Biztosítási piac: lassú növekedés


Biztosítási piac: lassú növekedés

2014.11.14.

2014 első háromnegyed évében 3,61 százalékkal, 640 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítási szektor összesített díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Ehhez az életbiztosítási üzletág 335, míg a nem élet terület csaknem 305 milliárd forinttal járult hozzá – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási szegmens csaknem 335 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, 3,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A január elsejétől adókedvezménnyel támogatott egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások lassan és – az adókedvezmények hatásának köszönhetően – a várakozások szerint remélhetően tartósan emelkednek.

A nem életbiztosítási terület 305 milliárd forint díjbevétellel, az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékos növekedést ért el az idei első háromnegyed évben. Ezen belül számottevő, 15 százalékos emelkedés mutatkozott az általános felelősségbiztosítások piacán: a díjbevételek 2,6 milliárd forinttal nőttek az elmúlt egy évben. A növekedésben feltételezhetően része van a március közepétől hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.) – vezetői felelősségvállalást szabályozó – módosításának.

Ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) illeti, összesen több mint 142 ezerrel nőtt a szerződések száma az előző év azonos időszakához képest: ennyivel több új és használt gépjárművet helyeztek forgalomba az elmúlt egy évben. A kgfb-díjbevétel 8,3 százalékkal, 2014 harmadik negyedévének végére 71,3 milliárd forintra emelkedett. Eközben azonban az átlagdíjak gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradtak, mint egy évvel korábban. 2014 első kilenc hónapjában a kgfb átlagdíj 20 094 forint volt, egy évvel korábban 19 140 forint. Fontos azonban tudni, hogy ebben az átlagdíjban minden típusú gépjármű – vontató, tehergépjármű, busz stb. – díja szerepel, a személygépjárművek éves kgfb-átlagdíja jelenleg mindössze évi 13-14 ezer forint.

A gépjármű-állomány növekedése a casco termékek darabszámára már kevésbé hatott. A statisztikák szerint jóval kevesebb autóra kötnek casco biztosítást, mint amennyit forgalomba helyeznek. A casco-díjbevétel az elmúlt egy évben 1 százalékkal, 47,8-ról 48,3 milliárd forintra növekedett.

„Az élet- és nyugdíjbiztosítási piac kis mértékű emelkedése adhat okot a visszafogott optimizmusra, különös tekintettel az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjtermékek területén várható az idei év végén és 2015-ben is javulás. A piac lehetséges kitörési pontja a közeljövőben az egészség-, a nyugdíj- és a felelősségbiztosítás lehet” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat


Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

2014.09.01.

2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.

A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.

„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.

Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek


Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél

2014.06.20.

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.

A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.

A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.

Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.

A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ


Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ

2014.01.16.

2014. január 15-én együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a kamara Krisztina körúti székházában.

A megállapodást Kiss Ervin, a BKIK főtitkára és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára jegyezte. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a két szervezet előremutató megoldásokkal, javaslatokkal, a megoldandó feladatok közös feltárásával segítse egymás és a kis- és középvállalkozások munkáját a magyarországi gazdasági fejlődés, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

„Különös fontossággal bír szövetségünk számára a megállapodás, mivel a BKIK vállalta, hogy felhívja tagjai figyelmét az öngondoskodás fontosságára és megismerteti velük a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos lehetőségeket. A kis- és középvállalkozók, a mikro-vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók különösen fontos szegmenst képviselnek a biztosító társaságok számára. Ez év januárjától számukra is jelentős adókedvezménnyel érhetők el a nyugdíjbiztosítási termékek” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

A szervezetek vállalták továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekről, közös feladatokról, legyen szó jogszabályváltozásokról, akár egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről.

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem


Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

2013.11.14.

2013 első háromnegyed évében 1,1 százalékkal – 502,7 milliárdról 497 milliárd forintra – csökkent a hazai biztosítási piac egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Az összesített, nem korrigált díjbevételek összege 617,6 milliárd forintot ért el a 2013. január-szeptemberi időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első háromnegyedében az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súllyal szerepelnek – mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évben 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól.

A nem életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest.

Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás.

A nem életbiztosítási üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik.

A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 százalékkal, a 2012 első háromnegyed évben elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal – esett vissza.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán 4 százalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent.

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben


Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

2014.05.16.

A hazai biztosítási piac összesített díjbevétele az idei első negyedévben 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítási üzletágból származó díjbevételek ugyanakkor enyhe növekedést mutattak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi első negyedéves adataiból.

A korábbi negyedévek tendenciájával szemben ezúttal a nem életbiztosítási üzletág volt eredményesebb: az üzletágból származó díjbevételek 3,9 százalékkal tudtak nőni. A szerződések darabszáma is – mintegy 1,7 százalékkal – bővült. Az üzletágon belül a casco, a tűz- és elemi károk, illetve a hitelbiztosítások kivételével lényegében az összes terméktípusból származó bevételek enyhe gyarapodást mutattak.

