Kategória: Gépjármű

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

Posted on | by root

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak. Ezeket a megállapodásokat később egyetlen egyezménybe foglalták, melynek tagországai a gépjármű-felelősségbiztosítási garancia (fedezet) igazolásául kölcsönösen vagy egyoldalúan elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és a megkülönböztető országjelzést.

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv (Gépjármű-biztosítási Irányelv) kimondja, hogy a harmadik országban szokásosan üzemben tartott gépjárműveket úgy kell kezelni, mint a Közösség területén szokásosan üzemben tartott gépjárműveket, ha minden tagállam nemzeti irodája – valamennyien a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami szabályozásban rögzített egyes feltételeknek megfelelően – külön-külön garantálja az ilyen gépjárművek által a területükön okozott balesetekből keletkező kárigények kiegyenlítését. Az irányelvben említett garanciát a Rendszámegyezmény (Multilaterális Garancia Egyezmény) biztosítja.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Kgfb: március 1-je fontos határidő

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: március 1-je fontos határidő

Nem kötelező, de ajánlatos magunknál tartani a díjigazolást

2017.02.27.

Már csak néhány napjuk maradt az esedékes díjrészletek befizetésére azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek. Ez a január 1-jei évfordulós szerződések esetében március 1-je.

Az érvényes kgfb-szerződés meglétét, illetve a fedezet fennállását a közúti ellenőrzések során is ellenőrzik. Az ellenőrzés módját kormányrendelet szabályozza, eszerint az ellenőrzés elsősorban elektronikus úton történik. Ma már a jogszabály nem írja elő, hogy a kötvényt, illetve a befizetéről szóló bizonylatot az autósnak magánál kell tartania, annak hiánya nem számít szabálysértésnek. Ugyankkor javasolható, hogy a forgalmiban tartsuk a díjigazolást, mivel ha valamilyen adminisztrációs hiba vagy pontatlan adatközlés miatt annak megléte nem lekérdezhető a központi rendszerből, igazolni tudjuk a biztosítási fedezet meglétét.

A kgfb díjfizetésének elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetés (dnf) miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabály fedezetlenségi díj kiszabását írja elő. Az ebben az időszakban okozott kárt a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – napi 280-660 forint a biztosítással nem fedezett időszakra, tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb, a napi 2100-2600 forint.

A 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A MABISZ adatai szerint az összes, 4,8 millió jármű mintegy 37 százaléka, 1,7 millió jármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. Közülük 1,1 millióra tehető a magánszemélyek tulajdonában álló, január 1-jei évfordulós személygépkocsi.

Szélesedő kínálat a casco-piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Szélesedő kínálat a casco-piacon

A piaci versenyből és a rengeteg ajánlatból az autósok profitálnak

2010.11.19.

Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles versenyből adódó lehetőségekkel érdemes élniük az autósoknak.

Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy az igen fiatal autókra kötött szerződések alkották, hiszen a józan megfontolások mellett a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás kötését ezekre a járművekre. Magyarországon azonban 2005 óta folyamatosan csökken az újautó-értékesítések száma, így a casco-szerződésből is kevesebbet kötöttek. „Tovább rontja a helyzetet, hogy az évek múlásával már a néhány éves autók esetében is felmondják a szerződéseket, így nemcsak az új szerződések hiánya, hanem az egyre több megszűnő casco-kötvény is zsugorítja a piac méretét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Az sem kedvez a piacnak, hogy a gazdasági válság okozta átlagos jövedelemcsökkenés miatt olyan járművekre sem kötnek cascót, amelyekre indokolt volna.

A főtitkár szerint a szűkebb piacon egyre élesebb versenyt vívó biztosítók az autósok szempontjából kedvező változtatásokat hajtottak végre, s az éles verseny csökkentette a díjakat is. „Ami ennél is fontosabb, hogy a biztosítók sokkal szélesebb kör számára tették elérhetővé a cascót, azaz a biztosítók hozzáállása lényegesen rugalmasabb lett. Ez alatt nem az árszint változását értem, hanem azt, hogy a piaci helyzetre reagálva az idősebb autók tulajdonosai is megfelelő védelemben részesíthetik vagyontárgyukat” – mutatott rá Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy ez a kiélezett versenyhelyzet kiváló lehetőséget teremtett arra a biztosítóknak, hogy kreatív ajánlatokat dolgozzanak ki. „Minden eddiginél többféle casco-biztosítás érhető el a piacon, és ezek egy része olyan új elemeket tartalmaz, amelyekkel sohasem találkozhattak eddig a fogyasztók. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az innovatív megoldások nagy része valóban olyan hasznos konstrukció, amelyeket a fogyasztók igényeinek felmérése után dolgoztak ki” – jegyzi meg Molnos Dániel. Hozzáteszi, hogy van olyan biztosító, amely már egy éttermi vacsora áráért biztosít egész éves limitált védelmet a gépjárművekre.

