Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hétvégi vihar pusztításai ezúttal nem korlátozódtak egy-egy térségre, a főváros mellett a Balaton térségében, Észak-Magyarországon és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat. Legalábbis ami a biztosított ingatlanokat illeti, a társaságokhoz eddig ugyanis ezekből a térségekből érkezett a legtöbb bejelentés. Hétfő délutáni adatok alapján máris több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz. A korábbi, hasonló időszakok tapasztalatai alapján az elkövetkező két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. (Tekintettel arra, hogy sokan éppen a szabadságukat töltik, esetleg csak napokkal, hetekkel később szembesülnek a történtekkel, és tudnak a biztosítóhoz fordulni.)

 

Hasonló nagyságrendű összeget fizettek ki a társaságok a teljes júniusi viharszezonban. A mostani bejelentések kiváltói elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás, de feltűnően sok a jégverések okozta kár is.

 

A május-augusztus végi kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre 30 milliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

 

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek.

 

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

 

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

 

Az elmúlt hétvégi katasztrofális időjárás több százmillió forinttal növelte meg a biztosítók által már kifizetett, illetve kárrendezésre elkülönített összegek nagyságát, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében pusztító június 27-i viharok nyomán a társaságok előzetesen gyorsbecslése szerint sok ezer újabb bejelentésre több százmilliónyi kártérítést fizettek ki már eddig vagy különítettek el kifizetésre a biztosítók. Az előzetes becslések szerint a viharkárok csak Szabolcs-Szatmárban meghaladhatják a milliárd forintot is. Folyamatosak a bejelentések, a hétfő délelőtti helyzetkép alapján például az egyik nagy biztosító még negyedannyi újabb bejelentéssel számol a korábbi évek tapasztalatai alapján, mint amennyi eddig érkezett már be hozzá a júniusi szélsőséges időjárás következtében. Továbbra is a viharokhoz, a felhőszakadáshoz, a beázáshoz, a villámcsapásokhoz és a jégveréshez kapcsolódik a legtöbb kárigény, de az áramkimaradások nyomán a statisztikákban már kimutathatóan megjelentek a fagyasztott élelmiszerek megromlásához kapcsolódó bejelentések. A leginkább érintett települések Kisvárda és Mátészalka, valamint Nyíregyháza.

 

Ezt megelőzően, a június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján már több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek ki. A biztosítók továbbra is gyorsan haladnak a kárfeldolgozással. Az egyik nagy társaságnál hétfő délelőtti adatok alapján a júniusi bejelentések közel kétharmadát már feldolgozták, a károsultak egyharmada várt még a szemlézésre. A kisebb összegű lezárt károk nyomán már a kifizetések is megtörténtek.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó. Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

 

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

 

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

 

Június közepének katasztrofális időjárása következtében a biztosítókhoz eddig több mint 16,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a már kifizetett és a becsült károk összegei meghaladják a másfélmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján az eddigi, több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. A legtöbb jelzett kár a tetőszerkezet vihar általi megrongálódásához, beázáshoz, felhőszakadás által elöntött ingatlanokhoz, pincékhez, jégveréshez, villámcsapáshoz, idegen tárgy rádőléséhez, előtetők megrongálódásához, néhány esetben villámárvizekhez kapcsolódott. (Valamennyi itt felsorolt eseményt fedez egy átlagos lakásbiztosítás.) A viharos időszakhoz kapcsolódó legtöbb kárbejelentés Jász-Nagykunból,Bács-Kiskunból, Csongrádból, Baranyából, Borsodból, Hevesből, Tolnából, Szabolcs-Szatmárból, Pest megyéből, illetve települések szerint Budapestről, Komlóról, Pécsről, Nyíregyházáról, Nagyvisnyóról, Bogácsról, Kecskemétről, Miskolcról, Szentesről, Zombáról érkezett a lakásbiztosítási piacon jelen lévő 14 társasághoz.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó. Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

 

Az első nyári hónap viharai idén is sok villámlással párosultak, amelyek indukciós hatása jelentős károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. (A villámkárokra fordított összegeket a társaságok a viharkároktól külön regisztrálják.) Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is – a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál idén hatvanezer forint környékén alakultak.

