Csütörtökön jár le a 2020. évi jövedelmek bevallásának határideje. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is eddig kell kérvényezniük a 2020-as befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást. Különböző okok miatt ezt minden évben több tízezren mulasztják el, figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A MABISZ adatai szerint tavaly év végéig több mint 380 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítási szerződést, a szerződésállomány így 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke egy múlt heti rendezvényen úgy becsülte, hogy adókedvezményt idén várhatóan 330 ezer ember vehet majd igénybe. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis ilyen arányban élnek az ügyfelek a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó adójóváírás lehetőségével. Vagy azért, mert valamilyen ok miatt nem tudnak visszaigényelni az szja-jukból, vagy egyszerűen elfelejtik ezt megtenni. Márpedig a visszatérítés nem jár automatikusan, azt igényelni kell – erre most már csak két nap maradt.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni, itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is. (Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni – a NAV ajánlása szerint az Általános nyomtatványkitöltő, ÁNYK programmal). Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

 

Az adóbevallások megfelelő sorait mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2021 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

 

A MABISZ, illetve az MNB tavalyi negyedik negyedéves adataiból kiolvasható, hogy 2020-ban a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt. (Következménye ez részben a járványhelyzet miatti nagyobb bizonytalanságnak, kevesebb pénzköltési lehetőségnek is.) Ez a tendencia ugyanakkor a személyes értékesítési lehetőségek korlátozottsága ellenére is segítette az életbiztosítási piacot – a nyugdíjbiztosítások mellett elsősorban a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások terén. Az életbiztosítási tartalékok tavalyi növekedése (7 százalék) még mindig elmaradt a lakosság nettó pénzügyi vagyonáétól (9 százalék). Az életbiztosítás tartalékok aránya a vagyonból 2019-ig csökkent, azóta enyhe emelkedésnek indult, de még mindig csak alig több, mint három százalék.

Az elmúlt évben a MABISZ tagjainak a díjbevétele 4,8 százalékkal haladta meg a 2019-est a végleges tekinthető negyedik negyedéves adatok alapján.

 

2020-ban a MABISZ tagjainak díjbevétele elérte az 1242 milliárd forintot. A végleges adat valamelyest meghaladja a gyorsjelentésekét (1204 mrd). Ez 4,8 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt, derül ki a szövetség összesített adataiból. A számok kis mértékben eltérnek az MNB statisztikáitól, mivel utóbbi nem veszi figyelembe a fióktelepek eredményeit. Másfelől viszont nem mindegyik biztosító tagja a szövetségnek. A MABISZ-nak jelenleg 22 tagja van. Közülük 17 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a KPMG csütörtöki biztosítási webináriumán az eredményeket úgy értékelte, hogy a szektor a tavalyi járványveszély idején is felkészültnek, felelősnek és válságállónak bizonyult. Ismét a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 5,2 százalékkal magasabban zárva, mint 2019-ben (683,6 milliárd forint volt tavaly). Az élet üzletág négy százalékkal nőtt (556,7 mrd forint), köszönhetően a befektetéshez kötött, valamint a nyugdíjbiztosítások erős növekedésének. A szerződések darabszáma ugyan nem emelkedett, viszont nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel. A kedvező tendenciáknak köszönhetően a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyonán belül az életbiztosítás tartalékok 2019-ig csökkenő aránya enyhe emelkedésnek indult.

A nem élet üzletágon belül az utasbiztosítások piaca gyakorlatilag összeomlott, díjbevétele 59%-kal esett vissza. A nemélet-piac növekedése utasbiztosítások nélkül 6,8% volt. Szinte minden más nemélet-termékcsoport növekedni tudott. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac ugyan több, mint hét százalékkal nőtt, de az eredménykimutatást még tavaly is korrigálta a kgfb-díjbevételi statisztikákba beépülő biztosítási adó áthúzódó hatása. Mint Pandurics Anett megemlítette, ezt kiszűrve kb. három százalékos lett volna a növekedés.

