban, hogy idén ismét nyugalmasabb lesz a nyaralás időszaka – legalábbis abból kiindulva, hogy az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Most ebben a két hónapban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Számos bejelentést fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán tettek, erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő nyújthat fedezetet. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

 

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés a megyéket illetően Pestből, Borosod-Abaúj-Zemplénből, Hajdú-Biharból, Baranyából, Bács-Kiskunból, Jásznagykun-Szolnokból, Somogyból, Szabolcs-Szatmárból érkezett, a városok tekintetében pedig Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is feltételezhetőleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Rendkívül szélesnek nevezhető a hazai lakásbiztosítási piacon elérhető kiegészítő szolgáltatások köre. Népszerűségükre jellemző, hogy gyakorlatilag minden ügyfél köt valamilyen kiegészítőt. A leggyakrabban balesetbiztosítást, de olyan kiegészítő is létezik, amely kárpótol a nyaralást elrontó rossz időjárás esetén – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A mai lakásbiztosítások már messze túlmutatnak a csak lakásra, házra és az abban lévő ingóságokra vonatkozó fedezeten, hiszen személybiztosításra (baleset, egészség és kisösszegű életfedezet), utasbiztosításra is kiterjeszthetők, de akár a házikedvencek, kutyák, macskák, sőt, az ügyfelek otthonában működő kisvállalkozások is szinte teljeskörűen biztosíthatók. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag minden ügyfél köt valamilyen kiegészítő csomagot az alapkockázatok fedezete mellé, amivel saját igényéhez és adott élethelyzetéhez igazíthatja lakásbiztosítási fedezetét.

 

Az, hogy mennyi és milyen kiegészítőt kötnek az ügyfelek, nagyban függ a választott csomag tartalmától is, hiszen a nagyobb módozatok akár valamennyi kiegészítőt magukban foglalhatják. Ezzel is magyarázható, hogy van olyan MABISZ tagbiztosító, ahol az ügyfelek negyede köt kiegészítőt, míg másoknál 90% feletti a kiegészítőt választó ügyfelek aránya. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötő ügyfelek többsége is választ valamilyen kiegészítő biztosítást. (A fogyasztóbarát otthonbiztosítás alapcsomagja elemi károkra s egyéb, a háztartásokat egzisztenciájukban alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújt fedezetet. Ezek tartalmát az MNB egységesen, kötelezően határozta meg. Kiegészítő fedezetként – egységes megnevezést használva – a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó, gyakoribb káresemények is biztosíthatók. Ezeken túl további káresemények biztosítására is vállalkozhatnak a biztosítók.) Számos kiegészítő biztosítás esetében az ügyfél maga választhatja ki, hogy milyen összegű fedezetet kíván magának az adott kártípust illetően.

 

A kiegészítők kiválasztásához érdemes áttekinteni a leggyakoribb lakáskárok listáját, hiszen amellett, hogy így könnyebben szabhatják saját igényeikre a biztosításukat az ügyfelek, olyan lehetséges káresetekkel is szembesülhetnek, melyekre korábban nem is gondoltak. Továbbra is dobogón állnak a vezetékes vízkárok és az üvegtörések, de a számítógépes támadások okozta károk is évről évre emelkednek.

 

Számtalan újdonságról, vagy a piaci kínálathoz képest egyedinek számító kiegészítő fedezetről számoltak be a hazai biztosítók. Ilyen többek között az akár használt mobileszközökre is megköthető kiterjesztett garancia szolgáltatások, amelyek a hagyományos biztosítási kockázatok mellett a törés, vagy vízbeesés miatti károkat is fedezik.

 

Az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás nem csak fizikai károkat okozhat, de a nyaralást is tönkre teheti. Ma már elérhető a piacon olyan kiegészítő fedezet is, amely jelentős összeggel kárpótol, ha a belföldi nyaraláson a biztosítási feltételek szerinti időjárási esemény elrontja a vakációt.