 

Visszatérő tapasztalat, hogy a viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – az ügyfelek azonban interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

 

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

 

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek. A Századvég idei, májusi közvélemény-kutatás szerint egyébként a lakásbiztosítás a legismertebb biztosítási fajta. A kérdőíves kutatás 800 magyar megkérdezettje közül a válaszadók több mint nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját maga, illetve a vele egy háztartásban élő személyek rendelkeznek ilyen biztosítással. (A statisztikák szerint valójában a több mint négymillió magyarországi ingatlan 72-73 százalékáról mondható ez el.) Az ügyfelek elégedettsége is igen magas ezzel a termékfajtával: közel nyolcvan százalékos.

 

2018-ban is meghaladta a GDP növekedését a hazai biztosítási szektor díjbevételeinek a gyarapodása. Több mint 8 százalékkal, az 1000 milliárd forintot is túllépte a piac díjbevétele a MABISZ tagok adatai alapján. A nem életbiztosítási ágazat volt tavaly is a növekedés motorja. A lakosság többsége továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A korábbi évek tendenciájához hasonlóan a nem életbiztosítási ágazat bővült nagyobb mértékben, több mint 12 százalékkal, míg az élet szektor 3,9 százalékos növekedést ért el. A nem élet biztosítási ágazat a teljes díjbevétel 52,5 százalékát adja, azaz 561,2 milliárd forintot. Ezzel szemben az életbiztosítási ágazatból 480 milliárd forint folyt be a tavalyi évben. Ennek köszönhetően a teljes díjbevétel 2017-ről 2018-re 8,5 százalékkal nőtt, ez összességében 1041,2 milliárd forintos díjbevételt eredményezett, átlépve ezáltal az 1000 milliárdos határt – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

 

2018-ban a hazai biztosítási piac növekedése a GDP növekedés felett teljesített, amelynek hátterében a szektor hatékonyságának növekedése és az ügyfélorientált működés áll – emelte ki az éves értékelésben Pandurics Anett. Az életbiztosítás piacon mind az egyszeri, mind a folyamatos díjas biztosítások növekedési üteme kiegyenlítődött. A nyugíjbiztosítások díjbevétele kiemelkedően, több mint 25 százalékkal növekedett, közel 69 milliárd forint volt a tavalyi évben. A dinamikus növekedést a MABISZ öngondoskodásra építő reklámkampányai is erősítették, hangsúlyozta a szövetség elnöke. A unit-linked biztosítások díjbevételének 7,2 százalékos csökkenésében közrejátszhattak a tavalyi kedvezőtlen tőkepiaci történések, illetve az egyéb kedvezőbb hozamú termékek térnyerése.

 

A nem életbiztosítási ágazatban a legnagyobb gyarapodást – 54,9 százalékos díjbevétel növekedés 2017-hez képest – relatív módon a betegségbiztosítás érte el. Ez a lakosság növekvő öngondoskodását jelzi. Abszolút mértékben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás növekedett a legnagyobb mértékben, 15,1 százalékos növekedéssel járultak hozzá a 2018-as év díjbevételéhez, így ez a termékcsoport az év végére elérte a 173,6 milliárd forintot. Az utasbiztosítások díjbevétele 24,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, köszönhetően a lakosság növekvő utazási kedvének. Örvendetes a felelősségbiztosítások fejlődése. 29,5 százalékos növekedéssel és 13,2 milliárd forintos díjbevételével pozitív jövőképet fest, főként a vállalkozói tudatosság és felelősség erősödése tekintetében.

