A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát.

A biztosítási szektor megérti és elfogadja, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében minden szereplőnek több terhet kell vállalnia, szögezi le a MABISZ közleménye. Lényeges azonban, hogy ez a többletteherviselés méltányos és arányos legyen. Ebből a szempontból fontos, hogy a biztosítási szektorban nem képződik extraprofit, ráadásul az egyéb szektorok extraprofitadó terheléséhez képest a biztosítási pótadó aránya kiemelkedően magas. Ezt támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek szerint a biztosítási szektor 2022. évi adózott eredménye a megelőző évihez képest (82,6 Mrd) 57%-kal csökkent és 35,8 Mrd Ft-ot tett ki, míg az extraprofit adóteher meghaladta az 50 Mrd Ft-ot. Idén ennél is nagyobb összeg befizetése várható. A 2022. december 23-i módosítással megemelt pótadó ugyanis a biztosítók számára 2023-ra olyan mértékű terhelést jelent, hogy a szektorban a nyereség (ezáltal a saját tőke képzési lehetőség) jelentősen tovább csökken, akár el is tűnhet.

Ennek fényében kell értékelni a Költségvetési Tanácsnak a Pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési tervezetére vonatkozó véleményében megjelent, még a 2023-hoz képest is megemelt bevételi előirányzat számait: „A biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal (összegében 14,8 milliárd forinttal) több az előző évi vártnál”.

Ez az elvárás a szektor számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezne. A biztosítási szektor ezért megfogalmazta a javaslatát az extraprofitadó fokozatos kivezetésére, és kéri az előirányzott számok szektorral egyeztetett felülvizsgálatát, amelynek keretében a költségvetési szempontokat és a piaci szempontokat egyaránt figyelembe veszik, áll a MABISZ közleményében.

Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni, és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmillió forintot.

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kár rendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmilliós limitig a casco-önrészekre is vonatkozhatnak.

Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha károsulti közrehatás állapítható meg valakinél, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek.

Az államkincstárnál már benyújtható a kérelem az idei növénybiztosítási díjtámogatásra. A tavalyi katasztrofális aszályt követően, amely évben a biztosítói kárkifizetések 45 százalékkal haladták meg a díjbevételeket, várhatóan tovább nő az érdeklődés a konstrukció iránt.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

 

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot. 

 

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.) Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

 

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

 

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

 

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

 

A 2023. március 11-én az M1-es autópályán Herceghalom térségében történt káreseményt a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) kárrendezési szempontból tömeges káreseménnyé minősítette.

A Magyarországon a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók megállapodtak abban, hogy a tömeges káreseményben részes károsultak megsegítése érdekében a kárrendezés az alábbi feltételek szerint történik, ameddig a tömeges káresemény bekövetkezéséért felelős(ök) személyére fény nem derül.

1. Kárrendezés folyamata
   • Gépjármű kárrendezés, ha a sérült jármű rendelkezett casco biztosítással

Ha a sérült jármű a káresemény időpontjában rendelkezett casco biztosítással, úgy a kárbejelentés fogadására, és a szolgáltatási igény casco szerződés szerinti elbírálására, valamint a kár megtérítésére a casco biztosítást kezelő biztosító köteles a biztosított kérése alapján.

A casco biztosító a szolgáltatási igényt a casco biztosítási feltételeknek megfelelően bírálja el és rendezi. A casco biztosítás terhére nem téríthető igények vonatkozásában (ideértve a casco biztosító által meg nem térített önrész összegét is) a biztosító kifizetési javaslatot tesz a MABISZ-nak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) rendelkezéseinek megfelelően.

• Gépjármű kárrendezés, ha a sérült jármű nem rendelkezett casco biztosítással

Ha a sérült jármű a káresemény időpontjában nem rendelkezett casco biztosítással, úgy a kárbejelentést a sérült jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója fogadja.

A sérült jármű biztosítója elvégzi a kárfelmérést, elbírálja a kártérítési igényt, majd a Gfbt. szabályai szerint kifizetési javaslatot tesz a MABISZ-nak.

• Személyi sérülés kárrendezése

A sérült utasok a kártérítési igényüket az őket szállító jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójánál jelenthetik be. A kárrendezés és a kárkifizetés az utast szállító jármű felelősségbiztosítójának kötelezettsége a Gfbt. szabályai szerint.

