Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben


Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Jelentős pénzt vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból

2013.02.21.

A nem életbiztosítási piacon 3 százalékkal, az életbiztosítási piacon 9 százalékkal estek vissza a díjbevételek 2012-ben. Míg a nem-élet ágban elsősorban az átlagdíjak mérséklődésének hatása érvényesült, az életbiztosítási területen az állományok jelentős visszaesése okozta a bevételek apadását – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2012-es előzetes adataiból.

2012-ben 768 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosítótársaságokhoz, ami azt jelenti, hogy gyorsuló ütemben zsugorodik a piac. Hosszú idő után először 2011-ben – 2,8 százalékkal – esett a befolyó díjak összege, a tavalyi évben pedig a csökkenés mértéke már meghaladta a 6 százalékot.

Forrás: MABISZ

A biztosítási szerződések száma 2012 folyamán több mint 140 ezerrel csökkent, így az időszak végén 10,8 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosítók.

„Az általános gazdasági környezet hatása alól a biztosítási piac sem volt képes kivonni magát. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés, és az új autók piaca sem tud lényegesen elmozdulni a 2011-es, rendkívül alacsony bázisról. Ugyanakkor az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait – összegezte Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj több mint 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól. A vegyes életbiztosítások 2012-es záró állománya közel 80 ezerrel, 549 ezer darabra csökkent, e szegmensben a tárgyévi kifizetés 120 milliárdos nagysága közel másfélszerese volt a 82 milliárdos díjbevételnek.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012-ben 369 milliárd forintot tett ki, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Lassult a környező országokhoz képest alacsonynak számító gépjármű-biztosítási termékek átlagdíjának mérséklődése. A casco 82 100 forintos átlagdíja 8,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja 19 600 forint volt 2012 végén, ami töredéke az EU-átlagnak.

„Bár az összesített díjbevételeket nem befolyásolja jelentősen, mégis örvendetesnek mondható, hogy olyan korszerű biztosítási termékek, mint a jogvédelem- vagy a kezességbiztosítás, ebben az időszakban jelentős bővülést tudtak elérni. Az utóbbi díjbevétele egy év alatt csaknem megháromszorozódott” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége


Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

2013.03.04.

2013. március 4-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége. A szervezet új elnökséget, elnököt és elnökhelyettest választott.

A 31 tagú Magyar Biztosítók Szövetsége hétfőn megtartotta éves rendes közgyűlését. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a szövetség, valamint a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) 2012-es beszámolóját.

A szövetség az alapszabályban foglaltaknak megfelelően három évente új vezetőséget választ.

Ennek értelmében a szervezet nyolctagú elnökségének tagjává Kisbenedek Pétert, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatóját, Zatykó Pétert, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját, Erdős Mihályt, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgatóját, Yann Armand Ménétriét, Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatóját, Pandurics Anettet, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító elnök-vezérigazgatóját, Cornelia Comant, az ING Magyarország elnökvezérigazgatóját, Bartók Jánost, a MetLife elnök-vezérigazgatóját és Lehel Gábort, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatóját választották meg.

Az elnökség tagjai a szövetség elnökévé Pandurics Anettet, elnökhelyettesévé Erdős Mihályt választotta. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása 2016. március 4-éig szól.

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek


A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

2013.03.12.

A biztosító társaságok munkatársait tartják a biztosítással rendelkezők a leghitelesebb forrásnak, a megkérdezettek 29 százaléka „nagyon hitelesnek” minősítette ezt a kört – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gfk közelmúltban végzett, reprezentatív felméréséből.

A biztosítással rendelkezők az 5-ös skálán átlagosan 4-re értékelték a biztosítók munkatársait, mint „a biztosítási ügyeikkel kapcsolatos hiteles forrást”. A családtagok, barátok és ismerősök, valamint a pénzügyi tanácsadók és biztosításközvetítők hitelességének megítélése szintén magasnak mondható, őket az ügyfelek 3,6-3,7-es átlagúra értékelték. A médiában megjelenő információk, illetve a reklámok, hirdetések hitelessége ugyanakkor a megkérdezettek körében jóval alacsonyabb szinten, 2,9-en, illetve 2,6-on áll a felmérés szerint.

Mennyire tartja hiteles forrásnak az alábbiakat személyes biztosítási ügyeivel, szerződésével kapcsolatban?

Forrás: MABISZ, GfK

Bár az ügyfelek bizalma pozitívan érinti a biztosításközvetítőket, a fizetőképes kereslet visszaesése, a gazdaság gyengélkedése mind a biztosítókat képviselő, úgynevezett függő közvetítők, mind a független közvetítők – alkuszok, többes ügynökök – tevékenységére kedvezőtlenül hatott az elmúlt időszakban. Ennek egyértelmű jeleként alig több mint egy év alatt jelentősen csökkent a nyilvántartásban szereplő közvetítő személyek száma. Ez azonban nem a közvetítők tevékenységének „hatékonyságnövekedése” miatt következett be, mivel nemcsak a közvetítői létszám, hanem a biztosítási szerződések száma is csökkent.

Miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetének (PSZÁF) nyilvántartásában 2012 negyedik negyedévében még több mint 33 ezer aktív biztosításközvetítő személy szerepelt, mára ez a létszám 29 és fél ezerre csökkent. A visszaesés kissé nagyobb mértékben érintette a függgetlen biztosításközvetítőket – körükben 12 százalékkal csökkent a regisztrált személyek száma -, míg a függő közvetítők létszáma 10 százalékkal mérséklődött.

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac


Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Továbbra is mindössze a kiutazók alig harmada köt biztosítást

2013.04.08.

Az utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a 2011-es szinten ragadt – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. A legszembetűnőbb, több mint 20 százalékos visszaesés a sztornóbiztosítások területén következett be. Egy új szereplő belépésével ugyanakkor tizenkettőre bővült az utasbiztosítást kínáló hazai biztosítók köre.

A MABISZ összesítése szerint a tavaly még 11 szereplős hazai utasbiztosítási piac díjbevétele 9,517 milliárd forint volt, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel korábbival. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy ez a biztosítási szegmens továbbra sem képes átlépni a válság kezdete előtti, 2008-as szintet. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítási piac növekedésének egyik legfőbb akadálya a kiutazások számának visszaesése. A KSH adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal kevesebben utaztak külföldre, mint 2011 hasonló időszakában. Ezen belül is főként a több napos utazások száma esett vissza 3,2 millióról 3 millióra, ami több mint 6 százalékos csökkenés.

„Egynapos, bevásárlási célú utazásra az összes kiutazó közel 70 százaléka vállalkozik, ugyanakkor továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az egynapos utak veszélyeit figyelmen kívül hagyják az emberek – mutat rá egy további, a piac növekedését akadályozó tényezőre Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Egy egynapos bevásárló úton – mint erre sajnos számos példa akad – ugyanis ugyanolyan eséllyel fordulhatnak elő balesetek, rosszullétek, amelyek jelentős anyagi kockázatot jelentenek a biztosítási védelemmel nem rendelkező utazók számára.”

Holott, a hazai piacon több tucatnyi, a legkülönfélébb szolgáltatást nyújtó biztosítási termék érhető el, és közülük akár már kevesebb, mint napi 300 forintért is vásárolható utasbiztosítás. Örvendetes hír, hogy az eddig 11 szereplős hazai biztosítási piac egy új szereplő belépésével 12 szereplősre bővült – tette hozzá Horváth Péter.

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten


Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

A hazai biztosítótársaságok patinás épületeit bemutató kiállítást Molnos Dániel főtitkár nyitotta meg

2013.04.11.

Egy letűnt kornak és az elfeledett biztosítóknak állít emléket az a 2013. április 10-én megnyílt és június 23-áig látható fotókiállítás, amelynek célja, hogy az egykori társaságok székházai közül bemutasson néhány olyan épületet, amelyek nemcsak a biztosítás története, de Budapest építészete szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

A magyarországi – részben külföldi, részben hazai fenntartású – biztosítók szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy grandiózus palotákat építsenek társaságuk székházának, ezzel fejezve ki jelentőségüket, gazdasági szerepüket is. A társaságok nagyrészt a pesti belváros, főként az V. kerület központi helyein találhatók. A 19. század második felében és a 20. század elején alapított társaságok kivétel nélkül megszűntek vagy kivonultak az országból, a biztosítási tevékenység államosításáig még fennmaradt biztosítók pedig beolvadtak az Állami Biztosítóba.

