Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányidőszakban


Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányidőszakban

2019.02.25.

A novemberi kampányidőszak után, január elsejével több mint százharmincötezer kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés szűnt meg. Akik ebben az időszakban új szerződést kötöttek, azoknak március elsején éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjármű állomány már túllépte az ötmilliós darabszámot, túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden negyedik (26,6%) autós kgfb-szerződésének az évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 837 ezer jármű szerződése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.

 

Ebből következően – a korábbi évekhez hasonlóan –tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása. A tavalyi év végével az érintettek közül 135 692 gépjármű tulajdonosnak szűnt meg a szerződése különböző okok miatt (szemben a tavalyi százhatvanezerrel), s a társaságok az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekkel együtt 136 ezer szerződést kötöttek meg január elsejével. Az ügyfelek között hatvannyolcezer a személyautóval rendelkező magánszemély. (Tavaly még százezren voltak). Annak, hogy az év végén egyre kevesebben váltanak biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

 

Akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (ezerhétszáz ilyen magánszemély autós szerződés van) annak még ezen a héten érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

 

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2019-ben – a gépjárművek teljesítményétől függően – 460-1030 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 3400-3800 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

 

A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja járművét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott időszakra!

 

Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra


Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra

2019.02.15.

Tűzhelyen felejtett olaj, bedugva hagyott vasaló, nem megfelelően karbantartott fűtőberendezés, dohányzás az ágyban – ilyen és hasonló okok állnak a januári több mint hétszázötven lakástűz hátterében. Nyolc év alatt a hazai biztosítók közel negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. Huszonnégy eset áldozatot is követelt. Sajnálatos módon ezek az elriasztó számok sem jelentenek kirívó adatokat az elmúlt évek viszonylatában. Az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. Általában pedig az év eleji, téli hónapok okoznak kiemelten sok munkát a tűzoltóknak. „A tűzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is” – állapítja meg Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő.

 

A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A megelőzés érdekében mindig tartsunk megfelelő távolságot a fűtőberendezés és az éghető anyag között. Csak megfelelő tüzelőanyaggal fűtsünk! A háztartási hulladékot ne égessük el a kályhában! – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

 

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

 

A háztartásokban egyre több nagy fogyasztású eszköz van, ami az elektromos rendszer túlterheléséhez vezethet. Ez az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával előzhető meg. A villamos eredetű tüzek kockázata is csökkenthető. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös ajánlása szerint (amely a mabisz.hu oldalon is olvasható,) a villamoshálózatok megtervezését, illetve kivitelezését érdemes minden esetben szakemberekre bízni, továbbá új készülékek beépítésekor is ajánlatos szakember tanácsát kikérni. Fontos az elektronikai eszközök rendeltetésszerű használata. Az éghető anyagok és a villamos készülékek, szerkezetek között be kell tartani az előírt legkisebb távolságot, gondoskodni kell a működés közben termelődő hő elvezetéséről. Alapszabály, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez túlterheléséhez, végeredményében pedig tűzhöz vezethet. Elektromos tüzet se oltsunk vízzel! Javasolt olyan tűzoltó készülékeket vásárolni, amelyek oltóanyaga alkalmasak erre a célra is, ilyen például a porral oltó tűzoltó készülék.

 

Az évtized nyolc évében, 210-2017 között (a 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre) több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. Ebből egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken vonjuk be a fedezetbe.

 

Az MNB statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma összesen 4 439 959 darab volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy több, mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. A meglévő lakásbiztosítások esetében is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így baj esetén azzal szembesülnek, hogy a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Álláshirdetés


Álláshirdetés

A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE),  a Kártalanítási Számla, gépjármű kárrendezés csoport feladatainak ellátására munkatársat keres,

Kárügyintéző

munkakörbe.

A kárügyintéző főbb feladatai:

A belföldi vonatkozású gépjármű, és dologi kárigények:

  • a kárigények nyilvántartásba vétele, az elektronikus káradatnyilvántartás naprakész vezetése,
  • a kárigények fedezeti, jogalapi és összegszerűségi vizsgálata, értékelése,
  • a kárigények megalapozottságára vonatkozó önálló döntések, illetve jóváhagyást igénylő esetekben döntés előkészítés jóváhagyáshoz,
  • önálló, operatív kárügy-kezelési tevékenység:
    • a kárügyben érintett személyek azonosítása, a szükséges adatok beszerzése, levelezések bonyolítása,
    • utasítás alapján a kártartalékok megképzése,
    • a káradatbázis napi karbantartása, rendszeres adatbázis listák határidős feldolgozása,
    • a kárigények kezelésében érintett ügyfelekkel, partnerekkel telefonon, levélben és személyesen tárgyalások, egyeztetések bonyolítása,
    • szakmai egyeztetés műszaki szakértővel,
    • kárigények számfejtése, kártérítési javaslatok készítése,
    • peres eljárásokban a MABISZ jogi képviselő munkájának támogatása,
    • közvetlen kapcsolattartás a magyarországi biztosítókkal, szakmai konzultációk, ügyintézői szintű kapcsolatok támogatása,
    • együttműködés az ESZE más szervezeti egységeivel.

Az új munkatársunkkal szembeni elvárások:

  • Legalább középfokú végzettség,
  • Gépjármű kárrendezési, és/vagy állománykezelési területen szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat,
  • Web alapú, és Office informatikai eszközök használatában szerzet magas szintű gyakorlat,
  • Jó kommunikációs és együttműködési képesség,
  • Erkölcsi feddhetetlenség, büntetlen előélet.

Amit kínálunk:

  • Alkalmazotti munkaviszony,
  • Jó munkahelyi légkör, kulturált körülmények
  • Azonnali munkakezdés,
  • A magyar biztosítási piachoz igazodó jövedelem,
  • Eredmény, illetve teljesítmény alapú, alapbéren felüli juttatás

A fényképes önéletrajzzal és motivációs levéllel kiegészített jelentkezéseket a mihaly.szabo@mabisz.hu és istvan.turi@mabisz.hu e-mail címre kérjük megküldeni 2024. június 18-ig.