A vállalkozások akkreditálása segítheti a munkahelyi balesetek csökkentését


A vállalkozások akkreditálása segítheti a munkahelyi balesetek csökkentését

2019.05.20.

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban emelkedő tendenciát mutat – hangzott el többek között a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) múlt heti szakmai rendezvényén.

 

Hazánkban a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma – amelyekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot értesítenie kell – 2013 óta emelkedő tendenciát mutat, tavaly összesen 23 738 ilyen baleset történt. A MABISZ szakmai rendezvényén elhangzott, hogy a válság alatt főként a termelés visszaesése miatt csökkent csak a balesetek száma. 2013 óta viszont a foglalkoztatottak száma is emelkedik. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor szerencsére évről évre csökken, 2018-ban 79 volt.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A munkavédelmi hatóság 2018. évi ellenőrző tevékenysége 14 298 munkáltatóra terjedt ki, ezek közül 10 407-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékánál állapítottak meg súlyos szabálytalanságot, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt. Az ellenőrzések eredményeként összesen 18 322 munkavédelmi döntés született, amiből közel 8 ezer azonnali intézkedést foganatosító végzés volt. Összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (10,3%) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságok (9,5%) következtében született intézkedések követtek.

 

A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építőipar a legveszélyesebb ágazat, de a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás is kiemelkedő.

 

A munkabaleseti ráták alapján a nem halálos balesetek körében, a tapasztalatlanság miatt a 25 év alattiak a legveszélyeztetettebbek. A halálos munkabaleseteknél azonban a tapasztalt, idősebb korosztály válik azzá. Itt az elszenvedők leggyakrabban építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők, mezőgazdasági munkások. A halálos munkabalesetek egynegyedét a közlekedés közbeni balesetek adják.

 

A munkaképtelenséggel nem járó munkabaleset körülményeinek tisztázása feladata a munkáltatóknak, de a baleseti veszélyhelyzetek felmérése nem jogszabályi kötelezettség, holott ez jelentősen csökkenthetné a kockázatokat. A felpörgött építőiparban a munkahelyi balesetek számában egyelőre nincs kiugrás. A rendezvényen esetleges távlati lehetőségként vetődött fel a kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás bevezetése is.

 

A konferencia keretében javaslatként hangzott el a munkahelyi balesetek csökkentésére a vállalkozások akkreditáció alapú értékelése, az MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szabványa szerint – Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR). Devecz Miklós, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója elmondta, az akkreditáció egy globálisan elismert eszköz az vállalkozások belső működési kockázatainak értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokra vonatkozó akkreditáció pozitív előnyeire számos kutatás, tanulmány készült. Olaszországban például, ahol az akkreditáció alapú tanúsítást vezették be a vállalkozások számára, ott közel 40 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek, illetve azok súlyosságának száma, ami lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bonus-malus rendszert fejlesszenek ki a vállalatok számára.

 

A MABISZ és a NAH megállapodtak egy közös munkacsoport létrehozásában. Ennek célja az akkreditált megfelelőség-értékelés, mint eszköz bevezetésének az átgondolása, a munkahelyi balesetek számának és azok súlyosságának a csökkentése érdekében.

 

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a növekvő munkahelyi balesetek kapcsán elmondta, azt kellene elérni Magyarországon, hogy folyamatban gondolkodjanak a vállalatok. Ennek a munkaszervezés, a vállalatirányítás területén is meg kell jelennie, ezzel a munkahelyi balesetek kiküszöbölhetőkké válnának. Ez nem csak a munkavállalók biztonságát, de a termelés hatékonyságát is növelheti. A digitalizáció már a közeljövőben át fogja alakítani a munkafolyamatokat. Ennek kapcsán az eszközöket gyártó és minősítő cégeket a szabványosítás, az akkreditáció egy olyan eljárási keretrendszerbe vonná be, ami a biztonság megteremtését célozza.

 

 

Nyugdíjbiztosítás: ne feledkezzünk meg az szja-visszaigénylésről!


Nyugdíjbiztosítás: ne feledkezzünk meg az szja-visszaigénylésről!

2019.05.14.

