Néhány éven belül megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer. Ennek egyik előfeltétele, hogy 2011. június 15-től megváltozik a bonus-malus fokozatok ellenőrzésének rendszere – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy 2011. június 15-étől hatályos minisztériumi rendelet alapján a bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi „BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. A KÁNYA-rendszert a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszerével a korábbi rendszernél gyorsabb, biztonságosabb, és ennek köszönhetően a fogyasztói érdekeket jobban szolgáló rendszer lép életbe” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak felszámolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál „zártabbá” teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre is visszakereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert több európai országban már több évvel, sőt évtizeddel ezelőtt bevezették. Ausztriában 1994 óta, Németországban még ennél is régebben, 1992 óta hasonló rendszer tartja nyilván a gépjárművek üzembentartóinak adatait.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszere újabb, jelentős lépés egy, a legjobb európai tapasztalatokat ötvöző rendszer létrehozásához, ami pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a kgfb-rendszerét – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók teljes szabadságot kapjanak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a kármenteseket alacsonyabb díjjal „jutalmazó” rendszernek már most is csak a struktúráját, az egyes osztályokba való átléptetés szabályait határozza meg a jogszabály. A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A KÁNYA-rendszer 2010. január 1-jétől töltik fel a biztosítók, így 2015. január elsejére már megfelelő – öt évnyi – adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az új ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Európában többnyire már az 1990-es évek közepétől eltörölték a kötelezően előírt bonus-malus rendszert, ennek ellenére a társaságok nagy része továbbra is a régi, az ügyfelek által megszokott, jól bevált metódust alkalmazza.

Bár egyelőre csak előzetes becslések állnak rendelkezésre, az már kijelenthető, hogy ismét jelentősen mérséklődött a biztosítót váltók száma a tavaly év végi kötelező kampányban. Mintegy félmillió egyéni szerződő élt ezzel a lehetőséggel – jelentette ki Molnos Dániel a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A biztosító társaságok folyamatosan dolgozzák fel a szerződéseket és küldik ki az értesítéseket. Azoknak az autósoknak, akiknek január 1-je a szerződéses évfordulója és a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, két fontos határidőt kell szem előtt tartaniuk.

A törvény előírása alapján a biztosítót váltóknak új, választott biztosítójuktól a kockázatviselés kezdetétől számított 30 nap elteltéig – év végi fordulónap esetén január 30-ig – meg kell kapniuk a fizetési teljesítésre történő felszólítást, ha az esedékes díjat addig még nem fizették volna meg. Hogy a felszólítást elkerüljük, január 20-a körül már érdemes jelezni a biztosítónak, ha addig nem kaptunk semmilyen értesítést, csekket vagy díjértesítőt. Ezt követően még lesz időnk az esedékes díjrészlet befizetésére, de az összegnek legkésőbb március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. Bár a biztosítók már január 1-jétől kockázatban állnak – vagyis ha kár történne, fizetnek -, a díj megfizetésére a törvény 60 napos fizetési haladékot – türelmi időt – engedélyez.

„Az ügyfelek körében egyre népszerűbb és így egyre több biztosító nyújtja az úgynevezett e-kommunikációs kedvezményt. A tavaly év végi kampányban különösen nagy szerepet kapott az e-kedvezmény, amely alapján a papír alapú kommunikációt részben vagy egészben felváltja az e-mail segítségével történő kapcsolattartás. Fontos tudni, hogy aki ezt a formát választotta, az értesítőjét többnyire nem postai kézbesítőn keresztül, hanem e-mailes formában kapja meg” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A MABISZ becslése alapján a 2012-es kgfb-kampányban mintegy ötszáz ezren válthattak biztosítót, azaz 30 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

„A váltók számának csökkenését az okozta, hogy aki nagyobb díjcsökkenést ért el az előző években, az idén már legfeljebb 1-2 ezer forintos díjkülönbséget tudott elérni. Ekkora összeg miatt már jóval kevesebben vállalják be a biztosítóváltással járó ügyintézést” – magyarázza Molnos Dániel. „Bár a biztosítók január elseje óta év közben is bármikor bejelenthetik kgfb-díjaik módosítását, egyelőre számottevő változás nem történt, alapvetően továbbra is a kampányban alkalmazott díjak az érvényesek.”

Az év végi évfordulós szerződésekre legkésőbb 2013. március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társaságokhoz az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj aktuális részletének – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók január 1-jétől ugyan már kockázatban állnak – kár esetén fizetnek -, de a törvény 60 napos türelmi időt ad a díj rendezésére. Az aktuális díjrészlet mellett természetesen az adott időszakra vonatkozó baleseti adót is be kell fizetniük az autósoknak.

Fontos tudni, hogy a március 1-jei határidő nem a díjak postára adásának határidejére vonatkozik: a kgfb első díjrészletének (éves díjfizetés esetén a teljes összegnek) aznap éjfélig már a választott biztosító számláján kell lennie. Az átutalást pedig ajánlatos minél előbb elindítani, hiszen egy apró adminisztrációs hiba is komoly következményekkel járhat az autós számára.

Díj nem fizetés esetén a biztosítónak a 61. naptól törvényi kötelessége a biztosítás megszüntetése. Ebben az esetben az autósnak, amellett hogy új kötelezőt kell kötnie ugyanannál a biztosítónál, a vonatkozó jogszabályok szerint a 60 napra eső biztosítási díjon felül ki kell fizetnie az úgynevezett fedezetlenségi díjat is. Ennek mértéke a biztosítási díj többszöröse. Igazán komoly problémával azonban akkor szembesülhet a feledékeny autós, ha a fedezetlenség időszakában balesetet okoz. Ilyen esetben az okozott kárt a MABISZ teljes egészében megtéríti a károsultnak, de a felmerült kár összegét és a kárrendezési költségeket a kárt okozó biztosítatlan autósnak a MABISZ számára meg kell térítenie.

Érdemes ellenőrizni a bonus-malus besorolás helyességét is. Ha az autósok ilyen hibát észlelnek, célszerű azt minél előbb jelezniük a korábbi biztosítójuknak, amelynek feladata, hogy az ügyfél kártörténeti adatait megfelelően rögzítse a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR).