A MABISZ Információs Központjában várják a kedden az M1-en defektet szenvedők jelentkezését.

2024. január 23-án a reggeli órákban az M1 autópályán Tata térségében – Hegyeshalom felé – egy kamionról fémdarabok estek az úttestre. Ennek következtében közel 50 gépjármű kapott defektet. A kamion sofőrje észlelte a történteket, és félreállt az úton. Így rövid időn belül be lehetett azonosítani a károkozót, illetve a jármű kgfb biztosítóját is. A sérült járművek üzemben tartói, illetve tulajdonosai a káreseményt a MABISZ Információs Központjában, az (1) 802 8400 telefonszámon jelenthetik be a szóban forgó biztosítóhoz.

A kamion kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása kiterjed az okozott kárra. Az érintett biztosító társaság már meg is kezdte az eddig bejelentett károk rendezését.

Jövőre átlagosan 15 százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a mabisz.hu oldalon, áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

Több mint két hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-én jár le a kgfb szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani.  Nekik legkésőbb december 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. A kialakult gyakorlat szerint a legtöbben egyidejűleg intézik a felmondást és az új szerződés megkötését. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.

 

 2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. Az 5 729 947 kgfb-szerződésből (ebből 4 078 232 tartozik személygépjárműhöz) még mindig 850 ezer számít érintettnek, köztük 450 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok kedvezményt lehet igénybe venni, a lakossági ügyfelek számára a kedvezmények tovább egyszerűsödtek. Ezek mindegyikének a figyelembevételével kalkulálható a választható legkedvezőbb biztosítói ajánlat a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják. Az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenkét évnél is idősebb gépjárművekről van szó. A magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak több mint 90 százalékaa a legkedvezőbb, vagyis a B10 kategóriában van a bonus-malus rendszerben  – a teljes állomány esetében ez csak egyharmadnyi.

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a kedden közzétett, 2024-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak (az idei 650-1400-zal szemben) 770 -1540 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – naponta 1170-8000 forintot tesz ki (jelenleg 980-6670 Ft), tehergépkocsik esetében pedig akár a 6400 forintot is elérheti (szemben a mostani 5380 Ft-tal).

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. A Belügyminisztérium korábbi adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül mintegy 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

A MABISZ is tagja az ORFK által kezdeményezett ún. „BiztonságiHÁLÓ” elnevezésű kollaborációnak, amely a kereskedelmi, a szolgáltatási szektorban dolgozók, üzemeltetők, szállítmányozással foglalkozók biztonságára kíván fókuszálni.

A hazánkban elszabaduló energiaárak, a jelentős áremelkedések, valamint az infláció mértéke olyan körülményeket teremtett, amelyek indokolttá teszik a rendőrség, szokásosnál nagyobb odafigyelését, szolgáltató jellegének kiemelését az arra rászorulók megsegítése, védelme érdekében.

E célok megvalósítása és az eddig elért eredmények megtartása érdekében szükségessé vált többek között a kereskedelmi, a szolgáltatási szektorban dolgozók, üzemeltetők, szállítmányozással foglalkozók biztonságára is fókuszálni. Az ORFK a szektorban tevékenykedő, piacvezető szolgáltatók és érdekképviseleti szervezetik bevonásával szakmai egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy az felek tevékenységét a leghatékonyabban szolgálja. Cél a szolgáltatói ágazatot érintő bűncselekmények megelőzése, visszaszorítása, az elkövetők beazonosítása, elfogása.  

Ennek kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály (a továbbiakban: ORFK BMO) szervezésében 2023. november 13-án megtartott szakmai konferencián létrejött az ún. „BiztonságiHÁLÓ” elnevezésű kollaboráció.

 

Alapítói többek között a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége, a Magyar Biztosítók Szövetsége, továbbá a kis- és nagykereskedelem piacvezető képviselői, amelyet az ORFK BMO koordinál. 

 

Főhangsúly a partneri együttműködésre és a bűnmegelőzésre helyezve, míg a fő irányok:

 

1. Növelni kell az elkövető „sikerhez” vezető erőfeszítéseit!

Meg kell tenni minden olyan intézkedést, amely megnehezíti az elkövető bűncselekményének a végrehajtását. 

