Kategória: MABISZ

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

2015.06.16.

Az utazási kedv növekedésével az utasbiztosítási piacon is lassú növekedés mutatkozik: az utasbiztosításokból befolyó díjbevételek 2015 első negyedévében 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban mért bevételeket – jelentette be Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint folyt be a társaságokhoz, ami 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban elért 2,25 milliárd forint. 2014-ben az utasbiztosítási piac 2,5 százalékkal bővült: a 2013-as, 10,15 milliárd forintos díjbevétel 10,39 milliárdra emelkedett.

Továbbra is kiemelkedően erős a klasszikus értékesítési csatornák szerepe az utazásbiztosítások értékesítésében, de folyamatosan növekszik az online kötések száma is. Az okos telefonon és tableten keresztül is elérhető felületeknek köszönhetően egyre többen választják ezt a biztosításkötési módot. Új értékesítési csatornák is megjelentek, igény esetén már egyes ATM-eknél, illetve csekk-befizető automatáknál is lehetőség nyílik az utasbiztosítás megkötésére.

Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió 28 tagállamában a felnőtt lakosság 75 százaléka internetezik, és több mint 60 százaléka vásárol is az interneten keresztül. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a vásárlások 35 százaléka, a biztosításkötéseknek pedig 26 százaléka történik a világhálón keresztül.

A 15, Magyarországon utasbiztosítást értékesítő biztosítótársaságnál igen sokféle módozat érhető el, így nem egyszerű a választás. Mik azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a számunkra leginkább megfelelő biztosítást tudjuk kiválasztani?

„Mindenekelőtt az úti célt, valamint a kinntartózkodás hosszát kell figyelembe vennünk. Egy hosszabb, tengerentúli utazásnál mindenképpen érdemes nagyobb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást választanunk. Emellett fontos szempont a külföldön végzett sporttevékenység jellege, valamint – repülőgépes utazásoknál – az átszállások száma, illetve a poggyász értéke is” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter.

Az adatok szerint, míg a magyarok 2013-ban összesen 513 712 millió forintot költöttek el a külföldi utazásaik során, addig 2014-ben ez a szám már elérte az 579 252 millió forintot. Az adatok továbbá azt mutatják, hogy a tavalyi évben a külföldön eltöltött napok száma átlagosan 3-4 nap volt, ez idő alatt fejenként átlagosan 217 500 forintot költöttek szállásra. A napok száma idén várhatóan már elérheti az 5-6 napot is, és ehhez kapcsolódóan – az eddigi adatok szerint – a szállásköltség is növekedhet, átlagosan 262 000 forint körül alakul.

„Annak ellenére, hogy folyamatos növekedés látszik az online kötések számában, még mindig fontos értékesítési csatorna az utazási iroda. A biztosítás egy kapcsolt szolgáltatás az utazásokhoz és a repülőjegy-vásárláshoz, másrészről komoly előnyt jelent a szaktanácsadás, amit az utazási iroda munkatársaitól kaphatnak meg az érdeklődők” – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

2015.06.30.

Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a villámcsapás jelentős károkat okoz: a káresemények gyakoriságának növekedése az időjárási körülmények mellett az építési technológiák és a műszaki berendezések változásával is összefügg – jelentette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2010 januárja és 2015 májusa között több mint 265 ezer villámcsapás okozta kárt jelentettek be a biztosító társaságoknak. Ebből a villámok okozta „elsődleges” hatások miatti káresemények száma meghaladta a 117 ezret, a károk összege pedig a megközelítette a 8,5 milliárd forintot. Ennél is több, csaknem 148 ezer kárbejelentés történt a villámcsapások úgynevezett „másodlagos” – indukciós – hatásai miatt, amelyek kárösszege megközelíti a 12 milliárd forintot. A villámok másodlagos hatása okozta károkat tekintve különösen kiugró év volt 2014: ebben az évben több mint kétszer annyi káresemény történt, mint 2013-ban.

„Komoly kockázatot jelentenek az épületek hőszigetelésére felhasznált éghető szigetelőanyagok, amelyek növelik a villámcsapás hatására keletkező tűz kockázatát, emellett az otthonokban is egyre több érzékeny műszaki berendezést – pl. háztartási és számítástechnikai eszközt, valamint szórakoztató elektronikai eszközt – tartunk. Az egyre érzékenyebb berendezések zavarérzékenysége is megnövekedett, ezért a hálózatokon keresztül fellépő túlfeszültség-impulzusok a korábban tapasztaltnál gyakrabban okoznak meghibásodást” – hívja fel rá a figyelmet Balla Tamás.

A nyári viharok nemcsak a háztartásokban okoznak jelentős károkat. A jégeső, a viharos szél, valamint a lezúduló nagymennyiségű víz a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára is komoly veszélyforrást jelent. „Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma. 2014-ben a szántóföldek 50 százaléka volt biztosított” – mondta Füzesi Dániel, a MABISZ Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„A károk bekövetkezési valószínűsége szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető” – hívja fel a figyelmet Dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villámvédelmi Munkabizottságának elnöke. Az elektromos készülékek terjedése, az informatika térhódítása az élet szinte minden területén megköveteli, hogy ezek a berendezések és technológiák megbízhatóan üzemeljenek. Biztonságos működésüket ugyanakkor nagymértékben veszélyeztetik a légköri eredetű túlfeszültségek, amelyek forrása a villám. Ma már rendelkezésre állnak a védelemhez szükséges eszközök és eljárások, amelyek szakszerű alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők a villámok által okozott károk – tette hozzá a MEE munkabizottságának elnöke.

A villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése érdekében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki, amely megtalálható a szervezetek honlapján.

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

Posted on | by Lambert Gábor

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

2015.07.10.

2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett átvonuló felsőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer – lakásbiztosításokra bejelentett – kárt rendeznek. 2014-ben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz volt köthető.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

2015.07.16.

A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Egy hét telt el a múlt szerdán, hazánk területén átvonuló vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becslésekhez képest jóval magasabb számú, összesen 34 796 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk értéke a jelenlegi adatok szerint meghaladta a 4,79 milliárd forintot.

A közel 35 ezer kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos esemény, de 537 bejelentés érkezett olyan casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek járműve sérült. Ezek a károk túlnyomórészt úgynevezett rádőléses károk, amikor fák dőltek a gépjárművekre és okoztak sérüléseket. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

A leggyakoribb kártípus a viharkár, illetve kisebb gyakorisággal a jégverés, a felhőszakadás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkezett esemény. Jellemző káresemény volt a vihar és nagy szél okozta tetőmegbontás, a fakidőlés, illetve a beázás.

A legtöbb káreseményt Budapestről, Pest megyéből, Fejér megyéből, Vas, valamint Veszprém megyéből jelentették. A főváros mellett Érd, illetve Székesfehérvár volt a leginkább érintett település.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni a kárt a biztosító társaságnak. Az első lépés minden esetben a lehetséges és szükséges kárenyhítési feladatok elvégzése, ezt követően pedig javasolt minél rövidebb időn belül bejelentést tenni a biztosítónál.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

2015.08.24.

A 2015. augusztus 17-i vihar okozta károk miatt a négy napos ünnepet követő reggelig, augusztus 24-éig az összesített adatok szerint a lakóingatlanokat érintő károk száma eléri a 13 ezret. A károk becsült értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat hétfőn.

Egy hét telt el a múlt hétfői vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becsléseket meghaladó számú, több mint 13 ezer, a lakossági ingatlanokat érintő kárral kapcsolatos bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke az eddigi adatok alapján eléri az 1,6 milliárd forintot.

A leggyakoribb kártípus a felhőszakadás, az úgynevezett elöntéses kár, illetve a tetőbeázás. Emellett viharkárokról, valamint a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekről érkezett bejelentés.

A legtöbb kárt Budapestről, illetve Pest megyéből, Bács-Kiskun megyéből, Somogy, valamint Baranya megyéből jelentették. A főváros mellett Szegedről és környékéről, illetve Dunaújvárosból érkezett a legtöbb bejelentés.