 

A tárgyévi kárráfordítások összességében minimálisat, 1,8 százalékot változtak. A nagyobb ágazatok közül említésre méltó a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás 10.8 százalékos, a casco 9.3 százalékos kárráfordítás növekedése. A lakossági vagyonbiztosításnál viszont 11.6 százalékos kárráfordítás csökkenést regisztrálhattunk 2018-ban az előző évhez képest. A nyugdíjbiztosításoknál a 46.9 százalékos tárgyévi kárráfordítás növekedés jóval magasabb, mint a 25.7 százalékos díjbevétel növekedés.

 

A MABISZ elnöke felhívta a figyelmet a pénzmosás elleni törvény által életbe lépő ügyfélazonosítási határidő közeledtére. A június 26-i határidő lejártát követően a biztosítók csak azon életbiztosítási-megtakarítási szerződéssel rendelkező ügyfelek számára hajthatnak végre pénzügyi tranzakciót, akiknél megtörtént az azonosítás.

 

Öt év felmérései és ismétlődő adatsorai alapján tavaly jelentette meg először a szövetség a Biztosítási Bizalmi Indexet (BIBIX). Ez a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettségét vizsgálja, kérdőíves kutatás alapján, amelyet a MABISZ megbízásából a Századvég kutatóintézet végez el. Az idei eredményeket Stefkovics Ádám, a Századvég közvélemény- és piackutatási divíziójának igazgatóhelyettese mutatta be a sajtónak. A BIBIX felépítésénél a Teljes Elégedettségi Index a KGFB Elégedettségi Indexből és az Egyéb Biztosítási Elégedettségi Indexből tevődik össze, amelyek külön bontásban mutatják az ügyfelek releváns tapasztalatai alapján létrehozott elégedettségi mérőszámokat. A biztosítási indexet lakossági felmérések alapján készítik el, megvizsgálva a szerződéssel rendelkező és a káreseményt szenvedő ügyfelek véleményét és tapasztalatait a biztosítási szolgáltatásokról. A BIBIX a teljes piac elégedettségének mértékét tükrözi.

 

A lakosság intézményekbe vetett bizalma nem változott érdemi mértékben az előző évhez képest, leginkább továbbra is a rendőrségben, míg a legkevésbé a brókercégekben bíznak az emberek. A biztosítók a középmezőnyben helyezkednek el, a bankokkal fej-fej mellett. A BIBIX mutató stabilan 52 ponton áll a 0-tól 100-ig tartó skálán, ami az előző év azonos időszakához képest nem jelent változást, a biztosítók megítélése így változatlanul semleges.

 

A biztosításokkal kapcsolatos elégedettség értékei minimális emelkedést mutatnak 2018 májusához képest. Leginkább a kötelező gépjármű felelősségbiztosításukkal elégedettek a válaszadók, a KGFB-index értéke 83,3 pont a 100 fokú skálán, míg a teljes Elégedettségi Index értéke 81,7 pont. A KGFB elégedettségi index összetevői közül a Károsult Alindex értéke mutatja a legnagyobb mértékű növekedést az előző évhez képest, ez 11,4 pontos javulást követően jelenleg 79,6 ponton áll. (Ez arra enged következtetni, hogy a gépjármű károsultak négyötöde elégedett az ügyintézéssel.) A KGFB Alindexek közül a Kapcsolattartási Alindex tükrözi a legnagyobb elégedettséget, ennek értéke 2019 májusában 84,3 pont. Az egyéb biztosítások esetén nem látható jelentős javulás az előző évhez képest, az Elégedettség-index értéke ez esetben 78,7 pont a 0-tól 100-ig tartó skálán.

 

A különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve a KGFB áll az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók, majd ezt követi a balesetbiztosítás és az életbiztosítás 80,7 illetve 80,5 pontos indexértékkel. A legalacsonyabb elégedettségi szintet a CASCO biztosításokkal kapcsolatban mérték, ennek értéke 74,9 pont a 100 fokú skálán, ami még mindig pozitív attitűdöket tükröz. Az előző év azonos időszakához mérten a KGFB-vel való elégedettség nőtt egyedül érdemi mértékben (6,2 pontos növekedés).

