Idén a csapadékszegény időjárásnak köszönhetően a ”kátyúszezon” az átlagosnál enyhébbnek ígérkezik. Aki azonban mégis balesetet szenved az úthibák miatt, annak nagyon körültekintően kell dokumentálnia a történteket, ha érvényesíteni akarja igényét. Évi pár ezer forintos kiegészítő biztosítással azonban lényegesen leegyszerűsödik az utánjárás és biztosabban pénzünkhöz jutunk – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy átlagosnak tekinthető évben, mint amilyen a tavalyi is volt, az országos közúthálózat vonatkozásában közel ezren tesznek kárbejelentést, míg csak a fővárosi közút kezelőjéhez évente 400-500 bejelentés érkezik. Ezekhez társulnak a többi önkormányzati kezelésű úthálózaton a burkolathibák okozta károk, vagyis évente átlagban több ezer kátyúkárról beszélhetünk. (Mivel a 2021/22-es téli szezon kevéssé volt csapadékos, szerencsére az útburkolatokat is kevésbé viselte meg a tél. Ennek köszönhetően a Magyar Közút Nonprofit Zrt-hez az év első két hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest harmadával kevesebb bejelentés érkezett.)

Az úthibák miatti balesetek elszenvedőinek fontos tudni, hogy a bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ezek alapján 2021-ben például a Budapest Közút Zrt.-nél a beérkezett kárigények alig több, mint felére ítéltek meg kártérítést.

A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Ettől függetlenül is az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

Jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2021-ben a GDP-t meghaladó ütemben, 10,75%-kal növekedett, ami jelentősen meghaladja a 2020. évi 4,8%-os díjbevételnövekedést. Az élet terület 13,9%-kal, a nem-élet terület 8,2%-kal tudott bővülni. Az ukrán helyzetre reagálva szövetségi és vállalati szinten is segítik a biztosítók a menekülteket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2021-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1376 milliárd forintot. Ez 10,75 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt, derül ki a szövetség összesített adataiból. A számok kis mértékben eltérnek az MNB statisztikáitól, mivel utóbbi nem veszi figyelembe a fióktelepek eredményeit, másrészt nem mindegyik biztosító tagja a szövetségnek – emlékeztetett pénteki sajtóbeszélgetésén Dr. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

A korábbi évektől eltérően tavaly az élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 13,9%-kal, 634 milliárd forintra. Ezzel szemben a nem-élet területen a díjbevételek 8,2%-kal, 742 milliárd forintra emelkedtek. A díjbevétel növekedést leginkább az indexálások és az élet egyszeri és eseti befizetések okozták. Kimagasló mértékben a kockázati életbiztosítások díjbevétele nőtt 2021-ben, összesen mintegy 48,6%-kal. A nyugdíjbiztosítások növekedése már valamivel az teljes élet ágazat bővülése alatti, összesen 13,4%-os. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás+15.8%-kal nőttek. Az egészségbiztosítások pedig igen jelentős mértékben, 48.6%-kal nőttek tavaly. A válság felerősítette az öngondoskodás jelentőségét, a visszavásárlások aránya is kedvezően alakult.

A nem-élet termékek közül a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, +18,5%-os. A lakossági vagyonbiztosítások +7.9%-kal nőttek, a kgfb +3,3%-kal, a casco+9.4%-kal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81%-át adja. Az átlagtól jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a KGFB díjakat valószínűleg díjcsökkentő irányba befolyásolta az alacsonyabb forgalom az utakon, de a magas kárinflációt is figyelembe kellett venni. Az pandémiának áldozatul esett utasbiztosítási piac tavaly még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni. Az építőanyagok inflációja miatt érdemes a lakásbiztosítási szerződéseket korszerűsíteni, a biztosítók által ajánlott indexálást felfogadni, elkerülve ezáltal az alulbiztosítottságot.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 12,3%-kal emelkedtek, amely tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen a kárráfordítások 16,0%-kal, míg a nem élet területen 7,0%-kal nőttek 2021-ben.

Szövetségi és vállalati szinten is segítik a biztosítók a menekülteket

A MABISZ az ukrajnai menekültek ellátása érdekében 10 millió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. E mellett a szövetség szinte minden tagja csoportszinten és egyénileg is nagyon jelentős felajánlásokat tett már eddig is a menekültek megsegítésére, vagy most önti végső formába a konkrét terveket. Eddig a magyarországi biztosítók – anyavállalataik összességében több százezer dolláros, illetve több tízmillió eurós felajánlásai mellett – közvetlenül több mint 135 millió forintot ajánlottak már fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet. Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekültcsaládok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez. Az az általános benyomás, hogy társaságonként és munkavállalókként is, minden szinten segíteni szeretne mindenki.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

Negyedik éve folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet nem csak az ügyfelek, de a szakma is elismer: az E-kárbejelentő alkalmazás 2021-ben „Az Év Technológiai és Digitális Megoldása” díjat kapott. Indulása óta több mint 410 ezer letöltés, több mint 10 ezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20%-os növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője. A háborús helyzetre reagálva az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisz felé, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezzük bővíteni, a felhasználói élményt növelni, a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros László.