A főváros érintettsége kiemelkedő, ugyanakkor szokatlan jelenség, hogy a felhőszakadásszerű esőzés egyes kerületeket igen erősen érintett, más területeket jóval kevésbé. A budai oldalon a Várhegy és környékéről, az I. és II. kerületből, a pesti oldalon az V., a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületből jelentették eddig a legtöbb kárt.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni az eseményt a biztosító társaságnak. Ez általában a magyarországi gyakorlatban az észleléstől számított 2-5 nap. Ugyanakkor, mivel a négy napos ünnep következtében sokan nem tudták a határidőt betartani, a biztosítók a szerződésben foglalt határidőt rugalmasan kezelik. Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyszínről érdemes fotót készíteni, illetve a sérült épületelemeket mindenképpen megőrizni a kárfelmérő kiérkezéséig annak érdekében, hogy a kárszakértő pontos képet tudjon alkotni az ingatlan sérüléséről.

Idén nem az első kiemelkedően nagy károkat okozó káresemény volt a múlt hétfői. 2015. június 9-én a kánikulát követő vihar több mint 2000 kárt okozott az ingatlanokban. A 2015. július 8-án lecsapó hatalmas vihart követően 35 ezer kárbejelentés történt, az utóbbi kárértéke megközelítette az 5 milliárd forintot.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Lassan növekszik a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Lassan növekszik a biztosítási piac

2015.11.18.

2015 első háromnegyed évében 2 százalékkal – 657 milliárd forintra – növekedett a hazai biztosítási szektor összesített díjbevétele az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első háromnegyed évet összegző adatokat szerdán.

Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási üzletágból közel 1,9 százalékkal kevesebb, 329,4 milliárd forint díj folyt be a biztosítókhoz.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevétele ugyanebben az időszakban 6,3 százalékkal, 327,8 milliárd forintra növekedett.

Az élet- és a nem életbiztosítási üzletág arányában kiegyenlítődés mutatkozik: míg egy évvel korábban a teljes díjbevételen belül az életbiztosításokból származó díjak a teljes összeg 52 százalékát, a nem életbiztosításokból származók pedig 48 százalékát tették ki, addig idén ez az arány 50-50 százalék. Ez nem túl kedvező jel: a fejlett országokban általában lényegesen nagyobb az életbiztosítási bevételek aránya, van, ahol eléri a teljes díjbevétel kétharmadát is.

Bár az életbiztosítási területen csökkenés mutatkozik a díjbevételeket tekintve – ami főként az egyszeri és eseti díjas befizetéseknek köszönhető –, a hosszú távú, folyamatos díjas befektetési szerződések száma növekedni tudott az elmúlt egy évben. A mostanában lejáró, tíz-húsz évvel ezelőtt megkötött életbiztosítási szerződések miatti kiesést darabszámban ugyan még nem, de díjbevételben már kompenzálják az újonnan megkötött, vegyes életbiztosítási termékek. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a személyi jövedelemadó törvény szerinti nyugdíjbiztosítások díjbevétele 2015. szeptember végén meghaladta a 18,2 milliárd forintot, a nyugdíjbiztosítási szerződések száma pedig a 111 ezret.

A befektetéshez kötött életbiztosítások díjbevétele 1,5 százalékos bővülést mutat, a szerződések darabszáma majdnem 6 százalékkal – több mint 43 ezerrel – emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A nem életbiztosítási üzletág bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi gépjárműállomány növekedése, amely egyrészről a használtautóértékesítésből, másrészről az újautó-értékesítés bővüléséből származott. A megnövekedett hazai gépkocsiállomány azonban csak kis mértékkel volt hatással a casco-biztosítási piacra, mivel a feltételezések szerint a forgalomba helyezett gépjárművek egy része külföldről behozott, idősebb gépkocsi, így arra már nemigen kötnek cascót a tulajdonosaik.

A casco-biztosítások átlagdíja 2015 harmadik negyedévének végén közel 80 ezer forint volt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások éves átlagdíja ugyanakkor alig haladta meg a 22 ezer forintot.

Az idei év első kilenc hónapjában a tűz- és elemi kockázatok díjbevételében összesen 1,7 százalékos, több, mint 2,1 milliárd forintos növekedés mutatkozott, a díjbevétel-növekedés mellett a szerződésállomány területén is – 15 ezer darabos – bővülés látható.

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

Posted on | by Lambert Gábor

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.