A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjármű állomány már túllépte az ötmilliós darabszámot, túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. A novemberi kampányidőszakban, amelynek díjait a biztosító társaságok – saját stratégiáik mentén – ezekben a napokban kalkulálják ki, és legkésőbb november 2-ig teszik közzé, már csak nagyjából minden negyedik autós érintett – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Nyolc év óta, amikor is szabaddá vált a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere, egyre kevesebb autóst érint a novemberi kgfb-kampány. Ma már a biztosítók – 60 nappal korábbi közzétételt követően – év közben is bármikor módosíthatják kgfb-tarifáikat, s az éppen lejáró vagy új szerződések esetében ezek lesznek mérvadóak. Míg öt éve még a kampányidőszakban az összes gépjármű-tulajdonos kétharmada köthette újra szerződését korábbi társaságánál vagy válthatott kedvezőbb ajánlatra, idén már csak egynegyede. Pontosabban az összes, a segédmotoros-kerékpárok nélkül számított, 5,11 millió gépjármű 26,5 százaléka rendelkezik év végi évfordulós szerződéssel. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 837 ezer jármű szerződése fordul az év végén a MABISZ adatai szerint.

Az év végi évfordulós szerződések jövő évre vonatkozó díjait legkésőbb november 2-án teszik közzé a társaságok, s azoknak az autósoknak, akik a biztosítóváltás mellett döntenek, legkésőbb december 1-jéig kell eljuttatniuk a felmondásukat a biztosítójukhoz. A tavalyi kampányidőszakban egyébként 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. A díjakat a biztosító társaságok saját honlapjukon, valamint a MABISZ honlapján, illetve a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján teszik közzé. A társaságok nem kötelesek díjat hirdetni, ha nem teszik, úgy automatikusan a korábbi díjtételek maradnak érvényben. A társaságoknak legalább 50 nappal a szerződéses évforduló előtt értesítést kell küldeniük az autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának, emlékeztetve arra, hogy közeledik az évforduló. A biztosítók a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására hozták létre a MABISZ Díjnavigátorát, amely minden, a piacon díjat hirdető biztosító összes kedvezményének feltüntetésével hasonlítja össze a kgfb-díjakat – üzleti érdektől mentesen. A Díjnavigátor november első felében frissül az aktuális ajánlatokkal, a www.mabisz.hu oldalon. A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. A novemberi kampányidőszakban jellemzően az öregebb, 2010 előtt vásárolt autók vesznek részt, s tulajdonosaik jelentős részének bonus-malus besorolása is igen kedvező, így ezen szerződések átlagdíja hagyományosan alatta marad az éves átlagnak. Az elkövetkező két hónapban át- vagy újraszerződőknek már nem kell arra figyelniük, hogy a kgfb-díjak mellett a díjbekérőkben szereplő, 30 százalékos baleseti adót is megfizessék, mivel ez január 1-től megszűnik, a helyébe lépő biztosítási adó pedig már a kgfb-díj része lesz. Önmagában az adótechnikai változás nem befolyásolja az ügyfelek terheit.

A mezőgazdaságot sem sújtotta rendkívüli mértékben az idei év időjárása. Kedvező hír ugyanakkor a gazdáknak, hogy a megemelt támogatási keretnek köszönhetően javulhat az agrárbiztosítási támogatás intenzitása – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Az idei évben, szeptember 15-ig összesen közel 4 milliárd forint értékű növénykár keletkezett a mezőgazdaságban, amely több mint hét és fél ezer bejelentéshez kapcsolódott. A magyar biztosítókhoz érkezett mezőgazdasági kárbejelentése

k alapján az idei év átlagosnak mondható. Az időjárás pedig eléggé hektikusan alakult az év első 9 hónapjában, a mezőgazdaság számára főleg a viharok és a jég okozott károkat. A lokális, helyi károk intenzitása ugyanakkor évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. A jövőben még inkább számítani kell a hirtelen lecsapó, koncentrált, nagy erejű viharokra, amelyek a korábbi évekkel összevetve egyre súlyosabb károkat okoznak egy-egy adott területen.

Ezeket mérsékelheti a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, amely 2018-ban immár hetedik éve működik. Ennek keretében a gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják.

Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető díjtámogatás, mivel a termelők egyre inkább választják a díjtámogatott konstrukciót. 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, 2017-ben már elérte 9,76 milliárd forintot. Idén a díjtámogatotti körben az állománydíj nagyjából megegyezik a tavalyival, 10 milliárd forint környékén lesz. Jó hír, hogy augusztus 13-tól megemelték a díjtámogatás mértékét 4 milliárd forintról 5 milliárdra, s ez már az idei évre is vonatkozik. A megemelt díjtámogatásnak köszönhetően idén a támogatás intenzitása kedvezőbb lehet, mint tavaly. 2017-ben az egyes módozatokban a támogatási mérték az A

kategóriába tartozó növények esetében 49 százalék, B és C kategóriában 34 százalék volt.

Mivel a piaci adatok szerint a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást, így van még tér az agrárbiztosítások piacának növekedésére.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a mezőgazdasági díjbevételek összesen 15 295 millió forintot, míg a kárfizetések 10 697,5 millió forintot tettek ki 2017-ben. Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 13 301millió forint volt, ami 2016-hoz képest plusz 17,3 százalékos növekedést jelent.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást tavaly.

Idén második alkalommal, immár országos rendezvénysorozattal tartották meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként a Biztonság Hetét, szeptember 17-22 között. A több mint kéttucat helyszínen az elsődlegesen érintett – 9-14 év közötti – korosztályokból már háromszor annyi gyerek találkozott a programokkal, mint tavaly.

Az elmúlt évben még csak Budapesten és Pest megyében megrendezett témahét idén már országossá nőtte ki magát. Akkor 11 helyszínen ötezer gyerek, most 25 helyszínen több mint 15.000 gyerek és 4000 felnőtt vett részt a programokon. A programhét távlati célja, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód fokozatosan beépüljön az oktatásba, és szeptemberben egy hét a közoktatási intézményekben a biztonságtudatosság elmélyítéséről is szóljon. Ez az elképzelés kedvező visszhangra talált több, a helyszíneken is megjelent politikus körében.

A tematikus hét időzítése igazodik ahhoz, hogy szeptember harmadik hetére esik a gyermekek világnapja, a biztosítás világnapja és az EDWARD nap. Utóbbit a közúti rendőrség nemzetközi szervezete (TISPOL) kezdeményezte, s az a célja, hogy legalább ezen a napon senki ne veszítse életét Európa útjain. Ebben az évben az EDWARD nap szeptember 19-re esett, és sikerült teljesíteni a célt: ez a 24 óra halálos baleset nélkül telt el Magyarországon. Ám ez sajnos valóban kivételes napnak számít, hiszen az idei év első 8 hónapjában – az ORFK adatai alapján – 11058 db személyi sérüléssel járó baleset történt az ország útjain.

Az országos rendezvénysorozat lehetőséget biztosít arra, hogy a balesetmegelőzés fontosságára és lehetőségeire más területeken is felhívja a figyelmet. Így például nem árt tisztában lenni azzal, hogy az otthoni balesetek aránya az összes baleseten belül magasabb, mint a közútiaké. A leggyakrabban előforduló háztartási baleseteknek az esések számítanak, ezt követik az égés okozta sérülések, majd a vágások és szúrások. Esetenként előfordulnak mérgezések vagy áramütés okozta balesetek is. Ezért a biztonságra való törekvés és egy esetleges baj bekövetkezésekor annak tudatos elhárítása és kezelése kiemelten fontos terület, amelyre már gyerekkorban, a családon belül és az iskolai oktatásban is fel kell és fel is lehet készíteni az egymást követő nemzedékeket.

A Biztonság Hetén az egyes budapesti és megyei helyszíneken az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhattak. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívták fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A biztonságot a lehető legszélesebb értelemben tekintve a Biztonság Hetén szó volt élelmiszerbiztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.

Az eseménysorozatról a https://www.mabisz.hu/ honlapon, valamint a Biztonság Hete Youtube csatornán

(https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A) is találhatóak bővebb információk. A filmeket máris több mint negyed millióan tekintették meg.

Idén második alkalommal, immár országos programsorozattal rendezik meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként a Biztonság Hetét, szeptember 17-21 között. A témahét célja, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba.

