2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül a kiindulási évben fizettek ki többet a társaságok, mint idén.

A káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az idei viharszezon. A biztosítók idén május elseje és augusztus 31 között több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el kárrendezésre közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Tavaly előtt hasonló nagyságrendű kárigény kevesebb mint a felével (4,1 mrd forint) terhelte meg a társaságok kasszáit. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenkét év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Ez után azonban az idei év következik, néhány viszonylag csendesebb esztendő kontrasztjaként. 2010-től kezdődően összesen egyébként közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárási anomália.  Idén feltűnően sok volt a jégkár, a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat.  Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, több milliós károk keletkeztek a házakban.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, közel hatszor annyi (hatezernégyszáz) ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, mint tavaly (ezeregyszáz). A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak (918 millió, illetve 149 millió). Hatmillió forintos kárt is okozott egy villámcsapás.

A tavalyihoz képest ötszáz millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Pedig az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Egy ilyen súlyos válság során jó okunk van feltételezni, hogy a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) most megjelent évkönyvében, amely a 2020-as részletes biztosítói adatsorokat mutatja be, értékelve az eredményeket, valamint a szövetség tagozatainak a munkáját.

Az üzleti eredmények, valamint a biztosítókkal szembeni lakossági bizalom alakulása összefüggenek egymással. Ez derül ki a most közzétett Magyar Biztosítók Évkönyve 2021-ből (https://mabisz.hu/evkonyvek/). Tavaly a szövetség tagjainak díjbevétele 1.242.885.664 milliárd forint volt, amely 3,8 %-kal, valamivel több, mint 45 milliárd forinttal haladta meg a megelőző év rekordbevételét. Az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 8,2%-kal, míg a nem életbiztosítások bevétele 4,8%-kal emelkedett, így a teljes összegen belül nőtt az életbiztosítások aránya, az előző évi 43,8%-ról 44,8%-ra.

Az évkönyv közli a Századvég tavaszi kutatását is, amely szerint a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index, a BIBIX 2015-ös kiindulási értéke óta 82,5 ponttal a legmagasabb értékén állt. A járvány közepette a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, ami közvetett módon pozitív hatással lehetett a biztosítók imázsára, állapítja meg az elemzés. A fókuszcsoportos interjúk során a megkérdezettek számára a biztosítás az értékek védelmét, valamint a kár enyhítését és megelőzését jelentette. Még akkor is biztonságot jelent számukra a biztosítás megléte, ha eddig még nem kellett használniuk. „A hitelesség és a biztonságkeresés egyaránt hozzájárulhatott a biztosítási típusú, hosszú távú megtakarítások tavalyi erős növekedéséhez a válság közepette, aminek köszönhetően az életbiztosítási tartalékok sokáig csökkenő aránya a lakosság pénzügyi vagyonán belül végre enyhe növekedésnek indult”, állapítja meg az évkönyvben dr. Molnos Dániel. A szövetség főtitkára szerint társadalmi érdek is, hogy a megtakarítók legyenek tisztában az öngondoskodás lehetséges formáival, minél többen, minél korábban hozzanak megfontolt döntést, és kezdjék el az öngondoskodást.

A tanévkezdés heteiben számos kezdeményezés és program bizonyítja, hogy a MABISZ ennek, valamint a biztosítási ismeretek bővítésének, és a biztosításokról alkotott kép árnyalásának kiemelt jelentőséget tulajdonít. A Fiatal Generációs Stratégia keretében, amely a tizenéves korosztálytól a fiatal felnőttekig erősíti az adott korosztályban a pénzügyi és biztosítási tudást, a nyár eleje óta pörög az online térben a megújult Biztonságkerék – Forgasd ki a jövőd! játék. Az értékes nyereményeket is kínáló edukációs programot a tavalyi indulása óta eddig több mint tízezren kerestek fel. A korábbi változat végig kísérte a játékosokat a középiskolától a nyugdíjig tartó játéktábla életszakaszain, biztosítási ismeretekkel körítve. Az új játékra kattintók (https://biztonsagkerek.hu/) emellett „biztonsági párbajra” is kihívhatják barátaikat, ismerőseiket, vagy felmérhetik kockázatvállalási hajlandóságukat.

Idén második alkalommal az egyetemisták mellett a középiskolások is szabadjára engedhetik fantáziájukat a Biztosítsd Be Magad! (BBM) esettanulmány versenyen, amely ezúttal a jövő biztosításai körül forog. Az érdeklődő csapatok a jövő héttől regisztrálhatják majd magukat a BBM Facebook oldalán meghirdetett linken. 