Kevesebb, mint egy hét maradt a 2018-as évre vonatkozó adóbevallások benyújtására. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is május 20-ig kell kérvényezniük a 2018-as befizetéseik után járó 20 százalékos adójóváírást – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 285 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 43 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 70 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe.

 

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy az adójóváírás automatikusan jár, holott azt kérelmezni kell. Részben ezzel magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkezők közel harmada az elmúlt években nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Különösen igaz ez azon ügyfelek körében, akik először kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

 

A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még bőven nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2018-ban meghaladta a 246 ezer forintot.

 

Tavaly óta az adóhatóság automatikusan elkészíti az adóbevallási tervezetet a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, valamint az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek számára is, amit ügyfélkapun lehet megtekinteni, de postázását is lehet kérelmezni. Ezt a tervezetet az adózók május 20-ig javíthatják, egészíthetik ki az elektronikus felületen.

 

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. Az adóvisszatérítés ugyanis egy összegben, közvetlenül a befizető nyugdíj megtakarítási számlájára kerül jóváírásra.

 

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez.

 

Ha valaki megfeledkezik a bevallásában feltüntetni az igényt, akkor azt önellenőrzés keretében, az elévülési időn belül még pótolhatja.

 

 

Óravázlat-pályázat pedagógusoknak


Óravázlat-pályázat pedagógusoknak

2019.05.11.

A Közlekedési Kultúra napja (május 11) alkalmából gyermekeink biztonságát szolgáló pályázati felhívást tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) támogatásával.

 

A pedagógusok 5-8. évfolyamok vagy 9-12. évfolyamok számára készített óravázlatok készítésével indulhatnak az értékes pénznyereményekért. Az egyik kategória az 5-8. évfolyamok diákjai számára oktatandó KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK ÉS BALESET-MEGELŐZÉS tárgykörök együttes bemutatását célozza (Általános életvitel és technika tantárgy keretei között), míg a 9-12. évfolyamok diákjai számára a KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK ÉS BIZTOSÍTÁSI ISMERETEK tárgykörök együttes bemutatását (Általános életvitel és technika tantárgy keretei között). A kiíró szervezetek küldötteiből álló bíráló bizottság által legjobbnak ítélt pályaművek szerzőit a Magyar Biztosítók Szövetsége az alábbi díjban részesíti(bruttó összegek), a fenti két kategóriában:

 

1. DÍJ: 300.000,- FT 2. DÍJ: 150.000,- FT 3. DÍJ: 50.000,-FT

 

Benyújtási határidő (meghosszabbítva): 2019. SZEPTEMBER 9. napja 17 óra Cím: info@mabisz.hu

 

A bíráló bizottság döntésének várható időpontja: 2019. szeptember 20. A díjak átadására a Biztonság Hete elnevezésű, baleset-megelőzési és biztosítási országos témahéten kerül sor, szeptember 23-án. A pályamunkák elkészítéséhez használható tananyagtartalmak, ismeretanyagok elérhetősége:

 

Általánosságban javasolt a http://tankonyvkatalogus.hu/csatolmanyok/mabisz/ weboldal használata.

 

• Közlekedési alapismeretek gyerekeknek – Útmutató pedagógusoknak az általános iskolások biztonsá • KÖZÚTI JELZÉSEK – Útvonaltípus jelzőtáblákhttp://eletuton.hu/attachments/attachment/949/KRESZ_Kozlekedesi_jelzesek.pdf

 

 

Biztosítási ismeretek: (Általánosságban a https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek/ oldalon)

 

• „Biztos kézzel – gyakorlati ismeretek a biztosításokról”https://portal.nkp.hu/Search?keyword=biztos%20k%C3%A9zzel

 

• „Biztonság Hete 2018 – Oktatási segédletek” címszó alatt: https://mabisz.hu/biztonsag-hete/

 

 

A pályázat célja olyan óravázlat létrehozása, amely segíti az adott ismeretek tanórai – gyakorlat központú – feldolgozását. Pályamunkaként kizárólag eredeti, önállóan vagy csoportosan kifejlesztett óravázlat nyújtható be, ppt diasor formátumban, diánként rövid szöveges tanári magyarázattal. Az érvényes pályázat feltétele a pályázó hozzájárulása a pályamunka bíráló bizottság általi megismeréséhez és – a szerző(k) nevének feltüntetése mellett – a pályamunka oktatási célokra való, térítés nélküli felhasználásához, nyilvánosságra hozatalához.

