Council of Bureaux


Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés


Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

2015.08.24.

A 2015. augusztus 17-i vihar okozta károk miatt a négy napos ünnepet követő reggelig, augusztus 24-éig az összesített adatok szerint a lakóingatlanokat érintő károk száma eléri a 13 ezret. A károk becsült értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat hétfőn.

Egy hét telt el a múlt hétfői vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becsléseket meghaladó számú, több mint 13 ezer, a lakossági ingatlanokat érintő kárral kapcsolatos bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke az eddigi adatok alapján eléri az 1,6 milliárd forintot.

A leggyakoribb kártípus a felhőszakadás, az úgynevezett elöntéses kár, illetve a tetőbeázás. Emellett viharkárokról, valamint a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekről érkezett bejelentés.

A legtöbb kárt Budapestről, illetve Pest megyéből, Bács-Kiskun megyéből, Somogy, valamint Baranya megyéből jelentették. A főváros mellett Szegedről és környékéről, illetve Dunaújvárosból érkezett a legtöbb bejelentés.

A főváros érintettsége kiemelkedő, ugyanakkor szokatlan jelenség, hogy a felhőszakadásszerű esőzés egyes kerületeket igen erősen érintett, más területeket jóval kevésbé. A budai oldalon a Várhegy és környékéről, az I. és II. kerületből, a pesti oldalon az V., a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületből jelentették eddig a legtöbb kárt.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni az eseményt a biztosító társaságnak. Ez általában a magyarországi gyakorlatban az észleléstől számított 2-5 nap. Ugyanakkor, mivel a négy napos ünnep következtében sokan nem tudták a határidőt betartani, a biztosítók a szerződésben foglalt határidőt rugalmasan kezelik. Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyszínről érdemes fotót készíteni, illetve a sérült épületelemeket mindenképpen megőrizni a kárfelmérő kiérkezéséig annak érdekében, hogy a kárszakértő pontos képet tudjon alkotni az ingatlan sérüléséről.

Idén nem az első kiemelkedően nagy károkat okozó káresemény volt a múlt hétfői. 2015. június 9-én a kánikulát követő vihar több mint 2000 kárt okozott az ingatlanokban. A 2015. július 8-án lecsapó hatalmas vihart követően 35 ezer kárbejelentés történt, az utóbbi kárértéke megközelítette az 5 milliárd forintot.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.