Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?

A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják.  Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.

A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: „Mindkét járművezető felelős”, illetve a „Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.

 

A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.

 

Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

Tavalyi évben némileg kevesebben vették igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adóvisszaigénylést. Nem véletlenül, hiszen a családosok visszakaphatták befizetett személyi jövedelemadójukat. Így is fejenként átlag 52 ezer forint feletti adókedvezményről beszélhetünk, ami a legmagasabb a 2014-es bevezetés óta. Idén már csak néhány hét maradt a keretek kihasználására – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre történő öngondoskodást, azóta vehető igénybe adójóváírás a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. Az öngondoskodást segíti az is, hogy az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

 

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

 

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A tavalyi év rendhagyó volt, hiszen a kisgyermekes családok visszakapták a befizetett személyi jövedelemadójukat. Ennek következtében csak azok vehették tavaly igénybe a befizetéseik után járó adójóváírást, akik nem tartoztak az szja-visszatérítésre jogosultak körébe, továbbá azok, akiknek az szja-visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is maradt annyi adója, hogy a nyugdíjcélú befizetésekhez kapcsolódó adójóváírást is igénybe vegyék. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint a 2021. adóévre vonatkozóan még így is több, mint 255 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, 13 milliárd forintot meghaladó összegben. Ez fejenként átlag 52 ezer forint feletti adókedvezményt jelent, ami a legmagasabb a kedvezmény 2014-es bevezetése óta.

 

Nyugdíjbiztosítások esetén kétféle díjfizetési típus létezik: a rendszeres díjfizetésű és az egyszeri díjas biztosítások. Utóbbi azok számára előnyös, akik nem kívánnak rendszeres díjfizetési kötelezettséget vállalni, ugyanakkor egyszeri, nagyobb összeget félre tudnak tenni nyugdíjcélra. Fontos, hogy ebben az esetben egyszeri adójóváírás igényelhető. Mindezek mellett lehetőség van eseti díjak befizetésére is, amelyekre ugyancsak adójóváírást lehet igénybe venni.

 

Akkor sem kell aggódni, vagy a szerződést megszűnteti, ha átmeneti pénzügyi probléma miatt a szerződő nem tudja fizetni a rendszeres díjakat, a hazai biztosítók ugyanis a tartam alatt lehetőséget nyújtanak akár szüneteltetésre, vagy díjcsökkentésre is.

 

Magyarországon ma nagyjából 445 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés jut a közel 4,9 millió fős aktív korú népességre, vagyis a lakosság hozzávetőleg 10 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Az idei harmadik negyedév végén a folyamatos és az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele meghaladta a 93 milliárd forintot. Emellett az eseti díjbefizetések értéke megközelítette a 14 milliárdot. Az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta növekszik, 2021 év végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 277 ezer forint volt. Ez az összeg átlagosan több mint 55 ezer forintos adójóváírásra jogosít, vagyis bőven van még lehetőség a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez.

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta. A termékek és szolgálatások, így biztosítások választásakor 41% fenntarthatóság fókusszal vásárol, azonban a befektetési szempontok rangsorában még hátul kullog a fenntarthatóság – derül ki a Századvég kutatásából, amit Hidvégi Áron vezérigazgató helyettes mutatott be a MABISZ konferenciáján.

 

A hazai ügyfelek fenntarthatóság alatt elsősorban a környezetre fókuszálnak. Arra a kérdésre, hogy mit gondol, változott-e a klíma, a magyarok 96%-a válaszolt igennel, az európai átlag 86%, vagyis Európában nagyobb a klímaszkepszis. Ugyanígy Magyarországon jobban elismerjük a klímaváltozás hatásait, mint az európai átlag. Némileg ellentmond ennek, hogy az európai átlagnál kevésé aggódunk emiatt.

A magyarok 41%-a fenntarthatósági fókusszal vásárol, 27% nem veszi figyelembe ezt a szempontot. Biztosítási termékeknél szintén 41% a fenntarthatóság fókuszú vásárló, azonban többen vannak azok (34%), akik nem vesznek figyelembe ilyen szempontokat.

A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak.

