Címke: Lakás

Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

Posted on | by root

Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

2017.09.18.

Az idei nyár első összesítése szerint a hazai biztosítók a lakossági ingatlanokban esett, viharok okozta, több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A 2017. május 1-je és a 2017. augusztus 31-e közötti időszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a 6 milliárd forintot.

Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár a nyári periódusban, az év májusaugusztus közötti időszakában keletkezik. A 2017-es év nyári időszakában a legtöbb kárt Zala megyéből, Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.

A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális viharok előfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. Emlékezetes a 2017. június 21-i vihar és jégverés, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna.

A leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Az elmúlt nyáron több ízben fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amelynek következtében egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.

A MABISZ statisztikája szerint a május-augusztusi periódusban, 2010-2017 között összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók, közel 80 milliárd forint értékben.

Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.

A másik ok, ami igen gyakran alulbiztosítottsághoz vezet, hogy egy korábban megkötött biztosítási szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetőtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzését követően, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.

A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

Posted on | by Lambert Gábor

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

2017.11.09.

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

Posted on | by Lambert Gábor

Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

2017.12.14.

A téli ünnepi szezonban jellemzően megnő az otthonnal kapcsolatos káresemények száma. A karácsonyfa és az adventi koszorúk okozta tűzesetek ugyan csökkenő tendenciát mutatnak, a konyha azonban fokozottan veszélyes hellyé válik – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A november 27-től az év utolsó napjáig tartó adventi, karácsonyi időszakban történik az otthonokban keletkező tűzeseteknek hozzávetőlegesen a hatoda, derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adataiból. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeknek a fő forrásai a gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy a gyúlékony adventi koszorúk lennének. Az elmúlt adventi időszakban 1085 alkalommal riasztották a tűzoltóságot lakástűzhöz, ebből 32 esetben volt közvetlenül a karácsonyfa, illetve a koszorú a ludas (utóbbi háromszor gyakrabban). S bár az ilyen jellegű tűzesetek száma az elmúlt években csökkent, így is érdemes emlékeztetni arra, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat ne gyúlékony anyag közelében helyezzék el, mivel a lángok a különböző textíliákon, függönyön, asztalterítőn keresztül gyorsan terjednek át a lakás más helyiségeire. Minden esetben nem éghető anyagú alátétet kell használni, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a mécses, vagy a gyertya meggyújtsa a környezetét.

A tűzesetek számának megugrásában szerepet játszik az, hogy a hideg idő miatt több időt töltünk otthon, mint az év többi részében, különösen a konyhában. Márpedig a lakástüzek csaknem fele a konyhából indul ki. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Karácsonyi időszakban különösen fontos az emlékezetbe idézni, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. (A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból a mabisz.hu oldalon).

„A lakástüzek, illetve az azokból fakadó tragédiák túlnyomórészt elkerülhetőek” – figyelmeztet Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. „Kerüljük a rossz minőségű elektromos füzéreket , mivel ezek nemcsak az áramütés lehetősége miatt veszélyesek, hanem az esetleg bekövetkező rövidzárlat is okozhat tüzet. Figyeljünk rá, hogy a tűzhely környékén ne legyen éghető anyag, a lángra kapó olajat pedig véletlenül se próbáljuk vízzel oltani – fedővel takarjuk le a lángokat. A legfontosabb alapszabály, hogy semmit ne hagyjunk hosszabb időre felügyelet nélkül.”

Tavaly egész évben a biztosított lakóingatlanokban keletkezett tűzesetek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Nem az összes, 6534 lakástűzben károsodott otthon tulajdonosa számíthatott azonban a társaságok segítségére, mivel a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

Posted on | by Lambert Gábor

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

2016.12.21.

A közeledő ünnepek különösen veszélyes időszak a betöréses lopások szempontjából, hiszen az ünnepek alatt nagyon sokan indulnak útnak a rokonokhoz, és akár hosszabb ideig is őrizetlenül hagyják otthonukat. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót pedig mindössze 15 másodperc alatt ki tudnak nyitni a betörők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak mellett a karácsonyi ünnepek idején a leggyakoribbak a betöréses lopások. Az ünnepek előtti sürgés-forgásban, vagy akár az ünnepek alatt, a munkaszüneti napokat kihasználva egy rövidebb utazás idején könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek a magára hagyott ingatlanok. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban az ékszereket, illetve a készpénzt, valamint az olyan műszaki cikkeket, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon viszik magukkal.