 

A legtöbben a lakásbiztosításokat ismerik, ezt a válaszadók 80,4 százaléka említette, majd ezt követi az ismertségi sorban az életbiztosítás 66,4, illetve a KGFB 56,7 százalékkal. A legtöbb biztosításfajtáról a fiatalok, a magasabban kvalifikáltak, a nagyvárosiak, a legmagasabb nettó jövedelmi kategóriába tartozók hallottak. A továbbajánlási hajlandóság alapján számított NPS Score értéke a biztosítók esetén 4,6, ami többségében pozitív attitűdökről árulkodik, tehát többen vannak, akik ajánlanák saját biztosítójukat barátaiknak, kollégáiknak, mint akik nem. A legmagasabb arányban a nők, a 30-39 évesek és a 60 évnél idősebbek, a háztartásbeliek, és a biztosítókban bízó válaszadók ajánlanák saját biztosítójukat.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége továbbra is kiemelten fontosnak tartja a Biztosítási Bizalmi Indexet, mely minőségi segítséget nyújt a biztosítók ügyfél elégedettségének növelésében.

 

Már minden második potenciális felhasználó hallott az E-kárbejelentőről, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) digitális alkalmazásáról, amely Magyarország egyik legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát – derült ki a Századvég felméréséből.

 

Gépjárművel a magyar felnőtt lakosság 64,9 százaléka rendelkezik. Ezen gépjárművek harmada 11-15 éves, 22,4 százaléka 6-10 éves, 11,1 százaléka pedig ennél fiatalabb. Azonban van bennük néhány közös tulajdonság, majdnem mindegyikük rendelkezik KGFB-vel és közlekedik, így mindenkinél jó, ha van egy kárbejelentő vész esetére. Ez volt a vezérfonal, amikor tavaly a MABISZ elkezdte az E-kárbejelentő fejlesztését és elhatározta, hogy egy modern eszközt ad a gépjármű tulajdonosok kezébe, amivel az ügyintézést gyorsíthatja közúti baleset esetén.

 

Az E-kárbejelentő applikációról a magyar felnőtt lakosság 48,4 százaléka hallott már, ebből 5,6 százalékuk le is töltötte, de még nem használta, míg további 1,1 százalékuk már használta is, derül ki a Századvég által készített felmérésből. A személyes tapasztalattal rendelkezők mindegyike elégedett volt az applikációval.

 

 

A gépjárművel rendelkező válaszadók 53,2 százaléka jelezte, hogy használni tervezi az alkalmazást a jövőben, 14,9 százalékuk biztosan, míg a válaszadók kétötöde nem érdeklődik a lehetőség iránt.

 

 

Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 198 ezren töltötték le és 2000-en látogattak el a ekar.hu oldalra, valamint 2700 kárbejelentés érkezett június 13-ig az E-kárbejelentőn keresztül. Ez naponta átlagosan 17 bejelentést jelent. Az így benyújtott káresetek ügyintézése legalább 24 órával korábban zárul le, a gyorsabb bejelentésnek köszönhetően – hangsúlyozta Mészáros László, a MABISZ műszaki és informatikai főosztályvezetője.

 

Az alkalmazás folyamatosan fejlődik és bővül új funkciókkal annak érdekében, hogy még egyszerűbb és gyorsabb kitöltést tegyen lehetővé a ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban.

 

A több technikai változtatás mellett így például bővült indulás óta az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára. Az androidos és az IOS verzió új applikációjában is gyarapodott a közlekedési táblák készlete, jelzőlámpa is felhelyezhető a rajzterületre, s a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Ahol szükség volt rá, ott javult a csatolható hangfelvétel kezelése, az okos eszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt.