 

Az öt legnagyobb biztosító piaci koncentrációja (58,6 százalék) kis mértékben csökkent az előző évhez képest (60,1 százalék). A sorrend nem változott, továbbra is az Allianz piaci részesedése a legmagasabb (15,6 százalék), őket követi a Generali csoport (14,7 százalék), majd az Aegon (11,1 százalék). Rajtuk kívül még a Groupamának van tíz százalék feletti piaci részesedése (10,1 százalék). Mint a MABISZ elnöke megjegyezte, a koncentráció közepes, a magyar biztosítási piacon erős a verseny.

A közösségi médiában elterjedt hírek ellenére a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását. Sőt, a járványhelyzet idején az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott a szerződéses feltételeken több biztosító is, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy MABISZ-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus fertőzés. (A kockázati életbiztosításoknál a biztosító kizárólag a biztosítási esemény – haláleset – bekövetkeztekor szolgáltat). Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. Mások úgy értelmezik, hogy azért nem kizáró ok náluk a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző betegségnek, sem kritikus betegségnek. És van olyan biztosító is, amelyik külön felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosításuk szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány. Ugyanakkor leszögezik: úgy döntöttek, hogy a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos biztosítási eseményekre is minden egyéni és csoportos kockázati életbiztosítás esetén szolgáltatnak. Egy másik társaság pedig úgy fogalmaz: a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos és a feltételek alapján kizárt biztosítási események esetében is igyekeznek a legnagyobb méltányossággal és körültekintéssel eljárni.

 

Több biztosító ráadásul még kedvezően módosított is az új szerződéseknél az egyes életbiztosítási, valamint baleset- és betegségbiztosítási termékeknél érvényes várakozási, kockázatkizárási időn. Az egyik 30 napra csökkentette az egyébként 6 hónapos várakozási időt a COVID-19 betegséggel összefüggő, bármely okú halálszolgáltatás esetében. Egy másiknál pozitív teszttel igazolt, COVID-19 megbetegedésből eredő kórházi kezelés esetén két hétre rövidítették le a kockázatkizárási időt több konstrukciónál is. Sőt, olyan társaság is van, amelynél az életbiztosítások esetén nincs várakozási idő, s a megkötött szerződések akár az első díj befizetésének másnapjától fedezetet kínálnak. Megjelentek új fedezetek is a járvány hatására, például egyes társaságok egy alkalommal vállalják az elvégzett COVID-19 szűrővizsgálat költségének megtérítését (15.000 Ft összegig), mások kórházi napi térítést nyújtanak, vagy a keresőképtelenség esetére szóló új táppénz fedezetet vezettek be.

 

A MABISZ ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosításokban már lehetnek lényeges eltérések az egyes társaságok termékei között, előfordulhat, hogy a szerződési feltételek nem terjednek ki a koronavírussal kapcsolatos ellátásokra. Egyes biztosítók portfóliójában megtalálhatók olyan szerződések, amelyek feltételeiben a világjárványokkal összefüggő biztosítási események kizárásra kerültek és olyanok is, amelyek alapján ilyen esetekben is szolgáltatnak. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy amennyiben valaki COVID fertőzés miatt szorul kórházi ellátásra, akkor alapesetben az egészségügyi szabályozások miatt kizárólag állami, erre kijelölt ellátó helyeken kerülhet sor a gyógykezelésre. Természetesen a magánbiztosítások mind előtte, mind utána segítenek, illetve 24 órás orvosi információs vonalakkal is rendelkezésre állnak. Ezért ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen esetekben fizet vagy nyújt szolgáltatást a szerződésünk, tájékozódjunk a pontos feltételekről a biztosítónknál.

 

Azért is érdemes konzultálni biztosítási szakemberekkel, mert a megkötött szerződésekben az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, annak érdekében, hogy a társaságok hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezése esetén. Pl.: egy haláleset esetén egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait, így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani. Mindegyik termékkör esetében indokolt a biztosítási védelem növelése, illetve kiterjesztése, ezáltal a baleseti, betegségi, haláleseti kockázatokkal kapcsolatos védekezés erősítése.