A sérült gépjárművezetők a kártérítési igényüket az általuk vezetett jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójánál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. A kárrendezést és a kárkifizetést a MABISZ végzi, a kártérítési igénnyel kapcsolatos további teendőkről a MABISZ tájékoztatja a károsultat.

2. A MABISZ által teljesítendő kárkifizetés szabályai

A biztosítók által meg nem térített károk kifizetéséről és annak mértékéről a MABISZ hoz döntést, döntése alapján teljesíti, vagy utasítja el a kifizetések teljesítését.

Kizárólag a tömeges káreseményben érintett gépjárműben keletkezett kárra, a casco biztosító által meg nem térített casco önrészre, a balesetben sérült gépjármű casco biztosító által meg nem térített szállítási költségére, és a személyi sérülésekre teljesíthető kifizetés.

A tömeges káreseményben sérült, egy adott gépjármű, vagy gépjármű szerelvény (a vontató és a vontatott egység egy gépjárműnek tekintendő) kárára kifizethető kártérítési összeg felső határa 10.000.000,- Ft, azaz tízmillió forint.

A tömeges káreseményből eredő személyi sérülés esetén a kifizethető kártérítési összeg felső határa személyi sérültenként 15.000.000 Ft, azaz tizenötmillió forint.

A fentiek szerint meghatározott kártérítési összeg tekintetében késedelmi kamat igény nem teljesíthető.

Kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a jogosult a kifizetést megelőzően kötelezettséget vállal a kifizetés részben vagy egészben való visszafizetésére, ha a kifizetést követően jogerős határozat megállapítja a kárért való teljes vagy részbeni felelősségét, illetve tudomásul veszi, hogy az 500.000.000,-Ft-os, azaz ötszázmillió forintos maximális kifizetési korlát elérése miatt az egyedi kifizetési összegek módosítása válhat szükségessé.

Nem igényelhető a gépjármű kár megtérítése, ha a káresemény időpontjában a balesetben részes jármű – a biztosítási kötelezettség ellenére – nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Ez nem érinti a járműben utazó személyek személyi sérülésével kapcsolatos Gfbt. szerinti kifizetéseket.

A károsult a jelen eljárásrend alapján a nem térülő kárait a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyv és a Gfbt. rendelkezései) szerint egyéb úton érvényesítheti.

A szombati tömegkatasztrófa károsultjainak bejelentéseit több biztosító is soron kívüli ügyintézésben kezeli.

A hétvégén, az M1-en bekövetkezett tömegszerencsétlenség után már megérkeztek a biztosítókhoz az első kárigények. Az egyik társaságnál egy cascora történő bejelentés nyomán már az érintett gépjármű kárszemléje is lezajlott. A biztosítónál úgy ítélik meg, hogy pár napon belül megtörténhet a totálkár kifizetése is.

 

Egy másik társasághoz ugyancsak érkezett casco szerződés alapján kárbejelentés. Itt egyelőre még nem történhetett meg a kárszemlézés, mivel a személygépkocsikat a rendőrség egy lezárt telephelyen tárolja. Azonban ennél a társaságnál is gyorsított, soron kívüli eljárást ígérnek a károk rendezésében. A MABISZ a teendők ügyében felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, amely a további eljárás menetéről közleményben tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

A leggyorsabban azok számíthatnak teljes kárrendezésre, akik rendelkeznek casco szerződéssel. Ők ahhoz a biztosítóhoz fordulhatnak, amellyel a szerződést megkötötték. A baleset sérültjei, illetve a gépjárművek üzemben tartói a károsult jármű felelősség biztosítójánál, illetve a MABISZ-nál jelenthetik be igényeiket.  A társaságok arra is felhívják a figyelmet, hogy a tömegkatasztrófa minden érintettjének érdemes végig gondolnia, nem rendelkezik-e olyan egyéb – baleset vagy valamilyen kiegészítő – biztosítással, amely az adott esetben térít. Akik nem, azok is számíthatnak arra, hogy a hazai biztosítói közösség – saját, a tömeges kárrendezésre vonatkozó belső szabályozása keretében – az adott élethelyzetben lényegi segítséget nyújtó, jogcím nélküli előleget fizet. A végleges kárrendezésnél ezzel attól függően kell majd elszámolni, hogy megállapítható-e vagy sem az érintett részbeni, illetve teljes felelőssége a keletkezett károkért.

Az M1-es autópályán szombaton bekövetkezett tömegkatasztrófa szerencsére ritka a hazai közúti közlekedés történetében. A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együtt érezve a Magyar Biztosítók Szövetsége, (MABISZ) valamint a gépjármű felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.