 

Több biztosító is kínál már a biztosított épületben, a hőszigetelésben, vagy az épület gépészetében kártevők (rágcsálók, madarak, rovarok) által okozott károkra, vagy a darázsírtás költségeire szóló fedezetet.

 

A járvány következtében felpörgött digitalizáció miatt még inkább fontossá vált a cybertámadások elleni védelem. A piacon elérhető cyberbiztosítások ma már jó néhány területre kiterjednek: igénybe vehetők akár bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén, illetve lehetőség van jogvédelmi szolgáltatásra is, így, ha valaki cyber bűncselekmény áldozata lesz, megspórolhatja a jogi képviselet költségeit is. Az egyik biztosító kínálatában elérhető hasznos funkció a cyber távsegítség, ahol hozzáértő szakemberek segítenek megoldani a WIFI beállítás gondjait, vagy támogatást nyújthatnak egy vírustámadást követően a helyreállításban.

 

A pandémia-helyzetre reagálva több biztosító is bevezetett lakásbiztosításhoz köthető home office kiegészítő csomagot, amely többek között – a munkáltatótól kapott – informatikai eszközökben okozott károkra és munkanélküliség esetére nyújt fedezetet.

 

A MABISZ által megkérdezett nyolc tagbiztosító ügyfeleinek körében egyértelműen a kiegészítő balesetbiztosítás iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, amivel az ingatlanban lakó valamennyi családtag biztosítható balesetek ellen, legyen szó csonttörésről, kórházi ápolásról vagy – egyes társaságoknál – akár balesetből eredő ruhakárról, sőt kórházi lopáskárról.

 

A hagyományos kockázatok fedezete iránt is erős az érdeklődés, így sokan kérik a védelmet a betöréses, illetve besurranásos lopás, csőtörés, üvegtörés, beázás, füstkár, túlfeszültség ellen, de a gyorsszervíz és assistance szolgáltatások (dugulás-elhárítás, zárcsere) is népszerűek az ügyfelek körében.

 

A kiegészítő egészségbiztosítási fedezet különösen felértékelődött a járványhelyzet alatt, amely nagyértékű diagnosztikai vizsgálatokat, második orvosi véleményt, valamint telefonos orvosi assistance szolgáltatást is tartalmazhat.

 

A részben a pandémia miatt is egyre népszerűbb kerékpározásnak köszönhetően a kerékpáros kiegészítő biztosítás is kelendő.

A felelősségbiztosítások – legyen az ingatlantulajdonosi, személyi vagy hobbi sportolói – iránt szintén fokozott érdeklődést mutatnak az ügyfelek, továbbá a bankkártya-, illetve a különböző személyi okmányok cseréjének költségtérítését fedező kiegészítők is gyakoriak.

 

Ahogy a fentiekből is látszik, a lakásbiztosítások többsége per risk típusú, vagyis kizárólag a szerződésben lefektetett káreseményeket fedezik. Léteznek azonban kiegészítőként válaszható, all risk fedezetet nyújtó biztosítások is, amely minden olyan kárt megtérítenek, amit a szerződés nem zár ki egyértelműen. Ezen termékek szintén egyre népszerűbbek az ügyfelek körében.

 

Tovább bővült a biztosítók díjbevétele az idei első negyedévben, ami a korábbi évek tendenciáival ellentétben most az életbiztosítások kiemelkedő növekedésének volt köszönhető. A pandémia a biztosítókba vetett bizalomra sem volt negatív hatással, az ezt tükröző index 2019 óta emelkedik – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége sajtótájékoztatóján.

 

A tavalyi első negyedév utolsó két hetében köszöntött be a lezárás, a mostanira pedig sikerült megoldásokat találni a pandémiás helyzet kezelésére. Ez a biztosítási számokban is érezhető. A szektor első negyedéves díjbevétele 360 milliárd forintra emelkedett, ami 7,1%-os növekedést jelent – ismertette a számokat Pandurics Anett MABISZ elnök. Más tendencia rajzolódott ki az elmúlt évekhez képest: most az életbiztosítási piac 10,3%-kal, a nem-élet 4,9%-kal nőtt, utóbbinál már kiesett az adóhatás.

