Az elmúlt hónap viharai nyomán a hazai biztosítók másfélszer akkora kártalanítást fizethetnek ki a lakásbiztosítással rendelkezőknek, mint a tavalyi év hasonló időszakában, tette közzé a friss adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)..  

 

Viharos júniuson vagyunk túl: ebben a hónapban mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azután inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások valamint az eheti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.

 

A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs, Bács-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városokban. Leginkább a június 6-10, valamint a június 23-27 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további több tucat tűz és elemi kárra.

 

Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a százezer fontot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét is sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Jelentősen elválik egymástól a biztosítók iránti bizalom mutatója, valamint a társaságok tevékenységével, kárrendezésével kapcsolatos elégedettség. Az utóbbi lényegesen magasabb, derül ki a Századvég közvéleménykutató cég idei felméréséből..  

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megrendelésére a Századvég 2015 óta végez felmérést az ügyfeleknek az ágazattal szembeni megítéléséről. Az idei májusi, 803 fős, számítógéppel támogatott telefonos kérdezés (CATI) szerint a BIBIX, vagyis a Biztosítói Bizalmi Index 51 pontot ért el a 100 fokú skálán, tehát minden második magyar lakos továbbra is bizalommal fordul a biztosítótársaságokhoz. Az elmúlt két évben megtorpanni látszik a korábban növekvő bizalom, azonban még így is meghaladja az idén mért bizalmi szint a 2018 előtt mért értékeket.

 

Más intézményekkel összevetve hasonló a kép, azoknál is ugyanúgy megtorpanás, illetve visszaesés mutatható ki. (A felmérés fontosabb grafikonjai a https://mabisz.hu/felmeres-a-biztositokkal-szembei-bizalomrol-es-elegedettsegrol linken találhatók.) . A bizalmi sorrendben a biztosítók a középmezőnyben helyezkednek el.

 

Ugyanakkor a biztosító társaságokkal kapcsolatos teljes elégedettségi index, valamint a KGFB és az egyéb biztosítások elégedettségi indexe is nőtt a korábbi mérésekhez képest. Mindhárom idén érte el csúcspontját. A teljes elégedettségi index mértéke jelenleg 83,1 pont a 100-ból. A KGFB elégedettségi indexe a legmagasabb (84,9 pont). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kapcsán a pozitív irányú változás főként a károsult alindex növekedésének köszönhető és 76,6 ponton áll a 100 fokú skálán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező válaszadók 21,3 százalékának volt gépjárműjével káreseménye. A károkozó biztosítójával az érintettek 74,3 százaléka, károkozás esetén a saját biztosítója szolgáltatásával a megkérdezettek 70,6 százalék elégedett volt.

 

A biztosítok kapcsolattartását (85,9 pont) értékelik legjobbra a megkérdezettek, ez után a sorban az eljárási alindex szerepel a maga 83,9 pontjával. Az egyéb biztosításokkal kapcsolatos elégedettségi alindexek eredményei jellemzően stabilizálódtak a 2022-ben mért szinten. Egyéb biztosításokkal kapcsolatos káreseménye a válaszadók egyharmadának (33,6 százalék) keletkezett. A kárrendezési szolgáltatással az érintett válaszadók több mint háromnegyede (78,1 százaléka), a biztosító eljárásával 76,1 százaléka volt elégedett.

 

A biztosítók szolgáltatásaival szembeni alapvető elégedettség olvasható ki a jegybank közelmúltban megjelent fogyasztóvédelmi jelentéséből is. A tavalyi évről szóló jelentés megállapítja, hogy 2022-ben az MNB-hez 291 biztosítási piacot és 17 pénztári szektort érintő, kivizsgálást kérő fogyasztói beadvány érkezett. Az Ügyfélszolgálatot (személyesen, telefonon, írásban) összesen 3 702 ügyfél kereste meg a biztosítási szektor tekintetében. (Megjegyzendő, hogy a szektor már mintegy 13,5 millió szerződést kezel.)

