Az M1-es autópályán szombaton bekövetkezett tömegkatasztrófa szerencsére ritka a hazai közúti közlekedés történetében. A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együtt érezve a Magyar Biztosítók Szövetsége, (MABISZ) valamint a gépjármű felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.

A sajtóban hétfőn a tömegszerencsétlenség kapcsán olyan hírek terjedtek el, hogy mivel a felelősség kérdése esetleg nem lesz megállapítható, így könnyen lehet, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosításuk is.  Ezzel szemben a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a mai napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását. Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást. A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint, ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2022-ben 7,6%-kal növekedett. Az élet terület 1,9%-kal, a nem-élet terület 12,7%-kal tudott bővülni. A szövetség stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg a biztosítási fedezet erősítésére a magyar piacon – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

2022-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1 467 milliárd forintot. Ez 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél – ismertette a szövetség összesített adatait Erdős Mihály, a MABISZ elnöke.

A korábbi években megszokott módon tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 12,7%-kal, 821 milliárd forintra. Ezzel szemben az élet területen a díjbevételek 1,9%-kal, 646 milliárd forintra emelkedtek. Az élet korrigált díjbevétel növekedése azonban a teljes élet díjbevételtől magasabb, 8,1%-os volt. Ez annak köszönhető, hogy rendszeres díjbevétel 9,2%-kal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6%-kal csökkent.

Tavaly a haláleseti életbiztosítások díjbevétele 2,4%-kal tudott bővülni, a vegyes életbiztosításoké azonban 16%-kal csökkent, ami főként az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások csökkenése miatt történt. A nyugdíjbiztosítások növekedése 9,95%-os volt. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások +2,5%-kal nőttek. Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, amely tavaly +34,6% volt.

A nem-élet termékek közül 2022-ben is a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, +20,2%-os. A lakossági vagyonbiztosítások +10%-kal nőttek, a kgfb +7,9%-kal, a casco+14,1%-kal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81%-át adja. Az átlagtól jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a KGFB és Casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba.

Ami a lakásbiztosítási piacot illeti, azon a verseny jelenleg is erős. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít. Becslések szerint az éves eladott lakásbiztosítások 70-85 százaléka piaci verseny eredménye.

A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén csökkent (-0,16%), ami az életbiztosítások érzékelhető csökkenésének (-3,67%) és a nem-életbiztosítások kismértékű növekedésének (+0,44%) eredménye.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 9,5%-kal emelkedtek, ami tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen 2,2%-os, míg a nem élet területen 21,5%-os volt a növekedés.

Tavaly a szektor több mint 169 mrd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában, s az idei előirányzat 219,4 mrd forint. Az elmúlt év III. negyedévében veszteséges volt a szektor. Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett előreláthatólag tovább csökken a szektor jövedelmezősége, s szükségessé válhat a tulajdonosok bevonása (tőkeemelések, osztalékok ki nem fizetése).

Az első öt piaci szereplő összesített piaci részesedése 59,8%. (A sorrendben az 5. helyen változás történt, a Magyar Posta Biztosító részesedése lecsökkent, a VIG Csoportba tartozó Union Biztosító megelőzte.)

Stratégiai ajánlások a biztosítási fedezet erősítésére

A MABISZ az ágazat mai legnagyobb és leglényegesebb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg, melyek öt fő pillérre épülnek– közölte Dinsdale Julianna, a MABISZ elnökhelyettese. Ilyen a biztosítási penetráció növelése, melynek eszköze lehet életbiztosítások esetén a személyes értékesítési csatornák támogatása, az egészségbiztosításoknál az adókedvezmények rendszere, cascónál a biztosítási adókulcs csökkentése, a kgfb kiterjesztése mikromobilitási eszközökre, a felelősségbiztosítási kör kibővítése. Fontos pillér emellett a szakképzett munkaerő utánpótlásának biztosítása; az ágazat digitalizációjának fokozása, például a szabályozás enyhítése révén; a fenntarthatóság fokozása az állammal együttműködésben, például az e-autók biztosításának megfizethetőbbé tételével; valamint az oktatás és kommunikáció erősítése, különösen a lakosság edukálása terén.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

2018 óta folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Indulása óta több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. 2022-ben közel 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, ami 10%-os növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője.