A kutatásban résztvevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

Összességében a fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25%-a nevezhető szkeptikusnak. Ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. 47% passzív klímatudatos: némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság pártiak tartanak és oda is figyelnek a fenntarthatóságra, fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor.

A nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. Érdekes azonban, hogy a biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39% vs 24%), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság párti.

Tévhitekre, a technológiákkal kapcsolatos ismerethiányra és az elméleti tudás gyakorlati megvalósításának korlátaira is rámutatott a hazai lakosság tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteit felmérő országos kutatás.

 

Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban , a megkérdezetteknek mégis csupán egy töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival – derült ki a füstmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös kezdeményezésére készült kutatásból, amely az égéssel és a füsttel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitekre is rávilágított. A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelző eszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.

 

A magyar népesség meglepően magas hányadának, csaknem 20 százalékának van közvetlen vagy a szűkebb rokoni, baráti, ismeretségi körből származó közvetett tapasztalata a lakástüzekkel kapcsolatosan. Ez annak fényében nem meglepő, hogy az elmúlt 10-15 év során jelentős mértékben nőtt hazánkban a tűzesetek száma. Ugyanakkor ez az érték a tűzzel, az égéssel, a gyulladással kapcsolatos ismeretek alacsony szintjét is jelezheti. A feltételezést alátámasztják a füstmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a „Technológiával a Füstmentes Otthonokért!” kampány keretében készült országos reprezentatív kutatás eredményei is. A 18-70 évesek körében elvégzett vizsgálat adatai szerint a magyarok jól érzékelik, mi vezethet az otthonok kigyulladásához, de mégsem tesznek meg mindent azért, hogy elkerüljék a baleseteket.

 

Ami az otthonok tűzbiztonságát illeti, a válaszadók döntő többsége (86 százalék) szerint elsősorban a nyílt lángra kell figyelni a tűzesetek megelőzése érdekében, és kevesebben, 69 százaléknyian említették az elektromos eszközöket kockázatforrásként. Csupán tízből hárman tudták ugyanakkor helyesen megválaszolni azt a kémiaórákon elvileg már tisztázott kérdést, hogy pontosan milyen feltételek szükségesek az égéshez, illetve ahhoz, hogy valami kigyulladjon. A többség számára az sem nyilvánvaló, hogy a füst keletkezésének az égés az előfeltétele, illetve, hogy milyen ártalmas összetevők találhatóak meg a füstben. Az égés során keletkező veszélyes légszennyezők közül a megkérdezettek 60%-a tudta beazonosítani például a szén-monoxidot.

 

„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai alapján csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt 12 év statisztikái alapján a fűtési szezon 6 hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80%-a. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett, a tűzesetek pedig nagy számban konyhákban, hálószobákban és nappalikban keletkeztek. Ezek a terek az otthonunk biztonságosnak hitt helyiségei, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az égés és a füst okozta ártalmakkal” – nyilatkozta Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.

 

A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. A válaszadók több mint fele bár tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat azonban nem pontosan ismerik, nem tudják, hogy mi a működésbeli különbség ezen alternatívák között. Érdekes összefüggése a kutatásnak, hogy akiknek már volt személyes tapasztalatuk a tűzesetekkel, azok közül kimutathatóan többen ismerték a lakástüzek és a dohányzás összefüggéseit. Szinte az összes válaszadó (98%) spontán fel tudott sorolni a dohányzással kapcsolatos veszélyes helyzeteket: legtöbben – a tűzoltók, valamint a biztosítók tapasztalataival szinkronban – a dohányzás közben történő elalvást, valamint az ágyban cigarettázást említették.

 

Ezen a ponton mutatott rá a vizsgálat az egyik legelterjedtebb tévhitre: tízből négyen nem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik. „Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik honfitársunk így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire – ez a valóságban sajnos nagyon ritkán történik így, mert füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret. Az égés során keletkező szén-monoxid (amelyről sokkal inkább tudjuk, hogy halálos veszélyt jelent) színtelen és teljesen szagtalan. Csak ez év szeptemberig több, mint 300 embert mentettek ki a tűzoltók égő épületekből” – hangsúlyozta a vezérőrnagy.

 

 „A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra, közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része pedig emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mondta el Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

 

Az elméleti tudás és a gyakorlati cselekvés között azonban hatalmas eltérés látszik.  Bár tízből nyolcan tisztában vannak vele, hogy a füst életet is veszélyeztethet, mégis csupán tízből négy otthonban van szén-monoxid, – illetve tízből mindössze egy otthonban található hő- és füstérzékelő berendezés – a „Technológiával a Füstmentes Otthonokért!” kampány többek között ezen is kíván változtatni.

 

„A kutatás adatai azt mutatják, hogy az iskolában a tűzzel, az égéssel kapcsolatban megszerzett kémiai ismeretek felnőttkorban fokozatosan elhalványulnak. A reprezentatív vizsgálat elsődleges célja a lakosság tűzvédelmi ismereteinek felmérése volt – a kampány ezekre az adatokra támaszkodva segít a biztonságos mindennapokhoz szükséges tudás felelevenítésében és megosztásában. Szeretnénk kézzelfogható, gyakorlati tanácsokat adni a tűzmegelőzéshez, az otthonok biztonságának növeléséhez is. Ugyanilyen fontos cél annak a szemléletnek a terjesztése, hogy tudatos választással csökkenhetők a kockázatok: a saját döntésünkön is múlik, hogy a megfelelő technológiák használatával, illetve az ártalmas égéstermékek jelenlétét kimutató megoldásokkal, azok megfelelő elhelyezésével és használatával kizárjuk-e a tüzet az otthonainkból” – tette hozzá Hajdu Márton, a füstmentes.hu nevében.

A kormány stratégiai szektornak tartja a biztosítási szektor, ami nagyobb figyelmet érdemel. A jövőben az öngondoskodás, az egészségbiztosítás, a lakásbiztosítás és az agrárbiztosítás területén sokkal aktívabb beavatkozási folyamatra lehet számítani. A fenntarthatóság érdekében újra kell keretezni a biztosítók működését – hangzott el a MABISZ XII. konferenciáján.

 

Kedvezőtlen külső gazdasági környezettel kell szembe néznie hazánknak, több sokkhatás is éri a gazdaságot – energia, élelemiszer, kamatok, nyersanyagok – ami lassuló növekedést eredményez. A kormányzat várakozásai szerint jövőre valamivel 1% felett növekedhet a GDP, vagyis Magyarország elkerüli a recessziót – foglalta össze a kilátásokat Nagy Márton.

Magyarország versenyképessége szempontjából kulcskérdés az FDI bevonzása és benntartása és a magyar cégek megerősítése – ebben a kormány aktív szerepet játszik, miközben a 3,5%-os hiánycélból továbbra sem enged – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter. Az infláció elérheti akár a 25%-os szintet, a magas kamatok azonban már reálkamatokkal is kecsegtetnek hosszú távon.

Az idei harmadik negyedévig a lakosság megtakarításai növekedtek, amikor is a felhalmozás megállt. Ezek azonban nem a biztosítói szektorba áramlottak, hanem befektetési jegyekhez és készpénzben, betétben maradtak, ami a teljes elinflálódást, vagyonvesztést jelent. A készpénz egy zombimegtakarítás, nem megy át semmilyen rendszeren keresztül, ezért a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel.

A szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit. A penetráció 2,5%-os, ami csökkenést mutat, piaci koncentráció alacsony, az egy főre eső szerződésállomány nagyjából 3, vagyis az aktív népesség átlag 3 szerződéssel rendelkezik. Egyes szereplők kiemelkedően növelték díjbevételüket, hatékonyabbá vált a szektor, azonban a szerzési költség/díjbevétel arány nem mutat túl nagy csökkenést.

A biztosítói szektor stratégiai szektor – közölte Nagy Márton – ami nagyobb figyelmet érdemel. Sokkal aktívabb beavatkozási folyamatra lehet számítani. Ez négy területet fog kiemelten érinteni: az öngondoskodást, az egészségbiztosítást, a lakásbiztosításokat és az agrárbiztosítást. Az MFO nem tudott olyan áttörést hozni, mint a fogyasztóbarát lakáshitel, ezen a területen szabályozó beavatkozások lesznek, mint ahogy az aszálykárok is megmutatták, hogy az agrárbiztosításoknál is lépésekre van szükség. Emellett az állam fizikailag is be fog lépni a biztosítási piacra, amivel a konszolidációt kívánja elősegíteni.

Újra kell keretezni a biztosítói működést

A klímakockázatoknak kézzelfogható hatása van a gazdaságra és így a biztosításokra is – mondta Erdős Mihály. Különös veszélyt jelentenek biztosítói szempontból a tűzveszély, aszály, áradás és mortalitás, amik miatt újra kell keretezni a működést, hogy az ágazat ne fusson zsákutcába – véli a MABISZ elnöke. A kockázatok felmérésében, kezelésében és a piaci működést tekintve új terültet nyit a piacon a klímaváltozás. Szorosabb együttműködésre van szükség, főleg az adatok gyűjtésében és elemzésében.

Az egyik legdirektebb hatást az aszálykárok jelentették idén. Több mint 40 milliárd forint kárkifizetést tettek meg a biztosítók, ez a 2021-es agrár díjbevételek duplája. Hazánkban a 4,5 millió hektár termőterületből mindössze 680 ezer hektár volt biztosítással fedezett, ami nagyon kevés. Ezzel tehát foglalkozni kell. Példa értékűen jártak el a szektor szereplői a gazdák kifizetése érdekében, segítve ezáltal az élelmiszeripar helyzetén is.

Fontos idén az alulbiztosítottság, értékállóság kérdése is nem csak a biztosítók és ügyfelek, de a gazdaság egésze szempontjából is. A biztosításközvetítőkre kiemelt felelősség hárul a szerződések frissítésében. A vagyonbiztosítások mellett a megtakarítási életbiztosítások is érintettek az infláció tekintetében, ezeket is végig kell beszélni az ügyfelekkel, hogy a megtakarítások értékállóak legyenek. A témában a MABISZ hamarosan tájékoztatási kampányt is indít a lakosság és a vállalkozások részére is.

Az elnök kiemelte, hogy kiugróan magas itthon a kárinflációs dinamika. A kárráfordítás nem-életbiztosítások tekintetében nagyjából 40%-kal haladták meg az idei első félévben az elmúlt 5 éves átlagot. Összességében több mint 60 milliárd forinttal fog növekedi a szektor kárráfordítása, ami minden üzletágat érintő nyomás. A kgfb területén 17% körül növekedtek a kárráfordítások, a díjemelések tehát indokoltak. Azonban egy éves kgfb és egy tankolás árát összehasonlítva még mindig versenyképesnek mondható a biztosítási díjak.

A MABISZ igyekszik továbbra is elsődleges partnere lenni a szabályozóknak és proaktívan figyelni a biztosítást érintő trendekre, emellett az iparág szerepét növelni a társadalmi közjó szempontjából releváns témák tekintetében. Ezek közé tartozik a mobilitás kérdése, az adat, technológia és digitalizáció kérdése (e-ügyintézés pl.), az energia kérdése és a fiatalítás kérdése.

Az elmúlt három év külső kihívásai (járvány, háború, kínálati sokk, energiaválság, infláció, hozamgörbe emelkedése, tőkepiaci volatilitás, árfolyamgyengülés, pótadók és aszálykár) hatalmas csapást mértek a biztosítók eredményességére – – mondta Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója.

2022 sem volt egy egyszerű év a pandémia után, ugyanakkor megfelelő lakossági tartalékokkal vágtunk neki az évnek. A biztosítók díjbevétele 3 év alatt közel 30%-kal bővült. A díjbevétel 1104 milliárd volt idei harmadik negyedévben. A szerződésszám ezzel szemben csak 4,1%-kal nőtt ugyanebben az időszakban (14,9 millió db). A tartalékok enyhén csökkentek. A tőkearányos megtérülés (ROE) 6,3%-ra csökkent, míg a szavatolótőke megfelelés szintén csökkent. A befektetett eszközök közel stagnáltak (1,6%).

