A külföldre utazó síelőknek nemcsak a célországba való beutazás gyorsan változó feltételeivel érdemes naprakészen tisztában lenniük, de azzal is, hogy az utasbiztosításuk milyen helyzetre milyen fedezetet kínál. Olaszországba például ne utazzunk felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, hívja fel a figyelmet a MABISZ.

 

Javában tart a síszezon, a veszélyesnek minősülő sport kockázatai is egyre gyakrabban jelentkeznek. Egy franciaországi nyílt combcsonttörés helikopteres mentése, eddigi műtétjei, esedékes mentőautós hazaszállítása előreláthatólag 2,5-3 millió forintba fog kerülni. Egy vesesérülésekkel járó ausztriai esés klinikai ellátása és az intenzíven történő lábadozás, valamint a mentős hazaszállítás megszervezése szintén 2-3 millió forintra rúg majd. De egy „egyszerűbb”, franciaországi csuklótörés ellátása, valamint a síbérlet fel nem használt részének a térítése is 450 euróba (kb. 135 ezer forintba) került az egyik biztosítónak.

 

Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, akiknek a jelentős része ezekben a hetekben, hónapokban előszeretettel látogatja a környező országok, valamint Európa más sípályáit. Bár a tapasztalatok szerint a síelők körében nagyobb arányban kötnek utasbiztosítást, mint a külföldre utazók egészét tekintve, (nagyjából minden második határátlépéshez társítható kötvény,) de főleg az „egynapos” kiruccanók így is gyakorta elfeledkeznek a mindenkori kockázatokról. Pedig a külföldi szolgáltatók az ellátott személyen hajtják be az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. (Az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben, amelyek rendszerint a sípályák mellett vannak, az igénybe vett ellátás költségeit eleve a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie. A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, poggyászkárt, a sürgősségi fogászati ellátást, nincs asszisztencia, jogvédelem- illetve tolmács szolgáltatás, nem tartalmaz felelősségbiztosítást sem.)

 

Ráadásul a mostani szezonban a koronavírus járvány összetett veszélyeket hordoz magában kiutazás előtt és alatt is. Az utasbiztosítással (is) foglalkozó MABISZ-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel: így amennyiben a biztosított a külföldi utazás során Covid-19 vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. Mivel azonban éles versenypiacról van szó, amelyen a 12 MABISZ-tagbiztosító mellett más (jellemzően határon átnyúló) társaságok is jelen vannak, és valamennyien egyre inkább személyre szóló feltételekkel próbálják az ügyfelek igényeit kielégíteni, ezért a konkrét termék kiválasztásakor érdemes végig gondolni, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő plusz kiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit, van-e benne útlemondási elem és az mire terjed ki. A gyorsan mutálódó vírus új élethelyzeteket állít elő, amelyekhez a biztosítók igyekeznek alkalmazkodni, de társaságonként nagyon eltérő lehet a kockázatvállalás formája és a térítési összegek. Így például útlemondási biztosításnál az utazásképtelenség fogalma tartalmazhatja akár a tünetmentes fertőzöttség miatti elállást is. Vagyis utazásunk megszervezésekor nemcsak azzal érdemes tisztában lennünk, hogy a célországban melyek az éppen aktuális beutazási feltételek (milyen oltásokat fogadnak el, mi vonatkozik az oltatlanokra, stb.), de annak is fontos utánanéznünk, hogy az általunk kockázatosnak beazonosított élethelyzetekre melyik termék kínálja a számunkra legmegnyugtatóbb fedezetet.

 

A fentiek mellett az Olaszországba utazóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az egyre gyakoribb síbaleseteknél ugyanis a felelősség tisztázása sem egyszerű, márpedig ezen múlik, hogy ki viseli a gyógykezelés költségeit. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható biztosításoknak azonban van egy viszonylag alacsony limitje, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amely tartalmazza a felelősségbiztosítást is, és amely az egészségügyi fedezeten kívül a dologi károkra is kiterjed. Egy viszonylag új rendeletről van szó, de a MABISZ tagbiztosítóinak nagy többsége már most is vagy a biztosítási kötvényen tünteti fel angolul, vagy az ügyfél kérésére külön igazolást ad ki arról, hogy az utasbiztosítás felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaz.

Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.

Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.

A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.

Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!

Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.

Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.

Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.

Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.

Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) „Az Év Honlapja” elnevezésű pályázatának a történetében 2021. jubileumi év. A verseny 20 éves fennállása alatt minden évben a legjobb magyar honlapokat és digitális marketing-megoldásokat ismerik el. 2021-ben 333 honlap, applikáció, újszerű kreatív technológiai megoldás, valamint digitális marketingkampány nevezett ezen a megmérettetésen. Ebből 88-at díjazott a szakmai zsűri. Vezető digitális marketing szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy szervezet honlapja a három legfontosabb marketing eszközök egyike. Most a 20. jubileumi évben a weboldalak mellett a digitális, fintech és kreatív technológiai fejlesztések kerültek a középpontba. Az idei erre vonatkozó pályázatot a Magyar Marketing Szövetség a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával írta ki.

A Pénzügyminisztérium 2021-ben az év legjobb technológiai fejlesztését, illetve a legjobb pénzügyi digitális megoldását díjazva  „Az Év Technológiai és Digitális Megoldása” címet adományozta szponzorálta az arra érdemes applikációknak.

A két díjazott applikáció a maga területén széles körben alkalmazott, és ami a legfontosabb segíti a magyar lakosság, a magyar vállalkozók mindennapjait.

A Billingo Minőségi különdíja a számlázási applikáció továbbfejlesztésének elismerése és a Pénzügyminisztérium külön értékelte, hogy a magyar gazdaság fehérítését, tisztulását segíti elő a mind elterjedtebb ingyenes alkalmazása. Külön erénye, hogy a NAV rendszereivel teljesen kompatibilis, így rendkívül vállalkozó és felhasználóbarát.

Az első helyezett E-kárbejelentő, egy Európában egyedülálló InsureTech alkalmazás, ami minden gépjárművezető számára nélkülözhetetlen segítség lehet. A MABISZ égisze alatt fejlesztett applikáció a maga 400 ezres letöltésével igazi sikertörténet és a felhasználók elégedettsége megalapozta a további fejlesztéseket, amit most a Pénzügyminisztérium a díjjal kíván jutalmazni. Már tízezernél is több alkalommal könnyítette meg a kellemetlen helyzetben lévő autósok dolgát. Kisebb koccanások, balesetek alkalmával az egyébként is felfokozott hangulatban fényképek készítésével, egyszeri adatbevitellel mindkét érintett fél kárbejelentését gyorsított és egyszerűsített módon teszi lehetővé. Az alkalmazás igénybevétele a tapasztalatok szerint a kárrendezés időtartamát is jelentősen lerövidíti. A pandémia alatt 20 %-kal többen jelentették be az applikáción keresztül a kárukat.

Mára mintegy 80 ezer háztartás rendelkezik napelemes kiserőművel. Ezt a számot igyekszik 15 éven belül 200 ezerre növelni a kormány, ezért komoly támogatást kap a lakossági napelemhasználat és fűtés-korszerűsítés. Mivel ezek a beruházások jelentősen növelik az ingatlanok értékét, fontos, hogy a biztosítás is kövesse az értéknövekedést. Emellett az időjárásnak kitett napelemek is megfelelő biztosítási védelmet igényelnek, ami egyes esetekben akár kötelező is lehet – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a háztartási méretű, maximum 50 kilowatt kapacitású naperőművek darabszáma és beépített teljesítménye évek óta folyamatosan nő. 2021 harmadik negyedéve végén mintegy 125 ezer darab háztartási méretű naperőmű termelt villamos energiát, több mint 1000 megawatt (MW) beépített kapacitással.

A kormány Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célja, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4-5 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. Szintén cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített teljesítménye 2030-ra közel 400 MW-ra emelkedjen a 2017-es 62 MW és a 2019-es 148 MW után.

Ezeket a célokat szolgálja a december 6-án megnyílt több mint 200 milliárd forintos keretösszegű lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési uniós pályázat, melynek további 3 üteme a következő években várható (a legközelebbi majd jövő szeptemberben nyílik). A cél az, hogy a támogatásban összesen közel 35 ezer család részesüljön majd a következő években, azaz a 2021 tele és a 2024 ősze között.

A készülő napelemrendszert már a kivitelezés fázisában is lehet és érdemes biztosítani. Erre alkalmasak az építés-, szerelésbiztosítások, amit megköthet az ingatlan tulajdonosa (építtető), az ingatlanon végzett építés-szerelés munkák beruházója, fővállalkozója, valamint az ajánlaton megjelölt alvállalkozók, kivitelezők. Érdemes olyan kivitelezőt választani, aki rendelkezik ilyen biztosítással, így amennyiben a rendszer szerelése alatt károk keletkeznek, úgy azt a biztosítás megtéríti. A biztosítás kiterjedhet a hibás kivitelezésből, ügyetlenségből, az anyaghibából eredő károkra, az elemi károkra, illetve a betöréses lopással, rablással, vandalizmussal okozott károkra, de akár a tervezői hibából eredő károkra is kiterjeszthető a fedezet. Az ingatlan tulajdonosának érdemes áttanulmányoznia a meglévő lakásbiztosítási szerződését is, elérhetőek ugyanis olyan lakásbiztosítások, amelyek építés, bővítés, sőt, felújítás alatt álló ingatlanokra is kiterjeszthetők, a szerződésben meghatározott időtartamra és limitig. Elképzelhető tehát, hogy elegendő a meglévő szerződését kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átadtak, illetve üzembe helyeztek.

A napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk igen nagy értéket képviselnek, hiszen a legegyszerűbb rendszer is milliós beruházást igényel. Ráadásul elhelyezésüknél fogva ki vannak téve a természeti és emberi hatásoknak, ezért védelmükről gondoskodni kell. Hitelből vagy állami támogatásból finanszírozott napelemes rendszer kiépítésénél a finanszírozó elő is írhatja a napelemes rendszer biztosításának megkötését. Ezen berendezések kárai is biztosíthatók a lakásbiztosítási szerződés kiterjesztésével, a biztosítóknál ezek a berendezések az ingatlan vagyoncsoport részét képezik. (Az elemi károk, vagy betörési, rongálási kockázatok szempontjából eltérő fedezetek vonatkoznak az ingatlanokra és az ingóságokra.) Meglévő lakásbiztosítási szerződés módosítása, illetve új kötés esetén is nagyon fontos tisztában lenni a konkrét szerződés biztosítási feltételeivel, különös tekintettel arra, hogy mely biztosítási eseményekre, milyen vagyontárgyakra vonatkozik, milyen kizárásokat és mentesüléseket tartalmaz, valamint, hogy mekkora összegű a biztosítási érték. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások esetében is a napelem, napkollektor, hőszivattyú az ingatlanok részét képezi, az alapcsomag is fedezi őket.

Az ilyen léptékű ingatlanfelújítást követően nem szabad megfeledkezni a biztosítások megújításáról sem, ennek elmulasztása esetén előfordulhat, hogy kár esetén annak csak egy részét fedezi a lakásbiztosítás. A biztosítási összeg nagysága akkor helyes, ha az eléri legalább az elkövetkező egy biztosítási évben a meglévő, illetve elkészülő épület, a beépítésre kerülő épületberendezési, felszerelési tárgyak, építési anyagok együttes értékét. Ezen adatok ismeretében szükség szerint módosítani kell a biztosítási szerződést is. A biztosítói értékkövetés ugyanis nem foglalja magában az épp folyamatban lévő felújítás, beruházás miatti értéknövekedést. Erről az ügyfélnek kell tájékoztatnia biztosítóját. A változás-bejelentés a biztosított elemi érdeke és a szerződésben előírt kötelezettsége.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró hivatalos okmányok – ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényesség igazolását, – a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 60 napig érvényesek.