 

Az életbiztosítási piacon nagyon rég voltak ilyen szép számok, amit részben magyaráz már csak az egyszeri díjas szerződések növekedése, és inkább a rendszeres díjas szerződések 11,5%-os emelkedése mozgat. A MABISZ tavaly év végi nyugdíjbiztosítási kampánya is eredményt hozott, részben ennek is köszönhető a nyugdíjbiztosítási díjbevétel 11,2%-os bővülése. Az ügyfelek egyre inkább érdeklődnek ez iránt a termékkör iránt, a pandémia erre és az egészségbiztosításokra is ráirányította a figyelmet – hangsúlyozta Pandurics Anett.

 

A unit linked életbiztosítások díjbevétele is több mint 8%-kal nőtt, összességében a lakossági megtakarítási tortán belül is nőtt az életbiztosítások súlya. Az ügyfelek és a közvetítők is felelősen viselkednek, ami a törlések, visszavásárlások számán is látszik. Az egyszeri díjas portfolióhoz az ügyfelek egy része hozzányúlt, amihez a lakásfelújítások támogatásának is köze lehet – véli Pandurics Anett.

 

A nem-élet üzletágon belül a vállalati vagyonkörben következett be óriási növekedés, a kgfb-díjbevétel 2,1%-kal emelkedett, az utasbiztosítási szegmens 66%-kal csökkent. Mindenki készül a nyárra, a belföldi utazásokra is vannak megoldások a piacon. Nagy kérdés, hogy az idei szezonban mennyien fognak utazni, de a társaságok mind készülnek, egyre többen vezettek be fedezeteket, szűntettek meg kizárásokat a Covid kapcsán is – közölte a MABISZ elnöke.

 

A teljes biztosítási piaccal való elégedettség mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén májusra 59,3 értékre emelkedett– foglalta össze a kutatási eredményeket Stefkovics Ádám, a Századvég vezető kutatója.

 

 

A BIBIX folyamatosan emelkedik, erre tehát a pandémia sem volt negatív hatással. Az egyes intézménytípusokkal összevetve a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek. Az egyes biztosítástípusokon belül a balesetbiztosításokkal és a KGFB-vel a legelégedettebbek az ügyfelek. A KGFB-n belül a károsult alindex nőtt számottevően (vagyis az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak).

 

A Századvég felmérése szerint a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás ismertsége tavasszal 22%-on állt, 77 százalék nem hallott még erről a terméktől. Az 50 év alattiak körében magasabb az ismertség, de lakóhely szerint nincs igazán különbség. A lakásbiztosításba vetett bizalmat a kérdezettek 52 százalékában növeli a védjegy, a többség számára a gyors kárrendezési eljárás és a digitális szerződéskötés teszi szimpatikusabbá a konstrukciót, míg a rugalmas váltási lehetőség kevésbé befolyásoló tényező. A felmérésben résztvevők 71 százaléka mindezek ellenére nem cserélné le a jelenlegi lakásbiztosítását egy új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításra.

A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási termékeiben nincs a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás vagy mentesülés. Ilyen válaszokat kapott a MABISZ a tagjaitól az AFP Ténykérdés rovatának megkeresésére.