Azokhoz pedig, akik szeptembertől már állást keresnek vagy a jövőjükön gondolkodnak, közelebb hozza a biztosítások világát egy új videóprojekt (https://mabisz.hu/biztositsd-be-a-karriered/). Ezen a szövetség tagjainak egy-egy munkatársa mutatja be a szakma különböző részterületeit, kínál gondolatébresztőt ahhoz, hogyan találják meg a legkülönbözőbb végzettséggel és érdeklődési körrel érkező fiatalok a helyüket az ágazatban.

Az általános iskolásokat szeptemberben a nekik szóló képregénysorozat legfrissebb, tizedik része szólítja meg (https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2021/08/kepregeny-10-resz.pdf).  A mostani kaland a közlekedésbiztonsági ismereteiket gyarapítja, mintegy felvezetve az idei Biztonság Hetét. A szeptember 20-25 közötti országos rendezvénysorozat a szervezők reményei szerint a tavalyi kényszerű online kitérő után újra a szabadtéri helyszínekre költözik vissza. A Biztonság Hetén 2017-es elindítása óta több, mint 50.000 diák vett részt személyesen. Az együttműködő szervezetek száma – beleértve több minisztériumot és állami intézményt is – meghaladja a két tucatot. A helyszíni videók, online üzenetek megtekintőinek száma több, mint kétmillió: https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos. Az eseménysorozat sikerét bizonyítja, hogy idén már a nemzetközi színtérre is kilép, hiszen magyar indítványra, Child Safety néven nyolc közép-európai ország nemzeti szövetsége indít ebben az időpontban valamilyen kezdeményezést a gyerekek biztonságának növelésére.

A júliusi viharkárok nyomán a biztosítók közel tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra. Csak a lakásbiztosításokra kifizetett tételek meghaladják a tavaly előtti év május-augusztus közötti viharszezonjának teljes kárösszegét, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A júliusi viharok nyomán közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. Rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. 2019-ben például a május 1- augusztus 31 közötti teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot (tavaly 6,6 milliárdot értek el). Az elmúlt évtizedben az árvizekkel sújtott, kirívónak számító 2010-es év kivételével (amikor háromszázezret meghaladó kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a társaságok) a legrosszabb esztendőkben is nyolc milliárd forint környékén állt meg a számla. Idén a több mint két milliárdos május-júniusi időszakhoz adódik hozzá a júliusi ötmilliárd.

A biztosítói terheket tetézi, hogy az ipari létesítmények, intézmények oldaláról is két és fél ezret megközelítő kárbejelentés érkezett, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is. Alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik casco-val (kevesebb, mint húsz százalék). Ezen szerződések alapján hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot. Ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvége vihar-adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk.

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás másodlagos, indukciós hatásához (amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre), beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban  Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, valamint Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből. Bár a július 10-e környéki jégverést követően egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak. (Az ipari, intézményes átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint környékén mozognak.) A kárügyintézést gyorsítja, hogy a társaságoknál többnyire már nemcsak a bejelentést lehet online megtenni, de távszemlézésre, fotók beküldésére is van lehetőség.

Egy-egy ilyen nagyobb természeti katasztrófát követően növekszik az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt. Jelenleg nagyjából minden negyedik ingatlan, azaz több mint egymillió otthon még nem rendelkezik lakásbiztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.  Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. Egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

A casco-t illetően a kevesebb, mint húsz százaléknyi szerződés sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetőek.

Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.

A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.

A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.

A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Idén csendesebben indult a viharszezon a tavalyinál. Félidőben a biztosítók általi kárkifizetések összege így is meghaladja már a kétmilliárd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A MABISZ 2010 óta összesíti a május 1- augusztus 31 közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyek több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).

Két hónap elteltével, az idei viharszezon felénél bízni lehet abban, hogy idén ismét nyugalmasabb lesz a nyaralás időszaka – legalábbis abból kiindulva, hogy az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Most ebben a két hónapban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Számos bejelentést fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán tettek, erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő nyújthat fedezetet. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés a megyéket illetően Pestből, Borosod-Abaúj-Zemplénből, Hajdú-Biharból, Baranyából, Bács-Kiskunból, Jásznagykun-Szolnokból, Somogyból, Szabolcs-Szatmárból érkezett, a városok tekintetében pedig Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is feltételezhetőleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.