Még nem látni a fényt az alagút végén
Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában
2011.11.21.
A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.
A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.
Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.
A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.
A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.
A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.
A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.
A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.
