Beszámolók


Beszámolók

Évkönyvek


Évkönyvek

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)


Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006-tól brüsszeli székhellyel.

A Council of Bureaux főbb feladatai:

  • A zöldkártya irodák közötti megállapodások nyilvántartása;
  • A zöldkártya irodák közötti megállapodásokból keletkező, bármely tag által felvetett gyakorlati problémák megoldása;
  • Az irodák közötti vitáknál közvetítői és döntőbírói szerep ellátása;
  • Összekötő szerep betöltése az ENSZ-EGB Közlekedési Albizottsága és más nemzetközi szervezetek (pl. az Európai Biztosítók Bizottsága (CEA), valamint az EU Bizottság) irányában.

A Council of Bureaux működését a szervezet alapokmánya szabályozza.

Az operatív és döntéselőkészítő munkát a CoB apparátusa és különböző, a tagországok képviselőiből meghatározott időre választott összetételű bizottságok végzik. A CoB legfőbb döntéshozó szerve a korábban ritkábban, 1994 óta évenként ülésező Közgyűlés (General Assembly, majd International Motor Insurance Convention).

Bemutatkozás


Bemutatkozás

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerint a Nemzeti Iroda a Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda funkcióját 1996. január 1-jén történt megalakulása óta a MABISZ látja el. A Nemzeti Iroda látja el továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (2013. december 31-ig MABISZ GKI) gyakorolja.

Információs Központ


Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Az információs központok felelősek:

  • a gépjárművek forgalmi rendszámát és felelősségbiztosítási adatait tartalmazó nyilvántartások vezetéséért,
  • ezen adatok gyűjtésének és továbbításának összehangolásáért,
  • azon személyek tájékoztatásáért, akik az említett adatok megismerésére jogosultak.

Hazánkban az Információs Központ tevékenységét a MABISZ látja el.

Az Információs Központ gépjárművel okozott káresemény esetén tájékoztatást ad a károsult részére a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójáról, külföldi gépjármű esetén annak magyarországi képviselőjéről (levelező, kárrendezési megbízott). Ezt az adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokra tekintettel kizárólag írásban történő kérésre, kizárólag konkrét káresemény kapcsán áll módunkban kiadni az arra jogosult személy részére, amennyiben a megkereső az adatok megszerzéséhez fűződő jogos igényét adatokkal és bizonylatokkal igazolta.

Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017


Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017

2017.08.31.

A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A május végéig leadott társasági mérlegek adataiból elkészült az egyik első részletes ágazati elemzés. Az ebből kirajzolódó tendenciák érdekes részletekkel gazdagítják az elmúlt évnek nemcsak a biztosítási, de szélesebb kitekintésben a gazdasági és társadalmi folyamatait is. Így például abban, hogy a szállítmánybiztosítási szerződések száma tavaly több, mint 80 százalékkal megugrott és a díjbevételek is stabilan növekedtek, fontos szerepe van a magyar fuvarozási vállalkozások térnyerésének a nyugat-európai piacokon. Bár az ottani fuvarozók a saját kormányaiknál igyekeznek elérni a piacukat védő jogi korlátok bevezetését a közép-európai versenytársaikkal szemben, ám ezek a törekvések a tényleges üzleti volumenben még nem érzékelhetőek. A közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységét azonban megnehezítik a tőlük megkövetelt biztosítási fedezetek is. Egyre speciálisabb igények merülnek fel, s az ezekre való reagálás a biztosítók számára is külön feladatot jelent.

A változatlanul erős díjverseny ellenére a biztosítók igyekeznek a növekvő kockázattal arányos díjakat elérni. Ezek növelése annál is indokoltabb, mivel 2016-ban bizonyos kárkategóriában 60 %-os növekedést is érzékeltek egyes biztosítók. Nagymértékben nőttek a közlekedési balesetekhez kapcsolódó árukárok. Ez beleillik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál is tapasztalt kár darabszám-növekedés tendenciájába, derül ki az évkönyvből. De míg ott ez főként a személygépkocsi állomány több mint százezres bővülésének valamint a csökkenő üzemanyagárak következtében megnövekedett gépjárműhasználatnak volt a sajnálatos velejárója, addig a szállítmányozási területen a károk számának növekedésében szerepet játszott például az Európát érintő menekültválság is. A menekültek nagyon gyakran használják „közlekedési eszközként” a teherszállító járművek rakterét. Különösen az élelmiszerszállítmányoknál fordul elő – a szigorú élelmiszerhigiéniai előírások miatt, – hogy a címzett visszautasítja a teljes szállítmányt, függetlenül a tényleges károkozás mértékétől. Ez a szállítmányozó és fuvarozó cégeket is új kihívások elé állítja, és ennek a kártípusnak a kezelése egyre komolyabb problémát jelent a biztosítóknak is. A kockázat növekedése még inkább indokolttá teszi, hogy a biztosítók megalapozottan, az ügyfél és fuvarozó tevékenységének minél jobb megismerése után vállalják a kockázatot.

