Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében


Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében

2017.11.15.

Két év alatt megkétszereződött ugyan azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteria keretük terhére, ám még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egyre több cég panaszkodik a megfelelő munkaerő megszerzésének és megtartásának a nehézségeire, s az év vége felé, a jövő évi kiadások tervezésekor egyre jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok. Talán ennek is köszönhető, hogy azok a biztosítások, amelyek a munkáltatói gondoskodás üzenetét sugallják a dolgozók felé, mind inkább helyet kapnak a vállalati cafeteriákban. „A legfrissebb kutatásunk szerint a biztosítás a fix juttatások között egyre népszerűbb: míg 2015-ben a válaszadók 13 százaléka kínált biztosítást a juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, idén pedig 27 százalékra ugrott” – mondja Fata László cafeteria-szakértő. Másfelől pedig a fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány és az iskolakezdési támogatás után a negyedik helyet foglalja el.

Az élet-, baleset-, és betegségbiztosításoknál, azaz együttesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény szerinti kockázati (személy)biztosításoknál a szolgáltató a biztosítottat ért szerződéses esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkeztekor teljesít. Elterjedt változat, hogy a munkáltató csoportos kockázati biztosítást köt, ami klasszikus baleset- és életbiztosításokat jelent – tehát ha például eltöri a kezét a munkavállaló, akkor a biztosító fix összeget fizet. Népszerűek még a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások is; ezeknél a biztosító nem pénzt fizet, hanem a szerződés szerinti keretek között fedezi az egészségügyi szolgáltatás költségét. Vagyis a megbetegedett dolgozó adott esetben magánorvosi ellátást kap, és megvan az az élménye, hogy kiemelt szolgáltatásban részesítette munkaadója.

Csoportos balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. Ráadásul az Szja-törvény béren kívüli juttatások, adómentes juttatások esetén nem tesz különbséget az adózás mértékében aszerint, hogy cafeteriában választva vagy fix juttatásként adja ezt a munkáltató. Biztosításnál az az adózási szabály, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adhat a munkáltató kockázati biztosítást bármely dolgozójának – jövőre ez már több mint negyvenezer forintos felső határt jelent. A biztosítási díj pedig a vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolható el.

Jelenleg az egyénileg és a munkáltatók által kötött kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladja a hatszázezret és hasonló nagyságrendű az önálló balesetbiztosítások száma is, miközben a nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött betegségbiztosításokból még igen kevés van. További probléma, hogy az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is jóval alatta marad az érzékelhetően hatékony segítségnyújtás szintjének. A statisztikák szerint, ha valaki eltávozik a családból, a közeli hozzátartozók általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat. Célszerű lenne tehát a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A MABISZ ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy felelőtlenül nem szabad rábólintani egyetlen konstrukcióra sem. Sokféle konstrukció létezik a magyar biztosítási piacon. Megtalálhatóak a csomagtermékek éppúgy, mint az egyéni igények szerint, fedezetként összeválogatható módozatok. „Azonban az utóbbihoz elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk, mire is szeretnénk biztosítási védelemmel rendelkezni. Ennek meghatározásában a biztosításközvetítők hathatós segítségünkre tudnak lenni”, tanácsolja Farkas Patrícia, a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási Tagozatának elnökhelyettese. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosítók nem minden baleset után kötelesek szolgáltatást teljesíteni. Tipikus példa erre, ha az incidenst jogellenesen és súlyosan gondatlanul a biztosított okozta, például a közlekedési szabályok áthágásával. A szerződésekben lehetnek más kizárási esetek is, mint például az egyes sporttevékenységek vagy a tiltott helyen való fürdés. Vagyis a szerződést alaposan el kell olvasni.

Csoportos biztosítások esetén gyakori gond az is, hogy a szerződésben rögzített esemény bekövetkeztekor az érintett elfelejtkezik a szolgáltatás meglétéről – a menedzsment hatékony kommunikációval segíthet ezt elkerülni. A tapasztalatok szerint igénybevétel esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került. Márpedig a felmérések alapján a vállalati juttatásoknál elsődleges fontosságú a rendszer költséghatékonysága, valamint a kiszámíthatóság és a dolgozói elégedettség növelése a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében.

Új európai terméktájékoztató a biztosítóknál


Új európai terméktájékoztató a biztosítóknál

2018.01.09.

Januártól az EU rendeletének életbe lépése a hazai társaságokat is arra kötelezi, hogy minden, befektetési elemet tartalmazó biztosításhoz egy új információs anyagot tegyenek elérhetővé a potenciális ügyfelek részére. Az alig három oldalas, úgynevezett Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumba (KID) jelentős mennyiségű adatot kellett belesűríteni. Ezeknek a helyes értelmezése a pénzügyekben járatosabbaknak is komoly kihívást jelenthet, és számos félreértésre adhat okot – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az 1286/2014/EU – ismertebb nevén PRIIPS – rendelet nyomán unió-szerte kötelezővé tett tájékoztató anyag hazánkban nem minden előzmény nélküli. Bizonyos értelemben Magyarország a MABISZ által 8 éve önkéntes alapon bevezetett, majd törvényi erővel kötelezővé tett Teljes Költség Mutató (TKM) kidolgozásával megelőzte a többi tagországot. Ugyanakkor a KID lényegesen többet jelent egy új mutatószámnál. A háromoldalas dokumentum alapvető célja, hogy a befektetési elemeket tartalmazó pénzügyi termékek egyértelműen összehasonlíthatóvá váljanak kockázat, költségvonzat és várható eredmény tekintetében. Egyértelmű előnye, hogy nem szükséges minden egyes termék esetében akár több tíz oldalas feltételrendszereket átbogarászni, segítségével relatíve gyorsan mérhetők fel akár az összetettebb termékek alapvető paraméterei is. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a KID lényegében egy szerződéskötés előtti tájékoztató, nem a konkrét biztosítási szerződés adatait tartalmazza, hanem elsősorban a befektetési döntés meghozatalában segít” – figyelmeztet Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke.