Idén tovább bővült az együttműködő szervezetek köre. Tavaly többek között az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete, a NÉBIH, a budapesti kerületi népegészségügyi szakdolgozók, a Közlekedéstudományi Intézet, a BKV Zrt., az FKF Zrt. is részt vett a témahéten. A programsorozat tavaly még csak Budapesten és Pest megyében zajlott, idén azonban már országosan megrendezésre kerül. A rendezvényeken a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait.

Az időzítés apropóját az adta, hogy ebben a hónapban ünnepeljük a Gyermekek Világnapját, a Biztosítás Világnapját és az EDWARD Napot. Utóbbi célja, hogy senki ne veszítse életét Európa közútjain legalább ezen a napon. „De nem csak a közutak jelentenek potenciális veszélyt, hiszen a KSH adatai szerint 700 háztartási baleset történik naponta” – hívta fel a figyelmet Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. „Bőven van tehát helye a megelőzésnek, a nevelésnek. A Biztonság Hete programsorozat helyszínein idén közel 15 ezer gyereket fogunk tudni elérni, akiknek professzionálisan, mégis játékos formában szeretnénk eljuttatni az üzenetet” – tette hozzá Pandurics Anett.

Dr. Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiáért felelős helyettes államtitkára kiemelten fontosnak nevezte a Biztonság Hete programsorozatot 2018-ban, a Családok évében, amikor külön figyelmet kapnak a családok, azon belül is a gyermekek. A kormány több balesetmegelőzést szolgáló intézkedést hozott. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy idén júliustól 25 ezer forintig visszatérítik a sikeresen teljesített B kategóriás jogosítványt megelőző KRESZ-tanfolyam és -vizsga árát a 20 évnél fiatalabbak számára. A másik fontos pillér, az állam által ingyenesen biztosított balesetbiztosítás, ami 3 éves korától 18 éves koráig minden gyermeknek jár – emelte ki dr. Sölch Gellért.

„Az idei évben már 432-en vesztették életüket közlekedési balesetben. Nincs rendben az, hogy az év 52 hetéből mindössze 1 hetet szánunk a biztonságnak” – fogalmazott Dr. Halmosi Zsolt, országos rendőrfőkapitány-helyettes. „Meggyőződésem, hogy az EU 2050-re kitűzött célja, hogy egyetlen egy ember se veszítse életét közúti balesetben, egy elérhető cél. Ebben a sajtónak óriási szerepe és felelőssége van, elsősorban abban, hogy a szabályok tisztelete magasabb szintre jusson – közölte a főigazgató.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Bérczi László dandártábornok kihangsúlyozta, hogy a Biztonság Hete remekül illeszkedik a szervezet stratégiájába, amely már évek óta a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. A Katasztrófavédelem idén is mind a 25 helyszínen ott lesz, hogy tanácsokkal lássa el a tűzmegelőzés terén a résztvevőket.

A Biztonság Hetében az egyes helyszíneken az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A biztonságot a lehető legszélesebb értelemben tekintve a Biztonság Hetén szó lesz élelmiszerbiztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.

Ízelítő az egyes helyszíni programokból és kapcsolódó online aktivitásokból:

• motoros bemutató
• kerékpáros ügyességi pálya
• KRESZ feladatok
• motor szimulátor
• bűnmegelőzési program
• korszerű speciális kerékpárok kipróbálása
• biztonságiöv szimulátor
• önvédelmi bemutató
• sebellátási bemutató
• egészséges életmód és higiénés programok
• kutyás bemutató
• interaktív biztosítási játék, közlekedésbiztonsági képregény

A Biztonság Hete

Az eseménysorozatról, az élménydús programokról az ORFK-OBB, illetve a MABISZ részletes összefoglalót készít és tesz közzé.

Ezek a https://www.mabisz.hu/ honlapon, valamint a Biztonság Hete Youtube csatornán https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A is elérhetőek lesznek..

A magyar biztosítási szakma 2017-es díjbevétele az összesített mérlegadatok alapján csupán alig több, mint tízmilliárd forinttal maradt el az ezermilliárdtól – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelentetett és a szövetség honlapjára is feltett, magyar és angol nyelvű évkönyvéből.

