Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár


Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések:

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz


Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

2011.03.17.

A január végi, magyarországi földrengés óta több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, a társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a károkra – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve – az ország kedvező geológiai adottságai következtében – szerencsére jó kockázati helyzetben van, nem kell attól tartanunk, hogy hasonló pusztító erejű földrengés következzen be, mint az elmúlt napokban Japán északi részén. Hazánkban elég ritka az olyan erősségű földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Magyarországon évente 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek, közülük mindössze 5-6 olyan rengés történik, amely már a lakosság számára is érzékelhető. Legutóbb 2011. január 29-én történt az ország területén olyan kisebb, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés, amely károkat okozott. (A Richter-skála egy „felülről nyitott” skála, amelyen egészen mostanáig a 8,9-es erejű volt a legerősebb regisztrált földrengés, a 2011. március 11-én délután Japánban történt földrengéskor azonban még ennél is erősebb, 9-es erősséget mértek a műszerek.)

A magyarországi biztosító társaságokhoz 2011. március 10-éig 15 533 darab kárbejelentés érkezett a januári földrengéssel kapcsolatosan. Szerencsére komolyabb, az épületek szerkezetét érintő, jelentősebb kár alig keletkezett, a bejelentések általában kisebb, falrepedésekkel, vakolatsérülésekkel járó eseményekről szóltak – számolt be róla Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke.

A biztosító társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a földrengés okozta károkra. „A szám azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, mivel van olyan biztosító, amelyhez még most, másfél hónappal a földrengés után is érkeznek kárbejelentések” – tette hozzá a MABISZ Lakásbizottságának elnöke. A legtöbb kárbejelentés Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megyéből érkezett, de sok kárt jelentettek Budapestről is.

A hazai biztosítók által kezelt több mint 3 millió lakásbiztosításból szinte mindegyik fizet a földrengés okozta károkra. A teljes szerződésállományból mindössze néhány ezer olyan szerződés van, amelyben korábban opcionális volt – azaz az ügyfél választásán múlott -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta károkra, vagy sem. „A MABISZ Lakásbizottságának ajánlása, hogy a jövőben minden újonnan megkötött szerződés kiterjedjen az olyan katasztrófakockázatokra, mint az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás és a tűz. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, azok a biztosítók, amelyek ügyfeleinél a földrengés kárt okozott, de az ügyfél annak idején nem kérte, hogy a biztosítás a földrengés-kockázatra is kiterjedjen, hajlandóak voltak kártérítést fizetni, ha a szerződő kibővítette a szerződését, belevéve a földrengés kockázatát is” – mondta Szabó Zoltán.

A lakásbiztosítás nemcsak a tulajdonost védi


A lakásbiztosítás nemcsak a tulajdonost védi

Az elmúlt három hónapban kissé nőtt a lakásbiztosítások száma

2010.12.08.

Sok téli baleset és kellemetlenség elkerülhető lenne, ha az ingatlantulajdonosok elővigyázatosabbak lennének és kiegészítő felelősségbiztosítást is kötnének – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Bár 2010-ben a szélsőséges időjárás hatására kissé emelkedett a lakásbiztosítási szerződések száma, még így is bőven van tartalék a piacban.