A gyorsított azonosítás (KKNYR) bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, hiszen a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. A Covid-19 hatására szintén egyre többen használják a digitalizált kárbejelentést.

Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését.

Megállt tavaly a személyautók lopásszámának évek óta tartó látványos csökkenése. 2021-ben, ha csekély mértékben is, de nőtt az autólopások száma. Autópiaci szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a lopások és feltörések száma ismét felfelé ívelő pályára kerül, részben az új autókat érintő hosszú várólisták, az alkatrészhiány és az árak emelkedése miatt, részben azért, mert az elöregedő autókat életben kell tartani valahogy. Cascó nélkül egy ilyen esemény anyagilag igen fájdalmas helyzet elé állíthatja a károsultat, – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ).

 

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló biztosítók közül 8 társaság számolt be tapasztalatairól az elmúlt év lopáskáraira vonatkozóan. Valamennyi biztosítónál jelentősen csökkent a lopáskockázatok aránya az elmúlt 10-15 évben. A biztosítók többsége nem érzékel egyelőre felfutást, ugyanakkor több társaság is jelezte, hogy náluk az elmúlt évben némiképp emelkedett a lopáskárok darabszáma. Van olyan biztosító, ahol 2022-ben 117 százalékkal nőtt a teljes lopások száma, másutt a feltörések, rongálások száma nőtt majdnem duplájára 2021-hez képest. Az egyik nagy biztosító kiemelte, hogy megjelentek a nagyobb értékű, nehezebben hozzáférhető alkatrészek lopásával kapcsolatos esetek is. Ide tartoznak a hibrid vagy elektromos autók akkumulátorai, illetve a katalizátorok lopása (kipufogó rendszerrel együtt) a benne lévő értékes anyagok miatt.

Ami a lopáskárokhoz kapcsolódó kárkifizetéseket illeti, ezek összértéke a válaszadó biztosítók vonatkozásában bőven meghaladta tavaly a 100 millió forintot. A részlopások átlagkára többszázezer, esetenként milliós összegre rúg, míg a teljes gépkocsi lopások esetében 1-3 millió forint közötti. Több biztosító is jelezte, hogy a használtpiaci árak, az alkatrész- és munkadíj-emelkedés szintén jelentősen növelték tavaly az átlagos kárkifizetéseket.

Lopáskár esetén a cascó biztosítással rendelkezőknek is több mindenre ügyelniük kell – hívták fel a figyelmet a gépjármű biztosítók. Az első és legfontosabb annak ellenőrzése, hogy a szerződés valóban kiterjed-e a lopás kockázatára is. Itt természetesen azt is érdemes tudni, hogy mi a lopáskár fogalma és mely esetekben téríti meg a biztosító a keletkezett kárt. Léteznek olyan csomagok, melyek fedezetet nyújtanak a gépjármű tartozékai, alkatrészei ellopása esetén is, továbbá a gépjárműben lévő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy mindezek megkísérlésével okozott károkra. Elektromos járműre kötött biztosítás arra is fedezetet nyújthat, ha a töltéshez szükséges tartozékokat (töltőkábel, fali egység, adapter), vagy az akkumulátort lopják el, vagy megpróbálják ellopni és ezzel kárt okoznak.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a legtöbb társaság nem nyújt szolgáltatást, ha bizonyítható, hogy a kárt a biztosított, a szerződő, hozzátartozó vagy alkalmazott – aki a tulajdonos belegyezésével az autót az eset ideje alatt használta – súlyos gondatlansága okozta, vagy előzte meg. Kézenfekvő példa, ha a jármű ajtajai nem voltak zárva, amikor a bűncselekmény megtörtént, vagy ha felügyelet nélkül hagyott kulccsal tulajdonítják el az autót. Általánosságban elmondható, hogy a biztosítási szerződés általános szerződési feltételei ezeket az eseteket jól körülhatárolják, így azokkal érdemes tisztában lenni. A biztosítók a kármegelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet. Nem árt, ha van valamilyen mechanikus vagy elektronikus lopásgátló berendezés (vagy akár mindkettő),

