Válságállóak a hazai biztosítók: sikeres volt az online átállás


Válságállóak a hazai biztosítók: sikeres volt az online átállás

2020.09.04.

A biztosítók a koronavírus járványt követően is válságállónak bizonyultak csakúgy, mint 2008-at követően. Az új értékesítések a második negyedévben is jól alakultak, köszönhetően az online értékesítésre történő sikeres átállásnak. Ezzel együtt is idén csak legfeljebb stagnálásra számít a szektor – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, a szervezet pénteki sajtótájékoztóján.

A Magyar Biztosítók Évkönyve számaiból is kiderül, hogy tavaly rekord évet zártak a hazai biztosítók. A napokban jelent meg az MNB második negyedéves statisztikai sora, ami igazolja, hogy a biztosítók megint csak válságállónak bizonyultak, csakúgy mint a 2008-as válságot követően. A rendszeres díjú biztosításoknál nem történt tömeges felmondás az ügyfelek részéről, és az új értékesítések is jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a biztosítók sikeresen átálltak az online, illetve hibrid értékesítésre – mondta Pandurics Anett.

Az utasbiztosítási piac nem meglepő módon összeomlott, ami a hagyományosnak erősnek számító harmadik negyedévben is várhatóan így lesz. Az egészség- és betegségbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves visszaesés nagyrészt az utasbiztosítás visszaesésével magyarázható. Ebből komolyabb következtetést azonban nem érdemes levonni, hiszen néhány hónap meglehetősen rövid időszak biztosítási szempontból.

Az idei év viharos év volt, ami a kárkifizetéseken is látszik. A második negyedéves kötelező kárstatisztikák Pandurics Anett szerint kicsit megtévesztőek. Az első hullámnál a kárgyakoriság ugyan lecsökkent, azonban az elmúlt hónapokban jelentős romlás következett be. Ennek hatása csak késéssel fog megjelenni a kárstatisztikákban.

A korábbi rekord számok egy időre biztosan eltűnnek, jó esetben stagnálással zárhatják az idei évet a biztosítók. Ami a járvány termékekre gyakorolt hatását illeti, az elsősoban a kiegészítő biztosításokban és fedezetmódosításokban érhető tetten. Egyes utasbiztosítóknál megjelent már a karanténbiztosítás is, a változó helyzetre tehát meglehetősen dinamikusan reagáltak a biztosítók.

 

Biztonság Hete: idén online

A Biztonság Hete idén a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az online térben kerül megrendezésre szeptember 14-19 között. Az esemény a rendőrség számára is nagyon fontos, hiszen egyszerűbb a baleseteket megelőzni, mint a következményeivel foglalkozni – mondta Oberling József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Magyarországon évente körülbelül 600 ember hal meg közlekedési balesetben és több ezren sérülnek meg. A közlekedés okozta nemzetgazdasági károk évente 600 milliárd forintra rúgnak, amibe a meghalt és megsérült emberek által el nem végzett munka is beletartozik. Ebből is látszik, hogy érdemes közlkedésbiztonságra költeni.

Hazánkban az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan jó a közlekedésbiztonság helyzet, mint idén, amit a karantén okozta forgalomcsökkenés is magyaráz, ugyanakkor július-augusztus hónapokban is folytatódott a tendencia. Augusztus hónap végéig 262 halálos baleset történt, ami a tavalyi év azonos időszakában még 358 volt.

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő baleset-megelőzései és biztosítási témahét hivatalos dátuma szeptember 14-19., központi témája az ittas vezetés, illetve ennek elkerülése – mondta Farkas Ramón, a MABISZ ágazatvezetője.

A rendezvény célja, hogy egy hétre ráirányítsa a figyelmet a széles értelemben vett biztonságra, segítse a közlekedésbiztonsági célok elérését. Országosan 27 szervezet vesz részt a programokban. A rendezvényen résztvevő diákok száma évről évére nő, a videómegtekintések száma is meghaladta a 700 ezret.