 

 

Pedagógusi óravázlat-pályázatot hirdetett a MABISZ a Közlekedési Kultúra Napján


Pedagógusi óravázlat-pályázatot hirdetett a MABISZ a Közlekedési Kultúra Napján

2019.05.11.

Pedagógusok számára kiírt óravázlat-pályázattal hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a biztonságra és a megelőzés fontosságára a szombati Közlekedési Kultúra Napján. A szövetség a szeptemberi Biztonság Hetén díjazza a legjobb pályamunkákat.

 

Szombaton számos budapesti és vidéki helyszínen tartottak rendezvényeket a Közlekedési Kultúra Napján, amelyen Magyarországon már ötödik éve irányítják rá a figyelmet a közlekedésbiztonság növelésének a fontosságára, a közösségi, valamint a környezettudatos közlekedés kultúrájára. Mint az eseménysorozat pénteki nyitórendezvényén is elhangzott, tíz közúti balesetből kilencet ma is a járművezetők hibája, mulasztása okoz, ezért a közlekedési kockázatok mérséklésében meghatározó elem az emberi tényező. Ezt igazolják a rendőrség legfrissebb baleseti statisztikái is, amelyek szerint idén. január 01 és március 31. között szerencsére ugyan 2,7 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti balesetet regisztráltak idehaza (3126-ot), mint tavaly ezen időszakban. Ám a regisztrált balesetek közel háromnegyedét még mindig a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása valamint a kanyarodás szabályainak be nem tartása okozta, míg átlagosan számítva minden tizennegyedik személysérüléses baleset ittas vezető számlájára írható. Vagyis közlekedési kultúránk hiányosságainak a következményei.

 

Ezen a kellemes májusi hétvégén a MABISZ a rendőrség IX. kerületi, Vágóhíd utcai oktatási és kiképzési központjában (ROKK RSZKK) tartott szabadtéri rendezvényen csatlakozott a témanaphoz, amelynek az üzenetei szervesen illeszkednek a szövetség edukációs tevékenységéhez. Az érdeklődők itt a MABISZ sátrában egy jó kávé mellett ismerkedhettek meg az e-kárbejelentő alkalmazással, amelynek segítségével egyszerűen és gyorsan jelenthetik be gépjármű kárukat. A nemzetközi szinten is kivételesnek számító, ingyenes alkalmazást eddig már közel kétszázezren töltötték le az ekar.hu oldalról, és több mint kétezren használták is.

 

A Közlekedési Kultúra Napja jó apropót teremtett arra is, hogy a szövetség a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) támogatásával a gyermekek biztonságát szolgáló pályázati felhívást tegyen közzé pedagógusok részére. Az érdeklődők 5-8. évfolyamok vagy 9-12. évfolyamok számára készített óravázlatokkal indulhatnak az értékes pénznyereményekért, szeptember 5-i beadási határidővel. A díjakat a MABISZ a Biztonság Hete elnevezésű, baleset-megelőzési és biztosítási országos témahéten adja át szeptember 23-án. További részletek a mabisz.hu oldalon olvashatók.

 

 

 

MABISZ Ügyfélszolgálat: több tízezer megkeresés, csökkenő számú panasz


MABISZ Ügyfélszolgálat: több tízezer megkeresés, csökkenő számú panasz

2019.04.02.

2018-ban összesen több mint 21 ezer alkalommal keresték meg a MABISZ fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A leggyakoribb kérdések tavaly is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz kapcsolódtak, míg a biztosítókkal kapcsolatos panaszok száma évről évre csökken – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége 2010. szeptember 1-jén – német és osztrák mintára – hozta létre Ügyfélszolgálatát azzal a céllal, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. A szervezethez létrehozása óta több mint 184 ezer megkeresés érkezett.