Lopást, illetve feltörést követően a lehető leggyorsabban be kell jelenteni azt a rendőrségnek, növelve ezzel a gépkocsi, illetve az értéktárgy megkerülésének esélyét. A rendőrségi bejelentést követően a casco szerződésben szereplő határidőben be kell jelenteni a káresetet a biztosítónak. Ügyelni kell arra, hogy egyes biztosítók szerződéseinél erre akár 24 órán belül sort kell keríteni! A kárügyintézés során szükség lehet a rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv másolatára, emellett a biztosítók kérhetik a forgalmi engedélyt, törzskönyvet, a gépkocsi kulcsait, a felszereltséget igazoló okmányokat, a szervízkönyvet is. Mivel a forgalmi engedélyt 2023-tól nem kötelező magunkkal vinni, így még véletlenül sem indokolt az autóban tartani!

Fontos, hogy minden autós olyan cascót kössön, amely az ő igényeinek és kockázatainak megfelel, legyen szó az önrész nagyságáról, vagy a kockázatok köréről. A biztosíts mellé köthető assistance például segíthet lopáskár esetén utasszállítás és információszolgáltatás révén, de akár cseregépjármű, elszállásolás és hazautaztatás szolgáltatást is nyújthat a jármű egészének vagy alkatrészeinek ellopása esetén. De nem csak lopáskár kockázata miatt érdemes cascó biztosítást kötni, hiszen gépjárművek javíttatási árai igen jelentős mértékben nőttek az elmúlt évben, így egyéb káreseményt követően is jelentős kiadásoktól kímélheti meg magát a megfelelő biztosítással rendelkező autós.

Évek óta folyamatosan nő a magyar utakon futó személyautók száma, ami a tavalyi első félévben elérte a 4 082 611 darabot a KSH adatai szerint. A forgalomba helyezéseknek köszönhetően a casco szerződések száma is nőtt az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2022 harmadik negyedévében 1 025 879 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez a forgalomban lévő gépjárműveknek (személyautók plusz nagymotorok, teherautók, buszok, stb.) még mindig csak az ötödét fedi le. Ezt részben az is magyarázza, hogy hazánkban az öreg autók tömeges importja miatt évről évre emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora, ami a KSH adatai szerint 2022 június végén 15,2 év volt. Mindez nem kedvez a részleges vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.

A közlekedési szabálysértések krónikusan ismétlődő formája a biztonsági öv bekötésének elmulasztása. A rendőrség ezért is ellenőrzi időről időre kiemelt kampány keretében a közutakon. A biztonsági öv nemcsak életeket menthet, de súlyos kártérítési következményei is lehetnek, ha nem kötjük be a gépjárműben elől és hátul is, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Jellemző történet egy biztosítási kárszakértő esetei közül: egy balesetben a jármű utasa, aki nem volt bekötve, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Így a hozzátartozói sérelemdíjnak nincs jogalapja.

