Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata


Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata

Még mindig sok problémát okoz a fedezetlenségi díj

2011.10.25.

Az elmúlt egy évben összesen 24 925 megkeresés érkezett a MABISZ Ügyfélszolgálatához. A legtöbb jelzés a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacot (kgfb) érintette – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége alig több mint egy éve, 2011. szeptember 1-jén – német és osztrák mintára – hozta létre Ügyfélszolgálatát. Az új intézmény életre hívásának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződésükkel kapcsolatban.

„Az a tény, hogy az újonnan felállított szervezethez az első évben közel 25 ezer megkeresés érkezett, bizonyítja, hogy jó döntés volt az új intézmény létrehozása” – összegzi az első évet Molnos Dániel. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező megkeresések több mint 95 százaléka a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást érinti, ami arra utal, hogy még mindig sok a tennivalónk az ügyfelek tájékoztatásában” – von mérleget a szövetség főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(témakör szerinti bontásban)

A legtöbb probléma a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának elmaradásából származik. Mivel a jogszabály szerint a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabályban rögzített mértékű, a korábbinál jóval magasabb „fedezetlenségi díjat” kell fizetniük a feledékeny autósoknak, a biztosítóknak nincs lehetőségük méltányosságot gyakorolni. A MABISZ Ügyfélszolgálatához érkezett olyan panasz, hogy az autósnak több mint egy éves díjelmaradása után 150 ezer forintot meghaladó fedezetlenségi díjat kellett fizetnie.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(havi bontásban)

Az Ügyfélszolgálatot havonta átlagosan mintegy 2 ezren keresik fel, s már tavaly novemberben, alig két hónapos működés után feltűnően sok információkérés érkezett a kgfb-kampány idején. Sok kérdés merült fel a MABISZ tavaly debütált, a kgfb-díjak teljes körű, hiteles és pártatlan összehasonlítását biztosító Díjnavigátorral kapcsolatban.

A bejelentések 91 százaléka telefonon, 6 százaléka e-mailben, 3 százaléka levélben érkezik a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Ügyfélszolgálat megalakulása, 2010. szeptember 1-je és 2011. szeptember 30-a között összesen 1884 panaszbejelentést regisztrált a szervezet, közülük 1263 telefonon, 345 e-mailben, 276 pedig levélben érkezett. A panaszok főként konkrét állománykezeléssel, illetve jelentős részben a gépjármű-kárrendezéssel kapcsolatos panasz, illetve információkérés.

„Célunk a minél több elégedett ügyfél és a minél kevesebb panasz” – summázza Molnos Dániel a MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célkitűzését.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb, 2011 második negyedéves összesítése szerint az elmúlt másfél évben több mint 50 százalékkal csökkent a biztosítókat érintő ügyfélbeadványok száma. „A szövetség célja, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk a panaszügyek további mérsékléséhez” – mondta Molnos Dániel.

Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon


Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon

2017.11.25.

Lényeges javulás állt be a magyarországi utakon kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számát tekintve: 2017. szeptember végén – az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal ellentétben – a járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény előírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott járműkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfbszerződéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

Az adatok szerint jelenleg a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 1,8 százaléka, de még így is több mint 86 ezer gépjármű nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerződéssel.

A naprakész járműnyilvántartásnak, illetve a magas fedezetlenségi díj fegyelmező hatásának köszönhetően lényegesen jobbak a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok, mint néhány évvel korábban. Míg öt évvel ezelőtt a járművek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás.

Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjárművek számát illetően. Észtországban a járművek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezővel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedő járművek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerződése.

A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerződéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerződésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük.