Határbiztosítás


Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Zrt. kijelölt fiókjaiban van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség és Svájc egész területére érvényes. A biztosítás egy alkalommal egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz Hungária Zrt., míg a kárrendezést az ESZE (2013. december 31-ig MABISZ GKI) végzi.

Ha egy káreseményt követően a külföldi autós a gépjármű felelősségbiztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel vagy zöldkártyával igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt baleseti bejelentő nyomtatványt és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény vagy zöldkártya másolati példánya átadásával kell kárbejelentést tenni a károsult saját felelősségbiztosítójánál. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat a MABISZ által működtetett Nemzeti Irodájához továbbítja kárrendezés céljából.

A harmadik országbeli telephelyű (nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama, vagy Svájc hatóságai által regisztrált) gépjármű üzembentartója/vezetője a Magyarország területére történő belépésekor és Magyarország területén közlekedésekor a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya) igazolhatja. Ha a jármű olyan harmadik országból érkezik, amelynek nemzeti irodájával a MABISZ megállapodást kötött, akkor a Magyarországon megkívánt felelősségbiztosítási fedezet meglétét a telephely szerinti állam hatóságai által kiadott érvényes forgalmi rendszám és az attól külön elhelyezett országjel tanúsítja.

Ennek megfelelően Magyarországra történő belépéskor csak olyan gépjárműre váltható határbiztosítás, amelynek telephelye a Zöldkártya Rendszeren kívüli ország, amennyiben nem rendelkezik más országban váltott, Magyarország területére érvényes zöldkártyával.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzembentartónak/vezetőnek az országba való belépéskor, illetve korábbi határbiztosítása vagy a Zöldkártyája lejáratakor az országban való tartózkodás teljes időtartamára, határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie. A határbiztosítási szerződés területi hatálya Magyarország területén kívül kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállama és Svájc területére.

A határbiztosítás aktuális díjai a következők:

Járműkategória Havidíj
Személygépkocsi 90 000 Ft
Motorkerékpár 35 000 Ft
Autóbusz 150 000 Ft
Tehergépkocsi 170 000 Ft
Vontató 170 000 Ft
Mezőgazdasági vontató 50 000 Ft
Pótkocsi 50 000 Ft
Segédmotor-kerékpár 3 500 Ft
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi 2 000 Ft
Motorkerékpár utánfutó 2 000 Ft

Kockázati és Baleseti biztosítások


Kockázati és Baleseti biztosítások

A kockázati biztosítások a mindannyiunkat érintő alapvető kockázatokra nézve tartalmaznak védelmet, amely alapján a biztosító kockázatot visel, és szerződés szerint szolgáltatást teljesít a haláleseti, baleseti, vagy betegségi esemény kapcsán.

A biztosító halálesetnél jellemzően a túlélő hozzátartozók (mint kedvezményezettek) számára teljesít szolgáltatást, ezzel anyagi szempontból enyhítve megnehezült élethelyzetükön. Múlékony sérülést okozó baleset, vagy pl. kisebb nagyobb betegség esetén a biztosító szolgáltatása a felmerülő egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésével, vagy pl. a rehabilitációs költségek megfizetésével a mihamarabbi gyógyulást, a munkába való korábbi visszatérést segíti elő. E mellett elérhetőek asszisztencia szolgáltatások is, melyek kézzelfogható segítséget nyújthatnak a felépülés során a balesetet szenvedetteknek. Ilyen szolgáltatás lehet a járóbeteg-szakellátás, a gyógytorna vagy a vizsgálatok megszervezése.

Ezek a biztosítások a munkavállaló oldaláról az egyén és a család nagyobb biztonságát szolgálják, míg a munkáltató oldaláról igen kedvező költségjellemzőkkel a munkavállalói lojalitást erősíthetik.

CASCO biztosítás GYIK


CASCO biztosítás GYIK

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet


Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Utasbiztosítás nélkül eladósodhatunk


Utasbiztosítás nélkül eladósodhatunk

Évente több száz magyar sérül meg külföldön síbalesetekben

2010.12.03.

Egy helikopteres mentés akár több százezer forintba is kerülhet az Európai Unió területén, a legtöbb kórházban pedig jelentős önrészt kell fizetni, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ezeknek a baleseteknek a költségeit nem fedezi az Európai Egészség Kártya. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint már néhány ezer forintért is elkerülhetjük azt a kockázatot, hogy hosszú éveken át törlesszük a kórházi számlát egy rosszul sikerült sítúra után.

Évente több ezer magyar utazik a környező országokba síelni, azonban nem mindenkinek ér véget szerencsésen a kikapcsolódás. A síelés, a snowboardozás és a szánkózás a veszélyesebb sportágak közé tartozik, így megfelelő védelemre van szükségünk. „Sajnos, a biztosítási tudatosság nem sokat változott az utasbiztosításokat tekintve, a becslések szerint kiutazóknak továbbra is csupán mintegy harmada köt biztosítást, mielőtt elhagyja az országot” – állítja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Ezt támasztják alá a szegmens díjbevételi adatai is: 2007-ben 9,2, 2008-ban 9,6, 2009-ben 8,6 milliárd forintot költöttek, míg 2010-ben várhatóan 10 milliárd forintot fordítanak a magyarok utazással kapcsolatos biztosításra, azaz dinamikus növekedésről nem beszélhetünk. S azt is fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a társaságok egyáltalán nem emelték díjaikat, idén pedig már kénytelenek voltak az infláció hatását beépíteni a tarifákba. A díjbevételek várható növekedése csupán ennek tudható be.