Különösen jól járhatnak azok, akik a kgfb-szerződésükkel együtt kötnek cascót, mert így a két szerződés együttes árából szinte biztos, hogy számottevő kedvezményt kapnak. Molnos Dániel szerint az idén minden eddiginél többen válthatnak biztosítót, és ezzel együtt nagyon sok casco-szerződés is születhet.

Éppen a rengeteg kgfb-ajánlat miatt érdemes alaposan tájékozódni, leginkább a MABISZ weblapján található Díjnavigátoron – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével a fogyasztók egyszerűen és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait, az egyedi szerződések vonatkozásában. „A MABISZ a Díjnavigátorral szeretne segíteni az autósoknak egy megalapozott döntés meghozatalában” – mondta el Molnos Dániel. A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFBterméket ajánló biztosító.

MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk

Biztosítóváltás után is érdemes odafigyelni a határidőkre

2011.01.17.

Pórul járhatnak azok az autósok, akik a tavalyi kampányban kötelező gépjárműfelelősségbiztosítót váltottak (kgfb), és nem figyelnek a határidőkre. Így ugyanis a kialkudott tarifa többszörösébe kerülő fedezetlenségi díjat lesznek kénytelenek fizetni.

A biztosítók jól állnak az új kgfb-szerződések feldolgozásával: a társaságok nagyobb része már a kötvények kétharmadát feldolgozta és a csekkek túlnyomó többségét is kiküldte – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A tavaly őszi kampányban biztosítót váltóknak érdemes néhány percet rászánniuk arra, hogy utánanézzenek, valóban megérkezett-e a kipostázott csekk. Ha január végéig nem érkezik meg, ajánlatos jelezniük az illetékes biztosítónak – vagy az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést kötötték – figyelmeztet a MABISZ főtitkára. Ha nem fizetjük be időben a díjat, az jelentős hátránnyal jár, mivel a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ilyen esetben a 2010. január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében úgynevezett „fedezetlenségi díjat” kell fizetnünk. Ennek összege jóval magasabb, mint a „normál” díj, a gépjármű lökettérfogatától függően napi 270-560 forint. „A biztosítók és a MABISZ a díjfizetés elmaradása esetén nem is adhat felmentést a fedezetlenségi díj megfizetése alól, erre ugyanis a törvény nem ad számukra lehetőséget” – figyelmeztet Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára a fedezetlenségi díjjal kapcsolatban még egy lényeges tudnivalóra hívja fel a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem használják járművüket – s akár hónapokra is leállítják a kert sarkába -, akkor nem kell kgfb-díjat fizetniük. Ez tévedés, a törvény értelmében a díjat ilyen esetekben is meg kell fizetniük. „Érdemes ideiglenesen kivonatni a forgalomból a járművet, ha átmenetileg nem használjuk, így mentesülhetünk a díjfizetési kötelezettség alól” – teszi hozzá Molnos Dániel.

Jó hír az autósoknak, hogy a kötelező biztosítás díjának megfizetésekor továbbra is érvényben van a 60 napos türelmi idő. Bár a biztosítót már a szerződés életbe lépésének időpontjában – év végi váltás esetén január elsején – megilletné a díj, a jogszabály 60 napos halasztást ad az ügyfelek számára a díjfizetés teljesítésére. Az első esedékes díjrészletnek így legkésőbb február végéig be kell érkeznie a biztosítókhoz.

Érdemes időt szánni arra, hogy ellenőrizzük, valóban megtörtént-e a díjfizetés. Ha díjfizetési módként banki átutalást választottunk, nekünk kell utasítást adnunk a bankunknak az átutalás kezdeményezésére. Ha csoportos beszedés mellett döntöttünk, a biztosítónak vagy a bankunknak kell megbízást adnunk a díj lehívására egy formanyomtatvány kitöltésével. Csoportos beszedésnél előfordulhat – például ha nemcsak biztosítót váltottunk, hanem díjfizetési ütemet is, negyedéves díjfizetési periódusról éves díjfizetésre tértünk át -, hogy az éves díj nagysága meghaladja a korábban általunk megadott banki limitet. Ilyen esetben a limit módosítására is szükség van.

A Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkező ügyfélmegkeresések alapján az látszik, hogy sok a bizonytalanség az úgynevezett halasztott határidejű szerződéskötéssel kapcsolatban is. Sokszor a gépjárművek üzembentartói – annak ellenére, hogy szerződéses évfordulójuk nem az év végére esett – már a tavalyi kampányban jelezték biztosítóváltási szándékukat. Ha szabályosan történt a váltás és az új biztosító befogadta a halasztott határidejű szerződést, az ügyfeleknek csak arra kell figyelniük, hogy az évfordulóig – időben – befizessék jelenleg hatályos szerződésükre az esedékes díjat. Biztosítójuk a törvény értelmében a szerződés évfordulója előtt 50 nappal jelzi az évforduló közeledtét és a következő éves díj mértékét. A szerződés írásbeli felmondásának a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítókhoz.

MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám

Minden hetedik autós pontatlan adatokat szolgáltat biztosítóváltáskor

2011.01.26.

Évente közel félmillió autóst kénytelenek hátrányosabb bónuszkategóriába sorolni a biztosítók, mivel az ügyfelek pontatlanul adták meg korábbi kötelező gépjármű–felelősségi (kgfb) biztosításuk kötvényszámát. Sokan nem tudják, hogy a pontos besoroláshoz az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett erre az adatra is szükség van.

Évek óta tapasztalat, hogy biztosítóváltáskor a „kötelezőt” váltó autósok mintegy 15 százaléka nem szolgáltat pontos adatot. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfelek nem adják meg vagy pontatlanul küldik meg biztosítójuknak a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk kötvényszámát. „Ha biztosító nem tudja egyértelműen beazonosítani a korábbi szerződést, akkor nem tudja lekérni a helyes bónus/malus besorolást, így kénytelen az autóst a legmagasabb díjat fizető, M4 kategóriába sorolni” – hívta fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Hozzátette, hogy mivel ezt a folyamatot törvény szabályozza, a biztosító nem gyakorolhat méltányosságot. Természetesen ha a biztosítóhoz eljut a pontos kötvényszám, akkor a díjkülönbözetet visszatérítik. Különösen azoknál azonban átmeneti problémát jelenthet a díjak megugrása, akik magasabb bónusfokozattal rendelkeztek, hiszen ilyenkor nagyobb mértékben nő meg a fizetendő összeg. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy – fedezet hiányában – díjelégtelenség miatt megszünik a szerződés.

A MABISZ főtitkára szerint ilyen esetekben is létezik megoldás arra, hogy a helyes összeget fizethessük be. Ha az ügyfél az „új” biztosítójától olyan értesítést kap, hogy az nem tudja beszerezni a bónus-malus besorolást igazoló kártörténeti igazolást, akkor akár egy régi csekket előkeresve vagy a korábbi kötvény alapján call centeren vagy faxon keresztül, emailben vagy levélben küldje el az új, választott biztosítójának korábbi biztosítója nevét és a helyes kötvényszámot. Ha pedig „régi” biztosítónktól megkapjuk a kártörténeti igazolást, akkor faxon, mailben, levélben vagy személyesen juttassuk el az „új” biztosítónkhoz. „Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert az új, választott biztosító csak akkor tud a helyes összegről csekket küldeni, ha birtokában van a kártörténeti igazolás” – teszi hozzá Molnos Dániel.

A BOMA-rendszer (Bónus-Malus) létrehozását a jogszabályalkotó azért írta elő, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a papír alapú kártörténeti igazolásokat az egyik biztosítótól a másikhoz átvinniük, hanem a biztosítók elektronikus módon át tudják adni egymásnak az információt. A BOMA-rendszer 2007 óta működik, és évente mintegy másfél millió gépjármű-üzembentartó kártörténeti besorolásának ellenőrzése történik meg a rendszer segítségével. A negyedik kampányát „élő” rendszerből történő helyes információ kinyeréséhez azonban az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett szükség van a helyesen megadott korábbi kötvényszámra is.

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Posted on | by Lambert Gábor

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Az új autó eladások csökkenése nemcsak a casco üzletágat sújtja

2011.02.23.

