Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást


Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást

2018.04.19.

Az utazási szezon közeledtével megélénkült az utasbiztosítások iránti érdeklődés is. Egy uniós irányelvnek köszönhetően az ügyfelek eligazodását a széles választékban már egységes, könnyen érthető, piktogramokkal ellátott terméktájékoztatók is segítik, függetlenül attól, hogy utazási irodában vagy online csatornákon tájékozódnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Javában tart a nyári szabadságok tervezése és ezzel párhuzamosan növekszik az utazási irodák forgalma is. Számos ügyfél a foglalással együtt már utasbiztosítását is megköti. Számukra könnyíti meg a választást egy új terméktájékoztató, amely rövid, közérthető és jól összehasonlító formában foglalja össze, hogy mire terjed ki az adott biztosítás és mire nem, hol érvényes az, milyen korlátozások vannak a fedezetben, mikor és hogyan kell fizetni, mi a kockázatkezelés kezdete és vége, stb. Az összehasonlíthatóságot segíti, hogy az azonos tartalom mellett ugyanazok a piktogramok jelennek meg minden terméknél.

Ennek a hivatalosan biztosítási terméktájékoztatónak, IPID-nek (Insurance Product Information Document) nevezett ismertetőnek az ügyfél rendelkezésére bocsátása európai uniós követelmény, melyet a biztosítások értékesítését új alapokra helyező IDD (Insurance Distribution Directive) ír elő. Az IDD szabályok Magyarországon február 23-án léptek hatályba. Az új ügyféldokumentum arra a központi gondolatra épül, hogy minden biztosítási termék azonos tájékoztatási tartalommal kerüljön az ügyfél elé, függetlenül attól, hogy milyen értékesítési csatorna közvetítésével találkozik vele.

Így az utasbiztosításokat értékesítő utazási irodáknak is új feladatokat ad az IDD, habár ezek az irodák jellemző módon a biztosítási termék értékesítését kiegészítő tevékenységként végzik, és nem minden esetben tartoznak az új szabályozás hatálya alá. Ennek megfelelően a többi csatornától is elvárt módon kell tájékoztatást adniuk a biztosítási termékről.

Az IDD felsorolja a termékismertetővel szemben támasztott elvárásokat. A biztosítók termékismertetői február végétől folyamatos jelennek meg az utazási irodáknál, még ha az irányelvnek a gyakorlatba való átültetése – tekintettel a változatos termékcsoportokra – kihívás elé állítja is a piaci szereplőket. Tekintettel az értékesítési csatornák közötti azonos feltételekre, a termékismertetőket az online biztosítást kötő ügyfelek számára is elérhetővé kell tenni. A jegybank tavalyi adatai szerint egyébként az utasbiztosítások terén kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében ez csak 16,6 százaléknál tartott, addig az utasbiztosítások terén az elektronikus csatorna aránya elérte a 74 százalékot az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Tavaly az MNB adati szerint az utasbiztosítási piac díjbevétele 12,5 mrd forintot tett ki.

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek


Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

2015.09.30.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret


Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret

2016.02.25.

Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2016-tól ismételten az „Egységes kérelmen” lehet megjelölni, hogy az adott, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozás igényel-e díjtámogatást, amelyet 2016. március 16-a és 2016. június 9-e között lehet benyújtani. Emellett külön támogatási kérelem beadása nem szükséges. A felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65 %-a lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. Mindhárom konstrukcióban – a már ismert biztosítási események mellett – új elem az őszi fagykár biztosítása.

„A rendszer sikerét mutatja, hogy évről évre bővül a díjtámogatást igénylő mezőgazdasági gazdálkodók száma, emellett szerencsére elmondható, hogy az igények növekedésével együtt emelkedik a lehívható éves keretösszeg is. Sajnos Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat. Ezért is fontos, hogy minél több termelő rendelkezzen mezőgazdasági biztosítással” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

2014-ben és 2015-ben a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló keretet, így a B és a C konstrukciók esetében csökkenteni kellett a támogatási arányt. A 2015-ös támogatási évre 8606 ügyfél számára 2,99 milliárd forint díjtámogatást fizettek ki.

„Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2012. évi bevezetése óta eltelt időszak adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma, ami a díjtámogatásnak is köszönhető. Az új rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy az időjárás okozta kockázatok hatásának enyhítésére kockázatközösség alakuljon és a gazdálkodók öngondoskodáson alapuló felelősségvállalása megerősödjön. Az idei évtől minden földalapú támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a pályázati felhívás szerinti szerződés biztosítottja, igényelhet biztosítási díj támogatást” – tette hozzá Füzesi Dániel.

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk


Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

2016.01.28.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

A magyarok harmada kötne egészségbiztosítást


A magyarok harmada kötne egészségbiztosítást

2015.10.26.

A magyarok közel egyharmada kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra – derült ki a Századvég Alapítvány által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára készített kutatásból.

A MABISZ VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján bemutatott felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tud pontosan különbséget tenni az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás, az életbiztosítás és az egészségpénztár intézménye között – hívta fel rá a figyelmet Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány Közvélemény- és Piackutatási igazgatója. A hazai lakosság a biztosítási termékek közül átlagosan négyféle biztosítási terméket ismer, és a háztartások jellemzően átlagosan 3-4 féle biztosítási termékkel rendelkeznek.

A friss felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint nem a hálapénzzel van a legnagyobb probléma a magyar egészségügy területén. A válaszadók 33 százaléka jelentős problémának gondolja a várólisták hosszát, 27 százalékuk pedig az orvosok és ápolók számának növelését tartja kiemelten fontosnak. A 40 és 60 év közöttiek, az iskolázottak, valamint a magas jövedelműek 74 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy adott már hálapénzt egészségügyben dolgozó személynek.

A megkérdezettek 28 százaléka vélekedett úgy, hogy a közeljövőben szándékozik kötni kiegészítő egészségbiztosítást, és 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem fog ilyet kötni. A termék iránt a legnagyobb nyitottság a 40 és 49 év közötti, diplomás és magas jövdelműek körében tapasztalható. Az összes válaszadó közül 58 százalék volt az, aki hajlandó lenne havonta, átlagosan közel 6900 forintot fizetni egy széles körben elérhető, kiegészítő egészségbiztosításért, ha az a szabad orvosválasztást, a várakozási idő nélküli ellátást, illetve a betegút megszervezését biztosítaná számára.

„Az őszi felmérés tapasztalatai megerősítették azt a korábbi kutatási eredményt is, mely szerint a lakosság a pénzügyi intézmények közül a biztosítókban bízik meg leginkább. Jelen felmérés alátámasztotta azt a feltételezést, hogy széleskörű tájékoztatásra van szükség az egészségbiztosításokat illetően Magyarországon. Szövetségünk ezért is döntött úgy, hogy az idei MABISZ konferencia egyik kiemelt témája éppen az egészségbiztosítás lesz. A MABISZ a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság tájékoztatására – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A konferencián bemutatott eredmények két reprezentatív kutatás tanulságait összegezték. Az első 2015. április-májusban készült, ennek legfontosabb témái a biztosítók iránti bizalom, illetve a felelősségbiztosítás voltak. A második, a 2015. szeptember-októberi időszakban készült felmérés fókuszában az egészségbiztosítások áltak.

Lassan növekszik a biztosítási piac


Lassan növekszik a biztosítási piac

2015.11.18.

2015 első háromnegyed évében 2 százalékkal – 657 milliárd forintra – növekedett a hazai biztosítási szektor összesített díjbevétele az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első háromnegyed évet összegző adatokat szerdán.

Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási üzletágból közel 1,9 százalékkal kevesebb, 329,4 milliárd forint díj folyt be a biztosítókhoz.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevétele ugyanebben az időszakban 6,3 százalékkal, 327,8 milliárd forintra növekedett.

Az élet- és a nem életbiztosítási üzletág arányában kiegyenlítődés mutatkozik: míg egy évvel korábban a teljes díjbevételen belül az életbiztosításokból származó díjak a teljes összeg 52 százalékát, a nem életbiztosításokból származók pedig 48 százalékát tették ki, addig idén ez az arány 50-50 százalék. Ez nem túl kedvező jel: a fejlett országokban általában lényegesen nagyobb az életbiztosítási bevételek aránya, van, ahol eléri a teljes díjbevétel kétharmadát is.

Bár az életbiztosítási területen csökkenés mutatkozik a díjbevételeket tekintve – ami főként az egyszeri és eseti díjas befizetéseknek köszönhető –, a hosszú távú, folyamatos díjas befektetési szerződések száma növekedni tudott az elmúlt egy évben. A mostanában lejáró, tíz-húsz évvel ezelőtt megkötött életbiztosítási szerződések miatti kiesést darabszámban ugyan még nem, de díjbevételben már kompenzálják az újonnan megkötött, vegyes életbiztosítási termékek. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a személyi jövedelemadó törvény szerinti nyugdíjbiztosítások díjbevétele 2015. szeptember végén meghaladta a 18,2 milliárd forintot, a nyugdíjbiztosítási szerződések száma pedig a 111 ezret.

A befektetéshez kötött életbiztosítások díjbevétele 1,5 százalékos bővülést mutat, a szerződések darabszáma majdnem 6 százalékkal – több mint 43 ezerrel – emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A nem életbiztosítási üzletág bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi gépjárműállomány növekedése, amely egyrészről a használtautóértékesítésből, másrészről az újautó-értékesítés bővüléséből származott. A megnövekedett hazai gépkocsiállomány azonban csak kis mértékkel volt hatással a casco-biztosítási piacra, mivel a feltételezések szerint a forgalomba helyezett gépjárművek egy része külföldről behozott, idősebb gépkocsi, így arra már nemigen kötnek cascót a tulajdonosaik.

A casco-biztosítások átlagdíja 2015 harmadik negyedévének végén közel 80 ezer forint volt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások éves átlagdíja ugyanakkor alig haladta meg a 22 ezer forintot.

Az idei év első kilenc hónapjában a tűz- és elemi kockázatok díjbevételében összesen 1,7 százalékos, több, mint 2,1 milliárd forintos növekedés mutatkozott, a díjbevétel-növekedés mellett a szerződésállomány területén is – 15 ezer darabos – bővülés látható.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben


Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése


2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

2015.02.13.

Megfordulni látszik a lakásbiztosítási piacon tapasztalható visszaesés évek óta tartó tendenciája. Igaz, egyelőre inkább csak stagnálást, mintsem látványos növekedést mutatnak az adatok, a trend azonban mindenképpen pozitív. A szerződések darabszáma tavaly 13 ezerrel nőtt az előző évihez képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

2010 és 2013 között mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma, ezért reményt keltő, hogy a tavalyi évben 13 ezerrel növekedni tudott a szerződésszám. A MABISZ statisztikái szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele megközelítette a 91 milliárd forintot, ami lényegében azonos a 2014 végi 91,3 milliárdos bevétellel.

A kár-darabszám nem változott lényegesen: 2013-ban több mint 707 ezer kárt fizettek ki a biztosítók, 2014-ben 704 ezret. A nyári viharok tavaly is nagymértékben növelték a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk számát, ezek tették ki a 704 ezer kárbejelentés 15-20 százalékát. A viharkárok mellett a vezetékes vízkárokkal – csőtöréssel -, illetve üvegkárokkal kapcsolatosan érkezett a legtöbb bejelentés a biztosító társaságokhoz.

Új jelenség a piacon a kiegészítő biztosítások választékának további bővülése, és az ilyen termékek iránti növekvő igény. Népszerűek voltak tavaly a kisállat-biztosítások, a jogvédelmi kiegészítő biztosítás, a háztartási asszisztencia, illetve az ITasszisztencia. Ez utóbbiak egyre népszerűbbek: a számítógépek meghibásodása esetén szakember segít a hiba elhárításában.