A MABISZ és az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) a tavaly szeptemberi Biztonság Hete keretében már közös kampányt folytatott azért, hogy a magyar közutakon az övhasználat – különösen a hátsó üléseken utazók esetében – minél előbb megközelítse a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99%-os arányát. Becslések szerint, ha ez általánossá válna az EU-ban, évente 900 haláleset lenne elkerülhető. A biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát. A mai járművekbe beépített biztonsági öv az ütközés után – sőt egyes típusoknál már az ütközés előtt – a másodperc tört részei alatt működésbe lépnek, amivel az emberi szervezet nem képes versenyezni. Azt sem tudjuk megakadályozni – akár már városi forgalom melletti sebességeknél bekövetkező baleseteknél sem –, hogy a gépkocsi belső karosszéria elemeinek, az első szélvédőnek, a kormánynak stb. ütközzünk az öv használata nélkül. Ezzel szemben bekötött övvel az emberi test az ülésben csak néhány centimétert mozdul el.

Az övhasználat elmulasztásának ráadásul nemcsak egészségügyi, de komoly anyagi kockázatai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól – a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak. A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna. A társaságok a kötelező felelősségbiztosítások keretében minden személyi sérüléses kár esetén vizsgálják az öv használatát, illetve annak elmaradása esetén alkalmazzák a kártérítési összeg csökkentését – a kárügyek jelentős részében különböző mértékben.

A biztosítók a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas vagy vezető nem volt bekötve. A fent említett esetben a biztosító azzal érvelt, hogy a jármű utasa bekapcsolt biztonsági öv használata mellett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett volna, vagyis a halálos kimenetel elmaradt volna. Erre hivatkozva a hozzátartozói kárigényeket a biztosító elutasította.

Kijelenthető tehát, hogy kártérítési szempontból is rosszul jár a károsult, ha nem köti be magát: egységes szakmai gyakorlat, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett – egyébként tetemes összegű – kárt. S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni szerződésünk pontos tartalmával, hogy tudjuk, mit kockáztatunk. Van ugyanis a piacon olyan társaság, amelynek a Casco terméke tartalmaz személybiztosítási kiegészítő elemet is, azzal a szigorú megkötéssel, hogy ha a biztonsági öv a baleset során nem volt bekapcsolva, a biztosító a teljes – egyébként fizetendő – kártérítési összeg kifizetése alól mentesül.

Úgy tűnik, január vége-február elejei időszak évről évre a biztosítók fekete napjai közé sorolódnak. A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat. Akkor közel három és fél milliárdos volt a számla, emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz. Hétfő estig tizenhárom ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a szám az elkövetkező napokban várhatóan még jelentősen tovább nő. (A Balaton térségében is rendkívül erős széllökések voltak, s nem kizárt, hogy az üdülőtulajdonosok közül sokan még nem is szembesültek a következményekkel.) Elmondható, hogy az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.

A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károkra kifizetett összegek. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. (Ezekben az esetekben a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.)

 Csaknem napra pontosan egy éve, január 30-án hasonló erejű orkán pusztított Magyarországon. Akkor egy hétre rá a csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret, kifizetések és a tartalékolások összege közel 2,85 milliárd forintot tett ki – az ipari károkkal együtt pedig közel három és fél milliárdot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát úgy tűnik, hogy a viharszezon – amely elnevezés korábban inkább a május-augusztusi időszakot jellemezte – kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is. 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

 

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

 

A károk észlelését követően az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Az elmúlt napok havazása lendületet adhat a nehezen induló síszezonnak. De már az idei év eddigi menete is megszívlelendő tanulságokkal szolgál a tekintetben, hogy a külföldi utazás megkezdése előtt nem elég csak arra figyelnünk: legyen valamilyen utasbiztosításunk. Annak tartalmával, limitjeivel is tisztában kell lennünk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Bár egy közelmúltbeli felmérés szerint az idei télen a külföldre utazók körében a síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltésnek ígérkezik, az elmúlt napok időjárása befolyásolhatja a korábbi terveket. A múlt év végi, ez év eleji enyhe időjárást követően ugyanis az elmúlt napok havazása számos európai sípályát ismét vonzóvá tett. Mivel pedig amúgyis február-március számít az igazi síszezonnak és Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, sokan valószínűleg csak most kaptak kedvet a környező országokba való kiruccanáshoz.