„Biztos vagyok benne, hogy azok a lépések, amiket eddig megtettünk, a következő hónapokban a pénzpiacok stabilizálódása mellett az infláció egyre gyorsabb süllyedésében is beérnek” – jelentette ki Virág Barnabás, Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke a Biztosítás és Kockázatnak adott interjújában. A MABISZ folyóiratában online most megjelent beszélgetésben, (https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/) amely áprilisban készült, az alelnök kifejtette, hogy „egyre meredekebb inflációs lejtő felé tartunk.”.  

 

Virág Barnabás szerint bizonyos, hogy a 2020-as évtized karaktere teljesen eltér majd a megelőző évtizedekétől, a jelenlegihez részleteiben hasonló közegre talán a hetvenes évtized adhat párhuzamot. Az akkori időszak tanulsága, „hogy ha gyorsan vesszük vissza a monetáris szigort anélkül, hogy az inflációt megfelelően horgonyoztuk volna, akkor az jó eséllyel később ismét egy inflációs hullámot okoz. Most mindenki ezt próbálja elkerülni. Meg kell találni azt az aranyközéputat, mely egyszerre biztosítja az infláció letörését és a pénzügyi stabilitást.” Az MNB-ben kiterjedt gazdaságtörténeti kutatásokat végeztek, s több, mint kétszáz esetet tanulmányozva azt látták, hogy nagyjából 2,5-3 évet vesz igénybe, amíg húsz százalék fölötti inflációs tartományból egy számjegyű inflációs közegbe lehet elérni. „Ezzel szemben mi, nagyon helyesen, egy éven belül ismét egy számjegyű inflációra vállalkozunk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az esetek nagyjából negyedében sikerült. Kemény meccs lesz, de jó esélyünk van rá, hogy megnyerjük.”

Az alelnök szerint az év végi egy számjegyű inflációs közeg a 2024-es évre vonatkozó ár- és bérvárakozások alakítása szempontjából is kulcsfontosságú. „Minél alacsonyabb lesz az idei év végi infláció, annál könnyebben lehet a dezinflációs trendet majd a jövő évben is folytatni. 2024 lehet az az év, amikor az infláció ismét a jegybanki célsáv közelébe kerül, és 2025-ben érhetjük el ismét az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket.” Az alelnök úgy látja, hogy a hitelminősítői értékelésekben is a hangsúly egyre inkább 2024-re, illetve az azt követő évekre tolódik. A gazdasági szereplők pedig várakozásaik alakításában erősen építenek arra, hogy a legutóbbi negyedévekben mit tapasztaltak. „Ezért is fontos, hogy az év második felében gyors dezinflációs pályát fusson be a magyar gazdaság,” valamint, hogy képesek legyünk gyorsan kialakítani az új karakterű évtizedben is egyszerre egyensúlyt és növekedést biztosító képletet.

Az interjúban Virág Barnabás kitér arra, hogy az MNB megítélése szerint az elmúlt időszak magas inflációjának nagyjából 15-20 százaléka a profitvezérelt érdekekből származott. „A vállalkozások nagyon sok esetben, kihasználva a magas inflációs közeget, túláraztak.” A jövőben ez a nyomás csökkenhet, mivel egyrészt egy szűkülő piacon mindenki abban érdekelt, hogy megtartsa a saját pozícióját, s a piaci körülmények is a fegyelmezettebb árazás irányába kényszerítik majd a cégeket. Másrészt azonban vannak olyan részpiacok, ahol ténylegesen alacsony a verseny. „Itt csak néhány szereplő dominálja a piac működését, és ezeken a területeken komoly feladatai vannak a versenyhatóságnak. Helyes és nagyon időszerű döntés volt, hogy a versenyhivatal az év eleje óta egyre nagyobb aktivitást mutat e téren. Az eredmények már a következő hónapoktól látszani fognak.”