 

1. Növelni kell az elkövető „lebukásának” a kockázatát!

Olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak az elkövető sikeres beazonosításához és a tervezett bűncselekménytől való elrettentéshez. 

 

1. Csökkenteni kell az elkövető várható „bevételét”!

Az elkövetőket meg kell fosztani attól a lehetőségtől, hogy ösztönzést érezzenek a bűncselekmény elkövetésére, az anyagi haszonszerzésre.

 

Az együttműködők 2023. november 27-én, az év végi ünnepek kereskedelem biztonságának összehangolásával kapcsolatos és a 2024-es év közös céljait meghatározó munkaértekezletet tartottak.

 

 

Emelkedő penetrációra és fokozódó versenyre van szükség a hazai biztosítási piacon. Ennek elősegítése érdekében várható az életbiztosítások etikus 2.0-ás szabályozása és ezért van szükség a lakásbiztosítási kampányra is – hangzott el a MABISZ XIII. konferenciáján.

Az ügyfelek biztonságának szem előtt tartását, az ügyfélbarát működést és a penetráció emelését emelete ki fő feladatként dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára. Az idei évben az Európai Uniós kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályok átvétele, az e-ügyintézés térnyerése, az MFO lakásbiztosítások kötelező bemutatásának bevezetése hitelfelvétel esetén voltak azok a feladatok, amelyek idén a minisztérium előtt álltak, és amelyek sikeresen lezárultak 2023-ban.

A lezárt feladatok ismertetése mellett a lakásbiztosítási kampány fontosságára és részleteire hívta fel a figyelmet az államtitkár. A biztosítótársaságoknak február 15-ig kell értesíteni az ügyfeleiket, akiknek írásbeli felmondásra március 1. és március 31. között lesz lehetősége.  A jövőbe tekintve a digitalizáció előtérbe helyezése és további fejlesztése, valamint a biztosításközvetítői képzés reformja lesz az, amely meghatározza a szektor és a minisztérium feladatait és munkáját. Egyszerűsödhet a kötelező biztosítások kötése az alkuszok BM adatokhoz való hozzáférésének elősegítésével, és a biztosítókat is bevonják a Digitális Állampolgárság (DAP) programba – foglalta össze az elért eredményeket és a feladatokat dr. Túri Anikó államtitkár.

Újra kell építeni a megtakarításokat

Az elmúlt két év inflációja 8 év reálnövekedést tört le, az év végére 1522 milliárd forint lehet a szektor díjbevétele – emelte ki a konferencián Erdős Mihály, a MABISZ elnöke. A szerződésállomány volumene 0,9%-al nőtt, míg az állománydíj 11%-al emelkedett az idei év harmadik negyedévére. A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma év végére meghaladhatja a 480 ezres darabszámot.

A piaci részesedés alapján az Allianz 15,31%-kal vezet, a Generali 15,12%-kal második, a Groupama 11,79%-os és az Alfa 11,77%-kal következik, de csoportszinten korrigált díjbevétel alapján VIG, Generali, Allianz az első három szereplő sorrendje. Minden szegmensben nőttek a kárráfordítások, a viharkárok hatására a károk darabszáma meghaladta a 109 ezret, a kárkifizetések pedig 13 milliárd forintot.

A szektor növekvő adóterhei csökkentik a társaságok profitabilitását, az extra profitadó mintegy háromszorosa a várható profitnak. Mindezek mellett ennek az adónak piactorzító hatásai is vannak. Ezek a casco penetráció csökkenése, az egyszeri díjas életbiztosítások visszaszorulása, a növekvő tőkeszükséglet, a negatívan ható piaci szereplők a kockázatvállalási hajlandóságra. Az egyösszegű adófizetési kötelezettség az eredményességet rontja, és megnövekedhetnek a határon átnyúló szolgáltatások – hangzott el az MABISZ elnökének előadásában.

A MABISZ kezdeményezi egy családvédelmi biztosítás bevezetését, és e kérdéskörben a kormánnyal és a szabályozói oldallal egy együttműködést. A MABISZ igyekszik továbbra is elsődleges partnere lenni a szabályozóknak, és proaktívan figyelni a biztosítást érintő trendekre. Emellett szeretné az iparág szerepét növelni a társadalmi közjó szempontjából releváns témák tekintetében.

Adójóváírás hatása

Dinamikusan növekszik a nyugdíjbiztosítások száma, 467 000 darab szerződés van jelenleg, míg ez a szám 2016-ban még csak 187.000 darab volt – emelte ki Isépy Tamás , a Századvég Makrogazdasági Üzletág vezetője.

A nyugdíjbiztosítási termékek ismertsége a megtakarítók körében magas, 57,9%, ezt csak az államkötvény ismertsége előzi meg.  A MABISZ számára készült kutatásból azonban az is kiderült, hogy a megtakarítással rendelkezők körében a következő egy évben viszonylag kevesen terveznek igénybe venni nyugdíjcélú megtakarítási lehetőséget: 6,1%, miközben államkötvényt 24,4%, lekötött betétet 7,9% tervez vásárolni.

Kutatások alapján az adójóváírás felső korlátja feltételezett növelésének mértéke függvényében a nyugdíjbiztosítással rendelkezők 25% lenne kész nagyobb összegű díjfizetésre. Az adójóváírás felső korlátja feltételezett növelésének mértéke függvényében a nyugdíjbiztosítással nem rendelkezők 12-14%-a lenne kész nyugdíjbiztosítási szerződést kötni.

Egy esetleges normatív támogatásnál – amit azok is igénybe tudnának venni, akik jelenleg nem tudnak szja-jóváírással élni – a szerződéssel jelenleg nem rendelkezők közel 20%-a lenne kész nyugdíjbiztosítási szerződést kötni.

Átrendeződés és szabályozás

2023 az átrendeződés éve, a biztosítástechnikai tartalékok elmúlt években tapasztalt folyamatos csökkenése 2023-ban megállt, és a tartalékok visszanyerték nominális értéküket. A reálérték azonban a 2017-es értékeken van. A hazai részvények alacsony aránya a biztosítók befektetési portfolióján belül még elmarad az MNB elvárásaitól – hívta fel a figyelmet Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója.

 A biztosítási piac díjbevétele az év végére 4,1%-os növekedéssel meghaladhatja az 1500 milliárd forintot. A biztosítási penetráció esetében pedig egy enyhe lemorzsolódás látható és továbbra is alacsonynak mondható. A biztosítási penetrációnk az EU alsó ötödébe sorolja az országot, mindössze 2,3%. Ezen a területen van továbbra is teendője a szektornak. A tőkearányos megtérülés (ROE) 3,5%-ra csökkent a harmadik negyedév végi adatok alapján, míg a szavatolótőke-megfelelés nőtt.

Az életbiztosítási üzletág díjbevételeiben a tavalyi év harmadik negyedéves adataihoz hasonlítva 14,5%-os növekedés tapasztalható: 719 milliárd forint az ágazat harmadik negyedévvel bezárólagos díjbevétele.

Az életbiztosítások területén teret nyertek a kockázati- és nyugdíjbiztosítások és javult a megmaradási tendencia, 11 évre emelkedett az átlagos megtartási idő. Ez az MNB álláspontja alapján, az első etikus szabályozásnak köszönhető. Ezért az MNB egy etikus 2.0 csomagot tervez bevezetni. Különös tekintettel az értékesítési gyakorlatra, az ár-érték arányra, amely a megtérüléseket és hozamokat vizsgálja, valamint a termék költségösszetételének és transzparenciájának szabályozására.  

Az első három negyedévben 14,5%-kal nőtt a nem-életbiztosítások díjbevétele. A KGFB kárgyakoriság évek óta stagnál és 2,5%-on áll a mutatója, míg az átlagdíjak 2016-hoz képest duplájára nőttek.

 

A lakásbiztosítási koncentráció továbbra is magas az MNB álláspontja szerint. Mintegy 87,1% a top 5 biztosító piaci része a teljes piacon belül. Ez enyhe csökkenés az előző év adataihoz képest. A jövő évi kampány várhatóan ezt a koncentrációt tovább csökkenti, és az MFO termékek előtérbe kerülnek. A lakásbiztosítási penetráció 73%, azaz a lakásállomány több mint egynegyede nem biztosított, ennek a penetrációnak a növekedését is várja a jövő évi kampánytól az MNB. Éves alapon 11,3 milliárd forinttal magasabb a kárkifizetés a lakossági vagyonbiztosításoknál, de még így is 40% alatt maradt a kárhányad.