Az elmúlt héten az AFP francia hírügynökség tényellenőrző, a Facebookon terjedő álhírek cáfolatával foglalkozó csapatának magyar munkatársa kérdésekkel fordult a MABISZ-hoz. Megfogalmazása szerint Németország és Franciaország után már Magyarországon is terjednek különféle megtévesztő információk azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 ellen beoltottak más elbírálás alá esnek a biztosítóknál. Arra kérdezett rá, elképzelhető-e az, hogy valaki nem köthet életbiztosítást, mert oltást kapott? Továbbá, ha esetleg valaki maradandó egészségkárosodást szenved vagy meghal egy védőoltás miatt, lehet bármilyen jogalapja a biztosítónak arra, hogy visszautasítsa a biztosítás kifizetését?  Végül megemlített olyan híreszteléseket is, hogy a biztosítók eleve nem biztosítanak semmilyen oltással kapcsolatos egészségkárosodást. „Tényleg előfordulnak az oltásokkal kapcsolatos kitételek?”

 

A kérdéseket a MABISZ továbbította élet-, illetve egészségbiztosítással foglalkozó tagjainak. A megadott határidőre tizenhárman válaszoltak, a legtöbben csak egy-két mondattal. „Nincsen kizárásunk oltás szövődménnyel kapcsolatos szolgáltatásra, és nem is alkalmazunk ilyet.” „Társaságunk a Covid oltással kapcsolatban semmilyen megszorítást nem alkalmaz (sem egyéni, sem csoportos biztosítás esetén), illetve nem vizsgálja szerződéskötéskor azt, hogy az adott biztosított részesült-e Covid-19 védőoltásban vagy sem.” „Élet- és egészségbiztosítási termékeinkben a Covid vagy egyéb oltásokhoz kapcsolódó, azokból

eredő biztosítási események nem kizárt kockázatok.”

 

Egyetlen biztosító válaszában sem volt arra utaló megjegyzés, hogy a Covid-19 megbetegedés elleni oltásokkal kapcsolatban az adott életbiztosítási termék általános szerződési feltételei speciális, kizárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznának.

 

Ami az egészségbiztosítási szerződéseket illeti, több biztosító hozott kifejezetten pozitív rendelkezéseket a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatos vállalásokról (pl. várakozási idő rövidítés, Covid-teszt térítés). Ugyanakkor a kockázatviselési terjedelem az egyes termékek (összeg- ill. szolgáltatásfinanszírozó biztosítások) esetében akár jelentősen is eltérhet. Az állam által finanszírozott társadalombiztosítás és a magán egészségbiztosítás eltérő szerepvállalásával összefüggő példa, amikor a szolgástatásfinanszírozó egészségbiztosítás keretében a biztosító a szerződési feltételeiben meghatározott, az állami népegészségügy feladatait képező egészségügyi ellátásokat, pl. a védőoltások költségét nem finanszírozza. A szokásos figyelemfelhívás ezért itt is helyénvaló: az egyes szerződésekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban tájékozódjunk a pontos feltételekről az érintett biztosítóknál.

 

A Covid-19 járvány és a biztosítási termékek szolgáltatási terjedelme összefüggéseivel a MABISZ által kiadott Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság nemrégiben részletesen foglalkozott: https://mabisz.hu/szemle/?p=36359.

 

Tavaly decemberben a közösségi médiában terjedő álhírek nyomán a MABISZ már kiadott egy közleményt, amely leszögezte, hogy a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását (https://mabisz.hu/kockazati-eletbiztositasok-a-covid-nem-kizaro-ok). Sőt, a járványhelyzet idején több biztosító is az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott szerződéses gyakorlatán (ld. a fent hivatkozott összefoglalót).

 

 

A nyári utazási szezon beindulásával idén különös jelentősége van annak, hogy a lehető legszélesebb körben gondoskodjunk a biztonságunkról. Külföldi nyaralás esetén eddig sem volt tanácsos utasbiztosítás nélkül elindulni, most azonban végképp elképzelhetetlen, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az utasbiztosítási piacon érdekelt társaságok kínálata rendkívül széles. Egy fejlett versenypiacon kell megtalálni a legjobb ajánlatot, amelyen nem csak árverseny van a szereplők között, hanem szolgáltatás és minőségi verseny is. Amit az általános feltételekről érdemes tudni, azt a MABISZ összegyűjtötte a honlapján (https://mabisz.hu/utasbiztositasok/). A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni.

 

Így például van olyan biztosító, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Covid-19 megbetegedések miatt utazásra nem javasolt országban bekövetkező, a járvánnyal kapcsolatos károkat kizárja, egyéb károkat viszont téríti, másik társaság viszont ilyenkor sem, míg megint mások a besorolástól függetlenül bevállalják a koronavírus járvány kockázatait is. Az egyes szerződések lényegesen eltérhetnek egymástól a fedezetbe vont országok, valamint a Covid-19 megbetegedéshez, a járványhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is. Érdemes mindig megnézni, hogy a választott alapbiztosítás mellé milyen kiegészítő szolgáltatások vehetőek igénybe a koronavírushelyzet kapcsán. Amennyiben például nem lehetséges a hazautazás az eredeti időpontban kórházi ellátás miatt, kiterjed-e a szerződésünk a hazautazás és szállás többletköltségére? Rákérdezhetünk arra is, hogy milyen szolgáltatást nyújt a biztosító a járvány miatt szükséges hatósági karantén esetére?

 

Biztosításunk tartalma attól is függ, hogy mivel utazunk. Repülős út esetén válasszunk olyan fedezetet, amely tartalmaz szolgáltatást poggyászkésés, járatkésés esetén is, míg a saját szervezésű, autós út esetén mindenképpen figyeljünk arra, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e vagy vásárolható-e hozzá kiegészítő autós fedezet, ami műszaki hiba, baleset esetén az autó javítását, szállítását legalább részben fedezi. Nézzük meg, hogy gépjárművel történő utazáskor kiterjed-e a biztosítás a gépjármű hazajuttatására, ha sürgősségi ellátás miatt nem lehetséges a hazavezetés.

 

A fentiekhez hasonlóan, lényeges eltérések vannak az útlemondás biztosításokban is, nemcsak a Covid-19 kapcsán, de egyéb élethelyzeteket illetően is. A társaságok ugyanis gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a változó feltételekhez a fedezetek alakításával, hogy minél gyorsabban visszaálljon a tavaly bezuhant piac a korábbi szintre. Tavaly a MABISZ tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 mrd forintot, szemben a 2019-es 18 mrd-dal. Jelenleg 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért.

 

Csütörtökön jár le a 2020. évi jövedelmek bevallásának határideje. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is eddig kell kérvényezniük a 2020-as befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást. Különböző okok miatt ezt minden évben több tízezren mulasztják el, figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A MABISZ adatai szerint tavaly év végéig több mint 380 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítási szerződést, a szerződésállomány így 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke egy múlt heti rendezvényen úgy becsülte, hogy adókedvezményt idén várhatóan 330 ezer ember vehet majd igénybe. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis ilyen arányban élnek az ügyfelek a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó adójóváírás lehetőségével. Vagy azért, mert valamilyen ok miatt nem tudnak visszaigényelni az szja-jukból, vagy egyszerűen elfelejtik ezt megtenni. Márpedig a visszatérítés nem jár automatikusan, azt igényelni kell – erre most már csak két nap maradt.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni, itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is. (Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni – a NAV ajánlása szerint az Általános nyomtatványkitöltő, ÁNYK programmal). Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

 

Az adóbevallások megfelelő sorait mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2021 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

 

A MABISZ, illetve az MNB tavalyi negyedik negyedéves adataiból kiolvasható, hogy 2020-ban a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt. (Következménye ez részben a járványhelyzet miatti nagyobb bizonytalanságnak, kevesebb pénzköltési lehetőségnek is.) Ez a tendencia ugyanakkor a személyes értékesítési lehetőségek korlátozottsága ellenére is segítette az életbiztosítási piacot – a nyugdíjbiztosítások mellett elsősorban a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások terén. Az életbiztosítási tartalékok tavalyi növekedése (7 százalék) még mindig elmaradt a lakosság nettó pénzügyi vagyonáétól (9 százalék). Az életbiztosítás tartalékok aránya a vagyonból 2019-ig csökkent, azóta enyhe emelkedésnek indult, de még mindig csak alig több, mint három százalék.

