Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárdra nőtt idén a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás mértéke, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, és ezzel hivatalossá vált, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg ettől az évtől kezdődően öt milliárd forintról hét milliárdra emelkedett. Mindez a támogatási intenzitás növekedését eredményezheti, és jobban kihasználhatóvá válik az az ugyancsak az idei évtől érvényes kedvező lehetőség, hogy a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65%-a helyett már annak 70%- ára nőtt.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának az idei évtől már legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják.

Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya, valamint a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatokat választanak. 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, idén már előreláthatólag eléri a 13 milliárd forintot is. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). (Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhattak a gazdálkodók, ezt követően, a június 9-ig benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.)

A termelőknek a támogatás igényléséhez meg kellett kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést. Biztosítási díjtámogatás pedig csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).

A MABISZ adatai szerint ugyanakkor 2019-ben a társaságok részéről 38 százalékkal több kár került kifizetésre a díjtámogatott és az egyéb biztosítási szerződések alapján, mint 2018-ban, összesen 7,5 mrd Ft. Növénybiztosítási kockázati körben jelenleg is a jégkár jelenti a termelők számára a legnagyobb veszélyt, ezt követi a vihar, valamint a tavaszi fagy kockázatok.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az idei kötési szezonra a koronavírus nem gyakorolt negatív hatást, a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja előreláthatólag meghaladhatja a tavalyit. Az idei év szeszélyes időjárása azonban a káradatokban már jelentkezik. 2020. március-június időszakban a károk száma meghaladja az 5 ezret, a várható kárérték 4 mrd forintot tesz ki.

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Júliusban jelentős tételekkel növekedtek tovább az idei biztosítói kárkifizetések. A lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagok által péntek délig a szövetséghez beküldött adatok alapján az ezen hónap mintegy húszezer kárbejelentése nyomán kifizetendő összegek megközelíthetik a két és fél milliárd forintot. (A gyorsjelentésben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összkárokhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.)

 

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi – az elmúlt tíz évhez hasonlóan – a május 1 és augusztus 31-e közötti időszak, a „viharszezon” károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladják az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt). Tíz év alatt a viharszezon időszakában, összesen egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, az azt követő esztendőkben évente átlag százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot.

 

Júliusban is – az előző hónaphoz hasonlóan – a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása számítottak. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

 

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei – a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére – sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

 

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.  

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra és azon további országokra, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született. Ennek keretében egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Azokba az országokba viszont, amelyek csak a Zöldkártya Rendszerben vesznek részt, a rendszámegyezményben viszont nem, a biztosító által kibocsátott, s a fedezet meglétét igazoló zöldkártya szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell ezzel rendelkezniük. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad. (https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/)

 

A hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében nemzetközi megállapodás született, hogy az egyes, ehhez csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

 

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik, a kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ezen tagjaival egyeztetve ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra. Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz.

A nyári szünidőben otthon és a táborokban is megnő az esély a gyermekbalesetekre, de a közúti gyermekbalesetek harmada is a nyári vakáció alatt, júliusban és augusztusban történik. Hazánkban az állam az alapvető ellátást biztosítja az ilyen balesetek esetén, azonban a piacon elérhető gyermekbiztosítási termékek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le és nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az elmúlt évek statisztikái szerint évente 100–135 gyerek hal meg baleset következtében, és átlagosan félmillióra tehető azoknak a száma, akiket kórházban látnak el balesetből eredő sérülés miatt. Tekintettel a mintegy 2 millió 18 év alatti gyermekre ez azt jelenti, hogy négy évente minden gyermek valamilyen sérülés miatt orvoshoz kerül. Az évente közel 1500 közlekedési balesetet szenvedő tizennégy év alatti gyermek jelentős részével a nyári szünetben történik meg a baj, a statisztikák szerint elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok. A nem egyszer tragédiába torkolló esetek a közlekedési balesetek mellett a legtöbbször fulladás, égési sérülések, a magasból történő leesés vagy éppen mérgezés következményei.