Az egykori biztosítók némelyikének emlékét mára csak egy-egy utcanév, a fennmarad épületek és az épületek nevei őrzik. A gazdagon díszített belvárosi paloták ma is jó befektetésnek számítanak, legtöbbjük szállodaként, irodaházként, kávéházként működik. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a palotákat, itt-ott még felfedezhetők a homlokzatokon a biztosítók nevének eredeti felirata is.

„Ezeket a gyönyörű, patinás épületeket a magyarországi biztosítók építették, gazdagítva ezzel a várost, és egyúttal gazdagítva az ügyfeleket is. A hazai biztosítási szakma több évszázados múltra tekinthet vissza, a biztosítás már az elmúlt évtizedekben-évszázadokban is fontos gazdasági-társadalmi szerepet töltött be” – mondta el az óbudai Korona tér 1. szám alatti épületben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban látható kiállítás megnyitóján tartott beszédében Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – „Az emberek már régóta felismerik a biztosítás jelentőségét, a biztosítók megkerülhetetlen szerepét a társadalom javainak regenerálásában Ez tükröződik az itt látható épületek gazdagságában és szépségében is” – tette hozzá.

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél


Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

A rendkívüli időjárás miatt csaknem négy milliárd forintot fizetnek a biztosítók

2013.04.16.

Március második felében összesen 46 213 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz a hónap közepén tapasztalt viharos időjárás miatt. A becsült kárösszeg megközelíti a 4 milliárd forintot – tette közzé az adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A március 15-i hosszú hétvégén, illetve húsvétkor tapasztalt extrém időjárás az elmúlt évekhez képest jelentősen több kárt okozott. Van olyan biztosító, ahol a kárbejelentések száma meghaladta az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét.

A több mint 46 ezer káresemény 95 százaléka a lakosságot érintő lakás, illetve ingatlanbiztosítással kapcsolatos, mintegy 5 százaléka pedig a vállalkozásokat érintő, illetve az ipari létesítmények sérülése miatti bejelentés. Ami a károk becsült összegét illeti, a 3,949 milliárd forintra becsült teljes kárösszeg kétharmada köthető a lakásbiztosítási üzletághoz, egyharmada pedig az ipari és vállalati vagyonbiztosítások körébe sorolható.

A legtöbb kárt, az összes bejelentés mintegy kétharmadát a viharok okozták, volt azonban olyan biztosító is, ahol ez az arány a 80 százalékot is elérte. A káresemények mintegy negyedét a tetőbeázások miatt jelentették, de jelentős volt az ilyenkor egyébként már szokatlannak számító hó-nyomásból eredő esetek száma is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú, szolgáltatás-kimaradás, áramingadozás, illetve az ennek következményeként bekövetkező élelmiszerromlás miatti kár. A biztosítók a károk több mint felét már rendezték, és napról napra jelentősen csökken a még függő ügyek száma.

A legtöbb esetet Veszprém, Pest, Fejér, Baranya, Szabolcs, illetve Hajdú-Bihar megyéből jelezték, de kiemelkedően sok káresemény történt Zalában, Győr-Sopron, illetve Vas megyében is. A nagyobb városokat illetően Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Hajdúböszörmény, Győr és Zalaegerszeg, illetve a kisebb települések közül Gávavencsellő, Tordas, Balkány, Búj és Hodász a leginkább érintett.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a viharok, amelyek immár nemcsak a nyári időszakban, hanem az év más időszakaiban is egyre nagyobb eséllyel következhetnek be – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – Mindez pedig fokozottan ráirányítja a figyelmet a megfelelő biztosítás megkötésének, illetve a kármegelőzésnek a fontosságára.”

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés


Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Minimális növekedés a biztosítási piacon


Minimális növekedés a biztosítási piacon

Tovább csökkentek a gépjármű-biztosítások díjbevételei

2013.05.21.

2013 első negyedévében hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.

Az idei év első három hónapjában 245,3 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,3 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Eközben azonban a biztosítási szerződések darabszáma 11 millióról 10,8 millió alá esett.

A nem életbiztosítási szerződésekre idén januártól márciusig 118,6 milliárd forint díjbevétel folyt be, 3,8 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel korábban. A díjbevételekre főként a gépjármű-biztosítások teljesítménye hatott negatívan: míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 6 százalékkal zsugorodott, a casco bevételek több mint 12 százalékkal csökkentek az elmúlt évben.

„A kgfb bevételeket elsősorban az átlagdíjak csökkenése okozta – hangsúlyozza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára –, miközben a casco-bevételek elapadásának elsődleges oka, hogy a szerződések darabszáma egy év alatt 7,2 százalékkal csökkent.”

A casco-szerződések számának mérséklődése logikus fejleménye a hazai gépjárműpiac válságának. 2008 előtt éveken keresztül legalább 160-180 ezer új autót helyeztek forgalomba évente, 2009 óta azonban az újautó-eladás nem tudott kitörni a 40-60 ezres tartományból. Ennek következtében a hazai utakon jelenleg 50-60 százalékkal kevesebb négy évnél fiatalabb autó fut, mint a válság kezdete előtt. Noha ma már egyre elterjedtebbek az idősebb autókra köthető casco-termékek, ameddig az újautó-eladási adatok nem javulnak számottevően, a casco-piacon a folyamatos átlagdíj-csökkenés ellenére sem számíthatunk trendfordulóra.

A nem életbiztosítási üzletágban ugyanakkor számos pozitív fejlemény is tapasztalható. A kedvezőtlen piaci környezetben is szinten tudott maradni a vagyonbiztosítási terület. Növekedett a tavaly év elejétől a cafeteria-elemek közé is beemelt betegségbiztosítások díjbevétele: a bővülés akkor is eléri a 32 százalékot, ha figyelmen kívül hagyjuk a tavalyi MABISZ-statisztikákban még nem regisztrált piaci szereplő adatait. Örvendetes, hogy a balesetbiztosítások bevétele is 7,5 százalékkal – 4,7 milliárd forintra – növekedett.

Az életbiztosítási üzletág 126,7 milliárd forintos, idei első negyedéves bevétele 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 118,9 milliárd forintos szintet. Az adatok azt mutatják, hogy míg tavaly igen sokan kényszerültek mobilizálni megtakarításaikat – például az egyszeri alkalommal lehetővé vált végtörlesztési lehetőség miatt -, jelenleg a megtakarítások egy része ismét az életbiztosításokba vándorol. A növekedés azonban az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhető, így ténylegesen kedvező fejlemény egyelőre nem tapasztalható a piacon.

A megtakarításokhoz kötött, unit-linked biztosítások díjbevétele 3,7 százalékkal, 82,5 milliárd forintra nőtt 2013, március végére. „A számokból azonban az is látható, hogy a bővülés jobbára az egyszeri, eseti díjas termékeknél jelentkezik, vagyis a növekedés egyelőre csak rövidtávon mutatkozik meg – magyarázza a MABISZ főtitkára. – Az életbiztosítási piac szempontjából az volna az igazán kívánatos, ha a növekedés a folyamatos díjfizetésű konstrukciókban jelentkezne.”

Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát


Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

2013.07.22.

Csaknem három éve indította el ügyfélszolgálati tevékenységét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), ezalatt az ügyfelek több mint 58 ezer esetben keresték fel problémáikkal a szövetséget. A megkeresések túlnyomó része telefonos, de sokan teszik fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket írásban is. A legtöbb esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a téma.

A MABISZ 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatának legfrissebb statisztikái szerint az ügyfelek eddig 58 700 esetben keresték fel a szövetséget biztosítási jellegű kérdéseikkel. Az idei év első felében 11 455 megkeresést regisztráltak a munkatársak, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek 82 százalékban telefonon érdeklődnek, de sokan – mintegy 12 %-uk – választja az írásos, elsősorban e-mail üzeneten keresztüli kommunikációt. A személyes információkérések aránya mindössze 6 százalékos.

„A megkereséseknek 70 százaléka nem a MABISZ közvetlen tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyfelek leggyakrabban konkrét biztosítási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosítást, tanácsot kérnek, illetve problémáikkal is megkeresik a szervezetet – összegezte az elmúlt két és fél év tapasztalatait Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Mindez azt igazolja, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatát a lakosság a biztosítási piac egészére vonatkozóan is megbízható, hiteles információforrásnak tekinti.” A megkeresések tárgya a legtöbb esetben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás. A nyár eleji árvízi helyzet időszakában ugyanakkor jelentősen megugrott az árvízi kármegelőzéssel, illetve a biztosítási feltételekkel, lehetőségekkel kapcsolatos megkeresések száma. A kgfb mellett a két további leggyakoribb téma a casco és a lakásbiztosítás volt: ez utóbbi esetében legtöbben a társasház meglévő biztosítása melletti saját, egyéni kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődtek.