 

A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, a lakosság tehát bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához. A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot. 2018-ban összesen több mint 21 ezer megkeresés érkezett, zömében ekkor is telefonon kértek segítséget az ügyfelek. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező hívások száma az Astra Biztosító 2015-ös csődje által kiváltott rendkívüli terhelés miatti ideiglenes megemelkedés után az utóbbi két évben stabilizálódott. 2018-ban a beérkező hívások száma a nyári időszakban időlegesen megemelkedett, majd visszatért az átlagos szintre.

 

Az Ügyfélszolgálathoz beérkeznek olyan megkeresések is, amelyekben nem a MABISZ, hanem valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kérdések.

 

Továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással kapcsolatos ügyek: a kárrendezéssel, a szerződésekkel kapcsolatos kérdések, a felelősségbiztosító lekérdezése a kárrendezéshez, vagy a biztosítatlan károkozó esetével kapcsolatos kérdések,de a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatban is több mint 600 alkalommal keresték fel tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatát.

 

A biztosítókat érintő panaszok száma a tavalyi évben erősen csökkenő tendenciát mutatott, összesen 574 darab futott be a MABISZ-hoz. Az év elején tapasztalható emelkedés a kgfb kampányidőszak és a még mindig nagy számú év végi évfordulók hatása, amikor jellemzően a bónusz átvezetések, vagy a díjemelkedések miatt éri panasz a társaságokat. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja.

 

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületének 2018-as éves jelentése szerint a biztosítási piac szereplőivel szemben tavaly 1339 kérelem érkezett, ami közel 10 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A MABISZ célja, hogy a saját eszközeivel hozzájáruljon a panaszügyek számának további mérsékléséhez.

 

2018 ősze óta az Ügyfélszolgálat látja el teljes egészében a belföldi fedezetkérések kezelését, emellett a nemzetközi fedezetkéréseket is írásban válaszolja meg a szervezet. Utóbbiak száma rövid megtorpanás után ismét az évek óta tartó, enyhén emelkedő tendenciát követi.

 

2017. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a MABISZ törvény szerinti feladata, de az igazolások kiadását az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A MABISZ által kiadott kártörténeti igazolások száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

 

Az Ügyfélszolgálat felkészült az idén januárban bevezetett E-kárbejelentővel kapcsolatos megkeresések kezelésére is. Jelenleg is fogadja és megválaszolja az ezzel kapcsolatos üzeneteket és telefonhívásokat, továbbá reagál az App Store-ban és az Play Store-ban, valamint a közösségi felületeken érkező kérdésekre, észrevételekre is.

 

 

Már webes felületen is elérhető az e-kárbejelentő!


Már webes felületen is elérhető az e-kárbejelentő!

2019.03.22.

Folytatódik a digitális kárbejelentő fejlesztése, amely jelenleg kategóriájában Magyarország egyik legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

 

Csütörtök óta webes felületen – így akár a telefon böngészőjével, laptopon vagy asztali számítógépen – is kitölthető a MABISZ digitális kárbejelentője. Az eddig csak androidos, illetve iOS platformon működő alkalmazás mindkét webáruházban kategóriájában eddig is a legnépszerűbbek közé tartozott: január 8-i indulása óta már 173 ezren töltötték le. A biztosítótársaságokhoz ezen a módon elküldött kárbejelentések száma pedig már meghaladja az 1200-at.

 

Februárban, az indulást követő első teljes hónapban 570-en használták kárbejelentésre az alkalmazást, miközben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacon résztvevő tizenhárom társasághoz 16027 kárbejelentés érkezett ebben az időszakban. Remélhető, hogy az elkövetkező hónapokban egyre növekszik majd az arány, hiszen a digitális kárbejelentő gyorsabb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé, mint a hagyományos, papír alapú, kék-sárga nyomtatvány.