Pedig megfelelő utasbiztosítás nélkül elindulni síelni egyszerűen felelőtlenség. Elterjedt tévhit, hogy az Európai Egészség Kártya (EEK) az Európai Unión belül mindenre megoldást nyújt, és minden kockázatot fedez. Fontos tudni, hogy a kártya egy síbaleset esetén a mentés költségeit nem tartalmazza, miközben az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy helikopteres, vagy speciális hegyi mentés akár több százezer forintba is kerülhet. „Ezt később a pórul járt síelőnek kell kifizetnie” – magyarázza Horváth Péter.

A MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke további kockázatokra is felhívja a figyelmet. Például ha a sípálya alján vagy közelében csak magánklinika található, az állami kórházhoz történő elszállítás költségeit a sérültnek kell kifizetnie. Emellett a legtöbb országban az állami kórházakban is vizitdíjat vagy önrészt kell fizetni a kezelésekre, például a magyarok által közkedvelt Ausztriában naponta 10 eurót és a gyógyszerköltséget kell téríteni.

„A téli síutak biztosítását illetően még mindig nem vagyunk eléggé megfontoltak, holott egy baleset esetén több százezer vagy akár millió forintot is saját magunknak kell kifizetnünk. Általános, hogy egy-két napos külföldi síelés előtt az emberek nem kötnek biztosítást. Pedig ez annyira általánosan elvárt nyugati szomszédunknál, hogy van olyan osztrák régió, ahol a felvonónál, a bérlet megvásárlásakor megköttetik a biztosítást azzal, aki ilyennel nem rendelkezik” – mutat rá Horváth Péter.

Ugyanakkor az utasbiztosítás megkötése előtt érdemes jól szétnézni a piacon, hogy a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót választhassuk ki. Nem minden utasbiztosítás tartalmaz síelésre szóló kockázatvállalást – különös tekintettel a pályán kívüli síelésre -, szerződéskötés előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy tartalmazza-e a síelés esetére szóló szolgáltatást, illetve hogy azon belül mit és milyen összegben térít. Érdemes megnézni, hogy tartozik-e a biztosításhoz felelősségbiztosítási kockázatvállalás, mert erre is szükség lehet, ha a síelő valakinek nekimegy a pályán és kárt okoz.

Érdemes azt is tudni, hogy a bankkártyás utasbiztosítások nagyobb része kisebb összegű és korlátozott kockázati körre terjed csak ki, és sok olyan kártya van forgalomban, amely mellé alacsony összegű és csak Európán belüli utazásra szóló biztosítást adnak. A MABISZ szakembere szerint már napi egy csésze kávé áráért megköthető a megfelelő védelem magyar nyelvű assistance szolgáltatással, olyan kiegészítő modulokkal, mint síléc- és poggyászbiztosítás, de van olyan társaság is, amelyik a fel nem használt síbérlet árát is megtéríti, ha nem alakultak kedvezően a körülmények.

Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni


Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni

2011.06.23.

Idén várhatóan rövidebb, de inkább több, két-három napos útra indulnak a pihenni vágyó magyar családok. Még az ilyen rövid külföldi nyaralás előtt is érdemes azonban biztosítást kötni, mivel biztosítás nélkül egy váratlan betegség vagy baleset miatti kórházi kezelés akár több millió forintjába is kerülhet az érintetteknek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„Ezen a nyáron várhatóan lerövidülnek a külföldi nyaralások, a pihenni vágyók többsége több, két-három napos kiruccanásra indul majd” – ad rövid előrejelzést az idei nyár várható tendenciáiról Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

2011 elején a célországi politikai helyzet bizonytalanságai miatt esett vissza a magyarok által oly kedvelt tunéziai és egyiptomi társas utak száma, a helyzet normalizálódásával azonban visszatérnek a magyarországi turisták ezekre a kedvelt helyszínekre, ahol a biztosítók ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást garantálnak az ügyfeleknek. „Az egzotikus utakra, Európán kívüli célországokba az emberek döntően szervezett módon, utazási irodával mennek, és az utazási iroda ajánlja, illetve fölhivja a figyelmet az utasbiztositás megkötésére. Sőt, az irodában szakemberek ülnek, és olyan típusú, illetve limittel rendelkező biztosítást javasolnak, amely az adott úti célnak megfelel és az ottani, speciális kockázatok lefedésére alkalmas limiteket tartalmazza.