A zöld átállás fontosságát is hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank álláspontja szerint fontos a környezeti kockázatok feltárása, ezért egy ajánlást fogalmaz meg a biztosítók zöld átállásának segítésére.

A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatos szakmai várakozásokra, az extrapofitadó következményeire, a digitalizáció ágazati hatásaira is kitér Erdős Mihály, a MABISZ elnöke abban az interjúban, amely a Biztosítás és Kockázat folyóirat most megjelent számában olvasható.

„Eredetileg abban bíztunk, hogy az extraprofitadó 2023 végéig tart. Az, hogy meghosszabbították ’24-re, már óriási terhet jelent a szektor egészének” – mondja Erdős  Mihály a Biztosítás és Kockázat folyóirat most megjelent számában (https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/). A MABISZ elnöke szerint, amikor az eredményességet nézzük, az a magyar számviteli rend szerinti elszámolás publikálása. „Ha megnéznénk a nemzetközi sztenderdek szerinti mérlegeit és beszámolóit a biztosító szektornak, akkor érzékelhetően kedvezőtlenebb képet látnánk bizonyos számviteli szabályok miatt. És a helyzet az, hogy például, amikor a piacnak a tőkemegfeleléséről beszélünk, akkor ez utóbbi számít.” Az elmúlt időszakban több társaságnál tőkeemelés vált szükségessé, mivel a tulajdonos az extraprofitadó többletterhét magára vállalta. „Egyébként nehéz a mindennapi működést úgy tervezni, hogy közben egy kicsit az az érzetem van: nesze sánta, itt egy púp is.”

A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatban a MABISZ elnöke úgy látja, hogy „aki nem szereti a versenyt, az ne dolgozzon ebben a szektorban. Korrekt verseny mentén azt gondolom, senkiben nincs félelem azzal kapcsolatosan, hogy ez a kampány most mit is fog hozni.” Meggyőződése szerint a társaságok már szeptemberben elkezdték a kampányra történő fölkészülést, ami ilyen szempontból hozott egy újabb frissülést a piacon. Ám még tisztázatlan, hogy minek a mentén fogjuk majd áprilisban azt mondani, hogy ez a verseny sikeres volt vagy sem. Mennyien váltottak biztosítótársaságot? Hogyan alakultak az átlagdíjak?

Az interjú kitér a biztosítási szakmának a digitalizációval kapcsolatos nehézségeire is. „Nem biztos, hogy az ügyfelek érzékelik, hogy a biztosítók adott esetben műholdas kapcsolaton keresztül is rendeznek kárt, vagy hogy a mobiltelefonon keresztül történő kárrendezés hogyan működik. A fő probléma, hogy egyszerre kellene leváltani a régi, húsz-harminc éve kialakított alaprendszereket, meg behozni az új megoldásokat, miközben nagyon nehéz ugyanazt a technológiát úgy beilleszteni, hogy arra legyen ügyfélnyitottság és hozzon profitot is. „Mert, ha a kettőből nincs meg az egyik, akkor erre azt szoktam mondani, ezt tanultam egyszer, hogy ez semmi más, mint digital lipstick, digitális rúzs. Tudom, hogy egy forintom nem lesz belőle, meg lehet, hogy az ügyfeleket sem nagyon érdekli, de föl tudom mutatni, hogy milyen modern és friss vagyok.”

A megújulás kapcsán azt vallja Erdős Mihály, hogy mindig egy lépéssel az ügyfelek előtt kell járni – de csak eggyel. „És hogy miért nem kettővel, az egyben válasz arra a kritikára is, hogy a biztosítók lemaradtak a digitalizációban. Ugyanis már ’12-13-ban megvoltak az első biztosítótársaságok, akik bevezették Magyarországon a telematrikus rendszert, amelyik figyeli azt, hogy az ügyfél milyen stílusban vezeti az autóját, és annak mentén kap, mondjuk így, díjkedvezményt. De nem volt rá fogékonyság a piacon.” Csak annyival lehet tehát előre menni, amennyire van ügyfél fogékonyság, azzal viszont haladni kell.

