A hétvégén elhunyt dr. Csurgó Ottó, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE), ügyvezetője, aki korábban a MABISZ elnökeként is tevékenykedett, majd a szövetség munkáját külsős ügyvédként is segítette.

Csurgó Ottó diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1981-ben szerezte meg, majd jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogász képesítést szerzett. 1988-ig az Állami Biztosítónál dolgozott jogtanácsosként, a jogi osztály vezetőjeként. 1988-1990 között az AVUS-ÁB Nemzetközi Kárrendezési Kft. ügyvezető igazgatója, 1990-2001 között a Colonia Biztosító Rt. igazgatóságának tagja, majd vezérigazgató volt. Ezt követően 2007-ig biztosítás, pénzügyi szolgáltatások területén senior konzulensként tevékenykedett az ART Consult Management Consultingnál, 2007 és 2010 között az OTP Groupama Garancia Biztosító Zrt. nem-életbiztosításokkal foglalkozó vezérigazgató helyettese volt. 2010-től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is. 2014 februárjától ügyvéd, 2017 májusában a MÜBSE Küldöttgyűlése ügyvezetővé választotta. 1991-től egy évtizeden át a MABISZ ügyvezető elnökségének munkatársa, 1999-2000-ben a szervezet elnöke volt. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) az európai elnökség tagja volt 2010-2022 között, a magyar szekció társelnöke.

„Nem változnak meg olyan könnyen a biztosítással kapcsolatos igények, inkább csak az, hogy legyen olcsóbb” – mondta abban az oral history módszerrel készült videóinterjúban, amely sorozatban a MABISZ a hazai biztosításügy elmúlt 30 évének (1988 – 2018) történetét dolgozta fel – a beszélgetés huszonöt perces kivonata a MABISZ Oral History – Dr. Csurgó Ottó (rövid) (youtube.com) linken tekinthető meg.

Aki ismerte Csurgó Ottót, az nagyszerű, mindig szerény, segítőkész emberként, a hazai biztosítási jog egyik legnagyobb alakjaként őrzi meg emlékét. Nyugodjon békében.

Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az érintettekre 2024 július 16-tól vonatkozik majd.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény 2024. április 30-án elfogadott, május 9-én kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). A gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kgfb-t kötni az adott járműre. A mellékelt ábra segítséget nyújt az érintett járművek tulajdonosai, üzemben tartói vagy használói számára, hogy vonatkozhat-e rájuk ez a kötelezettség. Az ábra azonban csupán tájékoztató jellegű, vagyis nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Így minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét!

 

Tekintettel arra, hogy egy teljesen új jogszabályi rendelkezésről van szó, a biztosítók  jelenleg, de legkésőbb június 8-ig állítják össze a mikromobilitási eszközökre vonatkozó díjtarifájukat, és az érintetteknek július 16-tól kell rendelkezniük érvényes kgfb-vel. így ebben a pillanatban megbecsülni sem lehet, milyen biztosítási díjjal köthető kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a szóban forgó járművekre.

 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, (vagyis nincs rendszáma,) a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül. Ezért használat előtt mindenképpen meg kell győződnie arról, hogy a járműnek kell-e, illetve van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása! Ha nincs és kell, kössön rá biztosítást, vagy ne használja a járművet!

 

A MABISZ és a biztosítók edukációs tevékenységük keretében a jelen közleményben található szöveges információt, valamint ábrát weboldalaikon folyamatosan elérhetővé teszik. Ez a MABISZ weboldalán a https://mabisz.hu/kotelezo-gepjarmu-felelossegbiztositas-kgfb-gyik/ linken érhető el.

A magyarországi biztosítók a hivatalos rendőrségi jelentések alapján kezdik meg a vasárnap az M7-esen történt tömeges balesetek rendezését.

Sajtóhírek szerint vasárnap reggel az M7-es autópályán mindkét irányban több autó ütközött a sűrű ködben, s a tömeges szerencsétlenségnek halálos áldozata is volt. A tömeges katasztrófa egy térségben, de különböző helyszíneken következett be, így esetenként eltérő lehet a felelősség kérdése. A hazai biztosítók közössége és a MABISZ azt javasolja a károsultaknak, hogy a minél gyorsabb ügyintézés érdekében azok, akik rendelkeznek Casco biztosítással, a saját biztosítójuknál jelentkezzenek kártérítési igényeikkel. Azokban az esetekben, ha a kötelező felelősségbiztosítást kívánják igénybe venni a baleset résztvevői, és a felelősséget egyértelműnek gondolják, ott a károkozó biztosítójánál jelentsék be a történteket. Ha pedig valamelyik helyszínen nem egyértelmű a felelősség kérdése, akkor a baleset résztvevői a MABISZ-hoz fordulhatnak. A szövetség befogadja kártérítési igényeiket, elvégzi a kárfelmérést és a hivatalos iratok beérkezését követően továbbítja az iratokat a rendezésben illetékes biztosítóhoz. A gépjárművek utasai minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, akik a felelősség kérdésétől függetlenül, teljes kártérítésre jogosultak annak a járműnek a biztosítójától, amelyben ültek.

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2023-ben, korrigált díj alapon, 12,7%-kal növekedett. Az élet-terület korrigált díjbevétele 12,3%-kal, a nem-élet terület 12,8%-kal tudott bővülni. Az életbiztosítások területén a felkészülés éve lesz az idei, a jövő évben bevezetésre kerülő etikus 2.0 változásokra – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2023-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1 563 milliárd forintot. Ez 4,99 százalékkal magasabb az előző évinél, azonban reálértéken 2015-ös értéknek felel meg – ismertette a szövetség összesített adatait Erdős Mihály, a MABISZ elnöke a keddi sajtótájékoztatón, amelyet Holló Bencével, a szövetség elnökhelyettesével közösen tartott.

A korábbi években megszokott módon tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 12,83%-kal, 957 milliárd forintra. Ezzel szemben az élet-területen a korrigált díjbevételek 12,33%-kal, 475 milliárd forintra emelkedtek. Az élet-díjbevétel növekedése azonban a korrigált élet-díjbevételtől eltérően csökkenést mutatott, -5,39%-os volt. Ez annak köszönhető, hogy egyszeri díjbevétel az előző évi 240 milliárd forintról 144 milliárd forintra csökkent.

Tavaly a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 11%-kal tudott bővülni, ez közel 490 ezer biztosítási szerződést jelent. A vegyes életbiztosításoké azonban 17%-kal, a unit-linked biztosításoké 4%-kal csökkent.  

A nem-élet termékek közül 2023-ban is a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése +2%-os. A lakossági vagyonbiztosítások +15%-kal nőttek, a KGFB +12%-kal, a Casco+ 21%-kal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének több, mint 80%-át adja. Az átlagtól és az előző évekhez képest is jóval magasabb volt a KGFB és Casco biztosítások díjbevétel emelkedése.

Ami a lakásbiztosítási piacot illeti, azon a verseny jelenleg is erős. Az idei lakásbiztosítási kampány kiindulópontja 3,3 milliós lakásbiztosítási állomány. A tavalyi év adatai alapján 181,7 milliárd forintos megszolgált díjjal és 37,3%-kos kárhányaddal működött ez a piac. A MABISZ kiemelten fontosnak tartja, hogy a kampány során minden ügyfél, aki lemondja a lakásbiztosítását, mindenképpen kössön új biztosítást, és ne maradjon fedezet nélkül.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 5%-kal emelkedtek, ami tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet-területen 6%-os csökkenés, míg a nem-élet területen 11%-os növekedés volt megfigyelhető.

Tavaly a szektor több, mint 211 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofitadó formájában, ez a díjbevétel 13,5%-a, az előző évi 11%-hoz képest. Az extra profitadó előző évhez képest több, mint 70%-os adóteher-növekedést jelent.

Az első öt piaci szereplő összesített piaci részesedése 57% feletti. Ha csoportszinten vizsgáljuk a piaci koncentrációt, akkor a VIG csoport 19,4%-os részesedéssel rendelkezik, míg a Generali csoport 16,47%-os piaci részesedéssel rendelkezett. A tájékoztató prezentációja az alábbi linken tekinthetó meg:

A MABISZ Információs Központjában várják a kedden az M1-en defektet szenvedők jelentkezését.

2024. január 23-án a reggeli órákban az M1 autópályán Tata térségében – Hegyeshalom felé – egy kamionról fémdarabok estek az úttestre. Ennek következtében közel 50 gépjármű kapott defektet. A kamion sofőrje észlelte a történteket, és félreállt az úton. Így rövid időn belül be lehetett azonosítani a károkozót, illetve a jármű kgfb biztosítóját is. A sérült járművek üzemben tartói, illetve tulajdonosai a káreseményt a MABISZ Információs Központjában, az (1) 802 8400 telefonszámon jelenthetik be a szóban forgó biztosítóhoz.

A kamion kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása kiterjed az okozott kárra. Az érintett biztosító társaság már meg is kezdte az eddig bejelentett károk rendezését.

Jövőre átlagosan 15 százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a mabisz.hu oldalon, áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

Több mint két hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-én jár le a kgfb szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani.  Nekik legkésőbb december 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. A kialakult gyakorlat szerint a legtöbben egyidejűleg intézik a felmondást és az új szerződés megkötését. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.

 

 2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. Az 5 729 947 kgfb-szerződésből (ebből 4 078 232 tartozik személygépjárműhöz) még mindig 850 ezer számít érintettnek, köztük 450 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok kedvezményt lehet igénybe venni, a lakossági ügyfelek számára a kedvezmények tovább egyszerűsödtek. Ezek mindegyikének a figyelembevételével kalkulálható a választható legkedvezőbb biztosítói ajánlat a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják. Az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenkét évnél is idősebb gépjárművekről van szó. A magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak több mint 90 százalékaa a legkedvezőbb, vagyis a B10 kategóriában van a bonus-malus rendszerben  – a teljes állomány esetében ez csak egyharmadnyi.

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a kedden közzétett, 2024-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak (az idei 650-1400-zal szemben) 770 -1540 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – naponta 1170-8000 forintot tesz ki (jelenleg 980-6670 Ft), tehergépkocsik esetében pedig akár a 6400 forintot is elérheti (szemben a mostani 5380 Ft-tal).

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. A Belügyminisztérium korábbi adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül mintegy 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

A MABISZ is tagja az ORFK által kezdeményezett ún. „BiztonságiHÁLÓ” elnevezésű kollaborációnak, amely a kereskedelmi, a szolgáltatási szektorban dolgozók, üzemeltetők, szállítmányozással foglalkozók biztonságára kíván fókuszálni.

A hazánkban elszabaduló energiaárak, a jelentős áremelkedések, valamint az infláció mértéke olyan körülményeket teremtett, amelyek indokolttá teszik a rendőrség, szokásosnál nagyobb odafigyelését, szolgáltató jellegének kiemelését az arra rászorulók megsegítése, védelme érdekében.

E célok megvalósítása és az eddig elért eredmények megtartása érdekében szükségessé vált többek között a kereskedelmi, a szolgáltatási szektorban dolgozók, üzemeltetők, szállítmányozással foglalkozók biztonságára is fókuszálni. Az ORFK a szektorban tevékenykedő, piacvezető szolgáltatók és érdekképviseleti szervezetik bevonásával szakmai egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy az felek tevékenységét a leghatékonyabban szolgálja. Cél a szolgáltatói ágazatot érintő bűncselekmények megelőzése, visszaszorítása, az elkövetők beazonosítása, elfogása.  

Ennek kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály (a továbbiakban: ORFK BMO) szervezésében 2023. november 13-án megtartott szakmai konferencián létrejött az ún. „BiztonságiHÁLÓ” elnevezésű kollaboráció.

 

Alapítói többek között a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége, a Magyar Biztosítók Szövetsége, továbbá a kis- és nagykereskedelem piacvezető képviselői, amelyet az ORFK BMO koordinál. 

 

Főhangsúly a partneri együttműködésre és a bűnmegelőzésre helyezve, míg a fő irányok:

 

1. Növelni kell az elkövető „sikerhez” vezető erőfeszítéseit!

Meg kell tenni minden olyan intézkedést, amely megnehezíti az elkövető bűncselekményének a végrehajtását. 

 

1. Növelni kell az elkövető „lebukásának” a kockázatát!

Olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak az elkövető sikeres beazonosításához és a tervezett bűncselekménytől való elrettentéshez. 

 

1. Csökkenteni kell az elkövető várható „bevételét”!

Az elkövetőket meg kell fosztani attól a lehetőségtől, hogy ösztönzést érezzenek a bűncselekmény elkövetésére, az anyagi haszonszerzésre.

 

Az együttműködők 2023. november 27-én, az év végi ünnepek kereskedelem biztonságának összehangolásával kapcsolatos és a 2024-es év közös céljait meghatározó munkaértekezletet tartottak.

 

 

Emelkedő penetrációra és fokozódó versenyre van szükség a hazai biztosítási piacon. Ennek elősegítése érdekében várható az életbiztosítások etikus 2.0-ás szabályozása és ezért van szükség a lakásbiztosítási kampányra is – hangzott el a MABISZ XIII. konferenciáján.

Az ügyfelek biztonságának szem előtt tartását, az ügyfélbarát működést és a penetráció emelését emelete ki fő feladatként dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára. Az idei évben az Európai Uniós kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályok átvétele, az e-ügyintézés térnyerése, az MFO lakásbiztosítások kötelező bemutatásának bevezetése hitelfelvétel esetén voltak azok a feladatok, amelyek idén a minisztérium előtt álltak, és amelyek sikeresen lezárultak 2023-ban.

A lezárt feladatok ismertetése mellett a lakásbiztosítási kampány fontosságára és részleteire hívta fel a figyelmet az államtitkár. A biztosítótársaságoknak február 15-ig kell értesíteni az ügyfeleiket, akiknek írásbeli felmondásra március 1. és március 31. között lesz lehetősége.  A jövőbe tekintve a digitalizáció előtérbe helyezése és további fejlesztése, valamint a biztosításközvetítői képzés reformja lesz az, amely meghatározza a szektor és a minisztérium feladatait és munkáját. Egyszerűsödhet a kötelező biztosítások kötése az alkuszok BM adatokhoz való hozzáférésének elősegítésével, és a biztosítókat is bevonják a Digitális Állampolgárság (DAP) programba – foglalta össze az elért eredményeket és a feladatokat dr. Túri Anikó államtitkár.

Újra kell építeni a megtakarításokat

Az elmúlt két év inflációja 8 év reálnövekedést tört le, az év végére 1522 milliárd forint lehet a szektor díjbevétele – emelte ki a konferencián Erdős Mihály, a MABISZ elnöke. A szerződésállomány volumene 0,9%-al nőtt, míg az állománydíj 11%-al emelkedett az idei év harmadik negyedévére. A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma év végére meghaladhatja a 480 ezres darabszámot.

A piaci részesedés alapján az Allianz 15,31%-kal vezet, a Generali 15,12%-kal második, a Groupama 11,79%-os és az Alfa 11,77%-kal következik, de csoportszinten korrigált díjbevétel alapján VIG, Generali, Allianz az első három szereplő sorrendje. Minden szegmensben nőttek a kárráfordítások, a viharkárok hatására a károk darabszáma meghaladta a 109 ezret, a kárkifizetések pedig 13 milliárd forintot.

A szektor növekvő adóterhei csökkentik a társaságok profitabilitását, az extra profitadó mintegy háromszorosa a várható profitnak. Mindezek mellett ennek az adónak piactorzító hatásai is vannak. Ezek a casco penetráció csökkenése, az egyszeri díjas életbiztosítások visszaszorulása, a növekvő tőkeszükséglet, a negatívan ható piaci szereplők a kockázatvállalási hajlandóságra. Az egyösszegű adófizetési kötelezettség az eredményességet rontja, és megnövekedhetnek a határon átnyúló szolgáltatások – hangzott el az MABISZ elnökének előadásában.

A MABISZ kezdeményezi egy családvédelmi biztosítás bevezetését, és e kérdéskörben a kormánnyal és a szabályozói oldallal egy együttműködést. A MABISZ igyekszik továbbra is elsődleges partnere lenni a szabályozóknak, és proaktívan figyelni a biztosítást érintő trendekre. Emellett szeretné az iparág szerepét növelni a társadalmi közjó szempontjából releváns témák tekintetében.

Adójóváírás hatása

Dinamikusan növekszik a nyugdíjbiztosítások száma, 467 000 darab szerződés van jelenleg, míg ez a szám 2016-ban még csak 187.000 darab volt – emelte ki Isépy Tamás , a Századvég Makrogazdasági Üzletág vezetője.

A nyugdíjbiztosítási termékek ismertsége a megtakarítók körében magas, 57,9%, ezt csak az államkötvény ismertsége előzi meg.  A MABISZ számára készült kutatásból azonban az is kiderült, hogy a megtakarítással rendelkezők körében a következő egy évben viszonylag kevesen terveznek igénybe venni nyugdíjcélú megtakarítási lehetőséget: 6,1%, miközben államkötvényt 24,4%, lekötött betétet 7,9% tervez vásárolni.

Kutatások alapján az adójóváírás felső korlátja feltételezett növelésének mértéke függvényében a nyugdíjbiztosítással rendelkezők 25% lenne kész nagyobb összegű díjfizetésre. Az adójóváírás felső korlátja feltételezett növelésének mértéke függvényében a nyugdíjbiztosítással nem rendelkezők 12-14%-a lenne kész nyugdíjbiztosítási szerződést kötni.

Egy esetleges normatív támogatásnál – amit azok is igénybe tudnának venni, akik jelenleg nem tudnak szja-jóváírással élni – a szerződéssel jelenleg nem rendelkezők közel 20%-a lenne kész nyugdíjbiztosítási szerződést kötni.

Átrendeződés és szabályozás

2023 az átrendeződés éve, a biztosítástechnikai tartalékok elmúlt években tapasztalt folyamatos csökkenése 2023-ban megállt, és a tartalékok visszanyerték nominális értéküket. A reálérték azonban a 2017-es értékeken van. A hazai részvények alacsony aránya a biztosítók befektetési portfolióján belül még elmarad az MNB elvárásaitól – hívta fel a figyelmet Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója.

 A biztosítási piac díjbevétele az év végére 4,1%-os növekedéssel meghaladhatja az 1500 milliárd forintot. A biztosítási penetráció esetében pedig egy enyhe lemorzsolódás látható és továbbra is alacsonynak mondható. A biztosítási penetrációnk az EU alsó ötödébe sorolja az országot, mindössze 2,3%. Ezen a területen van továbbra is teendője a szektornak. A tőkearányos megtérülés (ROE) 3,5%-ra csökkent a harmadik negyedév végi adatok alapján, míg a szavatolótőke-megfelelés nőtt.

Az életbiztosítási üzletág díjbevételeiben a tavalyi év harmadik negyedéves adataihoz hasonlítva 14,5%-os növekedés tapasztalható: 719 milliárd forint az ágazat harmadik negyedévvel bezárólagos díjbevétele.

Az életbiztosítások területén teret nyertek a kockázati- és nyugdíjbiztosítások és javult a megmaradási tendencia, 11 évre emelkedett az átlagos megtartási idő. Ez az MNB álláspontja alapján, az első etikus szabályozásnak köszönhető. Ezért az MNB egy etikus 2.0 csomagot tervez bevezetni. Különös tekintettel az értékesítési gyakorlatra, az ár-érték arányra, amely a megtérüléseket és hozamokat vizsgálja, valamint a termék költségösszetételének és transzparenciájának szabályozására.  

Az első három negyedévben 14,5%-kal nőtt a nem-életbiztosítások díjbevétele. A KGFB kárgyakoriság évek óta stagnál és 2,5%-on áll a mutatója, míg az átlagdíjak 2016-hoz képest duplájára nőttek.

 

A lakásbiztosítási koncentráció továbbra is magas az MNB álláspontja szerint. Mintegy 87,1% a top 5 biztosító piaci része a teljes piacon belül. Ez enyhe csökkenés az előző év adataihoz képest. A jövő évi kampány várhatóan ezt a koncentrációt tovább csökkenti, és az MFO termékek előtérbe kerülnek. A lakásbiztosítási penetráció 73%, azaz a lakásállomány több mint egynegyede nem biztosított, ennek a penetrációnak a növekedését is várja a jövő évi kampánytól az MNB. Éves alapon 11,3 milliárd forinttal magasabb a kárkifizetés a lakossági vagyonbiztosításoknál, de még így is 40% alatt maradt a kárhányad.

A zöld átállás fontosságát is hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank álláspontja szerint fontos a környezeti kockázatok feltárása, ezért egy ajánlást fogalmaz meg a biztosítók zöld átállásának segítésére.

A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatos szakmai várakozásokra, az extrapofitadó következményeire, a digitalizáció ágazati hatásaira is kitér Erdős Mihály, a MABISZ elnöke abban az interjúban, amely a Biztosítás és Kockázat folyóirat most megjelent számában olvasható.

„Eredetileg abban bíztunk, hogy az extraprofitadó 2023 végéig tart. Az, hogy meghosszabbították ’24-re, már óriási terhet jelent a szektor egészének” – mondja Erdős  Mihály a Biztosítás és Kockázat folyóirat most megjelent számában (https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/). A MABISZ elnöke szerint, amikor az eredményességet nézzük, az a magyar számviteli rend szerinti elszámolás publikálása. „Ha megnéznénk a nemzetközi sztenderdek szerinti mérlegeit és beszámolóit a biztosító szektornak, akkor érzékelhetően kedvezőtlenebb képet látnánk bizonyos számviteli szabályok miatt. És a helyzet az, hogy például, amikor a piacnak a tőkemegfeleléséről beszélünk, akkor ez utóbbi számít.” Az elmúlt időszakban több társaságnál tőkeemelés vált szükségessé, mivel a tulajdonos az extraprofitadó többletterhét magára vállalta. „Egyébként nehéz a mindennapi működést úgy tervezni, hogy közben egy kicsit az az érzetem van: nesze sánta, itt egy púp is.”

A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatban a MABISZ elnöke úgy látja, hogy „aki nem szereti a versenyt, az ne dolgozzon ebben a szektorban. Korrekt verseny mentén azt gondolom, senkiben nincs félelem azzal kapcsolatosan, hogy ez a kampány most mit is fog hozni.” Meggyőződése szerint a társaságok már szeptemberben elkezdték a kampányra történő fölkészülést, ami ilyen szempontból hozott egy újabb frissülést a piacon. Ám még tisztázatlan, hogy minek a mentén fogjuk majd áprilisban azt mondani, hogy ez a verseny sikeres volt vagy sem. Mennyien váltottak biztosítótársaságot? Hogyan alakultak az átlagdíjak?

Az interjú kitér a biztosítási szakmának a digitalizációval kapcsolatos nehézségeire is. „Nem biztos, hogy az ügyfelek érzékelik, hogy a biztosítók adott esetben műholdas kapcsolaton keresztül is rendeznek kárt, vagy hogy a mobiltelefonon keresztül történő kárrendezés hogyan működik. A fő probléma, hogy egyszerre kellene leváltani a régi, húsz-harminc éve kialakított alaprendszereket, meg behozni az új megoldásokat, miközben nagyon nehéz ugyanazt a technológiát úgy beilleszteni, hogy arra legyen ügyfélnyitottság és hozzon profitot is. „Mert, ha a kettőből nincs meg az egyik, akkor erre azt szoktam mondani, ezt tanultam egyszer, hogy ez semmi más, mint digital lipstick, digitális rúzs. Tudom, hogy egy forintom nem lesz belőle, meg lehet, hogy az ügyfeleket sem nagyon érdekli, de föl tudom mutatni, hogy milyen modern és friss vagyok.”

A megújulás kapcsán azt vallja Erdős Mihály, hogy mindig egy lépéssel az ügyfelek előtt kell járni – de csak eggyel. „És hogy miért nem kettővel, az egyben válasz arra a kritikára is, hogy a biztosítók lemaradtak a digitalizációban. Ugyanis már ’12-13-ban megvoltak az első biztosítótársaságok, akik bevezették Magyarországon a telematrikus rendszert, amelyik figyeli azt, hogy az ügyfél milyen stílusban vezeti az autóját, és annak mentén kap, mondjuk így, díjkedvezményt. De nem volt rá fogékonyság a piacon.” Csak annyival lehet tehát előre menni, amennyire van ügyfél fogékonyság, azzal viszont haladni kell.

Részben az interjúban szereplő kérdések és válaszok ismétlődnek majd meg szerdán, november 29-én a MABISZ idei nemzetközi konferenciáján is a budapesti Corinthia szállóban (részletek: https://mabisz.hu/konferencia-2023/), amelyet dr. Túri Anikó, a gazdaságfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára nyit meg.

A március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset károsultjainak a magyarországi biztosítótársaságok törvényi kötelezettség nélkül is esetenként akár tizenötmillió forintos előlegekkel siettek a segítségükre.  

 

Szeptember 30-a volt a határideje annak, hogy a márciusi tömegszerencsétlenség – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – előzetes kárigényeit az önként vállalt tömeges kárrendezési szabályozás keretében befogadják a magyarországi biztosítótársaságok, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az adott időpontig közel kilencven hazai gépjármű, illetve személyi sérüléses kárbejelentés érkezett be a társaságokhoz, illetve a szövetséghez. Ezekre a biztosítók több mint 366 millió forintot fizettek már ki, vagy helyeztek tartalékba a kifizetésekre. (Utóbbi elsősorban a személyi sérülésekre vonatkozik, ahol bonyolultabb esetekben, gyógytartamtól függően, az egészségügyi károsodás alapján előállt konkrét kárigények megfogalmazása hónapokig, akár évekig is elhúzódhat.)

 

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozása értelmében nem várta meg a – továbbra is folyamatban lévő – hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében jogcím nélküli előlegeket fizetett, illetve fog fizetni a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A biztosítók, valamint a MABISZ a balesetet követően valamennyi érintettel felvette a kapcsolatot, és tájékoztatták őket a tömeges kárrendezés szabályairól.

 

Ennek nyomán a szeptember 30-i igénybejelentési határidőig 37 hazai gépjárműkárral, valamint 52 személyi sérüléssel kapcsolatos igény érkezett be. Előbbiekből 29-et, utóbbiakból 14-et sikerült már lezárni, és összesen több mint 124 millió forint értékben megtörténtek ezek kifizetései is. (A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoztak volna az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a casco-önrészekre is vonatkozhattak.) Gépjárműkárok tekintetében a kifizetések és a tartalékok átlagos értéke kb. 4,3 M Ft. Kilenc személyi sérülés esetében pedig az előleg eléri a 15 millió forintot.              

 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a nagyon összetett tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák még sokáig elhúzódhatnak. (A MABISZ, a hatósági eljárás eredményességének elősegítése érdekében, a jogszabályok adta kereteken belül adatokat cserél a rendőrséggel.) A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket az eljárások lezárultát követően lehet csak rendezni. Ha pedig károsulti közrehatás állapítható meg valakinél, neki is utólag kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel. A gépjárművek utasai minden esetben vétlen károsultnak minősülnek.