Már megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatás igénylése is. Az eddigi 30% helyett idén már a 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65%-a helyett annak 70%-ára nőtt, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az idei tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak az éppen kinyílt gyümölcsvirágokban, különösen a kajszi, mandula, őszibarack és szilva bizonyos fajtái esetén, ami akár komoly terméskiesést is eredményezhet. Sajnos emellett a mostani szárazság sem tesz jót a terméshozamnak, emiatt is várható a jelentős hozamcsökkenés. Mindezek is mutatják, hogy nagy szükség van mezőgazdasági biztosításokra.

2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya.

Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhatnak a gazdálkodók. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el. Az Egységes Kérelem (EK) felületen beadott támogatási kérelem egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül.

A 2020. május 15-ét követően 2020. június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatás kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.

A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak).

Fontos változás idén, hogy a felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65%-a helyett már 70% lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik. A támogatás forrásösszege a 2018-as évtől 5 milliárd forintra nőtt. 2016-tól a díjtámogatásnak van garantált minimális szintje. A „B” és „C” típusú biztosítások esetében ez az alsó limit 30%, az „A” típusú biztosításoknál pedig 41,25%.

Szintén kedvező fejlemény, hogy míg korábban a díjtámogatott biztosítások csak akkor térítettek, ha a kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg legalább 30%-át elérte, addig idén már a 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen időjárási jelenség esetén is lehet térítést igényelni.

Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárdra nőtt idén a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás mértéke, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, és ezzel hivatalossá vált, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg ettől az évtől kezdődően öt milliárd forintról hét milliárdra emelkedett. Mindez a támogatási intenzitás növekedését eredményezheti, és jobban kihasználhatóvá válik az az ugyancsak az idei évtől érvényes kedvező lehetőség, hogy a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65%-a helyett már annak 70%- ára nőtt.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának az idei évtől már legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják.

Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya, valamint a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatokat választanak. 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, idén már előreláthatólag eléri a 13 milliárd forintot is. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). (Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhattak a gazdálkodók, ezt követően, a június 9-ig benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.)

A termelőknek a támogatás igényléséhez meg kellett kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést. Biztosítási díjtámogatás pedig csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).

A MABISZ adatai szerint ugyanakkor 2019-ben a társaságok részéről 38 százalékkal több kár került kifizetésre a díjtámogatott és az egyéb biztosítási szerződések alapján, mint 2018-ban, összesen 7,5 mrd Ft. Növénybiztosítási kockázati körben jelenleg is a jégkár jelenti a termelők számára a legnagyobb veszélyt, ezt követi a vihar, valamint a tavaszi fagy kockázatok.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az idei kötési szezonra a koronavírus nem gyakorolt negatív hatást, a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja előreláthatólag meghaladhatja a tavalyit. Az idei év szeszélyes időjárása azonban a káradatokban már jelentkezik. 2020. március-június időszakban a károk száma meghaladja az 5 ezret, a várható kárérték 4 mrd forintot tesz ki.

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Júliusban jelentős tételekkel növekedtek tovább az idei biztosítói kárkifizetések. A lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagok által péntek délig a szövetséghez beküldött adatok alapján az ezen hónap mintegy húszezer kárbejelentése nyomán kifizetendő összegek megközelíthetik a két és fél milliárd forintot. (A gyorsjelentésben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összkárokhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.)

 

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi – az elmúlt tíz évhez hasonlóan – a május 1 és augusztus 31-e közötti időszak, a „viharszezon” károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladják az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt). Tíz év alatt a viharszezon időszakában, összesen egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, az azt követő esztendőkben évente átlag százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot.

 

Júliusban is – az előző hónaphoz hasonlóan – a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása számítottak. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

 

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei – a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére – sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

 

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.  

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra és azon további országokra, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született. Ennek keretében egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Azokba az országokba viszont, amelyek csak a Zöldkártya Rendszerben vesznek részt, a rendszámegyezményben viszont nem, a biztosító által kibocsátott, s a fedezet meglétét igazoló zöldkártya szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell ezzel rendelkezniük. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad. (https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/)

 

A hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében nemzetközi megállapodás született, hogy az egyes, ehhez csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

 

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik, a kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ezen tagjaival egyeztetve ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra. Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz.

A nyári szünidőben otthon és a táborokban is megnő az esély a gyermekbalesetekre, de a közúti gyermekbalesetek harmada is a nyári vakáció alatt, júliusban és augusztusban történik. Hazánkban az állam az alapvető ellátást biztosítja az ilyen balesetek esetén, azonban a piacon elérhető gyermekbiztosítási termékek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le és nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az elmúlt évek statisztikái szerint évente 100–135 gyerek hal meg baleset következtében, és átlagosan félmillióra tehető azoknak a száma, akiket kórházban látnak el balesetből eredő sérülés miatt. Tekintettel a mintegy 2 millió 18 év alatti gyermekre ez azt jelenti, hogy négy évente minden gyermek valamilyen sérülés miatt orvoshoz kerül. Az évente közel 1500 közlekedési balesetet szenvedő tizennégy év alatti gyermek jelentős részével a nyári szünetben történik meg a baj, a statisztikák szerint elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok. A nem egyszer tragédiába torkolló esetek a közlekedési balesetek mellett a legtöbbször fulladás, égési sérülések, a magasból történő leesés vagy éppen mérgezés következményei.

 

Egy súlyosabb baleset, bonyolultabb műtét vagy tartós egészségkárosodás nem csak fizikailag és érzelmileg jelent terhet, de anyagilag is. Egy-egy sérülés esetenként akár százezres költséggel is járhat, a szülőknek ilyenkor betegszabadságot is ki kell venni. Biztosítással ugyan nem tudjuk megelőzni a bajt, bekövetkezése esetén mégis számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha lehet, akkor nyáron a balesetbiztosítások szerepe még jobban felértékelődik, hiszen az óvodák és iskolák bezárásával a gyerekek még több időt töltenek szabadidős sporttevékenységgel, vízpartokon.

 

Immár 17 éve, az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet az év minden napján. A szolgáltatások köre és a fedezeti szint azonban limitált. Igénybe vételének lehetőségeiről a https://mabisz.hu/altalanos-gyermek-es-balesetbiztositas/ oldalon lehet bővebben tájékozódni.

 

Az állami balesetbiztosítás mellett több biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál nagyságrendekkel magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. A biztosítók kínálatában többféle csomag is megtalálható, melyek alapján eldönthetjük, hogy magasabb, vagy alacsonyabb biztosítási összeget szeretnénk választani. Számos biztosító ad kedvezményt arra az esetre, ha a család több tagjára kötnénk balesetbiztosítást.

 

A biztosítók jellemzően nem csak egyszeri kifizetéssel állnak ügyfeleik mögött, az anyagi fedezeten túl egyedi asszisztencia szolgáltatásokkal is segítik a gyermekek még gyorsabb felépülését. Ilyen például a szakorvosi vizit vagy második orvosi szakvélemény megszervezése, huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetére tanulástámogatási szolgáltatásként akár a különórák megtérítése. Mivel a gyerekek nem csak magukban, de másokban is kárt tehetnek, érdemes ezekre az esetekre kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni, amely akár több százezer forintig megtéríti a másoknak, vagy másokban okozott károkat. A kínálatban olyan ajánlatot is találunk, hogy a károkkal komolyabban érintett szünidei időszakban akár kétszeres díjat fizessen a szerződésünk, hiszen az iskolaszünet idején nehezebb megoldani a gyermek felügyeletét, illetve az többletköltséggel jár.

 

Fontos tudni, hogy balesetbiztosítások esetén nincs várakozási idő, a biztosító kockázatviselése már a szerződés létrejötte utáni naptól érvényes. A szerződések többsége 1 éves határozott időtartamra köthető, de elérhető már olyan termék is, melyet egy hónapra is meg lehet kötni.