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a MABISZ-nak 27 tagja volt, amiből kettő a Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság és hat fióktelep szervezeti formában működik. (A részvénytársasági formában működő hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a szövetségnek.) A május végéig leadott mérlegadatok alapján a szövetség tagjainak tavalyi összesített díjbevétele 989,6 milliárd forintot tett ki. Ez történelmi adat, több mint ötven milliárddal sikerült meghaladni az éppen tíz évvel korábbi csúcsot, állapította meg az évkönyvhöz írt köszöntőjében Molnos Dániel MABISZ-főtitkár, hozzátéve: „Ha tartósan jól megy a gazdaság egészének, annak minden ágazat megérzi az áldásos hatását.”

Az évkönyvből kiderül, hogy az életbiztosítási szerződések 2,491,428-os száma baleset, betegség és utazási biztosítások nélkül tavaly minimálisan, 1.0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A nyugdíjbiztosítások számának lendületes növekedése viszont tovább tart. Tavaly 11.6%-os emelkedést regisztrálhattunk. A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az élet üzletág állomány 21 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések 96,7 százaléka már ilyen termék. Érdemben nőtt a szerződéskor várható megtartási idő (8 év fölé), a nyugdíjbiztosításoknál pedig az átlagos szerződéses tartam 19,2 év. Megnőtt az átlagos éves díj (a 2016 évi 184.662 Ft-ról 2017-ben 206.004 Ft-ra), továbbá stabillá vált a unit-linked és klasszikus biztosítások aránya (2/3 – 1/3).

A fent jelzett pozitív trendet erősíti az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre kedvezőbbé válik, a költéseket bemutató TKM átlagos értéke 3,58 százalékra csökkent a 2015-ös 4,29 százalékos értékről. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban auditáltatják évente egyszer a TKM értékeket. Ennek köszönhető, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM számítása azonos módon kerül ellenőrzésre, ami erősíti a rendszer iránti bizalmat.

A nem életbiztosítási szerződések száma összességében 12,087,673 darab volt, amely 4.1%-os emelkedést jelent az előző év végihez képest. Ezen belül a két legjelentősebb súllyal rendelkező – gépjármű és lakossági vagyon – biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 5.6%-kal illetve 4.4%-kal. A gépjármű biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5.8%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 4.9%-os növekedése.

A várakozások szerint ez a díjbevétel növekvő tendencia fog folytatódni majd 2018-ban is.

A biztosítók vagyona 2017.12.31-én 80.8 milliárd Ft-tal, 3.4 %-kal növekedett az előző év végihez képest, a teljes vagyon nagysága 2,484 milliárd Ft volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is nagyon jelentős befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon. A biztosítók befektetéseiben 58.6 milliárd Ft-tal nőtt az állampapírokban lévő befektetések nagysága, az állampapírok részaránya az összes befektetésen belül az előző évi 46.0%-ról 46.9%-ra emelkedett. A biztosítók által befizetett társasági adó 2017-ben kb. 4.4 milliárd Ft-ot tett ki.

Az évkönyvből kiderül az is, hogy néhány uniós indíttatású törvénykezés hazai alkalmazása nehéz feladatok elé állította a biztosítótársaságokat, akiknek az átfogó szabályozás következményeként társasági rendszereikben, folyamatokban, nyomtatványaikban, oktatásukban, stb. érvényesíteniük kellett a jelentős részben változó elvárásokat. Az elmúlt évek szabályozási sorozatai után ugyanakkor a MABISZ bízik abban, hogy a biztosítótársaságok a folyamatos alkalmazkodási kényszert követően immár az alapvető tevékenységük végzésére fordíthatják erőforrásaikat. Ez pedig – a pénzügyi tudatosság erősödésével – hozzájárulhat mind az ügyfelek jobb kiszolgálásához, mind a biztosítottság és az öngondoskodás szintjének emeléséhez, és a nemzetgazdaság erősödését is biztosító szektor szolid növekedéséhez.

A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen. Ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában közel annyi pénzt fizettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.

Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint 3173,524 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban 57016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhőszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból. Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg a biztosítók. 2010-2017 között a május-augusztusi periódusban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben. Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsődleges és több mint 30 ezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg. Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Sőt, idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.