 

A különböző felmérések szerint a téli utazók több mint hatvan százaléka köt utasbiztosítást, míg éves átlagban nagyjából csak minden második külföldre látogató. Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási terméket választaniuk. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is. A freeride síelőknek ezen felül annak is érdemes alaposan utánajárniuk, hogy a kijelölt sípályák elhagyásával bekövetkezett balesetre akár az extrém sportokra kötött biztosítás is térít-e, ha igen, milyen megkötésekkel, avagy ez a szerződésben kizárásnak minősül. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a nyugati sípályák környezetében gyakran magán egészségügyi intézmények működnek. Márpedig ezekben a szolgáltatást nem fedezi a tb-ellátással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya. A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, a poggyászkárt, nincs asszisztencia, jogvédelem- illetve tolmács szolgáltatás, nem tartalmaz felelősség és balesetbiztosítást, légijártra vonatkozó kockázatokat sem, valamint hazaszállítást mentővel vagy repülővel, ami európai területről is sok milliós költség lehet.

 

Év elején nagy visszhangot váltott ki egy osztrák síliftből kizuhant és tömeges balesetet okozó magyar snowboardos. Az eset arra is ráirányította a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, tartalmaz-e a biztosításunk felelősségbiztosítási elemet, és az milyen összeghatárig térít. A felelősségbiztosításra azokban az esetekben lehet szükségünk, amikor a pályán mi okozunk bajt, sérülést valaki másnak. Ilyenkor a sérült orvosi kórházi ellátásának vagy egyéb  költségeinek (anyagi kár, biztosított ellen indított jogi eljárás, stb.) megtérítésére kötelezhető a vétkes fél. A különböző beszámolók szerint főleg az osztrák, olasz, francia, svájci pályákon egy-egy nagyobb ütközés után már egyre többen nem érik be egyszerű bocsánatkéréssel, hanem jogi útra terelik az ügyet. Az így adódó költségek, vagy azok jelentős részének az átvállalásában lehet segítségünkre a felelősség és jogvédelmi biztosításunk. Az Olaszországba utazóknak egyébként sem árt tudni, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható, vagy a bérlet árában már benne lévő biztosításoknak pedig viszonylag alacsony limitje van.

 

Mivel jelentős különbségek vannak a különböző utasbiztosítások tartalmában, limitjeiben, illetve abban, hogy melyik biztosító milyen szituációkban fizet, érdemes a társaságok bő kínálatából a számunkra leginkább megfelelő termék kiválasztására némi időt szánni az interneten, vagy szakértő segítségét igénybe venni. Amennyiben kizárólag az ár alapján választanánk, jusson eszünkbe, hogy például – mint az említett tömegbalesetnél – amennyiben mentőhelikopterre is szükség lenne, az már önmagában milliós kiadást von maga után. Ezt érdemes összevetni egy egyhetes európai síelés kb 4000 – 7500 forintos biztosítási költségével, amikoris a magasabb díjak a térítések akár több millióval megemelt felső határával társulnak.

 

Aki a téli hónapokban melegebb éghajlatú, netán Európán kívüli országba tervez utazást, annak jó tudni, hogy az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el: az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig). Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termékként) is. A magasabb kategóriájú utasbiztosítások tartalmazhatnak már a járattörlésre, járatkésésre vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat, legalább a károk enyhítésére, illetve kiegészítő elemként választhatunk ilyen fedezeteket. Különösen az Ázsiába utazóknak nem árt ismét tisztába kerülni a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókkal, helyi speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az utasbiztosítással (is) foglalkozó MABISZ-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel. Amennyiben tehát a biztosított a külföldi utazás során Covid-19 vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. A konkrét termék kiválasztásakor azonban figyeljünk arra, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő plusz kiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit.

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

 

a januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is a szerelt technológiás készházak. A hátrányaik, előnyeik mérlegelésekor érdemes lehet figyelembe venni azt is, hogy a biztosításuk nem minden társaságnál esik azonos elbírálás alá a hagyományos épületekkel – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az újépítésű ingatlanok piacán egyre nagyobb kereslet mutatkozik a modern építési rendszerek, így a minőségi készházak iránt is. A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek – leginkább fa, ritkábban fém vázzal -, vagy pedig üzemben – panelekként – előre gyártják. Az építőipari kapacitáshiány miatt az építtetők egyre gyakrabban választják a házépítésnek ezt a módját, amellyel akár néhány hónap alatt kulcsrakészen átadható a lakóépület. Míg korábban a családiházak közül a könnyűszerkezetes (másként vázszerkezetes) technológiával épült házak 3,5%-ot képviseltek, addig mára 20% közelébe került a részarányuk, állapítja meg az ÉVOSZ-MAKÉSZ környezettudatos és szerelt technológiás szakmai tagozata. (A MAKÉSZ tagjai nagyjából az összes könnyűszerkezetes készház technológiával épülő házak 35-40%-át építik.)

Hazánkban a lakásbiztosítással foglalkozó társaságok közül 10 biztosító jelezte, hogy köthető náluk szerződés könnyűszerkezetes (fából, fémből vagy gyári panelből készült) házakra. Arra a kérdésre, hogy vannak-e különleges feltételei a biztosíthatóságnak, vonatkoznak-e speciális kizárások ezekre a házakra, esetleg vannak-e eltérések a szolgáltatási limitek tekintetében, négy társaság közölte azt, hogy semmilyen szempontból nem különbözteti meg a hagyományos és a könnyűszerkezetes ingatlanokat. Egy társaság kiemelte, hogy egyedül mobilházakra nem nyújtanak fedezetet. Vannak azonban olyan biztosítók, amelyek a limitek tekintetében alkalmaznak eltéréseket, például betöréses lopás vagy vízkár esetén, illetve van olyan társaság is, ahol a falazattól függően a biztosító által ajánlott biztosítási összegek eltérhetnek. Ám ettől a szerződő magasabb biztosítási összeget is meghatározhat. Egy társaság pedig azt jelezte, hogy káresemény esetén ellenőrizhetik az épület szakszerű kivitelezését.

A társaságok többségénél biztosítási szempontból nem számít az épület kora, azonban akadnak olyan társaságok is, ahol ez biztosítási díjat befolyásoló paraméter. Vagyis az újabb épületekre kedvezőbb díjak vonatkoznak.

Több felületen is azt lehet olvasni, hogy a könnyűszerkezetes házak biztosítási díja magasabb, mint a hagyományos építésűeké. A hazai biztosítók gyakorlata alapján azonban ezt általánosságban nem lehet kijelenteni. Összesen négy társaság is azt jelezte, hogy egyáltalán nincs eltérés a különböző falazatú ingatlanok biztosítási díjai között. Vannak ugyanakkor társaságok, amelyek azt tudatták, hogy a különböző falazatú épületek más-más kockázatot jelentenek. Például a fa alapanyagú könnyűszerkezetes épületek tűzkockázat szempontjából kárveszélyesebbnek minősülnek, ezért magasabb díjon biztosíthatók. Egy társaság viszont kiemelte, hogy náluk összességében nem kerül többe a biztosítás, mert az ilyen épületek újjáépítési értéke, ami alapján fizeti az ügyfél a díjat, alacsonyabb a hagyományos technológiával készült épületekénél.

A hazai biztosítóknál egyébként az állományi adatok alapján egyelőre nem érezhető a vázszerkezetes házak felfutása, évek óta jellemzően 1-2 százalékos részét képezik az állománynak, és nincs jelentős évenkénti változás.

Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?

A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják.  Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.

A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: „Mindkét járművezető felelős”, illetve a „Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.

 

A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.

 

Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.