Az évkönyvből megtudható az is, hogy az ágazatban a tavalyi, több mint öt százalékos növekedéssel a 920 milliárd forintot megközelítő díjbevétel már majdnem elérte a válság előtti, 2007-es szintet. Az életbiztosítási szerződések száma 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, a nem életbiztosítási szerződéseké viszont összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az életbiztosítási bevétel szerényebb mértékben, a nem életbiztosításoké viszont jelentősen növekedett 2015-höz képest, így a teljes díjbevételen belül már kisebb az előbbi aránya. (Az előző évi 51,3 százalékról 49,6 százalékra csökkent.)

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a hazai piacon 24 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaságnak volt tevékenységi engedélye, közülük 21 tagja a szövetségnek, míg a 19 biztosító egyesület közül egy, a 17 EU tagállami fióktelepi biztosító közül öt. Négy társaság piaci részesedése haladja meg a tíz százalékot, így együtt közel a piac felét fedik le.

Részletes elemzések és táblázatok a mabisz.hu-n olvashatók.

Francia és német elismerés a MABISZ-nak


Francia és német elismerés a MABISZ-nak

Európa legnagyobb szövetségei méltatják a TKM-et és a Díjnavigátort

2011.06.09.

Nemzetközi elismerést kapott a Magyar Biztosítók Szövetsége két ügyfélbarát eszköze, a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztése. Európa legnagyobb biztosítási piacainak képviselői példakánt tekintenek a hazai érdekvédelmi szövetség átalakítására.

„Őszinte elismerés a magyarországi biztosító társaságoknak és egyesületeknek szövetségük átalakításáért. Benyomásunk szerint a ’jövő’ egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki magyarországi kollégáink azzal, ahogyan egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit” – jelentette ki Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője.

A német biztosítási szövetség vezetője a közelmúltban járt Budapesten a Magyar Biztosítók Szövetségénél egy, az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción. Közös fellépés a magasabb szintű ügyfél-tudatosság elérése érdekében, közös lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetekben, edukációs célok – csak néhány azon területek közül, amelyek a német és a magyar szövetség jövőbeli együttműködésének terepei lehetnek.

„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mivel az Európa egyik legnagyobb biztosítási piacának képviselőjétől, s nem utolsósorban egy valóban professzionális szövetség vezetőjétől származik” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ főtitkára a látogatást követően.

Hasonló látogatáson vett részt 2011. június 1-jén a Francia Biztosító Szövetség (FIA) delegációja. „Úgy véljük, úttörő munkát végzett a MABISZ azzal, hogy kifejlesztette az életbiztosítások összehasonlíthatóságát megvalósító Teljes Költség Mutatót (TKM), valamint az üzleti érdekektől mentes, teljeskörű és hiteles eszközt, a Díjnavigátort. Mindkét termék példaszerűen illeszkedik abba az európai trendbe, amely egyre nagyobb jelentőséget kölcsönöz a költségtranszparenciának és a fogyasztóvédelemnek, s mindezt egy hatékonyabb és versenyképesebb biztosítási piac támogatásával valósítja meg” – összegezte a magyarországi szövetségnél tett látogatás egyik legfontosabb tanulságát Xavier Cognat, a Francia Biztosító Szövetség brüsszeli irodájának vezetője.

„Sokra értékeljük a MABISZ nemzetközi elismerését, s azt különösen, hogy azokat az eszközöket, a TKM-et és a Díjnavigátort, amelyeket a hazai biztosító társaságok a transzparencia, az önszabályozás és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében kifejlesztettek és alkalmaznak, a legnagyobb biztosítási piacok vezetői szakemberei értékelik. Erre utal, hogy szövetségünk meghívást kapott Berlinbe, ahol a német szövetség és a legnagyobb biztosító társaságok képviselői előtt ismertetjük majd a TKM és a Díjnavigátor működtetésének és piaci fogadtatásának tapasztalatait” – mondta Molnos Dániel.

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása


A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása

A létesítmények üzemeltetői és a biztosítótársaságok közös érdeke a gazdálkodásra és üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése, a bekövetkező kár mértékének minimalizálása.

A létesítmények üzemeltetési kockázatainak kézben tartása, a kontroll igénye az üzemeltetőt ésszerű kármegelőző intézkedésekre ösztönzi.

A létesítmények energiaellátásában kulcsszerepet játszó kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések komoly kockázati forrást jelentenek, így minden, erre a területre irányuló kockázatcsökkentő intézkedés, szabályozás kiemelt jelentőséggel bír.

Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes, kiterjedt alkalmazásával a létesítmények üzemi kockázatai csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fentiek miatt javasolja az MSZ EN 61439-1, és az MSZ EN 61439-2 szabványok alkalmazását minden kisfeszültségű teljesítménykapcsoló- és vezérlőberendezés gyártója, összeszerelője számára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fenti szabványok kritériumainak megfeleltetett elosztó berendezések preferálását és az MSZ EN 61439-1,-2 szabványok szerinti szerelés megvalósulásának ellenőrzését javasolja minden felhasználónak, üzemeltetőnek arra való tekintettel, hogy a szabványos, tipizált megoldások kisebb mértékű kockázatot jelentenek.

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek


Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél

2014.06.20.

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.

A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.

A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.

Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.

A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat


Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

2014.09.01.

2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.

A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.

„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.

Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.