Egy zárt, de gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni. Emellett még számos módja lehet a betörésnek, mint például az ablakok, erkélyajtók befeszítése, a hengerzár-törés, a zár felfúrása, vagy extrémebb esetekben a fal-, vagy tető kibontása – mondta el Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egy átlagos méretű lakásra akár már havi pár ezer forintos díjjal köthető lakásbiztosítás, azonban előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért, ha valaki a betörés ellen is biztosítani szeretné otthonát, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lennie. Korántsem mindegy tovább, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. Jóllehet a biztosítók csak minimális mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítási szerződések létrejöttekor, azonban magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

„Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között, ezért is állította össze a MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága a saját betörésvédelmi tájékoztatóját, amely bárki számára elérhető a szövetség honlapján” – tette hozzá Deliága Judit. „Teljes körű, 100 százalékos védelem nem létezik, de a megelőző lépéseket meg lehet és meg kell tenni.”

A biztosítás megkötése és a mechanikai védelmek beszerelése mellett az alábbi pár általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlott bertatania az otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképp meg kell győződni arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak-e, és a könnyen mozdítható értéktárgyak pedig el vannak-e zárva.
  • Fontos, hogy a betörők ne vegyék észre a lakás elhagyatottságát. Szomszéd, hozzátartozó időnként ellenőrízze, hogy minden rendben van-e a lakással és űrítse a postaládát.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egy az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg a „betörési szokások”-ról, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

Posted on | by Lambert Gábor

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

2017.04.10.

A húsvéti ünnepek alatt sokan indulnak útnak, és akár több napra is őrizetlenül hagyják otthonukat. A nyári nyaralási időszak mellett a hosszú hétvégéken emelkedik a lakásbetörések száma. A legveszélyeztetettebb terület a középmagyarországi régió és Budapest. A betörők leggyakrabban az ajtók-ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba: egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszakban és a hosszú hétvégék alatt a leggyakoribbak a betöréses lopások. A munkaszüneti napokat kihasználva, egy rövidebb utazás idején a nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, műszaki cikkeket, laptopokat, fényképezőgépeket, mobiltelefonokat tulajdonítanak el az ingatlanokból.

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

Korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval rendelkezik az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

Egy átlagos méretű lakásra már 1-2-3 ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, de előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni. Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között. A MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága Betörésvédelmi tájékoztatót állított össze, amely elérhető a szövetség honlapján.

Néhány általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlatos betartania otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképpen győződjünk meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak.
  • Ha több napra elutazunk, érdemes szomszédot, rokont megkérni, hogy időnként ellenőrízze az ingatlant, űrítse ki a postaládát.
  • Semmiképpen se tegyük közhírré a közösségi portálokon, hogy nem tartózkodunk otthon, és a lakásunk üresen áll.

Egy, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) által készített kutatás során betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottakat kérdeztek meg arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. Az OKI tanulmánya szerint egy „átlagos” betörés időtartama legfeljebb 10-15 perc, s az elrettentő tényezők között első helyen szerepel a rács, a riasztó megléte, illetve a szemtanúk felbukkanásának lehetősége.

A MABISZ betörésvédelmi tájékoztatója a következő linken érhető el: https://mabisz.hu/images/stories/docs/betoresvedelem/betoresvedelmi-tajekoztato-20160608.pdf

Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt

Posted on | by Lambert Gábor

Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt

2017.04.24.

A múlt heti extrém időjárás miatt hétfő reggelig közel 4 ezer lakossági ingatlanban esett kárt jelentett a lakosság a biztosító társaságoknál. A bejelentések lezárultával a károk darabszáma meghaladhatja a 6500-at, a kárérték pedig az 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, hétfő reggelig közel 4 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, ezek becsült értéke meghaladja a 300 millió forintot.

A legtöbb kárt a vihar, a felhőszakadás, a beázás – tető- és panelhézag-beázás -, valamint a hónyomás okozta, kisebb számban élelmiszerromlás miatt is jelentett károkat a lakosság.

A bejelentések területi megoszlását illetően több biztosítóhoz az ország egész területéről érkeztek jelzések, más társaságoknál a fővárosból, a Dunántúl területéről, Vas megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyéből jelezték a legtöbb káreseményt.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy ingatlanban átlagosan 80-85 ezer forint értékű kár keletkezett. A mai becslések szerint mintegy 6500 lakossági ingatlan sérülhetett meg kisebb-nagyobb mértékben a múlt heti, hirtelen jött télies időjárás következtében. A lakossági ingatlanokban esett károk becsült összege óvatos becslések szerint is meghaladhatja az 500 millió forintot.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 év végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 16 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is köthető.

