Címke: Hagyományos életbiztosítás

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Posted on | by Lambert Gábor

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Az életbiztosítások húzzák a piacot

2010.09.09.

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.

„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.

A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.

Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.

A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.

Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

2010.11.12.

A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az idei első háromnegyed évet felölelő gyorsjelentése.

Látszólag örülhetnek a biztosítók, hiszen 2010 első kilenc hónapjában a biztosítási piac összes díjbevétele a válság kezdete óta először 2,98 %-os növekedést mutat. Ha azonban egy kicsit a számok mögé nézünk, a kép már nem ennyire szívderítő. „Továbbra is – több mint 4 százalékkal – zsugorodott a nem életbiztosítások piaca, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele az előző év hasonló időszakához képest 8,5 %-kal lett kevesebb. S a tendencia az idei kampány első, közel két hetének tapasztalatai alapján jövőre is folytatódhat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – ugyanis valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évit. „A válság hatására tavaly a díjbevételek olyan drasztikus mértékben estek, hogy még a jelenlegi, magasabb díjbevétel sem közelíti meg a válság előtti utolsó év, a 2007-es egyszeri díjas bevételét. Ha a nem igazán stabil és a gazdasági változásoknak erősen kitett egyszeri díjas biztosításokat csak csökkentett mértékben vesszük figyelembe, akkor a helyzet még kevésbé ad okot derűlátásra: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca ugyanis továbbra is csökkenést mutat” – ad rövid helyzetelemzést a piacról Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

„Az életbiztosítási piac további gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legstabilabb formáját jelentik” – jelentette ki Paál Zoltán. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaság gyengélkedik, az állami források is végesek, a demográfiai problémák a nyugdíj- és az egészségügyi helyzetet is egyre nehezebbé teszik, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat erősödésének. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is” – tette hozzá a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Aggodalomra ad okot a nem-életbiztosítási szerződések számának tartós és folyamatos csökkenése is. A tavaszi rendkívüli időjárási körülmények mutatták meg, hogy az ingó és ingatlan vagyontárgyakban okozott károk enyhítésében milyen fontos szerep hárulna a biztosítókra, azonban a gazdasági válság hatására, a lakosság pénzeszközeinek szűkülése miatt az előző évihez képest közel 216 ezer darabbal kevesebb neméletbiztosítási szerződést kötött a lakosság.

Az idei évben tapasztalt extrém időjárási körülmények megmutatkoznak a kárráfordításokban: a teljes tárgyévi kárráfordítás 464,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 22 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A nem-életbiztosítási kárráfordítás 60,9 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést mutat, összege meghaladta a 213 milliárd forintot 2010 első kilenc hónapjában.

2010 első kilenc hónapjában a hazai biztosító társaságok összesített bruttó díjbevétele 622,3 milliárd forintot tett ki. Ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz, a nem életbiztosításokból származó díjak 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14 milliárd forintos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Összességében: bár a válságév eséseit követően inkább gyenge stagnálásról számolhatunk be, a tény azonban az, hogy a hazai biztosítási piac még nem heverte ki a válságot, amelynek hatását még súlyosbítja az idei árvizek és viharok okozta fokozott kárterhelés.

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe

Posted on | by Lambert Gábor

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe

2010.12.22.

2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.

Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.

Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.

A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra – élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.

A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.

„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát – 1 236 milliárd forintot – magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Az életbiztosítások csak az egyszeri díjas szerződések miatt tudtak bővülni

2011.02.23.

Nominálisan 1,6 százalékkal, 843,79 milliárd forintra nőtt a hazai biztosítási piac díjbevétele 2010-ben, ami reálértéken csökkenést jelent. Az egyszeri díjas életbiztosítások bővülni tudtak az egy évvel korábbihoz képest, a folyamatos díjú életbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a casco piaca azonban zsugorodott – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

A tavalyi évben 843,79 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,6 százalékos bővülés a 2009-es, 830,5 milliárd forintos díjbevételhez képest. A biztosítók azonban nem igazán örülhetnek ennek az eredménynek, hiszen az reálértéken – tekintettel a tavalyi, 4,9 százalékos inflációra – bevételcsökkenést jelentett.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevételei 12,9 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414 milliárd forintról 401,2 milliárd forintra estek. Az életbiztosítási ágazat bevétele ezzel szemben 31,6 milliárd forinttal, a 2009. év végi 411 milliárd forintról 442,6 milliárdra nőtt. A növekedés azonban csak az egyszeri díjas életbiztosításoknak volt köszönhető, az ezekből származó díj 2010 negyedik negyedévében – néhány biztosító értékesítési akcióinak köszönhetően – jelentősen megugrott. Az utolsó negyedéves bővülés 49,08 milliárd forinttal, az előző negyedév végi 118,78 milliárd forintról 167,86 milliárd forintra tudta megnövelni az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevételeit. (Ez utóbbi azonban még mindig messze elmarad a válság előtti időszakban tapasztalttól.)

Igen kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezzel szemben csökkent, aminek oka, hogy a szerződések megszűnése mellett továbbra is magas a visszavásárlások száma.

A biztosítási szektor nem kevés kihívással néz szembe 2011-ben – jelentette ki Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. 2011-ben talán enyhe növekedést várhatunk, de robbanásszerű fejlődést biztosan nem, hiszen most már jól látható, hogy a válságból az egész világgazdaság lassan tér csak magához, és ez a biztosítási szektorra is jelentős hatással van.

A nem-élet biztosítási piac bővülésére a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt nem sok esély van, az új szerződések száma korlátos, a meglévő állományok díjszintje pedig a továbbra is – az erősödő piaci verseny miatt – csökkenhet.

Némi növekedésre az életbiztosítási piacon lehet számítani, ahol a tavalyi év nyugdíjrendszerrel kapcsolatos történései felhívták a lakosság figyelmét a hosszú távú megtakarítások szükségességére, az öngondoskodás szerepének fontosságára. A felosztó-kirovó finanszírozású rendszerek – melyekben a folyó nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből fedezik – ugyanis rendkívül érzékenyek a demográfiai változásokra.

A jelenlegi tendenciák mellett néhány évtized múlva eljutunk abba az állapotba, amikor akár kétszer annyi magyar nyugdíjas is lehet, mint ahányan járulékot fizetnek. Ilyen körülmények között a nyugdíjkassza aktuális bevételei nem fogják tudni fedezni a megélhetéshez szükséges nyugdíjkiadásokat. „Ebből a szempontból az, hogy nyugdíjak megállapítása virtuális egyéni számlák használatával vagy a mai módon történik, lényegében mindegy, hiszen ez csak az összes bevétel felosztási módját változtatja meg, de a teljes bevétel összegét nem befolyásolja” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

Posted on | by Lambert Gábor

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

2011.05.23.

Tovább zsugorodtak az életbiztosítási díjbevételek az idei első negyedévben: a társaságokhoz 114,1 milliárd forint folyt be az üzletágból. A bevételek több mint 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, holott már a 2010 első három hónapjában regisztrált 118,1 milliárd forintnyi életbiztosítási díj is mintegy 10 milliárd forinttal volt kevesebb, mint három évvel azelőtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor 2011 első negyedéves ágazati adatait.

Az életbiztosítási piac zsugorodása a szerződések darabszámán is nyomot hagyott: a 2011. március végi 1,96 millió szerződés több mint 111 ezer darabbal volt kevesebb, mint az egy évvel korábban nyilvántartott 2,08 millió. Ez sajnos arra utal, hogy a lejáró, illetve megszűnő kontraktusokat nem tudták pótolni az új kötések. S bár a tavaly év végihez képest a szerződések darabszámát illetően némi elmozdulás mutatkozik, a tendencia sajnos továbbra is igen kedvezőtlen.

„Mielőbbi változásra lenne szükség e tekintetben, elengedhetetlen, hogy a lakosság ráébredjen a hosszú távú öngondoskodás szükségességére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a legfrissebb adatokat elemezve.

A 2011 első negyedévi díjbevételeken belül 67,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek a folyamatos díjas szerződésekre, míg az egyszeri díjasokra, illetve eseti díjként 46,8 milliárd forintnyi befizetés érkezett a biztosítókhoz. Az arány lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, azaz az életbiztosítási piac közel 4 milliárd forintos csökkenése az egyszeri díjas piac csökkenésének tudható be.

„Ideje megkondítanunk a vészharangot” – véli Molnos Dániel -, svájci kollégáink, a Swiss Re szakértői „Óriási alulbiztosítottság Európa életbiztosítási piacain” címmel tették közzé 11 ezer ember megkérdezése alapján készült felmérésüket. S bár a 12 országból, ahol a kutatás készült, mindössze Lengyelország tartozik a ’fejletlenebb’ biztosítási piaccal rendelkező kelet-közép-európai régióba, az eredmények ennek ellenére lehangolóak.

A MABISZ főtitkára által idézett felmérést a kontinens egyik legnagyobb viszontbiztosítója készítette, s az összefoglaló szerint az öregedő Európában egyre nagyobb az igény az élet- és betegségbiztosítások iránt. A felmérésben részvevő országokban – Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, illetve Lengyelországban – a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezik a családja arra az esetre, ha mint családfenntartó, esetleg munkanélkülivé válna, súlyos betegségben betegedne meg, illetve hirtelen meghalna. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy a családfenntartó elhalálozása esetén az állam képes lenne a korábbi időszakhoz hasonló ellátást biztosítani a hátramaradottaknak.

„Az életbiztosítás nem luxus, hanem alapvető szükséglet” – szögezik le a Swiss Re kutatói. „Az életbiztosítás, összehasonlítva más pénzügyi megoldásokkal, megtakarításokkal vagy az államtól várható lehetőségekkel a legköltséghatékonyabb megoldás arra, hogy váratlan helyzetekben is megfelelő pénzügyi biztonságban érezhessük magunkat” – áll a kutatás összefoglalójában.

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Posted on | by Lambert Gábor

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

Még nem látni a fényt az alagút végén

Posted on | by Lambert Gábor

Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Egyre gyakrabban választják az ügyfelek az éves díjfizetést

2012.05.22.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac – döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően – kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett, 2012 első negyedéves jelentéséből.

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma kis mértékben, 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak. Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 51,2 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 43 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, mindössze 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben, s kimondható, hogy ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés. 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjárműbiztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.