A lakásbiztosítások száma az idei harmadik negyedévben kissé emelkedett, amiben valószínűleg a szélsőséges időjárás okozta természeti károknak is szerepe van. A szövetség adatai szerint a – nyaralókkal együtt – 4,3 millió magyarországi lakóingatlan több mint 20 százalékának továbbra sincs biztosítása. „Ez azt jelenti, hogy csaknem 1 millió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor” – mutat rá Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Télen ráadásul megszaporodnak a káresemények, hiszen a hó, az ónos eső és a jég miatt olyan balesetek is előfordulnak, amelyek az év többi részében nem vagy csak jóval ritkábban történnek meg. A legszembetűnőbbek a csúszós utak miatt bekövetkező közlekedési balesetek, de sok gyalogos esik el a jeges járdákon, és a tetőről lezuhanó hótömbök, jégcsapok is komolyan kárt tehetnek emberéletben és anyagiakban egyaránt. „Kevesen vannak tisztában azzal, hogy ha a ház előtt valaki elcsúszik a járdán, illetve a tetőről gyalogosra vagy gépjárműre zuhan egy hótömb, akkor azért az ingatlan tulajdonosai tartoznak kártérítési kötelezettséggel, amennyiben a társasház felelőssége megállapítható a káresemény bekövetkezésében. Az elmúlt évek káreseményeinek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlantulajdonosok sokszor nem is gondolnak arra, hogy a tetőről lezúduló hótömeg akár több millió forintos kárt is okozhat” – mutat rá Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottságának elnöke, hozzátéve: ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Az elnök azt tapasztalta, hogy bár a társasház-biztosítások mellé jellemzően megkötik a felelősségbiztosítást is, azért korántsem rendelkezik minden társasház ilyen típusú védelemmel.

Szabó Zoltán felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak a társasházaknak érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást kötniük, hanem a családiház-tulajdonosoknak is. „A felelősségbiztosítás megléte téli időszakban különösen fontos, mert a telekhatár előtti járda síkosságmentesítésének elmulasztásából származó balesetekért minden esetben az ingatlantulajdonos a felelős. Ha az illető nem rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a balesetet szenvedett vagyoni és nem vagyoni kárait is köteles megtéríteni, biztosítási fedezet híján ezt kénytelen saját zsebből fizetni, amely komolyabb személyi sérüléseknél jelentős anyagi tehertétel lehet. A telekvonalra épült családiházak esetében sem ritka, hogy a tetőről lecsúszó hó ráesik valakire vagy kárt tesz egy ott parkoló gépkocsiban, amennyiben az ingatlanon nincs hófogó, akkor a kártérítési kötelezettség ugyancsak fennáll ” – állítja MABISZ Lakásbizottságának elnöke.

Szabó Zoltán szerint – akár rendelkezik valaki lakásbiztosítással, akár nem -, érdemes minden lehetséges óvintézkedést megtenni, például hófogót szereltetni a háztetőre, illetve jegesedés esetén síkosságmentesíteni a járdát. Ha a tulajdonos kellő gondossággal jár el – a házon van hófogó, a járda bizonyíthatóan síkosságmentesített, a lelógó jégcsapokat a tetőről eltávolít(tat)ja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az utcaszakaszon figyelmeztető táblát helyez ki és útlezáró szalaggal jelöli a veszélyes területet -, akkor nem marasztalható el a tulajdonos, még akkor sem, ha véletlenül mégis baleset történik. „A káreseményekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményének szempontjából kulcsfontosságú a kellő gondosság fogalma, azaz, hogy a tulajdonos valóban megtette-e a tőle elvárható biztonsági intézkedéseket” – fejezte be Molnos Dániel.

Lakásbiztosítási piac (2007-2010. III.n.év)

Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés


Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés

2016.05.27.

A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.

A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.

A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.

2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma


A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Az életbiztosítások húzzák a piacot

2010.09.09.

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.

„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.

A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.

Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.

A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.

Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2010.06.23.

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.

A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.

A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.

Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz


Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

2010.06.16.

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

„A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás sorozat az eddigi legnagyobb károkat okozta a biztosított ingatlanokban” – mondja Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke. A biztosítókhoz eddig összesen 148 347 esetet jelentettek be és a kárszakértők felmérése alapján a társaságok hétfő délig 18,3 milliárd forintot fizettek ki, illetve helyeztek tartalékba. „Sajnos a bejelentések száma és a kárösszeg is folyamatosan emelkedik, így a teljes kárösszeg akár a 30 milliárd forintot is elérheti, és még csak most kezdődik a nyári viharszezon” – teszi hozzá Szabó Zoltán.