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Posted on | by root

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

A MABISZ által kiadott Lakásbiztosítási Standard Termékvázlathoz (továbbiakban Standard Termékvázlat) csatlakozott biztosítók elkötelezettek abban, hogy a lakásbiztosítási termékek összehasonlíthatósága és átláthatósága tekintetében a fogyasztók és a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) alapvető elvárásának megfeleljenek. A résztvevő társaságok ezért új lakásbiztosítási termékeiket a Szabályzat 2. sz. mellékletében található Standard Termékvázlat struktúrájában készítik el.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítók termékei a készítésük időpontjában hatályos Standard Termékvázlat struktúrájának alkalmazásával kerülnek összeállításra. Az egyes termékek szerkezete eszerint eltérhet egymástól.

A Standard Termékvázlat célja, hogy a lakásbiztosítási terméket kereső vagy azzal rendelkező fogyasztók számára transzparens, összehasonlítható legyen a résztvevő társaságok termékválasztéka. A részvevő társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.

A Magyar Nemzeti Bank 2019. november 20-án közzétette Pályázati kiírását a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Pályázatra. A Pályázati kiírás szerint „A biztosító a terméket a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzat által előírt Standard Termékvázlat struktúrájában készíti el.” A fenti előírásnak való megfelelés céljából a Szabályzat kiegészült a 3. sz. melléklettel, mely kizárólag a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén alkalmazandó Standard Termékvázlat.

Hatályos szabályzat:

Standard Termékvázlat – Hatályos 2020. 08.11. -től

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – MFO-ra is (hatályos: 2020.01.03-tól)

1. sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat (a szabályzat 6. oldalával megegyező)

Korábbi hatályosságú szabályzatok:

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2014.05.05-2020.01.02)

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2013.03.26. – 2014.05.04.)

A Standard Termékvázlat hatálybalépésére vonatkozó előírásokra tekintettel (lásd Szabályzat VII. pont) jelenleg még nincs minden csatlakozó biztosítónak olyan terméke, amely már a Standard Termékvázlat alkalmazásával készült.

Az alábbi listában a biztosítók nevére kattintva megtekinthetők azon termékek, melyek már a Szabályzat alkalmazásával készültek:

Csatlakozó társaságok

  1. MAGYAR POSTA BIZTOSÍTÓ ZRT (2013.03.26)

  2. SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (2013.03.26.)

  3. Allianz Hungária Biztosító Zrt. (2013.04.04.)

  4. UNIQA Biztosító Zrt. (2013.04.03.)

  5. K&H Biztosító Zrt. (2013.04.10.)

  6. GENERTEL Biztosító Zrt. (2013.04.10.)

  7. KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (2013.04.10.)

  8. GROUPAMA Biztosító Zrt. (2013.04.12.)

  9. Generali Biztosító Zrt. (2013.04.19.)

  10. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (2013.04.18.)

  11. AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (2013.05.07.)

  12. WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zrt. (2013.05.14.)

  13. CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (2013.09.20.)

Megjegyzés: Zárójelben a csatlakozás dátuma látható.

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

Posted on | by root

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál

Posted on | by Lambert Gábor

Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál

2017.07.13.

2017. július 10-12-e között több, mint 4000 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítókhoz, s ezek előzetesen becsült értéke megközelíti a 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A július 10-ével induló héten, a hétfői és a keddi viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg.

A bejelentések többsége – mintegy 60 százaléka – a vihar, illetve az orkán erejű szél okozta károkra vonatkozott. A vihar mellett súlyos gondokat okoztak a villámcsapások. A villámcsapások elsődleges hatása következtében kialakuló tűz, illetve a villámcsapások másodlagos hatása, az elektromos készülékekben esett károkról is folyamatosan érkeznek a bejelentések. Több településen súlyos fennakadást okozott a vihar az áramszolgáltatásban, mivel az erős széllökések miatt kidőlt fák kárt tettek a vezetékekben, a villanyoszlopokban. A társaságoknál a második-harmadik leggyakoribb károk a jégverés, illetve a tetőbeázás volt.

A jelenlegi adatok alapján a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest megyéből, illetve Somogy megyéből érkezett.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott, mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata

Posted on | by Lambert Gábor

Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata

2017.08.09.

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

  • Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
  • Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, űrítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolaja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
  • Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
  • Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.