Idén az esemény alatt jelenik meg a MABISZ képregény sorozatának 7. része, ami szintén az ittasvezetés témáját járja körbe, emellett egy online játékkal is igyekszik ráirányítani a fiatalok figyelmét a szövetség a biztonság, illetve kockázatok témájára. (A képregények és a Biztonság Hetéhez kapcsolódó Biztonság kerék játék – Forgasd ki a jövőd! játék a https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek/ oldalon érhetők el.)

 

Biztosítás és adózás

Hiánypótló könyv jelent meg a biztosításokkal kapcsolatos adózási kérdésekről. József-Polonyi Gábor adószakértő Biztosítás és adózás című könyvének minden biztosításpiaci szakember polcán ott a helye. A könyv a biztosításokkal kapcsolatos társadalmi viszonyokat ragadja meg, és a biztosítási ügyletek adóügyi következtményeit mutatja be. „Ha azokat a társadalmi viszonyokat nem értjük, amit adóztatni szeretnék, akkor nem születhet hatékony adórendszer” – véli József-Polonyi Gábor, aki szerint könyve hasznos lehet a törvényhozóknak, de az üzletkötőnek, biztosítási szakértőknek, az ügyfeleknek, a hatóságoknak, a tanácsadó cégeknek is.

Öt éve nem volt ilyen drága viharszezonja a biztosítóknak


Öt éve nem volt ilyen drága viharszezonja a biztosítóknak

2020.09.02.

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

 

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.  

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

 

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki  a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Már hétmilliárd forint biztosítási díjtámogatásra számíthatnak a gazdák


Már hétmilliárd forint biztosítási díjtámogatásra számíthatnak a gazdák

2020.08.13.

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárdra nőtt idén a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás mértéke, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, és ezzel hivatalossá vált, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg ettől az évtől kezdődően öt milliárd forintról hét milliárdra emelkedett. Mindez a támogatási intenzitás növekedését eredményezheti, és jobban kihasználhatóvá válik az az ugyancsak az idei évtől érvényes kedvező lehetőség, hogy a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65%-a helyett már annak 70%- ára nőtt.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának az idei évtől már legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják.

Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya, valamint a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatokat választanak. 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, idén már előreláthatólag eléri a 13 milliárd forintot is. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). (Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhattak a gazdálkodók, ezt követően, a június 9-ig benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.)

A termelőknek a támogatás igényléséhez meg kellett kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést. Biztosítási díjtámogatás pedig csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).

A MABISZ adatai szerint ugyanakkor 2019-ben a társaságok részéről 38 százalékkal több kár került kifizetésre a díjtámogatott és az egyéb biztosítási szerződések alapján, mint 2018-ban, összesen 7,5 mrd Ft. Növénybiztosítási kockázati körben jelenleg is a jégkár jelenti a termelők számára a legnagyobb veszélyt, ezt követi a vihar, valamint a tavaszi fagy kockázatok.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az idei kötési szezonra a koronavírus nem gyakorolt negatív hatást, a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja előreláthatólag meghaladhatja a tavalyit. Az idei év szeszélyes időjárása azonban a káradatokban már jelentkezik. 2020. március-június időszakban a károk száma meghaladja az 5 ezret, a várható kárérték 4 mrd forintot tesz ki.

Az idei viharszezon a tavalyinál jóval többe fog kerülni a biztosítóknak


Az idei viharszezon a tavalyinál jóval többe fog kerülni a biztosítóknak

2020.07.31.

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Júliusban jelentős tételekkel növekedtek tovább az idei biztosítói kárkifizetések. A lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagok által péntek délig a szövetséghez beküldött adatok alapján az ezen hónap mintegy húszezer kárbejelentése nyomán kifizetendő összegek megközelíthetik a két és fél milliárd forintot. (A gyorsjelentésben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összkárokhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.)

 

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi – az elmúlt tíz évhez hasonlóan – a május 1 és augusztus 31-e közötti időszak, a „viharszezon” károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladják az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt). Tíz év alatt a viharszezon időszakában, összesen egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, az azt követő esztendőkben évente átlag százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot.

 

Júliusban is – az előző hónaphoz hasonlóan – a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása számítottak. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

 

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei – a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére – sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

 

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.  

Fekete-fehér alapszínnel bocsátják ki a jövőben a zöldkártyát


Fekete-fehér alapszínnel bocsátják ki a jövőben a zöldkártyát

2020.07.25.

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra és azon további országokra, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született. Ennek keretében egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Azokba az országokba viszont, amelyek csak a Zöldkártya Rendszerben vesznek részt, a rendszámegyezményben viszont nem, a biztosító által kibocsátott, s a fedezet meglétét igazoló zöldkártya szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell ezzel rendelkezniük. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad. (https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/)

 

A hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében nemzetközi megállapodás született, hogy az egyes, ehhez csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

 

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik, a kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ezen tagjaival egyeztetve ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra. Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz.

Gyermekbalesetek a szünidőben: a biztosítások széles körben fedezik az anyagi következményeket


Gyermekbalesetek a szünidőben: a biztosítások széles körben fedezik az anyagi következményeket

2020.07.15.

A nyári szünidőben otthon és a táborokban is megnő az esély a gyermekbalesetekre, de a közúti gyermekbalesetek harmada is a nyári vakáció alatt, júliusban és augusztusban történik. Hazánkban az állam az alapvető ellátást biztosítja az ilyen balesetek esetén, azonban a piacon elérhető gyermekbiztosítási termékek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le és nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az elmúlt évek statisztikái szerint évente 100–135 gyerek hal meg baleset következtében, és átlagosan félmillióra tehető azoknak a száma, akiket kórházban látnak el balesetből eredő sérülés miatt. Tekintettel a mintegy 2 millió 18 év alatti gyermekre ez azt jelenti, hogy négy évente minden gyermek valamilyen sérülés miatt orvoshoz kerül. Az évente közel 1500 közlekedési balesetet szenvedő tizennégy év alatti gyermek jelentős részével a nyári szünetben történik meg a baj, a statisztikák szerint elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok. A nem egyszer tragédiába torkolló esetek a közlekedési balesetek mellett a legtöbbször fulladás, égési sérülések, a magasból történő leesés vagy éppen mérgezés következményei.

 

Egy súlyosabb baleset, bonyolultabb műtét vagy tartós egészségkárosodás nem csak fizikailag és érzelmileg jelent terhet, de anyagilag is. Egy-egy sérülés esetenként akár százezres költséggel is járhat, a szülőknek ilyenkor betegszabadságot is ki kell venni. Biztosítással ugyan nem tudjuk megelőzni a bajt, bekövetkezése esetén mégis számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha lehet, akkor nyáron a balesetbiztosítások szerepe még jobban felértékelődik, hiszen az óvodák és iskolák bezárásával a gyerekek még több időt töltenek szabadidős sporttevékenységgel, vízpartokon.

 

Immár 17 éve, az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet az év minden napján. A szolgáltatások köre és a fedezeti szint azonban limitált. Igénybe vételének lehetőségeiről a https://mabisz.hu/altalanos-gyermek-es-balesetbiztositas/ oldalon lehet bővebben tájékozódni.

 

Az állami balesetbiztosítás mellett több biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál nagyságrendekkel magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. A biztosítók kínálatában többféle csomag is megtalálható, melyek alapján eldönthetjük, hogy magasabb, vagy alacsonyabb biztosítási összeget szeretnénk választani. Számos biztosító ad kedvezményt arra az esetre, ha a család több tagjára kötnénk balesetbiztosítást.

 

A biztosítók jellemzően nem csak egyszeri kifizetéssel állnak ügyfeleik mögött, az anyagi fedezeten túl egyedi asszisztencia szolgáltatásokkal is segítik a gyermekek még gyorsabb felépülését. Ilyen például a szakorvosi vizit vagy második orvosi szakvélemény megszervezése, huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetére tanulástámogatási szolgáltatásként akár a különórák megtérítése. Mivel a gyerekek nem csak magukban, de másokban is kárt tehetnek, érdemes ezekre az esetekre kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni, amely akár több százezer forintig megtéríti a másoknak, vagy másokban okozott károkat. A kínálatban olyan ajánlatot is találunk, hogy a károkkal komolyabban érintett szünidei időszakban akár kétszeres díjat fizessen a szerződésünk, hiszen az iskolaszünet idején nehezebb megoldani a gyermek felügyeletét, illetve az többletköltséggel jár.

 

Fontos tudni, hogy balesetbiztosítások esetén nincs várakozási idő, a biztosító kockázatviselése már a szerződés létrejötte utáni naptól érvényes. A szerződések többsége 1 éves határozott időtartamra köthető, de elérhető már olyan termék is, melyet egy hónapra is meg lehet kötni.

A júniusi viharszámla eléri az ötmilliárd forintot


A júniusi viharszámla eléri az ötmilliárd forintot

2020.06.30.

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi. A biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Felhőszakadás, vihar, villám, jég, beázás: a nyári viharszerzon szinte teljes repertoárját felvonultatták a júniusi viharkárok. A társaságokhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján a három milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei. Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

 

A károk nagyságára tekintettel, a MABISZ összesítette a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegeket, amelyek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

 

A június viharos időjárása évek óta kiemelkedő károkat okoz. Tavaly előtt a hónap első felének viharai nyomán a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, a kárigények megközelítették a kétmilliárd forintot. Ugyanakkor a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait a MABISZ 2010 óta rendszeresen összegzi, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban.

 

Idén azonban már februárban elindult a viharszezon. Az év második hónapjábam a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk.

 

Május végétől a biztosítók folyamatosan nyitották újra a járványveszély idejére bezárt ügyfélszolgálataikat, lehetőség van tehát a személyes kárbejelentésre is. Ám a veszélyhelyzet hónapjaiban népszerűvé vált az online ügyintézés, amivel kapcsolatban a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.  A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés.

 

Jelenleg a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Belföldi utazásra is érdemes utasbiztosítást kötni


Belföldi utazásra is érdemes utasbiztosítást kötni

2020.05.25.

Tavaly közel ugyanannyi időt töltöttek többnapos belföldi utakon a magyarok, mint külföldin. Idén a járványhelyzet miatt még többen dönthetnek úgy, hogy inkább itthon nyaralnak, még ha az országhatárok fokozatosan meg is nyílnak a szabadidős utazók előtt. Számos esetben ezekre az utakra is érdemes biztosítást kötni – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben a magyarok összesen 59,280 millió napot töltöttek többnapos utakon Magyarországon, ami csaknem megegyezik külföldi többnapos utazások idejével (58,403 millió nap). A járványhelyzet miatt az sem kizárt, hogy idén a belföldi utazók száma és költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt.

A belföldi nyaralás során is szükségünk lehet biztosítói segítségnyújtásra, s a hazai kínálatban elérhetőek ilyen termékek is. Ezek a klasszikus utasbiztosítási fedezeteken – például poggyászbiztosításon, egészségügyi segítségnyújtáson – kívül számos más esetben is fedezetet nyújtanak. Megtéríthetik a hozzátartozó szállásköltségét a biztosított kórházi tartózkodása alatt, kártérítést nyújthatnak a balesetben bekövetkező csonttörés esetén, de akár a fennmaradó szállásköltséget is megtéríthetik, ha egy baleset vagy betegség miatt meg kellene szakítani a nyaralást.

Szintén elérhető számtalan kiegészítő elem, úgy, mint felelősségbiztosítás, autós segítségnyújtás, de akár extrém sportokra is kiterjeszthető a fedezet. Az egyre népesebb kerékpártúrázók számára a kerékpárra érvényes poggyászbiztosítási kiegészítő, illetve a felelősségbiztosítás nyújthat segítséget adott esetben.

Belföldön messze a legnépszerűbb utazási eszköz a személygépkocsi. Tavaly január óta hazánkban az autósok balesetet követően már a mobiltelefonjukon is intézhetik a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) és a casco-s károk bejelentését az E-kárbejelentő applikáción keresztül. Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, így egyszerű és gyors kitöltést tesz lehetővé az ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban. Sőt, az applikáció közeli szervízt is ajánl a bajba került autósoknak, ami utazás során, lakóhelyünktől távol nagy segítség lehet.

Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 280 ezren töltötték le és látogattak el az ekar.hu oldalra, valamint 9600 kárbejelentés érkezett 2020 május 20-ig az E-kárbejelentőn keresztül. Ez naponta átlagosan több mint 20 bejelentést jelent.

2019-ben megközelítette a 15,5 milliárd forintot a biztosítási szektor belföldi és külföldi utakra kötött utasbiztosításokból származó díjbevétele, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az utasbiztosítások terén erős szezonalitás figyelhető meg: az összes díjbevétel több mint 40%-a jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron keletkezik. A díjbevételek növekedése a megnövekedett utazási kedvvel párhuzamosan annak is volt köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választottak az utazók. Idén az előrejelzések szerint – tekintettel a járványhelyzetre – elsősorban a külföldi utazások száma, s így az erre fordított összegek is jelentősen csökkenhetnek.

Vegye igénybe az adójóváírást a nyugdíjbiztosítására!


Vegye igénybe az adójóváírást a nyugdíjbiztosítására!

2020.05.13.

Egy hét maradt hátra a 2019. évi jövedelmek bevallásának határidejéig, május 20-ig. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is ekkor kell kérvényezniük a 2019-es befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni március 15-től, ami 2020-tól már elektronikus személyivel és telefonos azonosítóval is elérhető. Itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is.

Ellenőrizni, illetve a megfelelő sorokat helyesen kitölteni mindenképpen érdemes, hiszen a statisztikák szerint valamilyen ok miatt minden évben tízezrek nem veszik igénybe a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó 20% (évi maximum 130 000 forintos) adójóváírást. Tavalyelőtt például, amikor év végén összesen 285 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés volt érvényben, csak 243 ezren éltek a lehetőséggel.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell az egyéni bevallóknak a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez. De a megfelelő sorokat mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között.

Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni (a NAV ajánlása szerint az ÁNYK programmal). A kitöltés ugyanúgy működik, mint ügyfélkapu esetén, itt is a 144–148. közötti sorok vonatkoznak a nyugdíjbiztosításokra. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2020 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 341 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 20 százalékkal, 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 86 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2019-ben meghaladta a 252 ezer forintot.

Már a viharszezon előtt megközelíti a tavalyit a biztosítói kárrendezés összege


Már a viharszezon előtt megközelíti a tavalyit a biztosítói kárrendezés összege

2020.04.28.

A veszélyhelyzet első nagyobb elemi csapása, a hétvégi szélviharok nyomán több százmilliós kárkifizetésre számítanak a biztosítók. A társaságok az adott helyzetben telefonon és online várják a kárbejelentéseket, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki. A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni. (A biztosítók arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket.) A bejelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. Voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is.

Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben. A február közepi időjárási katasztrófa nyomán a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki. Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárultközel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Idén tehát már a „start” előtt ennek nagyjából háromnegyedénél tartanak a biztosítók.

A mostani helyzet sajátossága, hogy a bejelentéseket telefonon és online várják a biztosítók. A veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt azoknál is, akik egyes megoldásokat későbbre terveztek. Az online ügyintézésről a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.  A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet.

Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken. Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását.

Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nekik és a szerződéssel még nem rendelkezőknek tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül számos más kockázatot is tartalmazhatnak, illetve kiegészítő szerződésekkel bővíthetőek. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.