A biztosítási penetrációnk az EU alsó ötödébe sorolja az országot, mindössze 2,4%. Ezen a területen van továbbra is teendője a szektornak.

Jövőre átlagosan 15,2 százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a mabisz.hu oldalon, áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

 

Több mint két hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-én jár le a kgfb szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani.  Nekik legkésőbb december 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A több, mint 5,8 millió kgfb-szerződésből még mindig 925 ezer számít érintettnek, köztük 497 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 11 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok kedvezményt lehet igénybe venni, a lakossági ügyfelek számára a kedvezmények tovább egyszerűsödtek. Ezek mindegyikének a figyelembevételével kalkulálható a választható legkedvezőbb biztosítói ajánlat a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják. Az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenkét évnél is idősebb gépjárművekről van szó. A magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 94 %-a a legkedvezőbb, vagyis a B10 kategóriában van a bonus-malus rendszerben – a teljes állomány esetében ez csak 36 százalék. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.

 

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a kedden közzétett, 2023-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15,2 százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak (az idei 600-1290-nel szemben) 650 -1400 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 980-6670 forintot tesz ki (jelenleg 900-5570  Ft), tehergépkocsik esetében pedig akár a 5380 forintot is elérheti naponta (szemben a mostani 4560 Ft-tal).

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. A Belügyminisztérium adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül mintegy 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy 1 milliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 605, idén október végéig pedig 381 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.

 

Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

 

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. (Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetés történt.) A nyári káreseményeket érzékelve az érintett biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Megnövelték kárszakértői és back office kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, s a leginkább érintett területekre csoportosították át kárszakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

 

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

 

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. Ez is mutatja, hogy a mezőgazdaság nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22,0 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több, mint a fele. Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 ha termőterületre vonatkozik. (Magyarországon az agrárkár-enyhítési rendszer mára négy pillérből áll: I. pillér az állami kárenyhítő alap, II. pillér a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás, III. pillér a jégkárelhárító rendszer, a IV. pillér pedig a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ezek mellett lehet tisztán piaci alapú biztosítási szerződéseket is kötni. Az egységes kárenyhítő alapból egyébként csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.)

 

A díjtámogatott biztosítások rendszere 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. A MABISZ júniusi gyűjtése alapján idén 26,7 milliárd Ft volt az állománydíj a díjtámogatotti körben. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: az idei évre 14,3 milliárd Ft-ra (13 milliárdról) emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.) A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken. Biztosítási díjtámogatás  csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban is. 

 

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Idén is mintegy tizenötezer gyerekhez jutott el a Biztonság Hete legfontosabb üzenete szeptember 19-24 között: kis odafigyeléssel a balesetek többsége elkerülhető. A balesetmegelőzés céljait szolgálja az az egyedülálló előfutár drón fejlesztés is, amelyet kutatói szintén ezekben a napokban mutattak be a szélesebb nyilvánosságnak.

 

Az ORFK-OBB és a MABISZ által 2017 óta minden évben megszervezett Biztonság Hete keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphatnak ízelítőt abból, hogyan tehetik biztonságosabbá életüket. A tematikus hét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Ugyanígy szeptember második felében rendezik meg az európai rendőrségi szervezet, a ROADPOL által kezdeményezett Safety Day(s) elnevezésű programot is. A hetet a szervezők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyitották meg, majd minden megyében iskolai programokat, családi napokat, balesetmegelőzési bemutatókat tartottak. Az NKE Campus-án a HUMDA Biztonság az első! országjáró programja várta egész héten a kisiskolásokat. A színes tematikus hét záróeseménye pedig a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezett szombaton.