Kiemelendő a gépjármű-biztosítások piacán tapasztalható lassú növekedés, ami az új autó értékesítés volumenének lassú, de már szemmel látható emelkedésével magyarázható. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések darabszáma 3,1 százalékkal, a 2013. évi első negyedév végi 4,2 millióról 4,3 millióra emelkedett. A kgfb-szerződések átlagdíja minimális – éves szinten 650 forintos – bővülést mutatott. A kgfb átlagdíja a 2013. március végi 19 100 forintról, 2014. március végére 19 750 forintra növekedett.

A casco-biztosításokból befolyt díjbevételek 0,8 százalékkal csökkentek az idei első negyedév végére, miközben a szerződések darabszáma minimálisan emelkedett. Így a casco-biztosítások éves átlagdíja tovább, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300 forinttal, 75 700 forintra csökkent az idei első negyedév végére.

Az életbiztosítási üzletág gyengébben teljesített, amely – a korábbi időszak folyamataival szemben – elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható. Az életbiztosítási üzletág egyszeri és eseti díjakkal korrigált díjbevétele 70,4 milliárd forintot tett ki: 1,4 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva.

Az alábbi diagramon az életbiztosítási ágazat egyszeri és eseti díjas termékeiből származó negyedéves díjbevételeinek alakulása látható 2006-tól napjainkig.

Ugyanakkor kedvező tendencia – amely remélhetőleg tartóssá tud válni a piacon – a folyamatos díjas életbiztosítási termékek erősödése, amelyhez a nyugdíjbiztosítások idei év eleji felfutása is hozzájárult.

„Bíztató jelek mutatkoznak a rendszeres díjas biztosítások piacán, és már látszanak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások első eredményei is – fejtette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A várakozások szerint hatásukra új lendületet kaphat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság” – tette hozzá a főtitkár.

Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás


Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás

A korábbinál szélesebb kockázati körre köthető a díjtámogatott biztosítás

2014.05.07.

Május 15-ig igényelhetnek a mezőgazdasági termelők díjtámogatást agrárbiztosításuk után, amely a korábbi módozatokhoz képest jóval szélesebb kockázati körre köthető meg. A támogatással járó díjelőnyökön kívül bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte azért is kiemelten fontos, mert kár esetén a gazdák a megítélt állami kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A mezőgazdasági biztosítások támogatási rendszere harmadik éve segíti a termelőket, akik a jogszabályok szerint az idei évben május 15-ig – az egységes kérelem benyújtásával – igényelhetnek biztosítási díjtámogatást. A kérelem beadása feltétele a díjtámogatás igénybevételének. A beadási határidő lejártát követően – szankciók terhe mellett – még további 20 napig beadható az igénylés. A biztosítási szerződés megkötése ugyanakkor a kérelem beadását követően is megtörténhet.

A lehetőséget több okból sem érdemes elmulasztani. A biztosítás éves díjának legfeljebb 65 százalékáig vehető igénybe a támogatás, de emellett az új rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett. Így ma már olyan, a legnagyobb károkat jelentő veszély-nemekre is kiterjed, mint a jégverés, a viharkár, az aszály, az árvíz, a felhőszakadás.

„Az új rendszer sikerét az elmúlt év tapasztalatai is igazolják: egyre többen élnek a kedvezményes lehetőséggel, hiszen ez erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti őket.”– hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„Az alacsonyabb éves díj mellett óriási előny, hogy a mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők jóval nagyobb kárenyhítő juttatásra jogosultak, mint azok, akik nem védik magukat biztosítással.” – teszi hozzá a szakember.

A termőföldek védelme kiemelt prioritás mind az állam, mind a gazdálkodók számára. Jól látszik, hogy a biztosítás szerepe e területen évről évre erősödik, hiszen Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat.

Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás


Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás

2014.03.13.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Jelentősen felértékelődhet a felelősségbiztosítás szerepe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) életbe lépésével. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek.

Számukra védelmet jelenthet e kockázatok kiküszöbölésére a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetők tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

Magyarországon jelenleg elhanyagolható az ilyen típusú biztosítási szerződések száma – a szövetség legfrissebb adatgyűjtése szerint tavaly év végén mindössze 320 ilyen szerződés alkotta a piacot –, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer egyéb formában működő jogi szervezet első emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek.

Az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése nemcsak ezt a területet befolyásolja: a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerződést érinti valamilyen módon. Több ponton egyszerűsítheti, gyorsíhatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat: ezek egyike, hogy az új Ptk. szerint a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy a 2014. március 15-étől hatályossá váló Polgári Törvénykönyv már nem köti az írásbeliséghez a szerződés létrejöttét, illetve érvényességét. A bizonyíthatóság természetesen lényeges elem, de az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövőben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére figyelemmel fogja megállapítani.

Felértékelődik az utasbiztosítás


Felértékelődik az utasbiztosítás

Több országban akadozik az Egészségbiztosítási Kártya elfogadása

2013.07.09.