Az elhúzódó válság 2010-ben különösen súlyosan érintette a nem életbiztosítási piacot: a díjbevételek csaknem 13 milliárd forintos zsugorodását elsősorban a gépjármű-biztosítások visszaesése okozta. 2010-ben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás (kgfb) piac díjbevétele 7, míg a casco szerződéseké mintegy 8 milliárd forinttal csökkent – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

Az elhúzódó válság és a csökkenő jövedelmi viszonyok súlyos nyomot hagytak a hazai biztosítási piacon. A Magyar Biztosítók Szövetségének frissen közzétett adatai szerint 2010-ben 12,93 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414,1 milliárd forintról 401,17 milliárd forintra zsugorodtak a díjbevételek a nem-életbiztosítási ágazatban.

Alapvetően a két autós ágazat, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco felelős a díjbevételek csökkenéséért. A kgfb-díjbevételek több mint 7 milliárd forinttal, 125,2 milliárdról 118 milliárd forintra csökkentek tavaly, ami 5,7 százalékos esésnek felel meg. „A jelentős csökkenés hátterében elsősorban a kgfb átlagdíjak évek óta tartó, folyamatos lejtmenete húzódik meg, ami részben az éles verseny, részben a javuló káralakulás eredménye” – mutatott rá Megyeri Gábor a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. A „kötelező” éves átlagdíja (az összes gépjármű kategóriát figyelembe véve) az elmúlt öt évben 2006 és 2009 között 34.250 forintról 32.260 forintra mérséklődött, míg 2010-ben már csak mindössze 29.086 forintos értéket mutatott.

A díjbevételek zsugorodásának azonban van egy másik oka is: a gazdasági válság hatására mélypontra zuhant az új autó értékesítés, ami kevesebb új kötelező biztosítást generált. Eközben viszont több autót vontak ki a forgalomból tulajdonosaik, mivel a csökkenő jövedelem, a növekvő üzemanyagár és a romló életkörülmények hatására sokan kénytelenek voltak lemondani a gépkocsi-használatról.

Az alacsonyabb díjszint kialakulásának irányába hatott a díjak könnyű összehasonlíthatósága is. E tekintetben a Magyar Biztosítók Szövetsége igen fontos lépést tett tavaly ősszel: létrehozta a MABISZ Díjnavigátort. A MABISZ Díjnavigátoron keresztül a fogyasztók egyszerűen és közvetítő igénybe vétele nélkül össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. A kampány idején e lehetőséggel közel százezren éltek, de mivel a kgfb-váltás a jogszabályváltozás következtében már nem koncentrálódik az év végére, az ügyfelek azóta is folyamatosan használják ezt az eszközt.

A 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban 1,25 millióan mondták fel szerződésüket és kötöttek újat. Ez a szám a 2009-es 1,5 millióhoz képest csökkenés, ám már nem minden szerződés évfordulója esik egybe a naptári év végével. Lényegesen, a 2009. évi 515 ezerről mintegy 310 ezerre csökkent azon ügyfelek száma is, akik felmondták, majd ugyanannál a biztosítónál kötötték meg újra kgfb-szerződésüket.

A casco-piacon még a kgfb-nél is erőteljesebb visszaesés volt tapasztalható tavaly. A díjbevételek ebben a szegmensben – a MABISZ becslése szerint – 8 milliárd forinttal estek vissza, ami közel 9 százalékos csökkenésnek felel meg. A díjbevételek mérséklődésében az éles verseny miatt csökkenő díjak is szerepet játszottak, azonban ez csak az egyik ok. „Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy a fiatal, néhány éves autókra kötött szerződések alkották, hiszen legtöbbször a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás megkötését. Magyarországon azonban évek óta folyamatosan csökken az új autó értékesítés, így a casco szerződések száma is visszaesett.” – jelentette ki Megyeri Gábor.

A válság elhúzódó hatásának számlájára írható az is, hogy a gépjármű-finanszírozási piacon is sok a bedőlt hitel: amikor a tulajdonos nem tud törleszteni és a finanszírozó kénytelen visszavenni a gépkocsit. De még ha nem is kerül sor erre a végső lépésre és sikerül az adósnak a hitelt visszafizetnie, a gépjármű-tulajdonosok akkor is megpróbálnak ott spórolni, ahol csak tudnak. „Ha a hitelt visszafizeti az autótulajdonos, és így már nem ’kötelező’ fenntartania a casco biztosítást, nagyon gyakori, hogy megszünteti a szerződést annak ellenére, hogy egy három-négy éves autó esetében jelentős vagyoni kockázatot vállal magára.” – hívja fel a figyelmet egy lényeges szempontra a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is

Posted on | by Lambert Gábor

A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is

2016.07.28.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 2016 első félévében Magyarországon 24,1 százalékkal nőtt az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma. A növekedés kedvező hatással lehet a casco-biztosítások piacára is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az ACEA 2016 júliusában publikált adatai szerint Magyarországon a 2016. január–júniusi időszakban 45 959 személygépkocsit helyeztek üzembe, míg 2015 ugyanezen időszakában 37 023 darabot. A növekedés az előző év hasonló időszakához képest meghaladja a 24 százalékot, amivel nemcsak a 9,4%-os Európai Uniós átlagot, hanem a közép-kelet-európai régióba tartozó országokat is megelőzte a hazai értékesítés bővülése.

Az idei első félévben tapasztalt új személyautó értékesítés közvetlen hatással van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések számára, de jótékony hatással lehet a casco-piacra is. Az új járművek növekedésével párhuzamosan jellemzően emelkedik a finanszírozott személyautók száma is, ami viszont felfelé húzhatja a casco-piacot.

A MABISZ tavalyi adatai szerint mind a kgfb, mind a casco-biztosítások száma bővülést mutatott az előző évihez képest. 2014-ben 4,5 millió, 2015 végén 4,59 millió kgfb-szerződést kezeltek a biztosítók. Ez utóbbiból mintegy 3,2 millióra tehető a személygépjármű.

A casco-piac is bővült 2015-ben: a 2014-es 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt a szerződések száma. Az elmúlt évben tapasztalt növekedés ellenére igen komoly az elmaradás ezen a piacon: Magyarországon a járművek kevesebb, mint 18 százaléka rendelkezik casco-biztosítással. Azaz, mindössze minden hatodik járműre kötöttek cascót, s a szerződések között sok a limitált kockázati kört lefedő rész-casco is.

Jó hír, hogy az ORFK adatai szerint 2016 első félévében ismét csökkent az autólopások száma, a leginkább „veszélyeztetett” márka a BMW, ezt követi az Audi és a Ford.

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

30-50 százalékkal kevesebb váltás a kampány felénél

2011.11.17.

Idén jelentősen elmaradhat a korábbi becslésektől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltók száma – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes összesítése. A szövetség szerint már olyan keveset lehet spórolni a váltások túlnyomó részénél, hogy az ügyfelek inkább maradnak jelenlegi biztosítójuknál.

Az előző évek hasonló időszakában tapasztaltakkal szemben idén „nagy a csend” a kgfb-kampány körül: a MABISZ szerint mind az érdeklődés, mind pedig a kötésszám jócskán alatta maradhat az előrejelzéseknek és a várakozásoknak. „A kampány felénél járva egyes társaságoknál 30-50 százalékos visszaesés is látszik a tavalyi értékekhez képest, bár a hónap végén még lehetnek meglepetések. Lehetséges, hogy az ügyfelek csak óvatosabbak és még kivárnak” – vélekedik Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Az elnök szerint a kampány első felénél járva úgy tűnik, mintha az ügyfeleket már nem motiválnák a további váltások, mivel a megtakarítható összeg nagysága a folyamatos díjcsökkenés eredményeként egyre kisebb. A 2010-es kampányban a kgfb olyan díjszintet ért el, hogy alig egy tankolás árából fedezhetjük az egész éves kgfb-díjat, így az ügyfelek már nemigen keresnek másik biztosítót.

„Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy az ügyfelek általában elégedettek a biztosítójuk szolgáltatásával, s ezért nem gondolkodnak váltáson” – jelzi az elnök. Inkább egyedi és szélsőséges példa, ami az egyik tagbiztosító ügyfélszolgálatánál fordult elő, hogy az egyik gépjármű-tulajdonos 220 forintos negyedéves díjkülönbségnél is a biztosítóváltás mellett döntött.

Az előrejelzésekkel ellentétben, az eddigi adatok szerint nem bővült tovább az online piac. Új, idei jelenség viszont, hogy idén már a biztosítók többsége honorálja kedvezményekkel az elektronikus kapcsolattartást az ügyfelekkel. „Emellett rohamosan terjed a kgfb-piacon az éves díjfizetés, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb mind a biztosító, mind pedig ügyfelek számára” – számol be egy új jelenségről Szombat Tamás.

A biztosítót váltóknak azt ajánlja az elnök, hogy az online kalkulátorok eredményét mindig ellenőrizzék a szövetség által működtetett Díjnavigátoron, hiszen jelenleg ez az egyetlen eszköz a piacon, amely az összes biztosító társaság minden ajánlatát és az összes elérhető kedvezményt is tartalmazza. „A Díjnavigátor üzleti érdekektől mentesen működik, és teljes mértékben megbízható, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott információkat szolgáltat. Annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz, feltünteti az Interneten nem elérhető ajánlatokat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetőek” – mutat rá a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz

Posted on | by Lambert Gábor

Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz

Az üzleti érdektől mentes kalkulátor célja a hiteles tájékoztatás

2011.11.09.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének Díjnavigátora, amely az összes kgfb-díjat az összes elérhető kedvezménnyel, üzleti érdekektől mentesen tartalmazza – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Díjnavigátor mind a 15 – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – piaci szereplő díját tartalmazza, s egyedi a piacon abban a tekintetben, hogy ezeket a tarifákat maguk a biztosítók is hitelesnek ismerik el. „Ez utóbbi körülmény nagyon fontos szövetségünk számára. A versenyfutás az idővel téves eredményt hozhat és hoz is a kgfb-díjak kalkulálása során. A szövetség ezért is ragaszkodik hozzá, hogy minden biztosító minden kedvezménye szerepeljen a tarifarendszerben és a végeredményt maguk a biztosítók is jóváhagyják” – húzza alá a Díjnavigátor hitelességének jelentőségét a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak összehasonlítására szolgáló Díjnavigátor 2010-ben debütált. 2011-ben is jelentős fejlesztések történtek, de ezek már arra szolgáltak, hogy minél könnyebben kezelhetővé, minél inkább felhasználó- és fogyasztóbaráttá váljék az eszköz. „A szövetség számára az utóbbiak kiemelt jelentőségűek, ugyanúgy, mint az objektivitás és a hitelesség, ami mindezt megalapozza” – jelentette ki Molnos Dániel. Ennek köszönhető, hogy a megbízható, szakmailag ellenőrzött információk között – annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz – a kalkulátor feltünteti az Interneten nem elérhető konstrukciókat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetők, mint a netes konstrukciók.

„A 2011-es kampány, ha lehet, még a korábbinál még erősebb versenyt és emellett további díjmérséklődést hozott” – összegzi a 2011-es kgfb-kampány eddigi tapasztalatait Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. Bár arról, hogy valójában mekkora a díjak csökkenése és mekkora lesz „az átlagos” díjmérséklődés, felelősséggel még nem lehet nyilatkozni – teszi hozzá.

Az már látszik, hogy technológiai irányváltás következett be a kgfb-piacon. A biztosítók többsége komoly díjkedvezményt ad, ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra áll át. A „papírmentesség”, az, hogy a biztosítónak nem kell kinyomtatnia/kipostáznia/adminisztrálnia az ügyfélértesítőket, jelentős költségmegtakarítást eredményez a biztosítóknál. „Ezt a költségmegtakarítást tudjuk továbbadni ügyfeleinknek, akik így élvezhetik az online kötés egyszerűségét, kényelmét és gyorsaságát” – foglalja össze az idei kampány egyik fontos tapasztalatát Szombat Tamás.

A díjak hiteles összehasonlítását biztosító eszköz, a Díjnavigátor a fogyasztói érdekeket messzemenően szem előtt tartja. Mint ilyen, követi az Európai Unió hasonló törekvéseit, és 2010-ben kivívta az Európa legnagyobb biztosítási piacait képviselő szövetségek, a német, illetve a francia elismerését. A német és a francia szövetség elismerése a magyarországi biztosítási szakma önszabályozását is díjazta, valamint azt, hogy a Díjnavigátor üzleti érdekektől mentes, teljes körű összehasonlításra képes. S mint ilyen, valóban a transzparenciát és az ügyfelek elfogulatlan tájékoztatását szolgálja.

A szakmai szövetség által kifejlesztett internetes eszköz idén megújult, látványosabb kezelőfelülettel és átfogó kitöltési segédlettel várja az ügyfeleket a www.dijnavigator.hu oldalon. Az eszközt a szakmai szövetség üzemelteti, így teljes mértékben megbízható, szakmailag ellenőrzött és megalapozott információkat szolgáltat.