A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat


A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot


Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Egyre kedveltebb az éves díjfizetés

2012.08.17.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokban a szegmensekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek a biztosítási termékek iránti keresletre. Nem emelkedett az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés sem, aminek következtében nem tud bővülni a biztosítási termékek iránti kereslet sem. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódni látszik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.

A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel közel 51 százalékát adta.

A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig tetten érhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz juthattak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.

A befektetéshez kötött – unit-linked – termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik: 2011első hat hónapjában 89,4 milliárd, 2012 első félévében pedig már csak 76,6 milliárd forint származott ezekből a megtakarításokból.

A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos lenne, hogy a lakosság körében meginduljon a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ez utóbbit mindenképpen elősegítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat vagy legalábbis azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.

Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya


Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya

2012.12.13.

Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy az év végi ünnepeket külföldön töltik. Akár síelésre, akár egzotikus nyaralásra készülnek a kiutazók, kiemelten fontos, hogy a repülőjegy lefoglalása, illetve a szállás kiválasztása mellett kellő gondot fordítsanak a megfelelő utasbiztosítás megkötésére is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétszázezer forintos ambuláns ellátás, több milliós kórházi számla, millió forintos helikopteres mentés vagy akár milliós nagyságrendű összegbe kerülő hazaszállítás – utasbiztosítás nélkül ilyen költségek terhelhetik egy-egy rosszul sikerült síelés vagy egzotikus nyaralás résztvevőjét. Bár ezek a kockázatok ma már sokak számára ismertek, ennek ellenére a kiutazók közül sokan mégsem kötnek utasbiztosítást.

„Az évnek ebben az időszakában sokan kelnek útra sportolni. A tapasztalatok szerint tévedés azt gondolni, hogy egy 300-400 kilométernyire fekvő alsó-ausztriai síparadicsomból sérülés esetén is minden körülmények között haza lehet jutni – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Gyakoriak ugyanis az olyan sérülések, amelyek lehetetlenné teszik a személygépkocsival történő hazaszállítást, illetve a síbalesetek többségénél hegyi mentők közreműködésére vagy helikopteres mentésre is szükség van. Egy helikopteres mentés 2 ezer-3 ezer euróba is belekerülhet, amit – ha nincs érvényes biztosításunk – nekünk magunknak kell kifizetnünk.”

Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a sípályán balesetet okozón a vétlen károsult érvényesíti az okozott kárt. Ez lehet a munkából történő kiesés miatti vagy akár maradandó egészségkárosodás miatti kártérítés. Ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosításunk feltétlenül tartalmazzon felelősségbiztosítást is, hiszen károkozóként e fedezet nélkül több milliós kártérítésre is kötelezhetik a károkozót.

A hideg hónapokban a másik kedvelt úti cél az egzotikus nyaralás Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dominikai Köztársaságban vagy Dél-Amerikában. A távoli, egzotikus nyaralást választóknak elsősorban arra kell odafigyelniük, hogy ezekben az országokban az európai vendéget az európai színvonalú, jól felszerelt kórházakban látják el, aminek tetemes költségét – ha nincs biztosításunk – saját magunknak kell állnunk.

„Távoli célpont esetén a hazaszállítás költséglimitjére is érdemes odafigyelni – magyarázza Horváth Péter. – Ha ugyanis például Thaiföldről kell egy begipszelt lábú betegnek hazautaznia, az utat vagy három további ülés lefoglalásával, vagy business osztályon kell megtennie. Thaiföldről a jegy ára business osztályon legalább 650 ezer forintnál kezdődik.”

A tudatosság láthatóan javul, mivel egyre többen rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK), ami azonban – az Európai Unión belül – az utasbiztosításhoz képest csak korlátozott fedezetet képes nyújtani. Betegség vagy baleseti ellátás esetén önrészt kell fizetnünk és a hazaszállítás költségének megtérítésére sem számíthatunk. S nem utolsósorban nem áll rendelkezésünkre a baj esetén különösen fontos, éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű asszisztencia szolgáltatás sem.

Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás


Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás

A korábbinál szélesebb kockázati körre köthető a díjtámogatott biztosítás

2014.05.07.

Május 15-ig igényelhetnek a mezőgazdasági termelők díjtámogatást agrárbiztosításuk után, amely a korábbi módozatokhoz képest jóval szélesebb kockázati körre köthető meg. A támogatással járó díjelőnyökön kívül bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte azért is kiemelten fontos, mert kár esetén a gazdák a megítélt állami kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A mezőgazdasági biztosítások támogatási rendszere harmadik éve segíti a termelőket, akik a jogszabályok szerint az idei évben május 15-ig – az egységes kérelem benyújtásával – igényelhetnek biztosítási díjtámogatást. A kérelem beadása feltétele a díjtámogatás igénybevételének. A beadási határidő lejártát követően – szankciók terhe mellett – még további 20 napig beadható az igénylés. A biztosítási szerződés megkötése ugyanakkor a kérelem beadását követően is megtörténhet.

A lehetőséget több okból sem érdemes elmulasztani. A biztosítás éves díjának legfeljebb 65 százalékáig vehető igénybe a támogatás, de emellett az új rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett. Így ma már olyan, a legnagyobb károkat jelentő veszély-nemekre is kiterjed, mint a jégverés, a viharkár, az aszály, az árvíz, a felhőszakadás.

„Az új rendszer sikerét az elmúlt év tapasztalatai is igazolják: egyre többen élnek a kedvezményes lehetőséggel, hiszen ez erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti őket.”– hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„Az alacsonyabb éves díj mellett óriási előny, hogy a mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők jóval nagyobb kárenyhítő juttatásra jogosultak, mint azok, akik nem védik magukat biztosítással.” – teszi hozzá a szakember.

A termőföldek védelme kiemelt prioritás mind az állam, mind a gazdálkodók számára. Jól látszik, hogy a biztosítás szerepe e területen évről évre erősödik, hiszen Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat.

Nyugdíjbiztosítás: lassan növekszik a hosszú távú öngondoskodás iránti igény


Nyugdíjbiztosítás: lassan növekszik a hosszú távú öngondoskodás iránti igény

2015.01.08.

Egy éve vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítást kötők. A kedvezmény az első egy évben robbanásszerű elmozdulást nem hozott a piacon, de a tavalyi év tapasztalatai a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint reményt keltőek.

Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők, mely lehetőség sokak számára tette vonzóvá a hosszútávra szóló nyugdíjbiztosítási termékeket. Az öngondoskodási igény térnyerésének növekedését támasztja alá a GfK Hungária egyik közelmúltbeli felmérése is, amelyből kiderül, hogy a lakosság nagy részének különösen fontos a biztonság, ha megtakarításáról van szó. A 2014. január elseje óta igénybe vehető adójóváírás pedig emellett nem csekély ösztönző erő.

A kutatás szerint a 15-19 éves korosztály 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára elsősorban a legbiztonságosabb befektetési lehetőségek jöhetnek szóba, a 20-29 éveseknél, illetve a 30-39 éveseknél ez az arány 66 százalékos. A 40-49 és az 50-69 évesek körében pedig már 69 százalék számára prioritás a biztonság.

Érdekes képet mutat a hosszú távú megtakarításokra vonatkozó válaszok sokszínűsége is. A kutatásból kiderül, hogy a fiatal korosztály jelentős része, a megtakarítással rendelkező 20-29 évesek harmada tesz félre rendszeresen pénzt valamilyen váratlan kiadásra, 12 százalékuk pedig már gyermeke jövőjére is gondol. Igaz, a nyugdíjas évekre elsősorban nem ők, hanem a 40-49 évesek takarékoskodnak – körükben ez az arány a megtakarítással rendelkezők 22 százaléka -, az jól látszik, hogy valamilyen módon már a 20 évesek is gondolnak a jövőre és megpróbálnak felkészülni rá.

A nyugdíjbiztosítások után járó adóvisszatérítés lehetősége egyelőre újdonság a piacon, hosszabb távon azonban valóban komoly lendületet hozhat. Ehhez ugyanakkor a lakosság edukációja is nélkülözhetetlen, a GfK Hungária kutatása alapján a pénzügyekkel kapcsolatos tájékozottság és jól informáltság jelenleg szinte minden korosztályban igen alacsony szinten van.

A 15-19 évesek mindössze 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „jól informáltnak” érzi magát a pénzügyekben, a 20-29 éveseknél bár magasabb ez az arány, de így is mindössze 21 százalékos. Legtöbben a 30-39 évesek között – 26 százalékuk – érzi megfelelőnek pénzügyi tudását, az idősebb korosztályban pedig 20 százalék körüli ez az arány.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások


Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai


Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai

2016.09.30.

„Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A szövetség összegyűjtötte azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága „csak” 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

”Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért.” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót – valós bérszintjének megfelelően – bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

A MABISZ a világnap kapcsán olyan élethelyzetekre szeretné felhívni a figyelmet, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

  • Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  • Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  • Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
  • Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  • Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Ezekre az élethelyzetekre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője szerint az egyik leginkább javasolható nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás lehet: „A nyugdíjbiztosítás éppen a rendszeressége, a viszonylag szigorú befizetési feltételek miatt javasolt, hiszen ez arra ösztönzi a biztosítottat, hogy ne adja fel megtakarítási céljait. Utólag hálás lesz magának mindenki, hogy kitartott.” Ugyanakkor a szakértő szerint a biztosítás mellett szól az is, hogy örökölhető, ez a stresszes élet miatt aggódó vállalkozók vagy a családjukért nagyobb felelősséget érző háztartásbeliek számára lehet fontos érv. Nem utolsósorban a személyi jövedelemadó-jóváírás formájában igénybe vehető 20%-os, évi akár 130 ezer forintos állami támogatás jelentősen megnöveli a nyugdíjbiztosítások vonzerejét.