Bár a nyaralásukat külföldön töltők száma csökkenő tendenciát mutat, sokan még mindig az országhatáron túl töltik éves szabadságukat, döntően Európa déli országainak kedvelt üdülőhelyein. Az utasbiztosítás szerepe egy komolyabb baleset vagy poggyászkár esetén megkérdőjelezhetetlen, különösen azokban az országokban, ahol a sokak számára alternatívát jelentő Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadása nem minden esetben zökkenőmentes.

A külföldi utak számának növekedése valószínűleg csak hosszabb távon indul majd meg, ám szerencsére sokan még mindig ki tudják takarékoskodni a családi költségvetésből a külföldi nyaralásra valót. „A külföldi utazást tervezők elsősorban Dél-Európa felé veszik az irányt, ahol azonban a közelmúltban fennakadások jelentkeztek az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadásával kapcsolatban” – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és praxisokban, illetve egészségügyi intézményekben időnként akadozik a kártya elfogadása. Az ok: ezen országokban – a nehéz gazdasági helyzet miatt – előfordul, hogy nehézségbe ütközik az állami kórházak és intézmények folyamatos finanszírozása. Olaszországban az is gondot okozhat, hogy az orvosok jelentős része nem szerződött le az állami intézményekkel, márpedig a kártya elfogadásának feltétele az állammal szerződött orvos általi ellátás.

„Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya korábban sem helyettesítette teljesen egy gondosan megválasztott utasbiztosítás meglétét, jelen körülmények között azoknak is át kell gondolniuk utazás előtt a biztosítási fedezetüket, akik rendelkeznek a kártyával” – magyarázza Horváth Péter.

A nyári időszakban sokan utaznak a tengerhez búvárkodni. Akik ilyen céllal utaznak a tengerhez, vagy akár csak hobbiszinten próbálnák ki a búvárkodást, mindenképp érdemes tájékozódniuk, hogy utasbiztosításuk tartalmaz-e erre a tevékenységre vonatkozó fedezetet. Egy rosszul sikerült merülés utáni, úgynevezett „keszonos mentés” akár több százezer forintba is kerülhet, amit biztosítás híján saját zsebből kell kifizetni.

Az utasbiztosítások mindegyikéhez egyébként asszisztencia-szolgáltatás is tartozik, amely éjjel-nappal, magyar nyelven áll a bajba jutottak rendelkezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen kár, baleset vagy akár csak kérdés esetén is a biztosított a nap bármely szakában telefonos segítséget kaphat vagy bejelentheti kárát.

A hazai utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a MABISZ statisztikái szerint az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Nem meglepő, hogy a fenti adatokra komoly hatással van a szabadságukat külföldön töltők számának visszaesése, igaz, kedvezőtlen tendencia az is, hogy sokan azok közül sem kötnek utasbiztosítást, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást. Kevesebben utaznak az országhatáron túlra egy-egy napos utakra is, de a belföldi kikapcsolódások száma is csökken.

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten


Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

A hazai biztosítótársaságok patinás épületeit bemutató kiállítást Molnos Dániel főtitkár nyitotta meg

2013.04.11.

Egy letűnt kornak és az elfeledett biztosítóknak állít emléket az a 2013. április 10-én megnyílt és június 23-áig látható fotókiállítás, amelynek célja, hogy az egykori társaságok székházai közül bemutasson néhány olyan épületet, amelyek nemcsak a biztosítás története, de Budapest építészete szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

A magyarországi – részben külföldi, részben hazai fenntartású – biztosítók szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy grandiózus palotákat építsenek társaságuk székházának, ezzel fejezve ki jelentőségüket, gazdasági szerepüket is. A társaságok nagyrészt a pesti belváros, főként az V. kerület központi helyein találhatók. A 19. század második felében és a 20. század elején alapított társaságok kivétel nélkül megszűntek vagy kivonultak az országból, a biztosítási tevékenység államosításáig még fennmaradt biztosítók pedig beolvadtak az Állami Biztosítóba.

Az egykori biztosítók némelyikének emlékét mára csak egy-egy utcanév, a fennmarad épületek és az épületek nevei őrzik. A gazdagon díszített belvárosi paloták ma is jó befektetésnek számítanak, legtöbbjük szállodaként, irodaházként, kávéházként működik. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a palotákat, itt-ott még felfedezhetők a homlokzatokon a biztosítók nevének eredeti felirata is.

„Ezeket a gyönyörű, patinás épületeket a magyarországi biztosítók építették, gazdagítva ezzel a várost, és egyúttal gazdagítva az ügyfeleket is. A hazai biztosítási szakma több évszázados múltra tekinthet vissza, a biztosítás már az elmúlt évtizedekben-évszázadokban is fontos gazdasági-társadalmi szerepet töltött be” – mondta el az óbudai Korona tér 1. szám alatti épületben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban látható kiállítás megnyitóján tartott beszédében Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – „Az emberek már régóta felismerik a biztosítás jelentőségét, a biztosítók megkerülhetetlen szerepét a társadalom javainak regenerálásában Ez tükröződik az itt látható épületek gazdagságában és szépségében is” – tette hozzá.