Szerző: Jeney Attila

25 éves a MABISZ

Posted on | by Jeney Attila

25 éves a MABISZ

2015.11.24.

25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót.

Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szűntette tevékenységét.

1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.

A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.

Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.

A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.

A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.

Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.

A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.

A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.

2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.

A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.

Lassan növekszik a biztosítási piac

Posted on | by Jeney Attila

Lassan növekszik a biztosítási piac

2015.11.18.

2015 első háromnegyed évében 2 százalékkal – 657 milliárd forintra – növekedett a hazai biztosítási szektor összesített díjbevétele az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első háromnegyed évet összegző adatokat szerdán.

Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási üzletágból közel 1,9 százalékkal kevesebb, 329,4 milliárd forint díj folyt be a biztosítókhoz.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevétele ugyanebben az időszakban 6,3 százalékkal, 327,8 milliárd forintra növekedett.

Az élet- és a nem életbiztosítási üzletág arányában kiegyenlítődés mutatkozik: míg egy évvel korábban a teljes díjbevételen belül az életbiztosításokból származó díjak a teljes összeg 52 százalékát, a nem életbiztosításokból származók pedig 48 százalékát tették ki, addig idén ez az arány 50-50 százalék. Ez nem túl kedvező jel: a fejlett országokban általában lényegesen nagyobb az életbiztosítási bevételek aránya, van, ahol eléri a teljes díjbevétel kétharmadát is.

Bár az életbiztosítási területen csökkenés mutatkozik a díjbevételeket tekintve – ami főként az egyszeri és eseti díjas befizetéseknek köszönhető –, a hosszú távú, folyamatos díjas befektetési szerződések száma növekedni tudott az elmúlt egy évben. A mostanában lejáró, tíz-húsz évvel ezelőtt megkötött életbiztosítási szerződések miatti kiesést darabszámban ugyan még nem, de díjbevételben már kompenzálják az újonnan megkötött, vegyes életbiztosítási termékek. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a személyi jövedelemadó törvény szerinti nyugdíjbiztosítások díjbevétele 2015. szeptember végén meghaladta a 18,2 milliárd forintot, a nyugdíjbiztosítási szerződések száma pedig a 111 ezret.

A befektetéshez kötött életbiztosítások díjbevétele 1,5 százalékos bővülést mutat, a szerződések darabszáma majdnem 6 százalékkal – több mint 43 ezerrel – emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A nem életbiztosítási üzletág bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi gépjárműállomány növekedése, amely egyrészről a használtautóértékesítésből, másrészről az újautó-értékesítés bővüléséből származott. A megnövekedett hazai gépkocsiállomány azonban csak kis mértékkel volt hatással a casco-biztosítási piacra, mivel a feltételezések szerint a forgalomba helyezett gépjárművek egy része külföldről behozott, idősebb gépkocsi, így arra már nemigen kötnek cascót a tulajdonosaik.

A casco-biztosítások átlagdíja 2015 harmadik negyedévének végén közel 80 ezer forint volt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások éves átlagdíja ugyanakkor alig haladta meg a 22 ezer forintot.

Az idei év első kilenc hónapjában a tűz- és elemi kockázatok díjbevételében összesen 1,7 százalékos, több, mint 2,1 milliárd forintos növekedés mutatkozott, a díjbevétel-növekedés mellett a szerződésállomány területén is – 15 ezer darabos – bővülés látható.

A magyarok harmada kötne egészségbiztosítást

Posted on | by Jeney Attila

A magyarok harmada kötne egészségbiztosítást

2015.10.26.

A magyarok közel egyharmada kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra – derült ki a Századvég Alapítvány által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára készített kutatásból.

A MABISZ VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján bemutatott felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tud pontosan különbséget tenni az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás, az életbiztosítás és az egészségpénztár intézménye között – hívta fel rá a figyelmet Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány Közvélemény- és Piackutatási igazgatója. A hazai lakosság a biztosítási termékek közül átlagosan négyféle biztosítási terméket ismer, és a háztartások jellemzően átlagosan 3-4 féle biztosítási termékkel rendelkeznek.