A sajtóban hétfőn a tömegszerencsétlenség kapcsán olyan hírek terjedtek el, hogy mivel a felelősség kérdése esetleg nem lesz megállapítható, így könnyen lehet, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosításuk is.  Ezzel szemben a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a mai napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását. Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást. A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint, ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2022-ben 7,6%-kal növekedett. Az élet terület 1,9%-kal, a nem-élet terület 12,7%-kal tudott bővülni. A szövetség stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg a biztosítási fedezet erősítésére a magyar piacon – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

2022-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1 467 milliárd forintot. Ez 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél – ismertette a szövetség összesített adatait Erdős Mihály, a MABISZ elnöke.

A korábbi években megszokott módon tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 12,7%-kal, 821 milliárd forintra. Ezzel szemben az élet területen a díjbevételek 1,9%-kal, 646 milliárd forintra emelkedtek. Az élet korrigált díjbevétel növekedése azonban a teljes élet díjbevételtől magasabb, 8,1%-os volt. Ez annak köszönhető, hogy rendszeres díjbevétel 9,2%-kal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6%-kal csökkent.

Tavaly a haláleseti életbiztosítások díjbevétele 2,4%-kal tudott bővülni, a vegyes életbiztosításoké azonban 16%-kal csökkent, ami főként az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások csökkenése miatt történt. A nyugdíjbiztosítások növekedése 9,95%-os volt. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások +2,5%-kal nőttek. Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, amely tavaly +34,6% volt.

A nem-élet termékek közül 2022-ben is a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, +20,2%-os. A lakossági vagyonbiztosítások +10%-kal nőttek, a kgfb +7,9%-kal, a casco+14,1%-kal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81%-át adja. Az átlagtól jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a KGFB és Casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba.

Ami a lakásbiztosítási piacot illeti, azon a verseny jelenleg is erős. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít. Becslések szerint az éves eladott lakásbiztosítások 70-85 százaléka piaci verseny eredménye.

A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén csökkent (-0,16%), ami az életbiztosítások érzékelhető csökkenésének (-3,67%) és a nem-életbiztosítások kismértékű növekedésének (+0,44%) eredménye.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 9,5%-kal emelkedtek, ami tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen 2,2%-os, míg a nem élet területen 21,5%-os volt a növekedés.

Tavaly a szektor több mint 169 mrd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában, s az idei előirányzat 219,4 mrd forint. Az elmúlt év III. negyedévében veszteséges volt a szektor. Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett előreláthatólag tovább csökken a szektor jövedelmezősége, s szükségessé válhat a tulajdonosok bevonása (tőkeemelések, osztalékok ki nem fizetése).

Az első öt piaci szereplő összesített piaci részesedése 59,8%. (A sorrendben az 5. helyen változás történt, a Magyar Posta Biztosító részesedése lecsökkent, a VIG Csoportba tartozó Union Biztosító megelőzte.)

Stratégiai ajánlások a biztosítási fedezet erősítésére

A MABISZ az ágazat mai legnagyobb és leglényegesebb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg, melyek öt fő pillérre épülnek– közölte Dinsdale Julianna, a MABISZ elnökhelyettese. Ilyen a biztosítási penetráció növelése, melynek eszköze lehet életbiztosítások esetén a személyes értékesítési csatornák támogatása, az egészségbiztosításoknál az adókedvezmények rendszere, cascónál a biztosítási adókulcs csökkentése, a kgfb kiterjesztése mikromobilitási eszközökre, a felelősségbiztosítási kör kibővítése. Fontos pillér emellett a szakképzett munkaerő utánpótlásának biztosítása; az ágazat digitalizációjának fokozása, például a szabályozás enyhítése révén; a fenntarthatóság fokozása az állammal együttműködésben, például az e-autók biztosításának megfizethetőbbé tételével; valamint az oktatás és kommunikáció erősítése, különösen a lakosság edukálása terén.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

2018 óta folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Indulása óta több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. 2022-ben közel 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, ami 10%-os növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője.

A gyorsított azonosítás (KKNYR) bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, hiszen a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. A Covid-19 hatására szintén egyre többen használják a digitalizált kárbejelentést.

Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését.

Megállt tavaly a személyautók lopásszámának évek óta tartó látványos csökkenése. 2021-ben, ha csekély mértékben is, de nőtt az autólopások száma. Autópiaci szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a lopások és feltörések száma ismét felfelé ívelő pályára kerül, részben az új autókat érintő hosszú várólisták, az alkatrészhiány és az árak emelkedése miatt, részben azért, mert az elöregedő autókat életben kell tartani valahogy. Cascó nélkül egy ilyen esemény anyagilag igen fájdalmas helyzet elé állíthatja a károsultat, – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ).

 

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló biztosítók közül 8 társaság számolt be tapasztalatairól az elmúlt év lopáskáraira vonatkozóan. Valamennyi biztosítónál jelentősen csökkent a lopáskockázatok aránya az elmúlt 10-15 évben. A biztosítók többsége nem érzékel egyelőre felfutást, ugyanakkor több társaság is jelezte, hogy náluk az elmúlt évben némiképp emelkedett a lopáskárok darabszáma. Van olyan biztosító, ahol 2022-ben 117 százalékkal nőtt a teljes lopások száma, másutt a feltörések, rongálások száma nőtt majdnem duplájára 2021-hez képest. Az egyik nagy biztosító kiemelte, hogy megjelentek a nagyobb értékű, nehezebben hozzáférhető alkatrészek lopásával kapcsolatos esetek is. Ide tartoznak a hibrid vagy elektromos autók akkumulátorai, illetve a katalizátorok lopása (kipufogó rendszerrel együtt) a benne lévő értékes anyagok miatt.

Ami a lopáskárokhoz kapcsolódó kárkifizetéseket illeti, ezek összértéke a válaszadó biztosítók vonatkozásában bőven meghaladta tavaly a 100 millió forintot. A részlopások átlagkára többszázezer, esetenként milliós összegre rúg, míg a teljes gépkocsi lopások esetében 1-3 millió forint közötti. Több biztosító is jelezte, hogy a használtpiaci árak, az alkatrész- és munkadíj-emelkedés szintén jelentősen növelték tavaly az átlagos kárkifizetéseket.

Lopáskár esetén a cascó biztosítással rendelkezőknek is több mindenre ügyelniük kell – hívták fel a figyelmet a gépjármű biztosítók. Az első és legfontosabb annak ellenőrzése, hogy a szerződés valóban kiterjed-e a lopás kockázatára is. Itt természetesen azt is érdemes tudni, hogy mi a lopáskár fogalma és mely esetekben téríti meg a biztosító a keletkezett kárt. Léteznek olyan csomagok, melyek fedezetet nyújtanak a gépjármű tartozékai, alkatrészei ellopása esetén is, továbbá a gépjárműben lévő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy mindezek megkísérlésével okozott károkra. Elektromos járműre kötött biztosítás arra is fedezetet nyújthat, ha a töltéshez szükséges tartozékokat (töltőkábel, fali egység, adapter), vagy az akkumulátort lopják el, vagy megpróbálják ellopni és ezzel kárt okoznak.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a legtöbb társaság nem nyújt szolgáltatást, ha bizonyítható, hogy a kárt a biztosított, a szerződő, hozzátartozó vagy alkalmazott – aki a tulajdonos belegyezésével az autót az eset ideje alatt használta – súlyos gondatlansága okozta, vagy előzte meg. Kézenfekvő példa, ha a jármű ajtajai nem voltak zárva, amikor a bűncselekmény megtörtént, vagy ha felügyelet nélkül hagyott kulccsal tulajdonítják el az autót. Általánosságban elmondható, hogy a biztosítási szerződés általános szerződési feltételei ezeket az eseteket jól körülhatárolják, így azokkal érdemes tisztában lenni. A biztosítók a kármegelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet. Nem árt, ha van valamilyen mechanikus vagy elektronikus lopásgátló berendezés (vagy akár mindkettő),

Lopást, illetve feltörést követően a lehető leggyorsabban be kell jelenteni azt a rendőrségnek, növelve ezzel a gépkocsi, illetve az értéktárgy megkerülésének esélyét. A rendőrségi bejelentést követően a casco szerződésben szereplő határidőben be kell jelenteni a káresetet a biztosítónak. Ügyelni kell arra, hogy egyes biztosítók szerződéseinél erre akár 24 órán belül sort kell keríteni! A kárügyintézés során szükség lehet a rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv másolatára, emellett a biztosítók kérhetik a forgalmi engedélyt, törzskönyvet, a gépkocsi kulcsait, a felszereltséget igazoló okmányokat, a szervízkönyvet is. Mivel a forgalmi engedélyt 2023-tól nem kötelező magunkkal vinni, így még véletlenül sem indokolt az autóban tartani!