Az elmúlt évben a MABISZ tagjainak a díjbevétele 4,8 százalékkal haladta meg a 2019-est a végleges tekinthető negyedik negyedéves adatok alapján.

 

2020-ban a MABISZ tagjainak díjbevétele elérte az 1242 milliárd forintot. A végleges adat valamelyest meghaladja a gyorsjelentésekét (1204 mrd). Ez 4,8 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt, derül ki a szövetség összesített adataiból. A számok kis mértékben eltérnek az MNB statisztikáitól, mivel utóbbi nem veszi figyelembe a fióktelepek eredményeit. Másfelől viszont nem mindegyik biztosító tagja a szövetségnek. A MABISZ-nak jelenleg 22 tagja van. Közülük 17 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a KPMG csütörtöki biztosítási webináriumán az eredményeket úgy értékelte, hogy a szektor a tavalyi járványveszély idején is felkészültnek, felelősnek és válságállónak bizonyult. Ismét a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 5,2 százalékkal magasabban zárva, mint 2019-ben (683,6 milliárd forint volt tavaly). Az élet üzletág négy százalékkal nőtt (556,7 mrd forint), köszönhetően a befektetéshez kötött, valamint a nyugdíjbiztosítások erős növekedésének. A szerződések darabszáma ugyan nem emelkedett, viszont nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel. A kedvező tendenciáknak köszönhetően a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyonán belül az életbiztosítás tartalékok 2019-ig csökkenő aránya enyhe emelkedésnek indult.

A nem élet üzletágon belül az utasbiztosítások piaca gyakorlatilag összeomlott, díjbevétele 59%-kal esett vissza. A nemélet-piac növekedése utasbiztosítások nélkül 6,8% volt. Szinte minden más nemélet-termékcsoport növekedni tudott. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac ugyan több, mint hét százalékkal nőtt, de az eredménykimutatást még tavaly is korrigálta a kgfb-díjbevételi statisztikákba beépülő biztosítási adó áthúzódó hatása. Mint Pandurics Anett megemlítette, ezt kiszűrve kb. három százalékos lett volna a növekedés.

 

Az öt legnagyobb biztosító piaci koncentrációja (58,6 százalék) kis mértékben csökkent az előző évhez képest (60,1 százalék). A sorrend nem változott, továbbra is az Allianz piaci részesedése a legmagasabb (15,6 százalék), őket követi a Generali csoport (14,7 százalék), majd az Aegon (11,1 százalék). Rajtuk kívül még a Groupamának van tíz százalék feletti piaci részesedése (10,1 százalék). Mint a MABISZ elnöke megjegyezte, a koncentráció közepes, a magyar biztosítási piacon erős a verseny.

A közösségi médiában elterjedt hírek ellenére a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását. Sőt, a járványhelyzet idején az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott a szerződéses feltételeken több biztosító is, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy MABISZ-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus fertőzés. (A kockázati életbiztosításoknál a biztosító kizárólag a biztosítási esemény – haláleset – bekövetkeztekor szolgáltat). Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. Mások úgy értelmezik, hogy azért nem kizáró ok náluk a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző betegségnek, sem kritikus betegségnek. És van olyan biztosító is, amelyik külön felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosításuk szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány. Ugyanakkor leszögezik: úgy döntöttek, hogy a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos biztosítási eseményekre is minden egyéni és csoportos kockázati életbiztosítás esetén szolgáltatnak. Egy másik társaság pedig úgy fogalmaz: a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos és a feltételek alapján kizárt biztosítási események esetében is igyekeznek a legnagyobb méltányossággal és körültekintéssel eljárni.