 

A program aktív résztvevői a rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Vöröskereszt, a NÉBIH, a munkavédelem, valamint közel két tucat további közreműködő szervezet szakdolgozói, továbbá biztosítási szakemberek voltak. Az együttműködő szervezetek a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben véve igyekeztek ráirányítani a figyelmet a gyakorlati tudnivalókra, a közlekedésbiztonságtól kezdve az általános balesetmegelőzésen, tűzmegelőzésen és a vagyonbiztonságon át a munkavédelemig, vagy éppen a hulladékbiztonságig. (Az önzetlen együttműködő szervezetek listája a https://mabisz.hu/biztonsaghete/  honlapon tekinthető meg.) A több tucat helyi programon idén mintegy tizenötezer gyerek kapott játékos formában ismereteket, információkat arról, hogy a legtöbb baleset tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető, elkerülhető. Így a 2017-es kezdetek óta már több, mint 75.000 gyerek vett részt a Biztonság Hete programjain.

 

A témahét egyes helyszínein készült filmeket, beszámolókat a rendőrség hivatalos oldalán és a Biztonság Hete YouTube csatornán (https://kreszvaltozas.hu/?s=biztons%C3%A1g+hete, https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/about) már több, mint három és félmillióan tekintették meg.

 

A Biztonság Hetéhez kapcsolódóan kaptak lehetőséget a győri Széchenyi István Egyetem és a budapesti Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói is, hogy az Országos Mentőszolgálat közreműködésével – egy tényleges mentőautó kísérésével – bemutathassák a nagy nyilvánosságnak az előfutár drón fejlesztésüket.

 

A kutatók legjobb tudomása szerint a világon egyedülálló előfutár drón fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a sofőr figyelmeztethető. Ezáltal megelőzhetők az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége támogatásával megvalósult teszt és bemutató városi környezetben (Zalazone járműipari tesztpálya, Smart City modul) mutatta meg, hogy a vonuló mentőautó elől a házfalak által takart jármű az előfutár drónnak köszönhetően felfedezhetővé válik, és így az ütközés elkerülhető. Ezzel a fő kutatási kérdés – az ötlet megvalósíthatósága – bizonyítást nyert. A tesztről készült filmek és fotók az alábbi linkeken tekinthetők meg:

elofutar_dron_foto – Google Drive

 

Fontos, hogy az alkalmazott kísérleti drónnal (DJI M600) annak korlátozott sebessége miatt csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett, a nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A rendszer majdani alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – olyan jogi és szabályozási kérdéseket is meg kell oldani, mint a városok és országutak feletti drónos repülés és a forgalomról való folyamatos kamera felvétel készítése.

Az elmúlt évezred vége óta folyamatosan javul a biztonsági övet használók aránya a hazai közutakon, de még mindig elmarad a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99 százalékától. Az idei, szeptember 19-24 közötti Biztonság Hetének kiemelt témája ezért a biztonsági öv használata, emeli ki közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) az év végéig ismét felméri a biztonsági öv használatának arányát – legutóbb ez 2018 első félévében történt meg. A passzív biztonsági eszközök, a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer ugyanis a mai napig a gépjárművek leghatékonyabb passzív biztonsági eszközei. Fontosságukat növeli, hogy a beépített egyéb megoldások is csak akkor fejtik ki kedvező hatásukat, amennyiben az öv (illetve a gyermekülés) a jármű menete során szabályosan rögzítve van.

 

A biztonsági öv kötelező használatának betartásában kiemelt szerepe van a rendőrségi ellenőrzéseknek. Különböző tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a végrehajtási intézkedések hatékonyabbak, ha tudatosságnövelő kampányokkal és a médiában történő tájékoztatással kombinálják őket. Ezt a célt igyekszik idén megvalósítani a szeptember 19-24 közötti Biztonság Hete tematikus programhét is, amelyet az ORFK OBB és a MABISZ idén már hatodik alkalommal szervez meg.

 

A 2018 első félévi mérés azt mutatta, hogy a biztonsági öv viselésének átlagos aránya 88,5%. Az autópályákon volt a legmagasabb a használati arány. Az első üléseken a bekötési hajlandóság magasabb volt, csaknem elérte a 90%-ot. A hátsó üléseken utazó felnőttek átlagos övhasználati aránya is emelkedett (2015-ben még 38,5%, 20 évvel ezelőtt, 1999-ben pedig mindössze 6,6% volt). Ennek ellenére a hátsó ülésen utazók mindössze 71%-a kötötte be magát, ami az egyik legalacsonyabb arány volt az uniós tagországok között. A biztonsági gyermekülésben utazó gyermekek aránya 2018-ban meghaladta a 87,8%-ot. Ha ehhez hozzáadjuk a felnőtt biztonsági övvel rögzített idősebb gyermekek csaknem 9,9%-os részesedését, akkor a védtelenül, mindenféle rögzítés nélkül utazó gyermekek részaránya 2,3%-ra csökkent (2015-ben még 20% körüli volt).