Részben az interjúban szereplő kérdések és válaszok ismétlődnek majd meg szerdán, november 29-én a MABISZ idei nemzetközi konferenciáján is a budapesti Corinthia szállóban (részletek: https://mabisz.hu/konferencia-2023/), amelyet dr. Túri Anikó, a gazdaságfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára nyit meg.

A március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset károsultjainak a magyarországi biztosítótársaságok törvényi kötelezettség nélkül is esetenként akár tizenötmillió forintos előlegekkel siettek a segítségükre.  

 

Szeptember 30-a volt a határideje annak, hogy a márciusi tömegszerencsétlenség – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – előzetes kárigényeit az önként vállalt tömeges kárrendezési szabályozás keretében befogadják a magyarországi biztosítótársaságok, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az adott időpontig közel kilencven hazai gépjármű, illetve személyi sérüléses kárbejelentés érkezett be a társaságokhoz, illetve a szövetséghez. Ezekre a biztosítók több mint 366 millió forintot fizettek már ki, vagy helyeztek tartalékba a kifizetésekre. (Utóbbi elsősorban a személyi sérülésekre vonatkozik, ahol bonyolultabb esetekben, gyógytartamtól függően, az egészségügyi károsodás alapján előállt konkrét kárigények megfogalmazása hónapokig, akár évekig is elhúzódhat.)

 

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozása értelmében nem várta meg a – továbbra is folyamatban lévő – hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében jogcím nélküli előlegeket fizetett, illetve fog fizetni a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A biztosítók, valamint a MABISZ a balesetet követően valamennyi érintettel felvette a kapcsolatot, és tájékoztatták őket a tömeges kárrendezés szabályairól.

 

Ennek nyomán a szeptember 30-i igénybejelentési határidőig 37 hazai gépjárműkárral, valamint 52 személyi sérüléssel kapcsolatos igény érkezett be. Előbbiekből 29-et, utóbbiakból 14-et sikerült már lezárni, és összesen több mint 124 millió forint értékben megtörténtek ezek kifizetései is. (A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoztak volna az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a casco-önrészekre is vonatkozhattak.) Gépjárműkárok tekintetében a kifizetések és a tartalékok átlagos értéke kb. 4,3 M Ft. Kilenc személyi sérülés esetében pedig az előleg eléri a 15 millió forintot.              

 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a nagyon összetett tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák még sokáig elhúzódhatnak. (A MABISZ, a hatósági eljárás eredményességének elősegítése érdekében, a jogszabályok adta kereteken belül adatokat cserél a rendőrséggel.) A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket az eljárások lezárultát követően lehet csak rendezni. Ha pedig károsulti közrehatás állapítható meg valakinél, neki is utólag kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel. A gépjárművek utasai minden esetben vétlen károsultnak minősülnek.

 

Konferenciával, egészségügyi szűrőbusszal, nemzetközi összefogásban készült, az e-roller biztonságos használatát népszerűsítő videóval is gyarapodott az idei, hetedik Biztonság Hete, amelynek üzenetei egyre szervesebben épülnek be a szeptemberi iskolai oktatás gyakorlatába. Múlt hét szerdán a rendőrség a biztonsági öv használatának fokozott ellenőrzésével is felhívta a figyelmet a programhét központi témájára.  

 

„Nagyon sok érdeklődő volt, szinte megrohamoztak a gyerekek” – jelezte vissza a társszervező MABISZ önkéntes segítője a Biztonság Hete egyik vidéki helyszínéről. Az elmúlt héten szinte valamennyi vármegyéből hasonló üzenetek érkeztek: a tematikus hét, amelyet a biztosítói szövetség kezdeményezésére az ORFK-OBB-vel közösen szerveznek meg, egyre népszerűbb hagyománnyá válik. Idén is mintegy húszezren vettek részt az országos programokon: a kezdetek óta így kilencvenötezer gyerekhez jutottak el játékos fontos információk arról, hogyan tehetik biztonságosabbá az életüket. Mint a hét megnyitóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is kiemelte, egy-egy koncentrált témahét jobban át tudja vinni a hozzá kapcsolódó üzeneteket. Elsősorban azt, hogy a legtöbb baleset tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető, elkerülhető. A szervezők nem titkolt célja is, hogy a Biztonság Hete szeptemberi témahétként épüljön be az iskolai oktatásba.  (Az apropót egyébként az adja, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Ugyanígy szeptember második felében rendezik meg az európai rendőrségi szervezet, a ROADPOL által kezdeményezett Safety Day(s) elnevezésű programot is.)  

A program legaktívabb résztvevői idén is a rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Vöröskereszt, valamint közel két tucat további közreműködő szervezet szakdolgozói, továbbá biztosítási szakemberek voltak. Az együttműködő szervezetek a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben véve igyekeztek ráirányítani a figyelmet a gyakorlati tudnivalókra, a közlekedésbiztonságtól kezdve az általános balesetmegelőzésen, tűzmegelőzésen és a vagyonbiztonságon át a munkavédelemig. (Az önzetlen együttműködő szervezetek listája a https://mabisz.hu/biztonsaghete/  honlapon tekinthető meg.) A színes tematikus hét záróeseménye idén is a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezett szombaton, a NIT Hungary „5 tengelyen – Biztos kézzel” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve. A színes programok a kedvezőtlen időjárás ellenére is sok családot vonzottak a helyszínre – különösen népszerűnek bizonyult a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja keretében felállított egészségügyi szűrőbusz. A témahét egyes helyszínein készült filmeket, beszámolókat a rendőrség hivatalos oldalán és a Biztonság Hete YouTube csatornán (https://kreszvaltozas.hu/?s=biztons%C3%A1g+hete, https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/about) már több, mint 3,8 millióan tekintették meg.

A programkínálat egyre újabb rendezvényekkel bővül. A Közlekedéstudományi Egyesület és a Széchenyi István Egyetem a Biztonság Hetén szervezte meg (a MABISZ támogatásával) az I.. Közlekedésbiztonsági Konferenciát Győrben. Ennek elsődleges célja egy olyan hazai platform megteremtése és biztosítása, ahol a közlekedésbiztonság minden területével (ember, jármű, út-, és környezet) és a közlekedés minden alágazatával (közút, vasút, vízi-, és légi közlekedés) találkozhatnak az érintett szakemberek.

Az elmúlt két évhez hasonlóan a kezdeményezés idén is kilépett a nemzetközi térbe: a Child Safety program keretében több közép-és kelet-európai országban közös akciókkal hívta fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban. Az együttműködő országok (Magyarország mellett Ausztria, Románia, Bulgária és Szlovénia) egy közös videófilmmel gondolkodtatnak el az új típusú közlekedési eszközök, a mikromobilitás kockázatairól, aminek sajnos egyre több tragikus aktualitása van.  A Child Safety program videófilmjét (https://youtu.be/q2s4_IUkFAA?feature=shared) az Európa országainak biztosítási szövetségeit tömörítő Insurance Europe is népszerűsíti közösségi oldalain.

 

Az elmúlt évtized rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon: a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Az idei május 1 – augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárom milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak (ez akkor mintegy harminc milliárd forintot jelentett), az elmúlt tíz évben a 2021-es 9.1 milliárdos kifizetés volt a legmagasabb összeg. 2017-19 között pedig három év kárkifizetései együtt tettek ki mintegy 13,5 milliárd forintot. (Ez alatt a tizennégy év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma egyébként meghaladja az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

A legtöbb bejelentés a június 23-i, valamint az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is a hagyományos viharszezonon kívüli, január végi időjárás hasonló nagyságrendű károkkal társult, mint ezek a nyári napok. A bejelentések zöme Budapest mellett tíz vármegyéhez társítható (Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves) valamint a következő településekhez: Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse, Kiskőrös. A legjellemzőbb kártípusok pedig: vihar, tetőbeázás, felhőszakadás-károk, jégverés, cserép, redőny, tető rongálódás, elektronikus eszközös sérülése, viharos szél okozta rongálódások.

 

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár.  Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a mintegy huszonegyezer kárigény nagyságrendileg megfelel a tavalyinak, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (kb. három milliárd forint) viszont mintegy hatszáz millió forinttal meghaladja azt. Különösen szembetűnő, hogy a három milliárdból 2,7-et tesznek ki a másodlagos hatás okozta károk. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) Ez egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetéseket. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a korábbi évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A szövetség most megjelent, idei évkönyvéből (https://mabisz.hu/evkonyvek/) kitűnik, hogy a lakossági vagyonbiztosítások – melyek jelentős hányadát a lakásbiztosítások teszik ki – növekedése 2022-ben 10% volt díjban, kismértékű állományvolumen változás mellett. A hazai lakásbiztosítási telítettség a nemzetközileg is jónak tekinthető 73-74% körül mozog. Az állománydíjak 10%-os emelkedése nem tudta követni a lakásbiztosítási területet érintő kb. 20%-os inflációt (a 14,5%-os fogyasztói árindex és a kb. 25%-os lakásépítési árindex kb. középértéke). Bár a 2022-es év mentes volt a rendkívüli káreseményektől, katasztrófakároktól, és a károk száma csak minimálisan, 2%-kal emelkedett 2021-hez képest, de a növekvő lakásépítési-, javítási költségek miatt a kárkifizetések értéke 16%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A kisebb mértékben növekvő díj és jobban emelkedő kárkifizetések kb. 2%-kal meg is emelték az ágazat kárhányadát az előző évhez képest. Az idei adatok alapján ennek a trendnek a folytatása várható.

Forrás: MABISZ

Már 75.000 diák vett részt az elmúlt években a Biztonság Hete rendezvénysorozatain és több mint 3,5 millióan tekintették meg a programhét videóit a közösségi felületeken. Az idei eseménysorozat fő témája a biztonsági öv használata. Ezt szerdán fokozottan ellenőrzi a rendőrség – hangzott el a hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete programok nyitóeseményén.  

 

Ma már a nemzeti alaptanterv része a biztonságos közlekedésre való oktatás – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott hétfői sajtótájékoztatón az idei Biztonság Hetét megnyitva Rétvári Bence miniszterhelyettes, belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint már az alsó tagozatban fontos felhívni a figyelmet a közlekedési szabályokra, de az egész iskolai tananyagban szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Az államtitkár megerősítette, hogy a KRESZ szigorítása elkezdődött, és továbbra is kiemelten fókuszban van a közlekedésbiztonság növelése.

Magyarországon évente több mint 14-15 ezer közlekedési baleset történik. Ezekben a balesetekben 1000-1500 gyermek sérül meg, aminek fő oka a helytelen szállítási mód, a biztonsági eszközök mellőzése vagy helytelen használata – emelte ki Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, az ORFK OBB ügyvezető elnöke.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy immár hetedik éve igyekszik a MABISZ és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága az iskolakezdés idején felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Mára már több mint húsz társadalmi szervezet csatlakozott a Biztonság Hete rendezvénysorozathoz. Először csak Pest megyében, később az egész országra kiterjedően került megrendezésre, majd tavaly óta már a nemzetközi színtérre is kilépett. Ezen a héten Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Lengyelország Románia és Szlovénia biztosítói, közlekedésbiztonsági szervei, illetékes hatóságai és oktatási intézményei a Child  Safety program keretében közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság célja, hogy a megelőzésnek köszönhetően minél kevesebb baleset történjen – közölte a bizottság ügyvezető elnöke. Biztonságtudatos állampolgárok nevelése a cél, ezért fontos a gyermekek korai képzése és rajtuk keresztül a szülők edukációja is. Évente 7000 lakástűz keletkezik, amelyekben többnyire gyermekek is sérülnek, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az edukáció – emelte ki Fülep Zoltán. Ezért is csatlakoztak már a kezdeteknél a Biztonság Hete programsorozathoz.

Dr. Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében köszönetét fejezte ki a szervezőknek, és egyúttal felhívta figyelmet, hogy a legtöbb baleset tudatos viselkedéssel, odafigyeléssel elkerülhető, ezért az oktatás szerepe kiemelkedően fontos.

Az idei Biztonság Hete eseménysorozat szeptember 18-23. között zajlik. A héten minden megyében iskolai programok, családi napok, balesetmegelőzési bemutatók zajlanak. A színes tematikus hét záróeseménye a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve.