2016. november 21-én, immár hetedik alkalommal rendezte meg nemzetközi biztosítási konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az esemény kiemelt témája idén a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a klímaváltozás biztosítási piacokra gyakorolt hatása volt.

A konferenciát Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára nyitotta meg. „A mai felgyorsult világban kiemelten fontos szerepet kap a folyamatos információcsere, s egyebek mellett ezért is hiánypótló a MABISZ évről évre megrendezésre kerülő konferenciája” – hangsúlyozta. Az államtitkár asszony kiemelte, hogy a kormány elmúlt években tett gazdaságpolitikai lépéseinek köszönhetően az ország növekedése 2013 óta folyamatos, a következő években várhatóan 3 százalék körül alakul a GDP bővülése.

A 2008-as gazdasági válság súlyos hatással volt az egész gazdaságra, s azon belül a biztosítási szektort is súlyosan érintette – emlékeztetett rá Hornung Ágnes. Ugyanakkor üdvözlendő az az eredmény, ami ma már mind a bevételekben, mind a szerződések számának növekedésében látható a szektorban. A kormány kiemelt feladatának tartja az öngondoskodás növelését a lakosság körében, mivel így nő a háztartások megtakarítása, másrészről pedig a megnövekedett vásárlóerő tovább fokozhatja a gazdaság növekedését – tette hozzá az államtitkár.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Monetáris Tanács tagja előadásában emlékeztetett rá, hogy 2013-tól kezdődően jelentős paradigmaváltás következett be a felügyeleti rendszerben, s ennek pozitív hatásai már láthatóak.

A 2017. január elején életbe lépő Szolvencia II-es szabályozással kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta: a magyar biztosítók ezzel kapcsolatos előzetes adatszolgáltatása 100 százalékos, és jelentős validációs hiba nélkül zajlott, amellyel kiemelkedő helyen szerepel az európai országok között. Az alelnök elismerően nyilatkozott azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a szektor, a felügyelő szerv egyetértésével és támogatásával a biztosítások minél szélesebb körű megismertetése érdekében kifejt.

Az MNB alelnöke egy új úgynevezett „fair védrendszer” tervezett bevezetéséről is beszámolt a konferencia résztvevőinek. A védjegyet azok a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók szerezhetik meg, akik vállalják a MNB által összeállított szempontrendszer betartását.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke előadásában elmondta: a szektor díjbevétele 2016 első félévében 5,4 százalékkal, 478 milliárd forintra növekedett. „Az elmúlt három év növekedési trendje várhatóan az idei év végén sem szakad meg, ami nagyon jó hír a szektor számára” – tette hozzá az elnök. 2016 első félévében mind az élet, mind a nem-életbiztosítási üzletág növekedni tudott, az életbiztosítási piac bővülésében a nyugdíjbiztosítások játszották a főszerepet, a nem-életbiztosítási üzletág bővülését pedig döntően a gépjármű-biztosítások, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) segítették.

Pandurics Anett előadásában a klímaváltozással, a környezeti hatásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben olyan komoly változások következtek be az időjárást illetően, amelyek már most is jelentős hatással vannak a biztosítási szektorra. A biztosítóknak ezeket a változásokat kiemelten szem előtt kell tartaniuk a termékek kidolgozásakor. A környezeti változások, a kárstatisztikák módosulása különösen a mezőgazdasági, a lakás-, valamint a szakmai felelősségbiztosítások körét érinti, de a teljes szektort, s tágabb értelemben az egész életünket befolyásolni fogja.

Ötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melyen a résztvevő szereplők egyöntetűen a szakmai párbeszéd fontosságát, és a piac aktívan szabályozott és felügyelt, transzparens működésének szerepét hangsúlyozták. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke kifejtette: a közeljövő stratégiai prioritása egyebek mellett az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása, és a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása.

A rendezvényt Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a biztosítók szerepe megkerülhetetlen mind az üzleti életben, mind a társadalmi folyamatokban. Az államtitkár előadásában párbeszédet és szakmai konzultációt ajánlott a biztosítási szakmának, ismertette továbbá a kormány elképzeléseit a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerről. Mint mondta, a fő kérdés évek óta az, hogyan működjön együtt az állami és a magánbiztosítási rendszer, miközben „az ennek javítására tett kísérletek, vagyis a nagy rendszerszintű átalakítások eddig többnyire elbuktak”.

„Az egészségbiztosítási rendszer alapja Magyarországon a szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítási rendszer, és ez így is marad.” – fejtette ki az államtitkár és hozzátette: kiemelt cél, hogy mindenki által hozzáférhető, és magas ellátási színvonalú szolgáltatást kapjanak az állampolgárok. A területi, valamint a szakmai egyenlőtlenségek, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése az állam feladata, emellett ugyanakkor szükség van alternatív lehetőségekre azok számára is, akik az államinál magasabb szintű ellátást vennének igénybe. „Feladatunk, hogy ebben a rendszerben hogyan találjuk meg a megoldást, amely biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét, de a magasabb szintű igényeket is kielégíti.”

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetráis politikáért felelős ügyvezető igazgatója a nyugdíjbiztosítások fontosságára hívta fel a figyelmet annak tükrében, hogy láthatóan a lakosság megtakarításainak összetétele egyre inkább tolódik el a hagyományos, kis kockázatú, rövidtávú alternatívák irányából. Ebben a tendenciában kívánatos, hogy a nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb szerephez jussanak- emelte ki Palotai Dániel. Az ügyvezető kitért az idén január óta elérhető adókedvezményre is, melynek első eredményei már most megmutatkoznak: a legfrisebb háromnegyedéves statisztikák szerint jelenleg 50-féle nyugdíjterméket kínálnak a biztosítók, akik a harmadik negyed végén mintegy 45 ezer megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést kezeltek.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a piac aktuális helyzetét értékelve a biztosítások hasznosságát hangsúlyozta, mint mondta vitathatatlan a szektor stabilizáló, kiegyenlítő funkciója. Az elnök előadásából kiderült: közel 12 millió ügyfélszerzőést kezelnek a hazai biztosítók, a közteherviseléshez való hozzájárulásuk pedig közel 100 milliárdos adóbevételt jelentett 2013-ban. „Folyamatosan stabil a szektor tőkeellátottsága, amellett több szegmensben látunk kifejezetten bíztató jeleket a jövőre nézve: a nyugdíjbiztosításban pozitívan az eredmények, a baleset, és egészségbiztosítás piaca is jól alakul, a felelősségbiztosítások piacán szintén van ok az óvatos optimizmusra.” – tette hozzá.

Pandurics Anett a MABISZ startégiai prioritásai kapcsán kiemelte: az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása kiemelt jelentőségű csak úgy, mint a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása egyebek mellett a korrekt, tisztességes termékfejlesztéssel és tájékoztatással. „A piac lehetséges kitörési pontjai a közeljövőben a kiegészítő egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítás lesz.”

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MNB általános felügyeleti céljainak irányvonalait ismertette. Ide tartozik, hogy a piaci szereplők sokk-ellenálló képessége kielégítő legyen, de ilyen az egészséges verseny fenntartása, és erősítése, illetve a prudencia és fogyasztóvédelem együttes jelenléte is. Ezeken túl az ügyvezető ismertette a felügyelet jövőre vonatkozó módosítási javaslatait is, melyek közül a legfontosabbak a rendszerszinten jelentős piaci szereplők fokozott felügyelete, az üzleti modell alapú felügyelet, a korai bevatkozási rendszer, az aktív nemzetközi jelenlét, illetve a határon átnyúló tevékenység, fióktelepek felügyelete.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, mennyit változtak az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei. Kiemelte a biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítását, a folyamatos felügyelést, fogyasztóvédelmi szakértő bevonását valamennyi átfogó vizsgálatban, az egyedi ügyek becsatornázását folyamatokban lévő vizsgálatokba, a tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárását, valamint a fokozatosság elve alapján a konszenzusos megoldás keresését. A pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ez a tendencia az ügyvezető igazgató szerint csak tovább fog erősödni a következő időszakban is.