A lakásbiztosítások díjszintje az elmúlt évekhez hasonlóan 2014-ben sem növekedett. A 2013-ban kötött szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

„A jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít az egyéni lakásbiztosítások esetében, része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú terméket” – fejtette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Ezért is reméljük, hogy tartóssá válik a növekedési tendencia a piacon, és egyre többen látják be, hogy az otthonukat ért kár esetén milyen nagy szerepe lehet egy lakásbiztosításnak” – tette hozzá.

Biztosítási piac: lassú növekedés


Biztosítási piac: lassú növekedés

2014.11.14.

2014 első háromnegyed évében 3,61 százalékkal, 640 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítási szektor összesített díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Ehhez az életbiztosítási üzletág 335, míg a nem élet terület csaknem 305 milliárd forinttal járult hozzá – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási szegmens csaknem 335 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, 3,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A január elsejétől adókedvezménnyel támogatott egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások lassan és – az adókedvezmények hatásának köszönhetően – a várakozások szerint remélhetően tartósan emelkednek.

A nem életbiztosítási terület 305 milliárd forint díjbevétellel, az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékos növekedést ért el az idei első háromnegyed évben. Ezen belül számottevő, 15 százalékos emelkedés mutatkozott az általános felelősségbiztosítások piacán: a díjbevételek 2,6 milliárd forinttal nőttek az elmúlt egy évben. A növekedésben feltételezhetően része van a március közepétől hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.) – vezetői felelősségvállalást szabályozó – módosításának.

Ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) illeti, összesen több mint 142 ezerrel nőtt a szerződések száma az előző év azonos időszakához képest: ennyivel több új és használt gépjárművet helyeztek forgalomba az elmúlt egy évben. A kgfb-díjbevétel 8,3 százalékkal, 2014 harmadik negyedévének végére 71,3 milliárd forintra emelkedett. Eközben azonban az átlagdíjak gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradtak, mint egy évvel korábban. 2014 első kilenc hónapjában a kgfb átlagdíj 20 094 forint volt, egy évvel korábban 19 140 forint. Fontos azonban tudni, hogy ebben az átlagdíjban minden típusú gépjármű – vontató, tehergépjármű, busz stb. – díja szerepel, a személygépjárművek éves kgfb-átlagdíja jelenleg mindössze évi 13-14 ezer forint.

A gépjármű-állomány növekedése a casco termékek darabszámára már kevésbé hatott. A statisztikák szerint jóval kevesebb autóra kötnek casco biztosítást, mint amennyit forgalomba helyeznek. A casco-díjbevétel az elmúlt egy évben 1 százalékkal, 47,8-ról 48,3 milliárd forintra növekedett.

„Az élet- és nyugdíjbiztosítási piac kis mértékű emelkedése adhat okot a visszafogott optimizmusra, különös tekintettel az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjtermékek területén várható az idei év végén és 2015-ben is javulás. A piac lehetséges kitörési pontja a közeljövőben az egészség-, a nyugdíj- és a felelősségbiztosítás lehet” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Elindult a MABISZ Díjnavigátora


Elindult a MABISZ Díjnavigátora

2014.11.07.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátora, amely valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifáját pontosan, teljes körűen, valamennyi kedvezménnyel együtt tartalmazza.

A Díjnavigátor ötödik éve igen fontos eszköze a fogyasztóvédelemnek és az ügyfelek teljes körű tájékoztatásának. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a díj-összehasonlításnak: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Mindez nem elhanyagolható szempont, hiszen az autósoknak ilyenkor nem könnyű eligazodni a tarifák és kedvezmények sokaságában. A biztosítók az idén is közel 100-féle kedvezményt kínálnak ügyfeleiknek: továbbra is a családi kedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában, közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra.

A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

„Mivel még mindig sokakat érint az év végi biztosítóváltás, a fogyasztók hiteles tájékoztatásának kiemelt szerepe van, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze lett az utóbbi években a Díjnavigátor” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.