 

Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbben húsz-huszonöt perc, vagy annál rövidebb idő alatt töltik ki mobiltelefonjukon az E-kárbejelentőt. A minél gyorsabb ügyintézést segíti, hogy az ekar.hu oldalon – ahonnan az applikáció közvetlenül letölthető a Google Play-ből illetve az App Store-ból, illetve most már a webes alkalmazás is elindítható innen – már található egy demo változat is. Ezen mindenki stresszmentesen végigmehet a kitöltésen, eljutva így egészen a Beküldés gombig. Éles helyzetben, a mobiltelefonunkra letöltött, vagy a webes felületen kitöltött digitális kárbejelentőt ennek a gombnak a megnyomásával tudjuk beküldeni a rendszerbe, már a baleset helyszínéről elindítva ezzel a kárügyintézés folyamatát. A bejelentést követően a rendszer e-mailben küld egy visszajelzést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt és a csatolt képeket. Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével kitöltött kárbejelentést a MABISZ a felelősként megjelölt fél biztosítója részére, – ha vitatott a felelősség, mindkét érintett biztosító részére – megküldi. Érdemes figyelmeztetni arra, hogy ha ezek után a bejelentő felek 72 órán belül nem kapnak visszajelzést az érintett biztosítótól, úgy ennek tényét a biztosító részére haladéktalanul jelezni kell, a bejelentő készülékén elmentett bejelentés hagyományos módon történő továbbításával.

 

A magas letöltésszám ellenére a problémamentes felhasználók aránya továbbra is kilencvenkilenc százalék feletti. Az alkalmazás a telepítés előtt ellenőrzi, hogy a telefonkészülék operációs rendszere képes-e annak futtatására. Amennyiben nem, a telepítést nem végzi el és „Az eszköz nem kompatibilis ezzel a verzióval” üzenet jelenik meg a készüléken. Ez esetben frissíteni kell a telefon operációs rendszerét, ami egyébként is minden felhasználó érdeke, már csak biztonsági okokból is.

 

Egyre több biztosító kezdte már meg a QR kódok kiküldését ügyfeleinek, illetve helyezi el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya). A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában. Célja a kitöltési folyamat meggyorsítása, de persze a kárbejelentés ennek hiányában kézi adatbevitellel is megtehető. A gyorsabb helyszíni kitöltést segíti, hogy az alkalmazás jobb felső sarkában található menüben lehetőség nyílik adataink előzetes beolvasására és elmentésére is (☰ Menü/ 👤 Személyes adatok/ Gépjármű és szerződés adatok/ Új gépjármű/ 📷 Biztosítási QR kód beolvasása).

 

Az alkalmazás és a webes felület jelenleg két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt pedig továbbra is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez. Azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem használható (pl. külföldi vagy biztosítatlan gépjármű esetén), továbbra is a hagyományos kék-sárga nyomtatványra lesz szükség. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. Az alkalmazás egyelőre nem használható casco károk rögzítésére.

 

 

Történelmi csúcson a biztosítási díjbevételek


Történelmi csúcson a biztosítási díjbevételek

2019.03.07.

Az ágazati gyorsjelentés szerint tavaly ezermilliárd forint fölé emelkedtek a biztosítási díjbevételek, ezzel történelmi csúcsot ért el a szektor, jelentette közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Tavaly a társaságok gyorsjelentése szerint a MABISZ jelenlegi tagjai összesen 1,042,009,632 ezer forint díjbevételt könyvelhettek el. Ez közel nyolcvan milliárd forinttal haladja meg ugyanezen kör tavalyi eredményeit, ami 8,03 tizedes növekedést jelent. (Az MNB tavalyi, tíz éves jövőképe szerint 8 százalékos éves átlagos bővülés szükséges ahhoz, hogy a piac visszatérjen a válság előtti időszakhoz és elérje a 3 százalékos, GDP arányos penetrációt. Ez 2015-ben 2,5 százalékos volt, ami EU-s összehasonlításban alacsonynak mondható és elmarad a visegrádi országok átlagától is.)

 

A gyorsjelentésekből kitűnik, hogy tovább nyílik az élet és nem életág közötti olló. 2015-ben még az életágból származott a több díjbevétel, azóta megfordult a trend. Az életbiztosítási díjbevételek aránya a következő évben 49,6 százalékos volt, 2017-ben 48,5 százalékra csökkent. A 2018-as, tavalyi adatokból 46,1 százalék olvasható ki. Az összes díjbevételen belül 561,2 millió forint a nem életágból származik, ez több, mint nyolcvan milliárd forinttal haladja meg az életágét. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításokból érkező díjbevétel 173,6 milliárd forint volt, ami több, mint 22 milliárddal haladta meg az előző évi szintet.