 

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a biztonsági övet viselők és a biztonsági gyermekülést használók aránya kedvező változásokat mutat, hangsúlyozni kell, hogy még további jelentős javulásra van szükség, hiszen a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országokban nem ritkán 98-99% ez az arány. Becslések szerint évente 900 haláleset elkerülhető lenne az EU-ban, ha a gépkocsiban ülők 99%-a bekötné a biztonsági övet. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy 2012 óta a közúti balesetben életét vesztett gyermekeken belül a gépjárműben utazó gyermekek aránya minden évben meghaladta a 70%-ot.

 

Pedig a három pontos biztonsági övet (amelyet már 1958-ben szabadalmaztatott a Volvo) egyes szakértők egyenesen az emberiség történetének legfontosabb biztonságtechnikai fejlesztésének tartják. A Nils Bohlin által kifejlesztett „V” alakú övnek az eltelt több mint hatvan évben szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket. A biztonsági öv viselése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. A biztonsági öv viselése ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát.

 

A MABISZ és az ORFK-OBB mindezért állította az idei Biztonság Hete középpontjába a biztonsági öv témáját. Hat éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt öt év alatt mintegy hatvanezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 19-24 között az ország minden megyéjében látványos programok hívják fel a figyelmet a mindennapok biztonságának erősítésére, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzésére. A programokhoz az évek során több tucat partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet többek között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra vagy éppen a munkahelyi balesetek megelőzésére (részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon).

 

A MABISZ idén is az országos helyszíni jelenlét mellett külön projektekkel készült a Biztonság Hetére. Elsősorban a 14 éven felüli korosztálynak ajánljuk azt a megrázó, de nagyon tanulságos cseh dokumentumfilmet, amelynek címe :“Örökre szóló pillanat” (rendező: Vit Klusak), s amelynek szereplői megtörtént közlekedési balesetek okozói és a balesetek áldozatainak hozzátartozói. A magyarországi forgalmazó a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, az alkotás nézőkhöz való kedvezményesebb eljuttatását a MABISZ támogatta. A film előzetese a Mabisz YouTube csatornáján megtekinthető: https://youtu.be/FIctWYb-mGc. A film bemutatójára a Biztonság Hete alatt szeptember 20-án, 18.00-kor, a Bem moziban kerül sor, regisztracio@bidf.hu, az érdeklődő középiskolák pedig az orokre-szolo-pillanat@bidf.hu e-mail címen vehetik fel a kapcsolatot a forgalmazókkal.

 

A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztését is. Napokon belül válik elérhetővé az oldalon a baleseti helyszínek térképes megjelenítése, országos és budapesti bontásban. Napi frissítéssel az elmúlt egy hónap eseményeit tekinthetjük át, így láthatóvá válnak a baleseti csomópontok. A fejlesztési csomag ezen kívül tartalmaz egy új „Hírek” oldalt is, ahol az E-kárbejelentővel kapcsolatos újdonságok olvashatók. Valamint elindult az E-kárbejelentő Viber chatbotja, melyen az E-kárbejelentővel és a biztosítói ügymenettel kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők.

 

A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/about ), amelyet az elmúlt öt évben már több mint három millióan néztek meg.

 

A Biztonság Hete idei megnyitója szeptember 19-én lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az elmúlt évhez hasonlóan a kezdeményezés idén is kilép a nemzetközi térbe: ezen a héten a Child Safety program keretében hat közép-és kelet-európai országban közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. (Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

 

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

 

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre. 

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb – tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. További információk: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/08/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3-az-alulbiztos%C3%ADt%C3%A1sr%C3%B3l-1.pdf) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.