A jegybank alelnöke szerint a nemzetközi példák alapján érdemes párbeszédet indítani arról, hogyan tudjuk a hazai intézményi szereplőket aktivizálni az államadósság finanszírozásában. „Míg Magyarországon a hitelintézeteken kívüli pénzügyi szektor részaránya az államadósság-finanszírozásban 10 százalék alatti, addig Csehországban ez az arány 25 százalékos.” A kérdésre, hogy a hazai intézményi befektetők kizárása a jegybank diszkontkötvény vásárlásából milyen hatással van a monetáris transzmisszióra, Virág Barnabás kifejti, hogy a forgalmazás korlátozása „homokot szór a monetáris transzmisszió működésébe”. Ugyanakkor látható, hogy a hazai pénzügyi szereplők egyre inkább megkerülik a szabályozást, amelynek eredményeként a forintlikviditás egy része a diszkontkötvény helyett más részpiacokon (leggyakrabban a devizacsere ügyletek piacán) keresztül éri el az jegybank eszköztárát. „Az MNB számára kiemelten fontos, hogy a monetáris transzmisszió hatékonysága megmaradjon, és ezzel minél gyorsabb dezinflációt érjünk el. Ez a nemzetstratégiai érdek”, szögezi le a jegybank alelnöke.

A teljes interjú a Biztosítás és Kockázat online most megjelent számában olvasható, ahol egyebek mellett a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításról (MFO), a gépi tanulási módszerek lehetséges biztosítási alkalmazásáról is érdekes tanulmányokat találunk, miként arról is, hogy kell-e újraelosztás a nyugdíjrendszerben?

A Századvég kutatási cég 2015 óta végez felmérést a MABISZ megbízásából a biztosítókkal szembeni bizalomról és elégedettségről. A mellékelt slide-ok az idei felmérés és a nyolc éves trend legfontosabb grafikonjait tartalmazzák. .  

századvég 2023

Biztosítási szempontból viszonylag csendes májuson vagyunk túl. A hagyományos viharszezon első hónapjában a biztosítók mintegy egymilliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 7,5 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy hatvanháromezer bejelentésre. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik az egymilliárd forintot és több mint tizenkétezer bejelentéshez kapcsolódnak.  

 

Az elmúlt évben arányaiban éppen a május számított „erős” hónapnak. 2,4 milliárdnyi kárkifizetést hagytak maguk után a viharos napok és mintegy tizennyolcezer bejelentés érkezett a társaságokhoz. Idén ugyan a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, ám a szupercellák egy-egy kisebb területen így is súlyos károkat tudnak okozni. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy, és Nógrád vármegyék, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr bizonyultak kiemelt célpontoknak. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt fordultak a biztosítókhoz.

 

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nemcsak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak egy nap, a február 4-i szélvihar nyomán több mint tizenhárom ezren fordultak a társaságokhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom MABISZ-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

 

A hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni. Szerződéseinket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

 

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát.

A biztosítási szektor megérti és elfogadja, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében minden szereplőnek több terhet kell vállalnia, szögezi le a MABISZ közleménye. Lényeges azonban, hogy ez a többletteherviselés méltányos és arányos legyen. Ebből a szempontból fontos, hogy a biztosítási szektorban nem képződik extraprofit, ráadásul az egyéb szektorok extraprofitadó terheléséhez képest a biztosítási pótadó aránya kiemelkedően magas. Ezt támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek szerint a biztosítási szektor 2022. évi adózott eredménye a megelőző évihez képest (82,6 Mrd) 57%-kal csökkent és 35,8 Mrd Ft-ot tett ki, míg az extraprofit adóteher meghaladta az 50 Mrd Ft-ot. Idén ennél is nagyobb összeg befizetése várható. A 2022. december 23-i módosítással megemelt pótadó ugyanis a biztosítók számára 2023-ra olyan mértékű terhelést jelent, hogy a szektorban a nyereség (ezáltal a saját tőke képzési lehetőség) jelentősen tovább csökken, akár el is tűnhet.

Ennek fényében kell értékelni a Költségvetési Tanácsnak a Pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési tervezetére vonatkozó véleményében megjelent, még a 2023-hoz képest is megemelt bevételi előirányzat számait: „A biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal (összegében 14,8 milliárd forinttal) több az előző évi vártnál”.

Ez az elvárás a szektor számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezne. A biztosítási szektor ezért megfogalmazta a javaslatát az extraprofitadó fokozatos kivezetésére, és kéri az előirányzott számok szektorral egyeztetett felülvizsgálatát, amelynek keretében a költségvetési szempontokat és a piaci szempontokat egyaránt figyelembe veszik, áll a MABISZ közleményében.

Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni, és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmillió forintot.

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kár rendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmilliós limitig a casco-önrészekre is vonatkozhatnak.

Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha károsulti közrehatás állapítható meg valakinél, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek.

Az államkincstárnál már benyújtható a kérelem az idei növénybiztosítási díjtámogatásra. A tavalyi katasztrofális aszályt követően, amely évben a biztosítói kárkifizetések 45 százalékkal haladták meg a díjbevételeket, várhatóan tovább nő az érdeklődés a konstrukció iránt.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

 

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot. 

 

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.) Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

 

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

 

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

 

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

 

A 2023. március 11-én az M1-es autópályán Herceghalom térségében történt káreseményt a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) kárrendezési szempontból tömeges káreseménnyé minősítette.

A Magyarországon a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók megállapodtak abban, hogy a tömeges káreseményben részes károsultak megsegítése érdekében a kárrendezés az alábbi feltételek szerint történik, ameddig a tömeges káresemény bekövetkezéséért felelős(ök) személyére fény nem derül.

1. Kárrendezés folyamata
   • Gépjármű kárrendezés, ha a sérült jármű rendelkezett casco biztosítással

Ha a sérült jármű a káresemény időpontjában rendelkezett casco biztosítással, úgy a kárbejelentés fogadására, és a szolgáltatási igény casco szerződés szerinti elbírálására, valamint a kár megtérítésére a casco biztosítást kezelő biztosító köteles a biztosított kérése alapján.

A casco biztosító a szolgáltatási igényt a casco biztosítási feltételeknek megfelelően bírálja el és rendezi. A casco biztosítás terhére nem téríthető igények vonatkozásában (ideértve a casco biztosító által meg nem térített önrész összegét is) a biztosító kifizetési javaslatot tesz a MABISZ-nak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) rendelkezéseinek megfelelően.

• Gépjármű kárrendezés, ha a sérült jármű nem rendelkezett casco biztosítással

Ha a sérült jármű a káresemény időpontjában nem rendelkezett casco biztosítással, úgy a kárbejelentést a sérült jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója fogadja.

A sérült jármű biztosítója elvégzi a kárfelmérést, elbírálja a kártérítési igényt, majd a Gfbt. szabályai szerint kifizetési javaslatot tesz a MABISZ-nak.

• Személyi sérülés kárrendezése

A sérült utasok a kártérítési igényüket az őket szállító jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójánál jelenthetik be. A kárrendezés és a kárkifizetés az utast szállító jármű felelősségbiztosítójának kötelezettsége a Gfbt. szabályai szerint.

A sérült gépjárművezetők a kártérítési igényüket az általuk vezetett jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójánál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. A kárrendezést és a kárkifizetést a MABISZ végzi, a kártérítési igénnyel kapcsolatos további teendőkről a MABISZ tájékoztatja a károsultat.

2. A MABISZ által teljesítendő kárkifizetés szabályai

A biztosítók által meg nem térített károk kifizetéséről és annak mértékéről a MABISZ hoz döntést, döntése alapján teljesíti, vagy utasítja el a kifizetések teljesítését.