 

A közölt értékeket még kis mértékben módosíthatják a májusi pontosított mérlegadatok, valamint a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt adatai. A CIG Pannónia csoport vagyonbiztosító leányvállalata idén kilépett a MABISZ-ból (a nagyobb leányvállalat, az életbiztosító eddig sem volt tagja) és nem szolgáltatott adatot a tavalyi évre. 2017-es díjbevétele 8,744 millió forint volt.

 

A Magyar Biztosítók Szövetségének jelenleg 26 tagja van, ebből két-két csoportos tag, a Cardif Biztosító/Cardif Életbiztosító, illetve az Ergo Életbiztosító/Ergo Versicherung fióktelepe. A 26 tagból kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, hat fióktelep, a többi pedig magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság. Utóbbiak közül csak a CIG Pannónia csoport két tagja és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. maradt a szövetség keretein kívül. A közölt adatok a tagság adatai – ezért térhetnek el az MNB statisztikájától, amely viszont nem tartalmazza a fióktelepek eredményeit.

Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányidőszakban


Egyre kevesebb gépjármű tulajdonos vált a kampányidőszakban

2019.02.25.

A novemberi kampányidőszak után, január elsejével több mint százharmincötezer kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés szűnt meg. Akik ebben az időszakban új szerződést kötöttek, azoknak március elsején éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjármű állomány már túllépte az ötmilliós darabszámot, túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden negyedik (26,6%) autós kgfb-szerződésének az évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 837 ezer jármű szerződése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.

 

Ebből következően – a korábbi évekhez hasonlóan –tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása. A tavalyi év végével az érintettek közül 135 692 gépjármű tulajdonosnak szűnt meg a szerződése különböző okok miatt (szemben a tavalyi százhatvanezerrel), s a társaságok az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekkel együtt 136 ezer szerződést kötöttek meg január elsejével. Az ügyfelek között hatvannyolcezer a személyautóval rendelkező magánszemély. (Tavaly még százezren voltak). Annak, hogy az év végén egyre kevesebben váltanak biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

 

Akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (ezerhétszáz ilyen magánszemély autós szerződés van) annak még ezen a héten érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

 

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2019-ben – a gépjárművek teljesítményétől függően – 460-1030 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 3400-3800 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

 

A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja járművét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott időszakra!

 

Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra


Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra

2019.02.15.

Tűzhelyen felejtett olaj, bedugva hagyott vasaló, nem megfelelően karbantartott fűtőberendezés, dohányzás az ágyban – ilyen és hasonló okok állnak a januári több mint hétszázötven lakástűz hátterében. Nyolc év alatt a hazai biztosítók közel negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. Huszonnégy eset áldozatot is követelt. Sajnálatos módon ezek az elriasztó számok sem jelentenek kirívó adatokat az elmúlt évek viszonylatában. Az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. Általában pedig az év eleji, téli hónapok okoznak kiemelten sok munkát a tűzoltóknak. „A tűzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is” – állapítja meg Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő.

 

A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A megelőzés érdekében mindig tartsunk megfelelő távolságot a fűtőberendezés és az éghető anyag között. Csak megfelelő tüzelőanyaggal fűtsünk! A háztartási hulladékot ne égessük el a kályhában! – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

 

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

 

A háztartásokban egyre több nagy fogyasztású eszköz van, ami az elektromos rendszer túlterheléséhez vezethet. Ez az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával előzhető meg. A villamos eredetű tüzek kockázata is csökkenthető. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös ajánlása szerint (amely a mabisz.hu oldalon is olvasható,) a villamoshálózatok megtervezését, illetve kivitelezését érdemes minden esetben szakemberekre bízni, továbbá új készülékek beépítésekor is ajánlatos szakember tanácsát kikérni. Fontos az elektronikai eszközök rendeltetésszerű használata. Az éghető anyagok és a villamos készülékek, szerkezetek között be kell tartani az előírt legkisebb távolságot, gondoskodni kell a működés közben termelődő hő elvezetéséről. Alapszabály, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez túlterheléséhez, végeredményében pedig tűzhöz vezethet. Elektromos tüzet se oltsunk vízzel! Javasolt olyan tűzoltó készülékeket vásárolni, amelyek oltóanyaga alkalmasak erre a célra is, ilyen például a porral oltó tűzoltó készülék.

