Lakásbiztosítási útmutató


Állláshirdetés

A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE),  a Kártalanítási Számla, gépjármű kárrendezés csoport feladatainak ellátására munkatársat keres,

Kárügyintéző

munkakörbe.

A kárügyintéző főbb feladatai:

  • A belföldi vonatkozású gépjármű, és dologi kárigények:
  • nyilvántartásba vétele, az elektronikus adatnyilvántartás naprakész vezetése,
  • fedezeti, jogalapi és összegszerűségi vizsgálata,
  • megalapozottságára vonatkozó önálló döntések, illetve jóváhagyást igénylő esetekben döntés előkészítés jóváhagyáshoz,
  • önálló, napi operatív kárügy-kezelési tevékenység:
    • a kárügyben érintett személyek azonosítása, a szükséges adatok beszerzése, levelezések bonyolítása,
    • utasítás alapján a kártartalékok megképzése,
    • a káradatbázis napi karbantartása, rendszeres adatbázis listák határidős feldolgozása,
    • a kárigények kezelésében érintett ügyfelekkel, partnerekkel telefonon, levélben és személyesen tárgyalások, egyeztetések bonyolítása,
    • szakmai egyeztetés műszaki szakértővel,
    • kárigények számfejtése, javaslatok készítése,
    • peres eljárásokban a MABISZ jogi képviselő munkájának támogatása,
    • közvetlen kapcsolattartás a magyarországi biztosítókkal, szakmai konzultációk, ügyintézői szintű kapcsolatok támogatása,
    • együttműködés az ESZE más szervezeti egységeivel.

Az új munkatársunkkal szembeni elvárások:

  • Középfokú végzettség,
  • Gépjármű kárrendezési, és/vagy állománykezelési területen szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat,
  • Web alapú, és Office informatikai eszközök használatában szerzet magas szintű gyakorlat,
  • Jó kommunikációs és együttműködési képesség,      
  • Erkölcsi feddhetetlenség, büntetlen előélet.

Amit kínálunk:

  • Alkalmazotti munkaviszony,
  • Jó munkahelyi légkör, kulturált körülmények
  • Azonnali munkakezdés,
  • A magyar biztosítási piachoz igazodó jövedelem,
  • Eredmény, illetve teljesítmény alapú, alapbéren felüli bónusz.
     

A fényképes önéletrajzzal kiegészített jelentkezéseket a mihaly.szabo@mabisz.hu e-mail címre kérjük megküldeni 2019. február 18-ig.

Közbeszerzési Konferencia


A közbeszerzés és a biztosítás kérdései – konferencia
2018. november 7.

TKM


TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Oldalunkon összefoglalva megtalálja a TKM-mel kapcsolatos anyagunkat:

TKM Mutatók – 2019. március 14.

Biztosítótársaságok TKM Mutatói

Csatlakozó biztosítótársaságok

TKM Kérdések és Válaszok

TKM Szabályzat

Unit-linked 1×1

TKM Sajtótájékoztató – 2009. november 24.

TKM Sajtóközlemény

Utasbiztosítás nélkül eladósodhatunk


Utasbiztosítás nélkül eladósodhatunk

Évente több száz magyar sérül meg külföldön síbalesetekben

2010.12.03.

Egy helikopteres mentés akár több százezer forintba is kerülhet az Európai Unió területén, a legtöbb kórházban pedig jelentős önrészt kell fizetni, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ezeknek a baleseteknek a költségeit nem fedezi az Európai Egészség Kártya. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint már néhány ezer forintért is elkerülhetjük azt a kockázatot, hogy hosszú éveken át törlesszük a kórházi számlát egy rosszul sikerült sítúra után.

Évente több ezer magyar utazik a környező országokba síelni, azonban nem mindenkinek ér véget szerencsésen a kikapcsolódás. A síelés, a snowboardozás és a szánkózás a veszélyesebb sportágak közé tartozik, így megfelelő védelemre van szükségünk. „Sajnos, a biztosítási tudatosság nem sokat változott az utasbiztosításokat tekintve, a becslések szerint kiutazóknak továbbra is csupán mintegy harmada köt biztosítást, mielőtt elhagyja az országot” – állítja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Ezt támasztják alá a szegmens díjbevételi adatai is: 2007-ben 9,2, 2008-ban 9,6, 2009-ben 8,6 milliárd forintot költöttek, míg 2010-ben várhatóan 10 milliárd forintot fordítanak a magyarok utazással kapcsolatos biztosításra, azaz dinamikus növekedésről nem beszélhetünk. S azt is fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a társaságok egyáltalán nem emelték díjaikat, idén pedig már kénytelenek voltak az infláció hatását beépíteni a tarifákba. A díjbevételek várható növekedése csupán ennek tudható be.

Pedig megfelelő utasbiztosítás nélkül elindulni síelni egyszerűen felelőtlenség. Elterjedt tévhit, hogy az Európai Egészség Kártya (EEK) az Európai Unión belül mindenre megoldást nyújt, és minden kockázatot fedez. Fontos tudni, hogy a kártya egy síbaleset esetén a mentés költségeit nem tartalmazza, miközben az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy helikopteres, vagy speciális hegyi mentés akár több százezer forintba is kerülhet. „Ezt később a pórul járt síelőnek kell kifizetnie” – magyarázza Horváth Péter.

A MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke további kockázatokra is felhívja a figyelmet. Például ha a sípálya alján vagy közelében csak magánklinika található, az állami kórházhoz történő elszállítás költségeit a sérültnek kell kifizetnie. Emellett a legtöbb országban az állami kórházakban is vizitdíjat vagy önrészt kell fizetni a kezelésekre, például a magyarok által közkedvelt Ausztriában naponta 10 eurót és a gyógyszerköltséget kell téríteni.

„A téli síutak biztosítását illetően még mindig nem vagyunk eléggé megfontoltak, holott egy baleset esetén több százezer vagy akár millió forintot is saját magunknak kell kifizetnünk. Általános, hogy egy-két napos külföldi síelés előtt az emberek nem kötnek biztosítást. Pedig ez annyira általánosan elvárt nyugati szomszédunknál, hogy van olyan osztrák régió, ahol a felvonónál, a bérlet megvásárlásakor megköttetik a biztosítást azzal, aki ilyennel nem rendelkezik” – mutat rá Horváth Péter.

Ugyanakkor az utasbiztosítás megkötése előtt érdemes jól szétnézni a piacon, hogy a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót választhassuk ki. Nem minden utasbiztosítás tartalmaz síelésre szóló kockázatvállalást – különös tekintettel a pályán kívüli síelésre -, szerződéskötés előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy tartalmazza-e a síelés esetére szóló szolgáltatást, illetve hogy azon belül mit és milyen összegben térít. Érdemes megnézni, hogy tartozik-e a biztosításhoz felelősségbiztosítási kockázatvállalás, mert erre is szükség lehet, ha a síelő valakinek nekimegy a pályán és kárt okoz.

Érdemes azt is tudni, hogy a bankkártyás utasbiztosítások nagyobb része kisebb összegű és korlátozott kockázati körre terjed csak ki, és sok olyan kártya van forgalomban, amely mellé alacsony összegű és csak Európán belüli utazásra szóló biztosítást adnak. A MABISZ szakembere szerint már napi egy csésze kávé áráért megköthető a megfelelő védelem magyar nyelvű assistance szolgáltatással, olyan kiegészítő modulokkal, mint síléc- és poggyászbiztosítás, de van olyan társaság is, amelyik a fel nem használt síbérlet árát is megtéríti, ha nem alakultak kedvezően a körülmények.

Lemaradásban a hazai öngondoskodás


Lemaradásban a hazai öngondoskodás

Az uniós átlag ötödét sem fordítjuk öngondoskodásra

2010.12.16.

Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint ötöde az európai átlagnak – hívta fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.

Európának szembe kell néznie a kedvezőtlen demográfiai változások következményeivel: az „öreg kontinensen” egyre kevesebben születnek, s mivel a lakosság várható átlagos életkora örvendetesen nő, egyre kevesebb leendő aktív dolgozónak kell majd eltartania az egy egyre növekvő számú idős populációt. Erre egyetlen állam sem képes, még a leggazdagabbak sem, így a jövőben növekvő szerepet kell kapnia az öngondoskodásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya. „Öngondoskodás nélkül a ma aktív generációknak nyugdíjas kori életszínvonaluk drasztikus esésével kell szembenézniük” – jelentette ki Molnos Dániel.

A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre. A legkevesebbet – évi mindössze 25 dollárt (kevesebb mint 5300 forintot) – Romániában áldoztak ugyanerre.

A friss Európai Uniós adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai országokban szignifikánsan alacsonyabb a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Magyarország ebben a tekintetben sajnos még a régióban sem jár az élen: Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt.