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi. A biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Felhőszakadás, vihar, villám, jég, beázás: a nyári viharszerzon szinte teljes repertoárját felvonultatták a júniusi viharkárok. A társaságokhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján a három milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei. Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

 

A károk nagyságára tekintettel, a MABISZ összesítette a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegeket, amelyek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

 

A június viharos időjárása évek óta kiemelkedő károkat okoz. Tavaly előtt a hónap első felének viharai nyomán a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, a kárigények megközelítették a kétmilliárd forintot. Ugyanakkor a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait a MABISZ 2010 óta rendszeresen összegzi, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban.

 

Idén azonban már februárban elindult a viharszezon. Az év második hónapjábam a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk.

 

Május végétől a biztosítók folyamatosan nyitották újra a járványveszély idejére bezárt ügyfélszolgálataikat, lehetőség van tehát a személyes kárbejelentésre is. Ám a veszélyhelyzet hónapjaiban népszerűvé vált az online ügyintézés, amivel kapcsolatban a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.  A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés.

 

Jelenleg a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Tavaly közel ugyanannyi időt töltöttek többnapos belföldi utakon a magyarok, mint külföldin. Idén a járványhelyzet miatt még többen dönthetnek úgy, hogy inkább itthon nyaralnak, még ha az országhatárok fokozatosan meg is nyílnak a szabadidős utazók előtt. Számos esetben ezekre az utakra is érdemes biztosítást kötni – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben a magyarok összesen 59,280 millió napot töltöttek többnapos utakon Magyarországon, ami csaknem megegyezik külföldi többnapos utazások idejével (58,403 millió nap). A járványhelyzet miatt az sem kizárt, hogy idén a belföldi utazók száma és költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt.

A belföldi nyaralás során is szükségünk lehet biztosítói segítségnyújtásra, s a hazai kínálatban elérhetőek ilyen termékek is. Ezek a klasszikus utasbiztosítási fedezeteken – például poggyászbiztosításon, egészségügyi segítségnyújtáson – kívül számos más esetben is fedezetet nyújtanak. Megtéríthetik a hozzátartozó szállásköltségét a biztosított kórházi tartózkodása alatt, kártérítést nyújthatnak a balesetben bekövetkező csonttörés esetén, de akár a fennmaradó szállásköltséget is megtéríthetik, ha egy baleset vagy betegség miatt meg kellene szakítani a nyaralást.

Szintén elérhető számtalan kiegészítő elem, úgy, mint felelősségbiztosítás, autós segítségnyújtás, de akár extrém sportokra is kiterjeszthető a fedezet. Az egyre népesebb kerékpártúrázók számára a kerékpárra érvényes poggyászbiztosítási kiegészítő, illetve a felelősségbiztosítás nyújthat segítséget adott esetben.

Belföldön messze a legnépszerűbb utazási eszköz a személygépkocsi. Tavaly január óta hazánkban az autósok balesetet követően már a mobiltelefonjukon is intézhetik a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) és a casco-s károk bejelentését az E-kárbejelentő applikáción keresztül. Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, így egyszerű és gyors kitöltést tesz lehetővé az ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban. Sőt, az applikáció közeli szervízt is ajánl a bajba került autósoknak, ami utazás során, lakóhelyünktől távol nagy segítség lehet.

Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 280 ezren töltötték le és látogattak el az ekar.hu oldalra, valamint 9600 kárbejelentés érkezett 2020 május 20-ig az E-kárbejelentőn keresztül. Ez naponta átlagosan több mint 20 bejelentést jelent.

2019-ben megközelítette a 15,5 milliárd forintot a biztosítási szektor belföldi és külföldi utakra kötött utasbiztosításokból származó díjbevétele, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az utasbiztosítások terén erős szezonalitás figyelhető meg: az összes díjbevétel több mint 40%-a jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron keletkezik. A díjbevételek növekedése a megnövekedett utazási kedvvel párhuzamosan annak is volt köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választottak az utazók. Idén az előrejelzések szerint – tekintettel a járványhelyzetre – elsősorban a külföldi utazások száma, s így az erre fordított összegek is jelentősen csökkenhetnek.