 

Több biztosító ráadásul még kedvezően módosított is az új szerződéseknél az egyes életbiztosítási, valamint baleset- és betegségbiztosítási termékeknél érvényes várakozási, kockázatkizárási időn. Az egyik 30 napra csökkentette az egyébként 6 hónapos várakozási időt a COVID-19 betegséggel összefüggő, bármely okú halálszolgáltatás esetében. Egy másiknál pozitív teszttel igazolt, COVID-19 megbetegedésből eredő kórházi kezelés esetén két hétre rövidítették le a kockázatkizárási időt több konstrukciónál is. Sőt, olyan társaság is van, amelynél az életbiztosítások esetén nincs várakozási idő, s a megkötött szerződések akár az első díj befizetésének másnapjától fedezetet kínálnak. Megjelentek új fedezetek is a járvány hatására, például egyes társaságok egy alkalommal vállalják az elvégzett COVID-19 szűrővizsgálat költségének megtérítését (15.000 Ft összegig), mások kórházi napi térítést nyújtanak, vagy a keresőképtelenség esetére szóló új táppénz fedezetet vezettek be.

 

A MABISZ ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosításokban már lehetnek lényeges eltérések az egyes társaságok termékei között, előfordulhat, hogy a szerződési feltételek nem terjednek ki a koronavírussal kapcsolatos ellátásokra. Egyes biztosítók portfóliójában megtalálhatók olyan szerződések, amelyek feltételeiben a világjárványokkal összefüggő biztosítási események kizárásra kerültek és olyanok is, amelyek alapján ilyen esetekben is szolgáltatnak. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy amennyiben valaki COVID fertőzés miatt szorul kórházi ellátásra, akkor alapesetben az egészségügyi szabályozások miatt kizárólag állami, erre kijelölt ellátó helyeken kerülhet sor a gyógykezelésre. Természetesen a magánbiztosítások mind előtte, mind utána segítenek, illetve 24 órás orvosi információs vonalakkal is rendelkezésre állnak. Ezért ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen esetekben fizet vagy nyújt szolgáltatást a szerződésünk, tájékozódjunk a pontos feltételekről a biztosítónknál.

 

Azért is érdemes konzultálni biztosítási szakemberekkel, mert a megkötött szerződésekben az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, annak érdekében, hogy a társaságok hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezése esetén. Pl.: egy haláleset esetén egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait, így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani. Mindegyik termékkör esetében indokolt a biztosítási védelem növelése, illetve kiterjesztése, ezáltal a baleseti, betegségi, haláleseti kockázatokkal kapcsolatos védekezés erősítése.

Már megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatás igénylése is. Az eddigi 30% helyett idén már a 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65%-a helyett annak 70%-ára nőtt, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az idei tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak az éppen kinyílt gyümölcsvirágokban, különösen a kajszi, mandula, őszibarack és szilva bizonyos fajtái esetén, ami akár komoly terméskiesést is eredményezhet. Sajnos emellett a mostani szárazság sem tesz jót a terméshozamnak, emiatt is várható a jelentős hozamcsökkenés. Mindezek is mutatják, hogy nagy szükség van mezőgazdasági biztosításokra.

2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya.

Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhatnak a gazdálkodók. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el. Az Egységes Kérelem (EK) felületen beadott támogatási kérelem egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül.

A 2020. május 15-ét követően 2020. június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatás kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.

A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak).

Fontos változás idén, hogy a felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65%-a helyett már 70% lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik. A támogatás forrásösszege a 2018-as évtől 5 milliárd forintra nőtt. 2016-tól a díjtámogatásnak van garantált minimális szintje. A „B” és „C” típusú biztosítások esetében ez az alsó limit 30%, az „A” típusú biztosításoknál pedig 41,25%.

Szintén kedvező fejlemény, hogy míg korábban a díjtámogatott biztosítások csak akkor térítettek, ha a kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg legalább 30%-át elérte, addig idén már a 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen időjárási jelenség esetén is lehet térítést igényelni.

Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).