A friss felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint nem a hálapénzzel van a legnagyobb probléma a magyar egészségügy területén. A válaszadók 33 százaléka jelentős problémának gondolja a várólisták hosszát, 27 százalékuk pedig az orvosok és ápolók számának növelését tartja kiemelten fontosnak. A 40 és 60 év közöttiek, az iskolázottak, valamint a magas jövedelműek 74 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy adott már hálapénzt egészségügyben dolgozó személynek.

A megkérdezettek 28 százaléka vélekedett úgy, hogy a közeljövőben szándékozik kötni kiegészítő egészségbiztosítást, és 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem fog ilyet kötni. A termék iránt a legnagyobb nyitottság a 40 és 49 év közötti, diplomás és magas jövdelműek körében tapasztalható. Az összes válaszadó közül 58 százalék volt az, aki hajlandó lenne havonta, átlagosan közel 6900 forintot fizetni egy széles körben elérhető, kiegészítő egészségbiztosításért, ha az a szabad orvosválasztást, a várakozási idő nélküli ellátást, illetve a betegút megszervezését biztosítaná számára.

„Az őszi felmérés tapasztalatai megerősítették azt a korábbi kutatási eredményt is, mely szerint a lakosság a pénzügyi intézmények közül a biztosítókban bízik meg leginkább. Jelen felmérés alátámasztotta azt a feltételezést, hogy széleskörű tájékoztatásra van szükség az egészségbiztosításokat illetően Magyarországon. Szövetségünk ezért is döntött úgy, hogy az idei MABISZ konferencia egyik kiemelt témája éppen az egészségbiztosítás lesz. A MABISZ a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság tájékoztatására – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A konferencián bemutatott eredmények két reprezentatív kutatás tanulságait összegezték. Az első 2015. április-májusban készült, ennek legfontosabb témái a biztosítók iránti bizalom, illetve a felelősségbiztosítás voltak. A második, a 2015. szeptember-októberi időszakban készült felmérés fókuszában az egészségbiztosítások áltak.

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

Posted on | by Jeney Attila

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

2016.01.28.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Kgfb: Fontos határidő közeleg

Posted on | by Jeney Attila

Kgfb: Fontos határidő közeleg

A január 1-jén esedékes díjak befizetésére a türelmi idő március elsején éjfélkor lejár

2016.02.10.

Mindenképpen érdemes kiemelt figyelemmel lenni a díjfizetéssel kapcsolatos közeledő türelmi idő végére az év végi évfordulós kgfb-szerződéssel rendelkező autósoknak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre (kgfb) legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek.

Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 %-a, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret

Posted on | by Jeney Attila

Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret

2016.02.25.

Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2016-tól ismételten az „Egységes kérelmen” lehet megjelölni, hogy az adott, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozás igényel-e díjtámogatást, amelyet 2016. március 16-a és 2016. június 9-e között lehet benyújtani. Emellett külön támogatási kérelem beadása nem szükséges. A felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65 %-a lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. Mindhárom konstrukcióban – a már ismert biztosítási események mellett – új elem az őszi fagykár biztosítása.

„A rendszer sikerét mutatja, hogy évről évre bővül a díjtámogatást igénylő mezőgazdasági gazdálkodók száma, emellett szerencsére elmondható, hogy az igények növekedésével együtt emelkedik a lehívható éves keretösszeg is. Sajnos Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat. Ezért is fontos, hogy minél több termelő rendelkezzen mezőgazdasági biztosítással” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

2014-ben és 2015-ben a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló keretet, így a B és a C konstrukciók esetében csökkenteni kellett a támogatási arányt. A 2015-ös támogatási évre 8606 ügyfél számára 2,99 milliárd forint díjtámogatást fizettek ki.

„Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2012. évi bevezetése óta eltelt időszak adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma, ami a díjtámogatásnak is köszönhető. Az új rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy az időjárás okozta kockázatok hatásának enyhítésére kockázatközösség alakuljon és a gazdálkodók öngondoskodáson alapuló felelősségvállalása megerősödjön. Az idei évtől minden földalapú támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a pályázati felhívás szerinti szerződés biztosítottja, igényelhet biztosítási díj támogatást” – tette hozzá Füzesi Dániel.