A káresetek 96 százaléka, közel 143 ezer káresemény a lakossági ingatlanokban keletkezett, 3 százaléka, közel 5 ezer bejelentés a nagy ipari létesítményeket, illetve a mezőgazdaságot érintı káresemény, kevesebb, mint 1 százalék, 835 eset pedig a gépjármű üzletágat érinti.

A társaságok a rendkívüli helyzetre tekintettel már a május közepi viharok idején rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Átcsoportosították kárszakértıiket azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárfelmérés és a helyreállítás. Az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitvatartással üzemelnek, a call-centerek ügyfélszolgálati munkatársai emelt létszámmal fogadják a hívásokat. A világhálón keresztül éjjelnappal bejelenthetık a károk.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében mindenkit kérnek, hogy a károsult nevét, címét és lehetőleg mobil elérhetőségét, valamint a biztosítási kötvényszámát a kárügyintézés mielőbbi megkezdése érdekében a bejelentéskor közöljék. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek a rendkívüli körülmények miatt nem tudnak utánanézni a kötvényszámnak, ezekben az esetekben a biztosítók a név és a cím alapján előkeresik rendszereikből a szükséges adatokat. A biztosítók a kárbejelentést követően azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését és amennyiben szükségessé vált az ingatlanból való kiköltözés, annak költségét is állják. A károk elhárításával nem kell megvárni a biztosító szakemberét vagy a kárbejelentést, azt azonnal meg lehet kezdeni. Ajánlatos – akár mobiltelefonnal – lefényképezni a kárt és eltenni a károkat bizonyító törmelékeket – tette hozzá Szabó Zoltán.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek méltányosságból. Részben vagy egészében megtérítik a vakolatokban, szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is.

A mintegy négy millió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára kötöttek biztosítást tulajdonosaik – a társaságok 2,88 millió darab lakásbiztosítást kezelnek -, ami annyit jelent, hogy Magyarországon több mint 1,12 millió ingatlantulajdonos, ha kár éri, nem jut kártérítéshez. „A helyzet különösen riasztó annak fényében, hogy az elmúlt másfél évben a piac zsugorodásának lehettünk tanúi. A lakásbiztosítások darabszáma csökkent, 2010. június közepén csaknem 40 ezer darabbal kevesebb lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, mint 2008 végén. Pedig egy, a mostanihoz hasonló súlyos időjárási helyzet sok családot kilátástalan élethelyzetbe sodorhat” – hangsúlyozta Szabó Zoltán.

Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években


Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években

2017.07.24.

2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.

A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.

Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat


Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat

2011.06.17.

2011. június 1. és június 15-e között több mint 20 500 kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz, a károk becsült értéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

Az elmúlt két hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.

„Mindössze egy-két nagyobb, az egész ingatlant lakhatatlanná tévő káreseményről kaptunk bejelentést, ezek szerencsére az elenyésző kisebbséget jelentik. A károk többsége kisebb, 85-100 ezer forint összegű kár” – mutatott rá Gorda Zsolt.

A területi megoszlást illetően Békés, Borsod, Pest és Heves megyéből érkezett a legtöbb bejelentés, az érintett városokat illetően pedig Budapest, Gyöngyös és Miskolc városát, illetve környékét érte a legtöbb kár.

Egy évvel korábban, 2010 nyarán a magyarországi biztosító társaságok, minden addigi „kártérítési rekordot” megdöntve, 25 milliárd forintot fizettek ki a tavaszi-nyári viharos-árvizes időjárás okozta károkra. A bejelentések száma a MABISZ összesítése szerint akkor meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacot 2010-ben 14 biztosító alkotta, 2011-ben két újabb szereplő lépett be a piacra és idén újabb társaság belépése várható.

A társaságoknál a 4,3 millió ingatlanból több mint 3,1 millióra kötöttek biztosítást, így a hazai lakásbiztosítási penetráció meghaladja a 72 százalékot. „Ez az arány európai viszonylatban sem rossz, bár van olyan ország Európában, ahol a lakások-ingatlanok közel 100 százalékára kötöttek biztosítást” – emlékeztet rá Gorda Zsolt.