 

Egy súlyosabb baleset, bonyolultabb műtét vagy tartós egészségkárosodás nem csak fizikailag és érzelmileg jelent terhet, de anyagilag is. Egy-egy sérülés esetenként akár százezres költséggel is járhat, a szülőknek ilyenkor betegszabadságot is ki kell venni. Biztosítással ugyan nem tudjuk megelőzni a bajt, bekövetkezése esetén mégis számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha lehet, akkor nyáron a balesetbiztosítások szerepe még jobban felértékelődik, hiszen az óvodák és iskolák bezárásával a gyerekek még több időt töltenek szabadidős sporttevékenységgel, vízpartokon.

 

Immár 17 éve, az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet az év minden napján. A szolgáltatások köre és a fedezeti szint azonban limitált. Igénybe vételének lehetőségeiről a https://mabisz.hu/altalanos-gyermek-es-balesetbiztositas/ oldalon lehet bővebben tájékozódni.

 

Az állami balesetbiztosítás mellett több biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál nagyságrendekkel magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. A biztosítók kínálatában többféle csomag is megtalálható, melyek alapján eldönthetjük, hogy magasabb, vagy alacsonyabb biztosítási összeget szeretnénk választani. Számos biztosító ad kedvezményt arra az esetre, ha a család több tagjára kötnénk balesetbiztosítást.

 

A biztosítók jellemzően nem csak egyszeri kifizetéssel állnak ügyfeleik mögött, az anyagi fedezeten túl egyedi asszisztencia szolgáltatásokkal is segítik a gyermekek még gyorsabb felépülését. Ilyen például a szakorvosi vizit vagy második orvosi szakvélemény megszervezése, huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetére tanulástámogatási szolgáltatásként akár a különórák megtérítése. Mivel a gyerekek nem csak magukban, de másokban is kárt tehetnek, érdemes ezekre az esetekre kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni, amely akár több százezer forintig megtéríti a másoknak, vagy másokban okozott károkat. A kínálatban olyan ajánlatot is találunk, hogy a károkkal komolyabban érintett szünidei időszakban akár kétszeres díjat fizessen a szerződésünk, hiszen az iskolaszünet idején nehezebb megoldani a gyermek felügyeletét, illetve az többletköltséggel jár.

 

Fontos tudni, hogy balesetbiztosítások esetén nincs várakozási idő, a biztosító kockázatviselése már a szerződés létrejötte utáni naptól érvényes. A szerződések többsége 1 éves határozott időtartamra köthető, de elérhető már olyan termék is, melyet egy hónapra is meg lehet kötni.

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi. A biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Felhőszakadás, vihar, villám, jég, beázás: a nyári viharszerzon szinte teljes repertoárját felvonultatták a júniusi viharkárok. A társaságokhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján a három milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei. Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

 

A károk nagyságára tekintettel, a MABISZ összesítette a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegeket, amelyek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

 

A június viharos időjárása évek óta kiemelkedő károkat okoz. Tavaly előtt a hónap első felének viharai nyomán a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, a kárigények megközelítették a kétmilliárd forintot. Ugyanakkor a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait a MABISZ 2010 óta rendszeresen összegzi, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban.

 

Idén azonban már februárban elindult a viharszezon. Az év második hónapjábam a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk.

 

Május végétől a biztosítók folyamatosan nyitották újra a járványveszély idejére bezárt ügyfélszolgálataikat, lehetőség van tehát a személyes kárbejelentésre is. Ám a veszélyhelyzet hónapjaiban népszerűvé vált az online ügyintézés, amivel kapcsolatban a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.  A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés.