 

A MABISZ már a 2020-ban hatályba lépett kormányrendelet megjelenését követően közleményben tudatta, hogy a biztosító társaságok veszélyhelyzet idején akkor is elfogadják a kárrendezéshez szükséges okmányokat, ha azok időközben lejártak.

 

Az utóbbi időszakban a Szövetséghez és az egyes társaságokhoz számos olyan megkeresés érkezett, amely szerint a lejárt műszakival közlekedő autós okozta balesetet nem térítette volna meg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását (kgfb) kezelő biztosító. Ezzel kapcsolatban a MABISZ az 500/2020. (XI.13.) kormányrendelet előírásainak és a tagjaitól kapott tájékoztatásnak megfelelően megerősíti, hogy a biztosítók kgfb. szerinti kártérítési igények teljesítését nem érinti az, hogy az okmányok a veszélyhelyzet ideje alatt esetleg lejárnak.

 

A kártérítés kifizetése után, annak visszafizetésére vonatkozó biztosítói (regressz) eljárás a baleset okaként megállapított súlyosan elhanyagolt műszaki állapot miatt a baleset károkozójával szemben indulhat meg, függetlenül attól, hogy az okozó gépjármű rendelkezett-e érvényes műszaki vizsgával, vagy sem a baleset időpontjában. Az ezt szabályozó 2009. évi LXII. törvény rendelkezéseinek az alkalmazása független a veszélyhelyzettől és az okmányok érvényességétől.

Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele – nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítással. Akik félretesznek ilyen célokra, azok körében viszont a nyugdíjbiztosítási szerződések száma idén már átlépi a négyszázezres küszöböt. Döntő többségük él az adóvisszatérítés lehetőségével is, ami a tavalyi befizetések után már meghaladta a 15 mrd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

 

A 2019-es közvéleménykutatása után az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idén is megkérdezte az európai polgárokat nyugdíjmegtakarítási szokásaikról. Ezúttal a két évvel ezelőtti tíz helyett tizenhat ország 16 ezer lakójától gyűjtötték be a válaszokat. A korábbihoz képest most kimaradtak a lengyelek, a németekhez, osztrákokhoz, svájciakhoz, luxemburgiakhoz, franciákhoz, olaszokhoz, spanyolokhoz, portugálokhoz és magyarokhoz csatlakoztak viszont a dánok, a finnek, a görögök, az írek, a hollandok, a norvégok és a svédek.

 

Az elsősorban gazdag észak-európai országokkal bővülő felmérésből kissé kedvezőbb kép bontakozik ki, mint két éve: az akkori 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. Ennek a kategóriának a harminc százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíj célú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről. A magyarországi válaszadóknak az átlagnál jóval nagyobb, negyvennyolc százaléka nem rendelkezik ilyen tartalékokkal – idén két százalékkal többen mondták ezt, mint két éve.

 

Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai is. A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira. A magyarok esetében ez harminc százalék volt. A legtöbben csökkentették rendszeres befizetéseiket vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését, mindössze három százaléknyian adták fel terveiket – épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el. A görögök, portugálok vagy az írek esetében például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíjmegtakarításokra. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint, hogy a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.

 

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak tizenhét százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. (A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.) 

 

A kifizetéseket illetően kirajzolódik, hogy milyen meghatározó szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a helyes döntések meghozatalában Európa-szerte. Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, húsz százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további harminchét százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna. De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor kb 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi kb 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést. (A magyarok esetében az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, harminc a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hoztuk az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.)

 

Összegzésében az Insurance Europe is arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi edukációnak nagy szerepe van a reális nyugdíjtervek kialakításában. A fogyasztók nagymértékben nyitottak a biztosítók által hagyományosan kínált pénzügyi garanciákra a nyugdíjtartalékok idő előtti felélésével szemben, s meghatározó, hogy a jövőben a szabályozók is segítsék ezt, valamint az aggasztó európai nyugdíjas jövőkép biztatóbbra formálását. Annál is inkább, mivel az előrejelzések szerint 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.

 

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is biztosan átlépi idén a 400 ezres küszöböt.

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítást, mint eddig. Mindössze annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adóvisszatérítés. Ezek alapján jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást.

Az időskori függőségi ráta hazánkban jelenleg sem alacsony, azonban 30 éven belül minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd. Az anyagi biztonság megteremtése egyre inkább az egyének feladata, azonban a boldog, hosszú és kiegyensúlyozott élethez testi, szellemi és lelki egészségre is szükség van, amihez érdemes már fiatalon megfelelő életmódot kialakítani. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének legújabb kampánya is.

 

Az elmúlt 20 évben 15,1%-ról, 19,9%-ra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, vagyis mára közel minden ötödik magyar nyugdíjas korú. Ez az arány 2050-re 27,7%-ra, 2100-ra pedig 31%-ra emelkedhet a prognózisok szerint. Az időskori függőségi ráta az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett, jelenleg 30,3%, vagyis száz munkaképes (15-64 éves) korúra több mint harminc 65 év feletti jut, ami valamivel kedvezőbb az EU 32%-os átlagánál. Az Eurostat prognózisa szerint ugyanakkor 2050-re a mutató értéke 47,5%-ra fog emelkedni, vagyis addigra minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama. A jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek. Ez az oka annak, hogy az idősebb korosztályban jóval több a nő, mint a férfi: egész pontosan a 65-74 év közötti korcsoportban 100 férfira 138 nő jut, szemben az EU átlag 116-tal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy hazánkban az egyik legmagasabb (35,1%) az egyszemélyes háztartásban élő idősek (65 év felettiek) aránya.

Ami az idősek egészségi állapotát illeti, 29% nagyon rossznak ítélte meg azt 2019-ben, szemben az uniós átlag 18,8%-kal, és mindössze 19,1% nevezte jónak, szemben az EU 40% feletti átlagával. Ez talán nem véletlen annak fényében, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is hazánkban az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22%-a végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU átlag 44,5%, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70%-a végez rendszeres testmozgást.

Az egészséges várható élettartam – különösen a 60 év feletti – az egészségben töltött várható életéveket mutatja. Sajnos 2000 és 2019 között a várható élettartam globálisan gyorsabban nőtt, mint az egészséges várható élettartam mind a születéskori, mint a 60 éves életkori mutató esetében. Magyarul egyre hosszabb ideig élünk rossz egészségi állapotban.

A MABISZ öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos jövőtervezésre. A nyugdíjas évek zavartalanságához az időben elkezdett megtakarítások mellett legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is. A kampány központi témája ezért idén az egészséges öregedés, amihez a funkcionális és mentális képességek fejlesztése és fenntartása szükséges. A funkcionális képesség azt jelenti, hogy az ember képes kielégíteni alapvető szükségleteit a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében; képes tanulni, fejlődni és döntéseket hozni; kellően mobil; képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani; és hozzájárul a társadalomhoz. Ezen képességek megtartása és fejlesztése egy dinamikus folyamat, amit intézményileg is támogatni kell, de az egyének is sokat tehetnek érte. Utóbbiban kíván segítséget nyújtani hasznos információkkal, szakértői tanácsokkal a MABISZ.

A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely az egyes korosztályhoz tartozóknak nyújt gyakorlati tippeket és hasznos tanácsokat az egyéni jövőtervezéshez. Az oldal tartalma folyamatosan frissül: megtalálható rajta egy megtakarítási kalkulátor, amely megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot meglévő megtakarítási szokásaival. A legfrissebb tartalom pedig az egészséges időskor elérésében nyújt segítséget. Két podcast is készült, amelyben Bombera Krisztina beszélget a Longevity Project életmód orvostani szakértőivel, valamint Iványi Orsolya menopauza aktivistával életmódváltásról, tudatos egészségmegőrzésről. Emellett közismert emberek: Szujó Zoltán, Czutor Zoltán, Mautner Zsófi és Szentesi Éva újrakezdését, életmódváltását, leendő nyugdíjas éveikre vonatkozó elképzeléseit bemutató film is része a kampánynak.