Kizárólag a tömeges káreseményben érintett gépjárműben keletkezett kárra, a casco biztosító által meg nem térített casco önrészre, a balesetben sérült gépjármű casco biztosító által meg nem térített szállítási költségére, és a személyi sérülésekre teljesíthető kifizetés.

A tömeges káreseményben sérült, egy adott gépjármű, vagy gépjármű szerelvény (a vontató és a vontatott egység egy gépjárműnek tekintendő) kárára kifizethető kártérítési összeg felső határa 10.000.000,- Ft, azaz tízmillió forint.

A tömeges káreseményből eredő személyi sérülés esetén a kifizethető kártérítési összeg felső határa személyi sérültenként 15.000.000 Ft, azaz tizenötmillió forint.

A fentiek szerint meghatározott kártérítési összeg tekintetében késedelmi kamat igény nem teljesíthető.

Kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a jogosult a kifizetést megelőzően kötelezettséget vállal a kifizetés részben vagy egészben való visszafizetésére, ha a kifizetést követően jogerős határozat megállapítja a kárért való teljes vagy részbeni felelősségét, illetve tudomásul veszi, hogy az 500.000.000,-Ft-os, azaz ötszázmillió forintos maximális kifizetési korlát elérése miatt az egyedi kifizetési összegek módosítása válhat szükségessé.

Nem igényelhető a gépjármű kár megtérítése, ha a káresemény időpontjában a balesetben részes jármű – a biztosítási kötelezettség ellenére – nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Ez nem érinti a járműben utazó személyek személyi sérülésével kapcsolatos Gfbt. szerinti kifizetéseket.

A károsult a jelen eljárásrend alapján a nem térülő kárait a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyv és a Gfbt. rendelkezései) szerint egyéb úton érvényesítheti.

A szombati tömegkatasztrófa károsultjainak bejelentéseit több biztosító is soron kívüli ügyintézésben kezeli.

A hétvégén, az M1-en bekövetkezett tömegszerencsétlenség után már megérkeztek a biztosítókhoz az első kárigények. Az egyik társaságnál egy cascora történő bejelentés nyomán már az érintett gépjármű kárszemléje is lezajlott. A biztosítónál úgy ítélik meg, hogy pár napon belül megtörténhet a totálkár kifizetése is.

 

Egy másik társasághoz ugyancsak érkezett casco szerződés alapján kárbejelentés. Itt egyelőre még nem történhetett meg a kárszemlézés, mivel a személygépkocsikat a rendőrség egy lezárt telephelyen tárolja. Azonban ennél a társaságnál is gyorsított, soron kívüli eljárást ígérnek a károk rendezésében. A MABISZ a teendők ügyében felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, amely a további eljárás menetéről közleményben tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

A leggyorsabban azok számíthatnak teljes kárrendezésre, akik rendelkeznek casco szerződéssel. Ők ahhoz a biztosítóhoz fordulhatnak, amellyel a szerződést megkötötték. A baleset sérültjei, illetve a gépjárművek üzemben tartói a károsult jármű felelősség biztosítójánál, illetve a MABISZ-nál jelenthetik be igényeiket.  A társaságok arra is felhívják a figyelmet, hogy a tömegkatasztrófa minden érintettjének érdemes végig gondolnia, nem rendelkezik-e olyan egyéb – baleset vagy valamilyen kiegészítő – biztosítással, amely az adott esetben térít. Akik nem, azok is számíthatnak arra, hogy a hazai biztosítói közösség – saját, a tömeges kárrendezésre vonatkozó belső szabályozása keretében – az adott élethelyzetben lényegi segítséget nyújtó, jogcím nélküli előleget fizet. A végleges kárrendezésnél ezzel attól függően kell majd elszámolni, hogy megállapítható-e vagy sem az érintett részbeni, illetve teljes felelőssége a keletkezett károkért.