Visszaélés-bejelentés
A MABISZ a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, azzal összhangban visszaélés-bejelentési rendszert működtet.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
- a MABISZ munkavállalója;
- az a munkavállaló, akinek a MABISZ-nál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
- a MABISZ-szal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
- az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a MABISZ-szal szerződéses kapcsolatban áll;
- a MABISZ ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy;
- a MABISZ-szal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
- a MABISZ-nál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
- a MABISZ-szal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
- az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a MABISZ-szal megszűnt.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre (különösen: csalás, lopás, korrupció, vesztegetés, adózási, számviteli, pénzügyi vagy versenyjogi rendellenességet megvalósító esemény) vonatkozó információt lehet bejelenteni. E szabályzat vonatkozásában visszaélésnek minősül minden olyan szándékos cselekedet, melyet a MABISZ vezetője, munkatársa, vagy a MABISZ-szal szerződéses vagy más kapcsolatban álló személy követ el azért, hogy a MABISZ-nak, tagbiztosítóinak, vagy ezek ügyfeleinek jogtalan hátrányt okozzon, vagy terhükre jogtalan előnyhöz jusson.
Az arra jogosultak a visszaéléseket a kizárólag erre a célra szolgáló e-mail címre (visszaelesbejelentes@mabisz.hu) küldött üzenetben, a főtitkárságvezető részére címzett papír alapú levélben (1381 Budapest 62., Pf. 1297) vagy személyesen a MABISZ székhelyén (1062 Budapest, Andrássy út 93.) jelenthetik be.
A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.
A nem munkavállaló bejelentő a bejelentés megtételekor a nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén a székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni.
A visszaélés szóbeli bejelentése esetén a MABISZ a szóbeli bejelentést jegyzőkönyv formájában írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Az MABISZ a bejelentők figyelmét ezúton is felhívja a rosszhiszemű bejelentés 2023. évi XXV. törvény 3. § (5) bekezdésében foglalt következményeire. A jóhiszemű bejelentő által tett, de kivizsgálást követően utóbb a megalapozatlannak, tévesnek bizonyuló bejelentések nem járhatnak a bejelentőre nézve hátrányos következménnyel.
A MABISZ minden bejelentést a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgál. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani.
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
- a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg;
- a bejelentést nem a jogszabály szerint erre jogosult személy tette meg,
- a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, a MABISZ a vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.
Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, a MABISZ a vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.
A MABISZ minden bejelentést a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgál. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az elkövetett visszaélés bűncselekményt valósít meg, vagy annak alapos gyanúja felmerül, a főtitkár dönt a büntető feljelentés megtételéről.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
A bejelentő adatait a MABISZ az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, bizalmasan kezeli.
A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.
Panaszkezelés
Panaszkezelés
A beérkezett panaszokat a legnagyobb körültekintéssel vizsgáljuk ki annak érdekében, hogy Ügyfeleink minél jobban meg legyenek elégedve szolgáltatásunkkal.
A MABISZ panaszügyintézési eljárása szavatolja, hogy az összes beérkezett panaszt a lehető legnagyobb gondossággal, tárgyilagosan és a lehető legrövidebb határidőn belül megvizsgáljuk, és az indokolt panaszokat haladéktalanul orvosoljuk. A panaszügyintézésre külön csoportot működtetünk, ahol az egyes szakterületek segítségével szakmailag megalapozott panaszkezelés folyik.
A panaszlevélre megfogalmazott választ minden esetben legalább egy vezető beosztású, felelős munkatársunk szignálja. Amennyiben az ügy az átlagosnál összetettebb, és a panasz kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, vagy más szervezetek állásfoglalására is szükség van, az ügyfelet erről írásban tájékoztatjuk, egyúttal türelmét kérve válaszunk kézhezvételéig. A jogszabály a beérkezéstől számított 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására, Szövetségünk azonban törekszik a mihamarabbi válaszadásra.
Az észrevételek, beadványok fogadására Szövetségünk számos csatornát működtet, hogy ügyfeleink a számukra legegyszerűbb módon kereshessenek meg minket. A panaszok benyújtására lehetőség van írásban (e-mailben, levélben vagy faxon) és szóban (telefonon és személyes megkeresés útján) egyaránt. A panaszkezelést megkönnyíti a honlapunkon található és letölthető panaszkezelési formanyomtatvány.
Kérjük T. Ügyfeleinket, hogy panaszok benyújtásához a MABISZ panaszbejelentő űrlapját használják. Panaszbejelentéshez használhatóak az MNB által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványok is, melyek ezen az oldalon elérhetőek.
Panaszbejelentési űrlap letöltéseA panaszügyintézés menetéről, a MABISZ panaszkezelési rendszeréről a MABISZ Panaszkezelési Szabályzata tartalmaz részletes tájékoztatást.
MABISZ Panaszkezelési Szabályzat letöltéseMár több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz
Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz
2010.06.23.
A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.
Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.
A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.
A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.
A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.
Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.
A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.
Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat
Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat
2011.06.17.
2011. június 1. és június 15-e között több mint 20 500 kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz, a károk becsült értéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.
„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.
Az elmúlt két hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.
„Mindössze egy-két nagyobb, az egész ingatlant lakhatatlanná tévő káreseményről kaptunk bejelentést, ezek szerencsére az elenyésző kisebbséget jelentik. A károk többsége kisebb, 85-100 ezer forint összegű kár” – mutatott rá Gorda Zsolt.
A területi megoszlást illetően Békés, Borsod, Pest és Heves megyéből érkezett a legtöbb bejelentés, az érintett városokat illetően pedig Budapest, Gyöngyös és Miskolc városát, illetve környékét érte a legtöbb kár.
Egy évvel korábban, 2010 nyarán a magyarországi biztosító társaságok, minden addigi „kártérítési rekordot” megdöntve, 25 milliárd forintot fizettek ki a tavaszi-nyári viharos-árvizes időjárás okozta károkra. A bejelentések száma a MABISZ összesítése szerint akkor meghaladta a 260 ezret.
A hazai lakásbiztosítási piacot 2010-ben 14 biztosító alkotta, 2011-ben két újabb szereplő lépett be a piacra és idén újabb társaság belépése várható.
A társaságoknál a 4,3 millió ingatlanból több mint 3,1 millióra kötöttek biztosítást, így a hazai lakásbiztosítási penetráció meghaladja a 72 százalékot. „Ez az arány európai viszonylatban sem rossz, bár van olyan ország Európában, ahol a lakások-ingatlanok közel 100 százalékára kötöttek biztosítást” – emlékeztet rá Gorda Zsolt.