Fontos, hogy minden autós olyan cascót kössön, amely az ő igényeinek és kockázatainak megfelel, legyen szó az önrész nagyságáról, vagy a kockázatok köréről. A biztosíts mellé köthető assistance például segíthet lopáskár esetén utasszállítás és információszolgáltatás révén, de akár cseregépjármű, elszállásolás és hazautaztatás szolgáltatást is nyújthat a jármű egészének vagy alkatrészeinek ellopása esetén. De nem csak lopáskár kockázata miatt érdemes cascó biztosítást kötni, hiszen gépjárművek javíttatási árai igen jelentős mértékben nőttek az elmúlt évben, így egyéb káreseményt követően is jelentős kiadásoktól kímélheti meg magát a megfelelő biztosítással rendelkező autós.

Évek óta folyamatosan nő a magyar utakon futó személyautók száma, ami a tavalyi első félévben elérte a 4 082 611 darabot a KSH adatai szerint. A forgalomba helyezéseknek köszönhetően a casco szerződések száma is nőtt az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2022 harmadik negyedévében 1 025 879 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez a forgalomban lévő gépjárműveknek (személyautók plusz nagymotorok, teherautók, buszok, stb.) még mindig csak az ötödét fedi le. Ezt részben az is magyarázza, hogy hazánkban az öreg autók tömeges importja miatt évről évre emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora, ami a KSH adatai szerint 2022 június végén 15,2 év volt. Mindez nem kedvez a részleges vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.

A közlekedési szabálysértések krónikusan ismétlődő formája a biztonsági öv bekötésének elmulasztása. A rendőrség ezért is ellenőrzi időről időre kiemelt kampány keretében a közutakon. A biztonsági öv nemcsak életeket menthet, de súlyos kártérítési következményei is lehetnek, ha nem kötjük be a gépjárműben elől és hátul is, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Jellemző történet egy biztosítási kárszakértő esetei közül: egy balesetben a jármű utasa, aki nem volt bekötve, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Így a hozzátartozói sérelemdíjnak nincs jogalapja.

A MABISZ és az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) a tavaly szeptemberi Biztonság Hete keretében már közös kampányt folytatott azért, hogy a magyar közutakon az övhasználat – különösen a hátsó üléseken utazók esetében – minél előbb megközelítse a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99%-os arányát. Becslések szerint, ha ez általánossá válna az EU-ban, évente 900 haláleset lenne elkerülhető. A biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát. A mai járművekbe beépített biztonsági öv az ütközés után – sőt egyes típusoknál már az ütközés előtt – a másodperc tört részei alatt működésbe lépnek, amivel az emberi szervezet nem képes versenyezni. Azt sem tudjuk megakadályozni – akár már városi forgalom melletti sebességeknél bekövetkező baleseteknél sem –, hogy a gépkocsi belső karosszéria elemeinek, az első szélvédőnek, a kormánynak stb. ütközzünk az öv használata nélkül. Ezzel szemben bekötött övvel az emberi test az ülésben csak néhány centimétert mozdul el.

Az övhasználat elmulasztásának ráadásul nemcsak egészségügyi, de komoly anyagi kockázatai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól – a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak. A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna. A társaságok a kötelező felelősségbiztosítások keretében minden személyi sérüléses kár esetén vizsgálják az öv használatát, illetve annak elmaradása esetén alkalmazzák a kártérítési összeg csökkentését – a kárügyek jelentős részében különböző mértékben.

A biztosítók a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas vagy vezető nem volt bekötve. A fent említett esetben a biztosító azzal érvelt, hogy a jármű utasa bekapcsolt biztonsági öv használata mellett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett volna, vagyis a halálos kimenetel elmaradt volna. Erre hivatkozva a hozzátartozói kárigényeket a biztosító elutasította.

Kijelenthető tehát, hogy kártérítési szempontból is rosszul jár a károsult, ha nem köti be magát: egységes szakmai gyakorlat, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett – egyébként tetemes összegű – kárt. S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni szerződésünk pontos tartalmával, hogy tudjuk, mit kockáztatunk. Van ugyanis a piacon olyan társaság, amelynek a Casco terméke tartalmaz személybiztosítási kiegészítő elemet is, azzal a szigorú megkötéssel, hogy ha a biztonsági öv a baleset során nem volt bekapcsolva, a biztosító a teljes – egyébként fizetendő – kártérítési összeg kifizetése alól mentesül.