 

Az évtized nyolc évében, 210-2017 között (a 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre) több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. Ebből egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken vonjuk be a fedezetbe.

 

Az MNB statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma összesen 4 439 959 darab volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy több, mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. A meglévő lakásbiztosítások esetében is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így baj esetén azzal szembesülnek, hogy a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

A munkaadók továbbra sem mondanak le a kockázati biztosításokról


A munkaadók továbbra sem mondanak le a kockázati biztosításokról

2019.01.30.

Az év eleji adóváltozások ellenére a munkáltatók közel negyede szerepeltetni kívánja a fix juttatásai között a kockázati biztosítást, hívja fel a figyelmet a MABISZ közleménye.

 

Az adótörvény nyári változásai nyomán lényegesen átalakult a tavaly még meghatározott összeghatárig adómentesen juttatható kockázati biztosítások szabályozása. Ugyanakkor egy átmeneti ideig (ez év végéig) a még tavaly megkötött kockázati biztosításokra továbbra is kedvező szabályokkal fizethető a biztosítási díj. Vagyis 2019-ben is teljesen adómentesen és a munkáltató társaság érdekében felmerült költségként elszámolva juttatható a kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás a munkavállalók számára. Sőt, a Pénzügyminisztérium tavaly decemberi szakmai álláspontja szerint csoportos biztosítások esetében az idei létszámmozgás nem befolyásolja az átmeneti szabály alkalmazhatóságát. Tehát a 2019-ben a csoportba kerülő magánszemélyekre jutó esedékes díjra is még a tavalyi szabályok vonatkozhatnak. (A részletes állásfoglalás alapján a biztosítótársaságok minden, a termékkörrel kapcsolatos kérdésre választ tudnak adni az érdeklődő cégeknek.)

 

Talán ezeknek a könnyítéseknek is köszönhető, hogy a jelek szerint a munkaadók továbbra is számolnak béren kívüli juttatásaikban a kockázati biztosításokkal. Legalábbis ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja friss felméréséből, amelyet a Cafeteria TREND Magazin támogatásával készítettek. Az elmúlt három évhez hasonlóan idén is megvizsgálták, hogy miként alakul a munkáltatók juttatási gyakorlata 2019-ben. A kutatásban 401 munkáltató adatait dolgozták fel. Bár jelentős változások történtek a juttatások szabályozásában, mégis a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fix juttatásai közt kockázati biztosítást is nyújt a munkavállalói számára.

 

A kockázati biztosítási termékkör a felismert előnyöknek köszönhetően fokozatosan nyert teret az elmúlt évtizedekben mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében. Ez a gyűjtő fogalom azokat az élet-, baleset-, és betegségbiztosításokat foglalja össze, amelyek értelmében a biztosító a biztosítottat ért biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást. A szolgáltatása lehet a biztosítási eseményre nézve előre meghatározott biztosítási összeg kifizetése, vagy baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szűrővizsgálat költségének viselése. Ezek mellett egyre többen igényelnek asszisztencia-szolgáltatásokat is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhető orvosi call center, bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektől.

 

Az MNB adati szerint tavaly a kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladta a hatszázezret és az önálló balesetbiztosítások darabszáma is hasonló nagyságrendben mozgott. Ugyanakkor az önálló (nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött) betegségbiztosítások száma nagyon alacsonyan mozgott, ami nyugat-európai összehasonlításban a piac egészére elmondható. Egy olyan piacról beszélünk, ahol a csoportos életbiztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések 2017-ben megközelítették az 5 milliárd forintot, a betegség- és egészségbiztosítások kárkifizetései pedig a 7 milliárdot.

 

Ráadásul az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke sem tekinthető ideálisnak. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, hogy a szerződések valóban hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezésénél. Gyakorta emlegetett példa, hogy egy haláleset után egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait. Így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.