A statisztikák szerint nyolc megkeresésből egy vonatkozott adott biztosító társasággal kapcsolatos kérdésre. Ilyenkor főként a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos problémáikra kerestek megoldást az ügyfelek, illetve a megszűnt kgfb-szerződéseik miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban érdeklődtek.

Forrás: MABISZ

„A MABISZ kiemelt feladatának tekinti az ügyféltájékoztatást és az edukációt. Nemzetgazdasági szinten is nagy jelentőségű, hogy a lakosság minél teljesebb mértékben tisztában legyen a biztosítás intézményének jelentőségével a társadalmi regeneráció, az egyén szintjén pedig a szélesebb értelemben vett öngondoskodást illetően” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége közel három éve azzal a céllal hozta létre az ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, emellett minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni saját biztosítási szerződésükkel kapcsolatban is. A törekvés szervesen illeszkedik ahhoz a fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelynek szellemében a szövetség létrehozta a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), a kötelező gépjárműfelelősségbiztosíási díjak valóban hiteles összehasonlítását megvalósító MABISZ Díjnavigátort, és legutóbb a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot.

Új Ptk: alapos felkészülés vár a biztosítókra


Új Ptk: alapos felkészülés vár a biztosítókra

2013.09.05.

A jövő márciustól hatályos új Polgári Törvénykönyv több szempontból is új helyzetet teremt a biztosítási piacon is, különös tekintettel a kártérítés szabályozására. A szakma számára nemcsak a felkészülés jelent kihívást, hanem az ügyfelek tájékoztatása, az edukáció is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára a szövetség és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által rendezett közös konferencián.

A „Kártérítési jogi szabályok változása az új Polgári Törvénykönyvben” címmel megrendezett eseményen az új Polgári Törvénykönyv tartalmával, illetve a jogalkalmazási kérdésekkel kapcsolatos feladatokat, problémákat vitatták meg a résztvevők. Kiemelt témaként szerepelt a mindkét szervezetet hangsúlyosan érintő kártérítés témaköre, amely jelentős mértékben változik az jövő márciusban hatályba lépő új Ptk-val.

A konferencia előadói között a Kúria tanácsvezető bírája, dr. Molnár Ambrus előadásában az új Ptk. bírói gyakorlatba történő átültetéséről beszélt. A kodifikációban is szerepet vállaló dr. Bárdos Péter ügyvéd mellett a kártérítési szakterülettel évek óta behatóan foglalkozó alapvető jogi főreferens, dr. Juhász Zoltán tartott előadást.

A jogszabály-változás a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerződést érinti, így a biztosítói gyakorlatot és az ügyfelek életét is komolyan befolyásoló, tíz éve készülő új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos edukációs feladatokat a MABISZ vállalta magára.

„A következő hónapokban komoly kapacitásokat fordítunk arra, hogy mind a tagvállalataink szakemberei, mind pedig az ügyfelek minél teljesebb körűen tájékozottak legyenek” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Külön kihívás ugyanis, hogy a fogyasztók is megismerjék az új szabályokat, hiszen a változások a lakásbiztosításokon, a személybiztosításokon, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokon keresztül szinte a teljes lakosságot érinti.” – tette hozzá.

Mindezek mellett szakmai szempontoknak is meg kell majd felelni, hiszen nem csupán a peres képviselet ellátó jogászok jogi érvelése fog megváltozni, hanem a biztosítási üzem teljes menete is. A jogszabályváltozást az ajánlattétel, a kötvényesítés, az állománykezelés, a termékfejlesztés és a kárrendezés teljes rendszerén, valamint a mindezeket támogató informatikai rendszereken is végig kell vezetni.

A MABISZ a felkészülés során minden eszközzel támogatja a biztosítókat és a fogyasztókat, a keretjogszabály, illetve a részletek megismerésében. A folyamatban természetesen a minisztériumokra hárul a megkerülhetetlen szerep: a részletszabályok kidolgozása és jogi keretbe foglalása.

A MABISZ és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közötti együttműködés a felkészülésben nem új keletű. A két szervezett tavaly novemberben közös konferenciát szervezett „Kárfelelősség és a reparáció lehetséges eszközei” címmel, s a 2012-es konferencián elhagzott előadásokat tartalmazó kiadványt most mutatták be az érdeklődőknek.