Új alapokon a biztosítások értékesítése

2018.02.14.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

A biztosításközvetítő természetes személyek létszámának alakulása

Forrás: MNB

Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában

IE: Változásokra van szükség a felelős társadalmi gondolkodás kialakításához

2017.04.28.

Az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe (IE) szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet hatékony válaszokat adni, beleértve a jogalkotót, a fogyasztói szervezeteket, az oktatást és a privát szektort is – állapítja meg az Insurance Europe a „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” című, a közelmúltban közzétett tanulmányában.

Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) című tanulmánya szerint többek között az erősödő digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhető, minőségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történő beemelése jelenthetik a megoldást.

Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt időszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon.

Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve.

Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsősorban a pénzügyi ismeretek – már kora gyermekkorban elkezdődő – oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történő beemelése garantálná, hogy a felelős pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehető legszélesebb körhöz jusson el.

A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetőségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót.

Jelenleg az EU 21 országában van – legalább előkészületi fázisban – nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában.

Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett.

Az Insurance Europe kiadványa bemutatja a MABISZ által létrehozott és 2010 óta üzemeltetett aggregátor oldalt, a Díjnavigátort. Az oldal segítségével megbízható, transzparens módon hasonlíthatók össze a magyarországi biztosítók kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlatai – emeli ki az IE kiadványa. Emellett a magyarországi szövetség ugyancsak 2010-ben fejlesztette ki a TKM (Teljes Költség Mutató) rendszerét, amely a befektetéssel kombinált életbiztosítások összehasonlítását teszi lehetővé.

A szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. A magyar szövetség honlapja folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján – olvasható az európai biztosítási szövetség anyagában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az európai biztosítási szövetség kiadványa több ponton is foglalkozik a magyarországi eredményekkel. Szövetségünk komoly erőfeszítéseket tesz az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.