„A biztosítatlanság és az abból eredő kockázat inkább akkor jelentkezik, amikor egyéni utakra indul a lakosság” – számol be tapasztalatairól a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A tapasztalatok szerint a vékonyabb pénztárcával rendelkező, rövidebb utakra induló családok elsősorban a szomszédos országokat veszik célba. Különösen kedveltté vált a horvát tengerpart, ahová autópályán már néhány óra alatt el lehet jutni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy néhány száz kilométeres távolságról, ha bármi baj történne, haza lehet jutni, így nem szükséges biztosítást kötniük.

„Sajnos számos eset mutatja, hogy ez tévedés. A közelmúltban az egyik biztosító ügyfelével egy mindössze egy napos bécsi bevásárló úton esett meg egy azonnali kórházi kezelést igénylő, súlyos rosszullét. Egy másik, de koránt sem egyedi példa, hogy hosszú hétvégére, a horvát tengerpartra utazó ügyfeleknél, búvárkodás után, egy rosszul sikerült merülést követően úgynevezett „keszonos mentést” kell alkalmazni (a beteget fokozatosan csökkenő nyomású kapszulákba helyezik annak érdekében, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt ne szenvedjen maradandó károsodást). Egy ilyen mentés több százezer forintra rúg – cáfolja a fenti vélekedés helyességét Horváth Péter.

Legtöbb társaságnál találhatók valóban alacsony összegű, kedvezményes ajánlatok, amelyek akár rövid, akár hosszabb tartamú utazás esetén igénybe vehetőek. Ennek ellenére a becslések szerint a külföldre látogató turisták többsége nem köt utasbiztosítást. Évek óta változatlan, hogy a kiutazók mindössze harmada rendelkezik utasbiztosítási védelemmel.

A MABISZ tagbiztosítói közül 2010-ben tíz társaság foglalkozott utasbiztosítással, az összesített piaci díjbevétel tavaly kissé meghaladta a 8,9 milliárd forintot. Utasbiztosítást ma már számos csatornán keresztül lehet kötni, s bár az értékesítési csatornák körében az online kötések területén emelkedés figyelhető meg, ma is „hagyományos” csatornákon keresztül kötik az utasbiztosítások több mint 95 százalékát.

2010-ben 16,9 millióan látogattak külföldre, többségük – mintegy 10,8 millióan – egynapos, elsősorban bevásárlási célú útra indult. A külföldre látogatók száma a statisztikai adatok szerint 2009-hez képest mintegy 4 százalékkal csökkent, de ezen belül a többnapos kiutazások száma magasabb, 7 százalékos visszaesést mutat. A több napra külföldre utazók száma 5,5 millióra mérséklődött, közülük a turisztikai illetve üzleti motivációjú és az utasbiztosítás igazi rétegét jelentő utasok száma 4,6 millió volt.

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK


MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

A forint árfolyamváltozására az utasbiztosítás kiválasztásakor is figyelni kell

2012.01.12.

Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak


A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Egynapos kiutazásra a hazai lakosság nem köt biztosítást

2012.05.02.

Bár az utasbiztosítások tavalyi díjbevétele 6,3 százalékos növekedést mutat, a változás azonban nemigen jelenti a lakosság öngondoskodási hajlamának javulását. Továbbra is csupán a külföldre utazók harmada köt elindulás előtt utasbiztosítást. A kiutazások kétharmadát adó, egynapos utak kockázatait pedig nagyon ritkán fedezik biztosítással – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A szövetség adatai szerint az utasbiztosítások díjbevétele 2011-ben érte el ismét a három évvel korábbi szintet. Ugyanakkor a KSH adatai szerint a külföldre látogatók száma tavaly 3,4 százalékkal nőtt, így, a 3,9 százalékos, tavalyi inflációt is figyelembe véve, lényegében szinten maradtak az utasbiztosítási díjbevételek.

Forrás: MABISZ

„Beszédesen szomorú tény, hogy a magyar turistákat ért legsúlyosabb tavalyi buszbalesetben érintett utasok többségének, közel 30 embernek nem volt utasbiztosítása, köztük a tíz elhunyt egyikének sem” – emlékeztet rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Holott egy átlagos utazás költségét alig egy százalékkal növeli csak meg ez a tétel, miközben még az egyszerűbb módozatok is több millió forintos limittel fedezik a leggyakrabban előforduló betegségi és baleseti kockázatokat.”

Forrás: MABISZ

A kiutazások kétharmadát évek óta az egynapos utak teszik ki, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy utasbiztosítást az esetek zömében csak többnapos útra kötnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy hosszabb időre általában szervezetten utaznak az emberek, és az utazási irodákban tájékoztatást kapnak a biztosítás szükségességéről.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egynapos utak veszélyeit. Egy bevásárló úton vagy a határ menti rokonlátogatás során semmivel sem kisebb a balesetek, rosszullétek esélye, mint egy több napos utazás során” – figyelmeztet Horváth Péter.

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek


Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Az Európai Egészségkártya nem fedez minden költséget

2011.12.15.

Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

A MABISZ tiltakozik a kgfb-törvény módosítása ellen


A MABISZ tiltakozik a kgfb-törvény módosítása ellen

2012.11.12.

A Polgári Törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosító javaslata, ezért a szövetség tiltakozik a törvénymódosítás ellen – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 %-át.

A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne.

A módosítási javaslat szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében. Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben.

A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.