A nyugat-európai országok közül kiemelkedően nagy összeget fordítanak életbiztosításra Luxemburgban és Belgiumban. 2009-ben Luxemburgban 3229 dollárt – csaknem 680 ezer forintot – fizetett ki életbiztosításra a lakosság, s Belgiumban is 2323 dollár (több mint 488 ezer forint) volt a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló életbiztosítási megtakarítások egy főre jutó éves átlagos összege.

Az életbiztosítási díjbevételek bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya nemcsak a lakosság öngondoskodási képessége és hajlandósága szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos mutatószám – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel. Ez a mutatószám azt is jelzi, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva milyen nagyságrendű, hosszútávra befektethető lakossági forrás áll rendelkezésre – tette hozzá a főtitkár. E tekintetben is van pótolnivalónk. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeg folyt be életbiztosítási szerződésekre 2009-ben, Magyarországon pedig a bruttó hazai össztermék mindössze 1,6 százaléka. A hosszú távú öngondoskodási hajlandóság növelése különösen egy olyan nemzetgazdaság esetében fontos, amely csökkenteni akarja külső finanszírozási függőségét, és egyre növekvő mértékben kíván a belső megtakarításokra támaszkodni.

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését


Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

2011.05.23.

Tovább zsugorodtak az életbiztosítási díjbevételek az idei első negyedévben: a társaságokhoz 114,1 milliárd forint folyt be az üzletágból. A bevételek több mint 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, holott már a 2010 első három hónapjában regisztrált 118,1 milliárd forintnyi életbiztosítási díj is mintegy 10 milliárd forinttal volt kevesebb, mint három évvel azelőtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor 2011 első negyedéves ágazati adatait.

Az életbiztosítási piac zsugorodása a szerződések darabszámán is nyomot hagyott: a 2011. március végi 1,96 millió szerződés több mint 111 ezer darabbal volt kevesebb, mint az egy évvel korábban nyilvántartott 2,08 millió. Ez sajnos arra utal, hogy a lejáró, illetve megszűnő kontraktusokat nem tudták pótolni az új kötések. S bár a tavaly év végihez képest a szerződések darabszámát illetően némi elmozdulás mutatkozik, a tendencia sajnos továbbra is igen kedvezőtlen.

„Mielőbbi változásra lenne szükség e tekintetben, elengedhetetlen, hogy a lakosság ráébredjen a hosszú távú öngondoskodás szükségességére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a legfrissebb adatokat elemezve.

A 2011 első negyedévi díjbevételeken belül 67,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek a folyamatos díjas szerződésekre, míg az egyszeri díjasokra, illetve eseti díjként 46,8 milliárd forintnyi befizetés érkezett a biztosítókhoz. Az arány lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, azaz az életbiztosítási piac közel 4 milliárd forintos csökkenése az egyszeri díjas piac csökkenésének tudható be.

„Ideje megkondítanunk a vészharangot” – véli Molnos Dániel -, svájci kollégáink, a Swiss Re szakértői „Óriási alulbiztosítottság Európa életbiztosítási piacain” címmel tették közzé 11 ezer ember megkérdezése alapján készült felmérésüket. S bár a 12 országból, ahol a kutatás készült, mindössze Lengyelország tartozik a ’fejletlenebb’ biztosítási piaccal rendelkező kelet-közép-európai régióba, az eredmények ennek ellenére lehangolóak.

A MABISZ főtitkára által idézett felmérést a kontinens egyik legnagyobb viszontbiztosítója készítette, s az összefoglaló szerint az öregedő Európában egyre nagyobb az igény az élet- és betegségbiztosítások iránt. A felmérésben részvevő országokban – Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, illetve Lengyelországban – a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezik a családja arra az esetre, ha mint családfenntartó, esetleg munkanélkülivé válna, súlyos betegségben betegedne meg, illetve hirtelen meghalna. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy a családfenntartó elhalálozása esetén az állam képes lenne a korábbi időszakhoz hasonló ellátást biztosítani a hátramaradottaknak.

„Az életbiztosítás nem luxus, hanem alapvető szükséglet” – szögezik le a Swiss Re kutatói. „Az életbiztosítás, összehasonlítva más pénzügyi megoldásokkal, megtakarításokkal vagy az államtól várható lehetőségekkel a legköltséghatékonyabb megoldás arra, hogy váratlan helyzetekben is megfelelő pénzügyi biztonságban érezhessük magunkat” – áll a kutatás összefoglalójában.

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek


Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Az Európai Egészségkártya nem fedez minden költséget

2011.12.15.

Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

A MABISZ Díjnavigátora idén is hiteles tájékoztatást nyújt az autósoknak


A MABISZ Díjnavigátora idén is hiteles tájékoztatást nyújt az autósoknak

2013.10.31.

2013. november 2-án teszik közzé a biztosítók a 2014. január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításai (kgfb) díjaikat. A biztosítók által is ellenőrzött és elfogadott díjakat hitelesen tartalmazó MABISZ Díjnavigátor jövő héttől működik „élesben”.

Bár a sajtóban több helyen is egy nappal későbbi időpontról született híradás, a jogszabályok szerint azoknak a biztosítóknak, amelyek jövő január 1-jétől módosítani kívánják díjaikat, legkésőbb szombatig, 2013. november 2-áig kell közzétenniük a 2014. január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat.

Azoknak az autósoknak, akik a biztosítóváltás mellett döntenek, nem célszerű elkapkodniuk a döntést: a jelenlegi kötelező biztosításuk felmondásának határideje december elseje.

Az idei kampányban is a biztosítók által is hitelesített kalkulátor, a MABISZ által üzemeltetett Díjnavigátor szolgáltat a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott, valóban hiteles tarifákat. Az immár negyedik éve működő díj-összehasonlító eszköz a jövő hét második felében válik majd elérhetővé, így minden autós időben ellenőrizheti a jövő évtől esedékes díját.

Számos piaci szereplő adott előrejelzést arról, hogy az új díjtarifák az ügyfelek számára a díjak emelkedését vagy csökkenését hozzák-e magukkal. Mind piaci szinten, mind pedig az egyes autósok számára azonban lehetetlen előre jelezni a változást.

A MABISZ adatai szerint az összes gépjármű kétharmada még január elsejei évfordulós kgfb-vel rendelkezik: a segédmotor-kerékpárokat nem számítva 4,021 millió jármű közül 2,652 millió tartozik ebbe a körbe. A magánszemélyek tulajdonában álló személyautók között még magasabb, 69 százalékos ez az arány: a 2,5 millióból 1,78 millió személygépkocsit érinthet az idei kampány. Ennek ellenére az idei évben is arra számíthatunk, hogy az autósok túlnyomó többsége – mintegy 75-80 százaléka – nem él a változtatás lehetőségével és fenntartja korábbi kgfb-szerződését.

Kötelező kampány: már csak néhány nap a felmondásig


Kötelező kampány: már csak néhány nap a felmondásig

2013.11.25.

Az idei évben is december elsejéig mondhatják fel kötelező biztosításukat azok az autósok, akik biztosítót váltanának és szerződésük év végi évfordulós. A határidőre azonban érdemes odafigyelni, hiszen december első napja vasárnapra esik, addigra pedig igazoltan meg kell érkeznie a biztosítóhoz a felmondásnak – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A felmondásokat vasárnapig kell faxon, személyesen vagy postai úton eljuttatni az érintett biztosítóhoz, a hétvégi időpont miatt azonban nem érdemes a teendőket az utolsó pillanatra hagyni. Azoknak az autósoknak, akik élnek a biztosítóváltás lehetőségével, december elseje után további egy hónap áll még rendelkezésükre, hogy megkössék az új, jövő év januárjától érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésüket.

Az idei évben a MABISZ statisztikái szerint még mindig az összes gépjármű mintegy kétharmadát érinti az év végi átkötési időszak, hiszen a 4,02 millió jármű közül 2,65 millió továbbra is január elsejei évfordulós. A magánszemélyek tulajdonában álló személyautók között ez az arány még magasabb, 69 százalékos, vagyis a 2,5 millióból közel 1,8 millió személygépkocsit érinthet az idei kampány.
Ennek ellenére a biztosítók várakozásai szerint 2013-ban jóval kevesebben cserélik majd le meglévő szerződésüket, mint a korábbi években.

A MABISZ összehasonlító kalkulátora, a MABISZ Díjnavigátor az egyes biztosítók webszervizéhez kapcsolódva minden olyan tarifát és kedvezményt bemutat az ügyfeleknek, amelyek a társaságok saját webhelyein megtalálható. A MABISZ Díjnavigátor segítségével folyamatosan tájékozódhatnak az autósok a 2014-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifákról.

Nyugdíjbiztosítás: új lendületet kaphat a nyugdíj-előtakarékosság


Nyugdíjbiztosítás: új lendületet kaphat a nyugdíj-előtakarékosság

2013.12.04.

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Az új nyugdíjbiztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírathatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil nyugdíjbiztosítási állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó – kedvezményt alkalmaznak.

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor – Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.