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

Posted on | by Jeney Attila

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

2015.09.30.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

Posted on | by Jeney Attila

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

2015.08.24.

A 2015. augusztus 17-i vihar okozta károk miatt a négy napos ünnepet követő reggelig, augusztus 24-éig az összesített adatok szerint a lakóingatlanokat érintő károk száma eléri a 13 ezret. A károk becsült értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat hétfőn.

Egy hét telt el a múlt hétfői vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becsléseket meghaladó számú, több mint 13 ezer, a lakossági ingatlanokat érintő kárral kapcsolatos bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke az eddigi adatok alapján eléri az 1,6 milliárd forintot.

A leggyakoribb kártípus a felhőszakadás, az úgynevezett elöntéses kár, illetve a tetőbeázás. Emellett viharkárokról, valamint a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekről érkezett bejelentés.

A legtöbb kárt Budapestről, illetve Pest megyéből, Bács-Kiskun megyéből, Somogy, valamint Baranya megyéből jelentették. A főváros mellett Szegedről és környékéről, illetve Dunaújvárosból érkezett a legtöbb bejelentés.

A főváros érintettsége kiemelkedő, ugyanakkor szokatlan jelenség, hogy a felhőszakadásszerű esőzés egyes kerületeket igen erősen érintett, más területeket jóval kevésbé. A budai oldalon a Várhegy és környékéről, az I. és II. kerületből, a pesti oldalon az V., a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületből jelentették eddig a legtöbb kárt.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni az eseményt a biztosító társaságnak. Ez általában a magyarországi gyakorlatban az észleléstől számított 2-5 nap. Ugyanakkor, mivel a négy napos ünnep következtében sokan nem tudták a határidőt betartani, a biztosítók a szerződésben foglalt határidőt rugalmasan kezelik. Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyszínről érdemes fotót készíteni, illetve a sérült épületelemeket mindenképpen megőrizni a kárfelmérő kiérkezéséig annak érdekében, hogy a kárszakértő pontos képet tudjon alkotni az ingatlan sérüléséről.

Idén nem az első kiemelkedően nagy károkat okozó káresemény volt a múlt hétfői. 2015. június 9-én a kánikulát követő vihar több mint 2000 kárt okozott az ingatlanokban. A 2015. július 8-án lecsapó hatalmas vihart követően 35 ezer kárbejelentés történt, az utóbbi kárértéke megközelítette az 5 milliárd forintot.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

Posted on | by Jeney Attila

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

2015.07.16.

A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Egy hét telt el a múlt szerdán, hazánk területén átvonuló vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becslésekhez képest jóval magasabb számú, összesen 34 796 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk értéke a jelenlegi adatok szerint meghaladta a 4,79 milliárd forintot.

A közel 35 ezer kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos esemény, de 537 bejelentés érkezett olyan casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek járműve sérült. Ezek a károk túlnyomórészt úgynevezett rádőléses károk, amikor fák dőltek a gépjárművekre és okoztak sérüléseket. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

A leggyakoribb kártípus a viharkár, illetve kisebb gyakorisággal a jégverés, a felhőszakadás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkezett esemény. Jellemző káresemény volt a vihar és nagy szél okozta tetőmegbontás, a fakidőlés, illetve a beázás.

A legtöbb káreseményt Budapestről, Pest megyéből, Fejér megyéből, Vas, valamint Veszprém megyéből jelentették. A főváros mellett Érd, illetve Székesfehérvár volt a leginkább érintett település.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni a kárt a biztosító társaságnak. Az első lépés minden esetben a lehetséges és szükséges kárenyhítési feladatok elvégzése, ezt követően pedig javasolt minél rövidebb időn belül bejelentést tenni a biztosítónál.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

Posted on | by Jeney Attila

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

2015.07.10.

2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett átvonuló felsőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer – lakásbiztosításokra bejelentett – kárt rendeznek. 2014-ben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz volt köthető.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.