 

Ezt segítik a biztosítótársaságok is, amelyek egyenletes ütemben küldik ki ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya). (A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában.) Több mint 800 000 QR kód van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal.

 

A fejlesztők abba az irányba folytatják a munkát, hogy az E-kárbejelentő még több területen jelenthessen gyorsabb, kényelmesebb alternatívát a hagyományos papíralapú, kék-sárga nyomtatvánnyal szemben. Így arra lehet számítani, hogy nyáron már a digitális kárbejelentő olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, értesíteni tudja majd a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről, megadja a becsült kárértéket, ajánl szervízt és bekerül egy elégedettségi felmérés is. A fejlesztési célok között szerepel további gépjárműbiztosítási funkciók beépítése, dologi kár felvétele, vontatmány adatainak megadása, korábbi bejelentések pdf és képfájlok ikonos megjelenítése, e-mail cím validáció és természetesen a felhasználhatóság folyamatos javítása.

 

A statisztikák szerint a nyaralások időszakában és a hosszú hétvégeken emelkedik a lakásbetörések száma. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni a betörők – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Bár a rendőrségi statisztikák alapján az elmúlt években meredeken csökkent a lakásbetörések száma, az ország egyes részeiben, különösen Budapesten, Pest megyében és Borsodban még mindig sok lakásba törnek be. A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári időszakban és a hosszú hétvégéken a leggyakoribbak a betöréses lopások, amikor az őrizetlenül hagyott és nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontjaivá válnak a betörőknek. A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak közé a készpénz, az arany ékszer, a laptop, a televízió és a háztartási gépek tartoznak.

 

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

 

Egy átlagos méretű lakásra már néhány ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

 

•Érdemes biztosításkötésnél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem, így azokat esetlegesen egy külön szerződésben lehet csak biztosítási fedezetbe vonni. Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csak pár tízezer forintos összegig biztosítják azt, ha nem értéktárolóban tárolják.

 

Ügyelni kell arra is, hogy egyes vagyontárgyak nem biztosítottak, amennyiben azokat nem megfelelő helyen – például garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) – tárolják!

 

A védelmi rendszer kialakításánál általában érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, melyeket szakszerű telepítés, beépítés esetén a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogad. (Az ajánlással rendelkező termékek listája és besorolása, valamint egy külön Betörésvédelmi tájékoztató is elérhető a https://mabisz.hu/lakas/ oldalon.)

 

A biztosítás megkötése és a mechanikai védelmek beszerelése mellett az alábbi néhány általános megelőzési intézkedést mindenkinek érdemes betartania otthona védelme érdekében:

• Indulás előtt mindig győződjünk meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak! Főleg a teraszajtókat, a tetőtéri ablakokat, pinceablakokat nem árt ilyenkor a szokásosnál alaposabban vagy akár többször is megnézni.

• Az elektronikus riasztórendszert is élesíteni kell.

• A kertben is egyre több értéket tárolnak, melyek kiváló célpontok lehetnek, ezeket is érdemes elzárni.

• Ha több napra elutazunk, érdemes szomszédot, rokont, barátot megkérni, hogy időnként ellenőrizze az ingatlant, ürítse ki a postaládát. Segítséget jelenthet egy időkapcsolóval vezérelt felgyulladó fény is.

• Nem érdemes a közösségi portálokon közzétenni, hogy nem tartózkodunk otthon, és a lakásunk üresen áll.

 

Az átélt személyes traumák és a média megkülönböztetett figyelme következtében a betörések miatti fenyegetettség akár az elemi károkénál is nagyobbnak tűnhet, ám azért a biztosítók adatai szerint az ezen károk utáni kifizetések az összes kárbejelentésnek csak pár százalékát érik el, még a nyaralókat illetően is. Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Éppen ezért nem csak a szezon végén a télre, hanem annak kezdetén is érdemes felkészíteni a nyaralót a használatra. Ha a téli felkészítés alapos volt, úgy kisebb eséllyel találja szembe magát a tulajdonos szétfagyott vízcsővel, feltört, kirabolt nyaralóval. Feltehetően sok nyaralótulajdonos ezeket a mostani hosszú hétvégén ejti meg, így a kárbejelentések száma is megemelkedhet.