Ennek megfelelően a KID tartalmazza az adott termék pár mondatos leírását, melybő kiderül annak célja, időtartama, a biztosítási szolgáltatások és költségek, továbbá az is, kinek szánják. Az alapvető információkat a termék kockázati mutatója követi, ez egy egyszerű, egytől-hétig terjedő skálán megállapított szám. Ez a termékben foglalt befektetői kockázatokat sűríti egyetlen számba, s a kisebb szám alacsonyabb kockázatot jelent. Mindenképpen megemlítendő, hogy ez a mutató egységes számítási szabályokon alapul. Ezeknek szubjektív eleme nincs, így a kockázat valóban összehasonlíthatóvá válik.

Komolyabb értelmezési nehézségek az úgynevezett teljesítmény forgatókönyveknél kezdődhetnek. Ezek lényegében azt hivatottak felvázolni, hogy ugyanakkora befektetett összeg esetén mekkora hozamokkal lehet számolni egy évre, az ajánlott tartási időre, illetve annak a felére, eltérően alakuló piaci körülmények között. Fontos megemlíteni, hogy ezeknek a hozamoknak a számítása szigorúan kötött metóduson alapul. Ez a jövőbeli feltételezett hozamkilátásokat a múltbéli teljesítményekre alapozza, így a bemutatott érték nem minden esetben mutat hiteles képet. A hazai piacon is találunk olyan befektetési eszközt, amelynek a magas tényhozamait reálisan nem lehet elvárni a jövőben. Ennek kifejezésére azonban a számítási metodika nem ad lehetőséget, azaz könnyen irreális elvárásokat kelthet az ügyfelekben. A KID-ben leírtaknál részletesebb magyarázatot érdemelnek akár a mérsékelt forgatókönyvekben megjelenő hozamok is, amelyeket már valamennyi felmerülő költség levonásával tüntetnek fel.

A költségek részletezésénél egy új mutató is bevezetésre került. Az úgynevezett RIY (Reduction in Yield) a hozamcsökkenés mértékét mutatja meg a már ismertetett időintervallumokra. Jellegéből adódóan ugyan nagyon hasonlít a már jól ismert TKMre, ám módszertanuk több ponton is különbözik egymástól. „Habár az értelmezhetőség szempontjából valóban jobb lenne, ha csak egy mutató lenne jelen a piacon, a rövid bevezetési határidők miatt esélytelen volt a megfelelő RIY hatástanulmányok elkészítése” – emeli ki Kozek András. „Legkevesebb 1-2 évnyi tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a TKM és a RIY viszonyáról döntés születhessen” – tette hozzá.

Összességében elmondható, hogy a KID helyes értelmezése egy tanulási folyamat eredménye lesz, aminek még nagyon az elején járunk. Szabályozásbeli finomításokra, korrekciókra is számítani lehet. A befektetési alapkezelő szektor ráadásul 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza, amely több ponton is eltér a KID-től. Így például a költségek nem tartalmazzák a tranzakciós költségeket. „A biztosítási szektorra jutott a zászlóvivő szerepe. Bízunk benne, hogy a sajtóval együttműködve minél gyorsabban ki tudjuk alakítani a megfelelő gyakorlatot és a jó értelmezés felé tudjuk terelni az ügyfeleket” – jelentette ki a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke a szövetség hétfői sajtórendezvényén.

Vállalkozói

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítások

A vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítások köre szerteágazó, legyen szó például szállítmányozásról vagy építési beruházásról. Oldalainkon olyan biztosításszakmai ismereteket mutatunk be, melyek a tevékenység folytatásához szükséges biztosítás kiválasztásához, a biztosítható vagyontárgyak és a biztosított veszélyek, kockázatok azonosításához nyújtanak segítséget. Egy gondosan megválasztott biztosítás – biztonság vállalkozása számára.

Szállítással kapcsolatos biztosítások

A szállítmány védelme az áru tulajdonosának, a szállítmányozónak és a fuvarozónak egyaránt érdeke. A szállítmányozás során bekövetkezett károk megtérítésére, és az okozott károkért felelős személy kártérítési kötelezettségének átvállalására szolgál a biztosítási védelem. A legfontosabb tudnivalókat tájékoztatónk tartalmazza.

Bővebben

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

A vagyonvédelmi vállalkozások tevékenységének végzéséhez törvényben előírt feltétel a felelősségbiztosítási szerződés megléte. Az útmutató a legfontosabb információkat tartalmazza a tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosításokról.

Bővebben

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fajtáival, a kockázatokkal, a szerződéskötéssel kapcsolatos hasznos tanácsokról bővebben tájékozódhat honlapunkon.

Bővebben

Tájékoztató a vagyon- és műszaki biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában.

Bővebben

Alulbiztosítottsági tájékoztató

Alulbiztosításról akkor beszélünk, ha a biztosított vagyontárgy értéke meghaladja a biztosítási összeget. Ilyen esetben egy káreseményt követően a biztosítás nem fedezi a vagyontárgyak választott értékelési mód szerinti értékét.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Ez a pro rata kártérítés.

Vegyünk egy példát!

Bővebben

Nézd meg a videót itt