 

Jelenleg a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Tavaly közel ugyanannyi időt töltöttek többnapos belföldi utakon a magyarok, mint külföldin. Idén a járványhelyzet miatt még többen dönthetnek úgy, hogy inkább itthon nyaralnak, még ha az országhatárok fokozatosan meg is nyílnak a szabadidős utazók előtt. Számos esetben ezekre az utakra is érdemes biztosítást kötni – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben a magyarok összesen 59,280 millió napot töltöttek többnapos utakon Magyarországon, ami csaknem megegyezik külföldi többnapos utazások idejével (58,403 millió nap). A járványhelyzet miatt az sem kizárt, hogy idén a belföldi utazók száma és költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt.

A belföldi nyaralás során is szükségünk lehet biztosítói segítségnyújtásra, s a hazai kínálatban elérhetőek ilyen termékek is. Ezek a klasszikus utasbiztosítási fedezeteken – például poggyászbiztosításon, egészségügyi segítségnyújtáson – kívül számos más esetben is fedezetet nyújtanak. Megtéríthetik a hozzátartozó szállásköltségét a biztosított kórházi tartózkodása alatt, kártérítést nyújthatnak a balesetben bekövetkező csonttörés esetén, de akár a fennmaradó szállásköltséget is megtéríthetik, ha egy baleset vagy betegség miatt meg kellene szakítani a nyaralást.

Szintén elérhető számtalan kiegészítő elem, úgy, mint felelősségbiztosítás, autós segítségnyújtás, de akár extrém sportokra is kiterjeszthető a fedezet. Az egyre népesebb kerékpártúrázók számára a kerékpárra érvényes poggyászbiztosítási kiegészítő, illetve a felelősségbiztosítás nyújthat segítséget adott esetben.

Belföldön messze a legnépszerűbb utazási eszköz a személygépkocsi. Tavaly január óta hazánkban az autósok balesetet követően már a mobiltelefonjukon is intézhetik a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) és a casco-s károk bejelentését az E-kárbejelentő applikáción keresztül. Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, így egyszerű és gyors kitöltést tesz lehetővé az ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban. Sőt, az applikáció közeli szervízt is ajánl a bajba került autósoknak, ami utazás során, lakóhelyünktől távol nagy segítség lehet.

Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 280 ezren töltötték le és látogattak el az ekar.hu oldalra, valamint 9600 kárbejelentés érkezett 2020 május 20-ig az E-kárbejelentőn keresztül. Ez naponta átlagosan több mint 20 bejelentést jelent.

2019-ben megközelítette a 15,5 milliárd forintot a biztosítási szektor belföldi és külföldi utakra kötött utasbiztosításokból származó díjbevétele, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az utasbiztosítások terén erős szezonalitás figyelhető meg: az összes díjbevétel több mint 40%-a jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron keletkezik. A díjbevételek növekedése a megnövekedett utazási kedvvel párhuzamosan annak is volt köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választottak az utazók. Idén az előrejelzések szerint – tekintettel a járványhelyzetre – elsősorban a külföldi utazások száma, s így az erre fordított összegek is jelentősen csökkenhetnek.

Egy hét maradt hátra a 2019. évi jövedelmek bevallásának határidejéig, május 20-ig. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is ekkor kell kérvényezniük a 2019-es befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni március 15-től, ami 2020-tól már elektronikus személyivel és telefonos azonosítóval is elérhető. Itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is.

Ellenőrizni, illetve a megfelelő sorokat helyesen kitölteni mindenképpen érdemes, hiszen a statisztikák szerint valamilyen ok miatt minden évben tízezrek nem veszik igénybe a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó 20% (évi maximum 130 000 forintos) adójóváírást. Tavalyelőtt például, amikor év végén összesen 285 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés volt érvényben, csak 243 ezren éltek a lehetőséggel.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell az egyéni bevallóknak a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez. De a megfelelő sorokat mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között.

Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni (a NAV ajánlása szerint az ÁNYK programmal). A kitöltés ugyanúgy működik, mint ügyfélkapu esetén, itt is a 144–148. közötti sorok vonatkoznak a nyugdíjbiztosításokra. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2020 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 341 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 20 százalékkal, 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 86 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2019-ben meghaladta a 252 ezer forintot.