 

A jelentős tavaszi esőzések, illetve a nyári viharok előtt ellenőrizni kell a tetőszerkezetet, hogy nem csúszott-e el a cserép. A fagy komoly károkat tud okozni a vakolaton és a tetőn, ezért ott is ellenőrizzük az esetleges repedéseket, hibákat. Az ablakok és ajtók átvizsgálása szintén fontos, hogy nem keletkezett-e kár bennünk, rendesen zárnak-e. A kertben szedjük össze a felhalmozódott hulladékot, tisztítsuk ki az ereszcsatornát. A gáz, villany- és vízórák ellenőrzésekor, ha túlzott fogyasztást tapasztalunk, mindenképp hívjunk szakembert.

 

 

 

Az elkövetkező három hónapban pörög fel a legjobban az utasbiztosítások piaca, ám a külföldre látogatók közül még mindig csak nagyjából minden második utas minimalizálja egy esetleges betegség, baleset vagy poggyászkár költségeit. Pedig a termékkínálat egyre szélesebb és mind jobban igazodik a digitalizáció követelményeihez, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ.)

 

Részlet az egyik biztosítótársaság operációs jelentéséből: “Ügyfelünk autója Horvátországban, egy ráfutásos baleset következtében mozgásképtelenné vált. A gépkocsi elszállításáról a helyi rendőrség gondoskodott, az ügyfél pedig bérelt autóval folytatta útját. Az ügyfél által készített fotók alapján a szervizelés több, mint 5 munkanapot vett volna igénybe, ezért a gépkocsi hazaszállítását ajánlottuk fel a részére. A sérült gépkocsit és utasait utazásuk utolsó tervezett napján vette fel magyarországi autómentős partnerünk, és pár óra múlva meg is érkeztek az ügyfél lakcímére.” Az ilyen és ehhez hasonló esetek jól illusztrálják az utasbiztosítások kiegészítőjeként is köthető asszisztencia-szolgáltatások értékét. Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem feltétlenül ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk, hová forduljunk. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 órájában rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak a gyors kiszolgálásról.

 

De utasbiztosítást nemcsak ezért érdemes kötni. Ha bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gond merül fel külföldön, arra is segítséget, megoldást kínál a biztosító egész nap elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása. És ez nemcsak a távoli, egzotikus országokba tervezett nyaralások esetén jöhet jól. Az ún. Európai Egészségügyi Kártya (EEK) segítségével a magyar utazó a földrészünkön is csak ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással. Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat pedig nem fed le az EEK kártya, pl. önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet), pl. búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán). De az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

 

Ehhez képest elgondolkodtató, hogy a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazónak kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást. Pedig, mint a fentebb jelzett példa is mutatja, a termékek és szolgáltatások köre egyre jobban bővül, és teljesen személyre szabott, a konkrét utazás igényeinek megfelelő csomag állítható össze. Az utasbiztosítások széles skálájából választhatunk, a célországtól (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellegétől (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport, stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő védelemtől (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) függően, különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket.

 

Mindezt nagyon gyorsan, a digitális kor igényeinek megfelelően tehetjük meg, a biztosítási védelem igénylése ugyanis interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, s a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. S bár ma már a szerződéskötők kb. háromnegyede él is ezekkel a lehetőségekkel, de természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a szerződés megkötéséről, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító jellemzően nem teljesít kifizetést.

 

A kiegészítő szolgáltatások közül a gépjármű-asszisztencia mellett egyre népszerűbb az útlemondás biztosítás, ami rendkívül hasznos lehet pl. egy vírusos megbetegedés esetén, ha az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat térítik vissza. Kevesen tudják, és egyelőre kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy repülőgépes út esetén a három órát meghaladó késésnél (az érkezési időpont számít), járattörlés esetén, vagy ha az utas túlfoglalás miatt nem fér fel a gépre, egy uniós rendelet alapján kártalanítás is jár a légitársaságok részéről. Akár a sikerdíj mentes ügyintézésre is köthető kiegészítő biztosítás.

 

Mindenkor tartsuk azonban szem előtt, hogy a szerződés részét képező szerződési feltételek pontosan rögzítik, mire terjed ki a biztosítás (mely kockázatokra, és milyen összegig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget) és mire nem vonatkozik a kockázatviselés (milyen eseményekkel, magatartással kapcsolatos kockázatot nem vállal a biztosító). Ezért mindenképp szükséges elolvasni a szerződési feltételeket a szerződéskötés előtt!

 

Végül pedig a MABISZ ajánlása egy infografikában összefoglalva, hogy mire figyeljünk, ha autóval indulunk nyaralni:

 

• Készítsük fel a kocsit műszakilag. Figyeljünk arra, hogy minden szükséges dokumentum nálunk legyen!

• Tájékozódjunk az autópálya díjak, matricák szükségességéről a célországban és tranzit országokban is. Próbáljunk tájékozódni a helyi autózási szokásokról. (Pl. a távolsági fényszóróval villogás mit jelent az adott országban: „Elengedlek, gyere” vagy „Állj, jövök”.)

• Az autóban soha ne maradjanak őrizetlenül iratok vagy értékes/értékesnek látszó tárgyak! Nem csak az eltűnt poggyász fog hiányozni, hanem a megrongált zár vagy üvegfelület gyors javíttatása sem egyszerű feladat. (Ide tartozhat a trükkös lopás is, amikor elterelik a figyelmet vagy kicsalogatják a gyanútlan utasokat az autóból.)

• Válasszunk az utasbiztosításhoz assistance kiegészítő elemet, illetve győződjünk meg róla, hogy ilyet tartalmaz a biztosításunk!

• Ha baj van, hívjuk az assitance partnert! Mentsük el indulás előtt ezt a telefonszámot és a kötvényszámot is jegyezzük fel. Amikor baj van, akkor az ember pont ezt nem szokta megtalálni…

 

 

Több hazai folyón végeznek fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán a II. fokú szinteket megközelítő, vagy meghaladó vízszintekre lehet számítani. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthetők az árvíz, az esőzések okozta károk, ha azt időben elvégzik. Mindez a biztosítók kárügyintézését is megkönnyíti – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a hét első felében a Dunán kialakuló árhullámokat erősen meghatározó bajor és osztrák vízgyűjtőkön újra jelentős mennyiségű eső valószínűsíthető, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítő vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat. A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetőzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítő tetőzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

 

Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.

 

A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében. Egy lassan tetőző, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy időt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.

 

• Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.

• A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetőleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.

• Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját pedig el kell zárni.

• Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.

• Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést.

 

Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni. Fontos tudni, hogy a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor jellemzően 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.

 

A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.

 

 

 

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban emelkedő tendenciát mutat – hangzott el többek között a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) múlt heti szakmai rendezvényén.

 

Hazánkban a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma – amelyekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot értesítenie kell – 2013 óta emelkedő tendenciát mutat, tavaly összesen 23 738 ilyen baleset történt. A MABISZ szakmai rendezvényén elhangzott, hogy a válság alatt főként a termelés visszaesése miatt csökkent csak a balesetek száma. 2013 óta viszont a foglalkoztatottak száma is emelkedik. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor szerencsére évről évre csökken, 2018-ban 79 volt.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A munkavédelmi hatóság 2018. évi ellenőrző tevékenysége 14 298 munkáltatóra terjedt ki, ezek közül 10 407-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékánál állapítottak meg súlyos szabálytalanságot, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt. Az ellenőrzések eredményeként összesen 18 322 munkavédelmi döntés született, amiből közel 8 ezer azonnali intézkedést foganatosító végzés volt. Összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (10,3%) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságok (9,5%) következtében született intézkedések követtek.

 

A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építőipar a legveszélyesebb ágazat, de a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás is kiemelkedő.

 

A munkabaleseti ráták alapján a nem halálos balesetek körében, a tapasztalatlanság miatt a 25 év alattiak a legveszélyeztetettebbek. A halálos munkabaleseteknél azonban a tapasztalt, idősebb korosztály válik azzá. Itt az elszenvedők leggyakrabban építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők, mezőgazdasági munkások. A halálos munkabalesetek egynegyedét a közlekedés közbeni balesetek adják.

 

A munkaképtelenséggel nem járó munkabaleset körülményeinek tisztázása feladata a munkáltatóknak, de a baleseti veszélyhelyzetek felmérése nem jogszabályi kötelezettség, holott ez jelentősen csökkenthetné a kockázatokat. A felpörgött építőiparban a munkahelyi balesetek számában egyelőre nincs kiugrás. A rendezvényen esetleges távlati lehetőségként vetődött fel a kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás bevezetése is.

 

A konferencia keretében javaslatként hangzott el a munkahelyi balesetek csökkentésére a vállalkozások akkreditáció alapú értékelése, az MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szabványa szerint – Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR). Devecz Miklós, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója elmondta, az akkreditáció egy globálisan elismert eszköz az vállalkozások belső működési kockázatainak értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokra vonatkozó akkreditáció pozitív előnyeire számos kutatás, tanulmány készült. Olaszországban például, ahol az akkreditáció alapú tanúsítást vezették be a vállalkozások számára, ott közel 40 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek, illetve azok súlyosságának száma, ami lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bonus-malus rendszert fejlesszenek ki a vállalatok számára.

 

A MABISZ és a NAH megállapodtak egy közös munkacsoport létrehozásában. Ennek célja az akkreditált megfelelőség-értékelés, mint eszköz bevezetésének az átgondolása, a munkahelyi balesetek számának és azok súlyosságának a csökkentése érdekében.

 

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a növekvő munkahelyi balesetek kapcsán elmondta, azt kellene elérni Magyarországon, hogy folyamatban gondolkodjanak a vállalatok. Ennek a munkaszervezés, a vállalatirányítás területén is meg kell jelennie, ezzel a munkahelyi balesetek kiküszöbölhetőkké válnának. Ez nem csak a munkavállalók biztonságát, de a termelés hatékonyságát is növelheti. A digitalizáció már a közeljövőben át fogja alakítani a munkafolyamatokat. Ennek kapcsán az eszközöket gyártó és minősítő cégeket a szabványosítás, az akkreditáció egy olyan eljárási keretrendszerbe vonná be, ami a biztonság megteremtését célozza.

 

 

Kevesebb, mint egy hét maradt a 2018-as évre vonatkozó adóbevallások benyújtására. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is május 20-ig kell kérvényezniük a 2018-as befizetéseik után járó 20 százalékos adójóváírást – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 285 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 43 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 70 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még bőven nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2018-ban meghaladta a 246 ezer forintot.

 

Tavaly óta az adóhatóság automatikusan elkészíti az adóbevallási tervezetet a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, valamint az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek számára is, amit ügyfélkapun lehet megtekinteni, de postázását is lehet kérelmezni. Ezt a tervezetet az adózók május 20-ig javíthatják, egészíthetik ki az elektronikus felületen.

 

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. Az adóvisszatérítés ugyanis egy összegben, közvetlenül a befizető nyugdíj megtakarítási számlájára kerül jóváírásra.

 

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez.

 

Ha valaki megfeledkezik a bevallásában feltüntetni az igényt, akkor azt önellenőrzés keretében, az elévülési időn belül még pótolhatja.