Az ukrajnai háború a magyar biztosítási piacra is kihat. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegyűjtötte a meglévő szerződésekben eddig jelentkező kihatásokat. A hazai biztosítási szövetség egyidejűleg gesztus értékű kezdeményezést tett a gépkocsival érkező ukrajnai menekültek felé.

A Magyarországra érkező ukrán honosságú gépjárműveknek rendelkezniük kellene a biztosítójuk által kibocsátott, s a kötelező gépjármű biztosítási fedezet meglétét igazoló zöldkártyával. Ennek hiányában a hazánkba érkezőknek a határon kell határbiztosítást kötniük, amelynek normál tarifája személygépkocsik esetében egy hónapra kilencvenezer forint lenne.  Tekintettel a háború nyomán kialakult kaotikus helyzetre és a menekültek körülményeire, a biztosítók átvállalják a díj túlnyomó részét, és jelképes összegért, havi ezer forintért biztosítanak fedezetet a jelenlegi rendkívüli állapotok fennmaradásáig a személygépkocsival érkezőknek. A kedvezményes díjú határbiztosítási fedezet jelenleg az Allianz Hungária Zrt. alábbi irodáiban vásárolható meg:

4600 Kisvárda, Szent László u. 32.

Telefon: +36 30 415 6457

4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 6.

Telefon: +36 30 427 3665

4900 Fehérgyarmat, Petőfi u. 2-4.

Telefon: +36 30 229 8775

1133 Budapest, Kárpát u. 40.

Telefon: +36-20-926-4349

Fax: (36-1) 332-7378

Az Oroszországgal szemben eddig életbe léptetett pénzügyi szankciók érinthetik a hazai biztosítók egyes ügyfeleit is. A MABISZ tagjai ezzel kapcsolatban a lehető legrugalmasabban próbálnak eljárni. Így például a kárkifizetéseket oda küldik a biztosítók, ahová az ügyfél kéri – adott esetben, ha valaki nehezen hozzáférhető számlaszámmal rendelkezik, lehetőség van akár készpénzes kifizetésre is. A unit-linked biztosításokhoz kapcsolódóan a szankciók által érintett befektetési eszközöket pedig a Biztosítási törvényben meghatározott szabályok szerint függesztik vagy függesztették fel, olyan esetekben, ahol a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A törvény részletesen rendelkezik a felfüggesztés szabályairól, illetve a kapcsolódó ügyféltájékoztatásról.

Utasbiztosítások tekintetében arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az utas olyan területre utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján, a szerződés nem nyújt szolgáltatást a felmerülő kárigények vonatkozásában. A Konzuli Szolgálat honlapján a minisztérium február 24-e óta Ukrajnát az I-es (piros) utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Az Ukrajnába történő beutazás semmilyen körülmények között sem javasolt.  Egyes társaságok utasbiztosítása megtéríti az átsorolás időpontjában már Ukrajnában tartózkodó biztosított külföldön ért személyi kárait, ha az a háborús események kezdetétől számított meghatározott számú napon belül történt, és a biztosított nem volt aktív résztvevője a cselekményeknek. A vagyontárgyakban keletkezett károkat azonban ebben az esetben sem térítik meg. A konkrét feltételekről az egyes társaságok honlapján lehet tájékozódni.

Egyéb területeken a biztosítók szolgáltatásaikat változatlan módon nyújtják. Az egyes konkrét kérdések kapcsán a biztosítótársaságok állnak ügyfeleik rendelkezésére.

Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret. Ezekre a biztosítók közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. A fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint ezerötszáz bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit. (Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

A fenti statisztika jól mutatja, milyen nagyságrendű károkat okozott a január 30-i szélvihar. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, pala, kúpcserép, kémény, valamint a kerítés, vakolat, ablak, ajtó, kocsibeálló, redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak. A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek is jelzik, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. 

Az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A január végi vihar további jellemzője, hogy nem lokálisan pusztított, hanem szinte az ország teljes területén: különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról, Karcagról.

Ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A hagyományos piaci termékek mellett már hét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.